Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

l«!5. október 14. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — Szekszárdi Vöröskeresztnek adomá­nyoztak : Szabó Kálmán 20 K, Schlesinger Ignác 6 K, Weisz Evelin, Kalep Jakab, dr. Bruder Józsefné 2—2 koronát. — A közegészségügy állapota várrae gyénk területén szeptember folyamán jó volt. Hevenyfertőző betegség 46 községben 247 eset­ben fordult elő és p dig vörheny 97 eset 23 halálozással 15 községben, hasi hagymáz 22 köz­ségben, 62 eset 6 halálozással, roncsoló toroklob 20 községben 34 eset 3 halálozással, kanyaró 5 községben 14 eset 1 halálozással, hökhurut 4 községben 8 eset 1 halálozással, áz-iai kolera 2 községben 10 eset 5 halálozással, hólyagos himlő 2 községben 8 eset, 1 halálozással. A ko lera Bátán és Szakállfon fordult elő, az alkal­mazott erélyes intézkedésekkel sikerült mindkét községben megszüntetni a veszedelmet, úgy hogy, szeptember második felében a vármegye már koleramentes lett. Rendőri boncolás volt 4, tör­vényszéki boncolás 2. Lakásfertőtlenités volt 142 esetben. Közegészségügyi felügyelet alatt állott •5000 isztriai menekült. A szekszárdi Ferenc kórházban ápoltatott 543 beteg, ezekből meghalt 16 — Tüzelni való papiros, illetőleg hulla­dék papiros kiválóan alkalmas és nagy megta­karítással jár minden háztartásban. Ilyen hulla- dékpapirból van nagy raktár most, miután an­nak elszállítása a papírgyárba nehézségbe ütközik a Molnár féle nyomdai müintézet r. t.-nál Szek- szárdon és mig a készlet tart, bálákba csoma­golva métermázsánként 4 koronáért kapható. Vidékre, közeli községekbe igen ajánlatos ha többen összeállnak és igy egy vagy több kocsi rakományt rendelnek egyszerre. — Táboripostai előfizetés. Hadbavonult hozzánktartozóinknak mi sem esik olyan jól, mint a hazulról jövő, az otthon dolgaival foglal­kozó, az ismerősökről szóló értesítés. De még a hazai levélnél is kedvesebb, kapósabb a város, a megye ügyeivel foglalkozó helyi lap, melyet, mint ezt a hozzánk irt számtalan tábori levelező­lap és levél igazolja, kézről-kézre aduak a lő- vószárkokban. És milyen pontosan reklamálják a hős hadfiak az elmaradt lapokat és milyen gon­dossággal jelentik be az uj cimeket. Azt bizo­nyítja ez, hogy a harctéren küzdők számára a helyi lap híradásainak olvasása szellemi szükség, lelki nyugalom és jól eső üdülés. Hogy lapunk­nak a harctérre küldését elősegítsük, folyó évi október hó 1 tői iáboripostai előfizetést nyitunk, csakis a hadbavonult katonák számára fél évre 6, egész évre 12 korona kedvezményes árban. Az előfizetési összeg — legalább félévre, tehát 6 korona — egyszerre küldendő be kiadó- hivatalunkhoz, a név és tábori posta pontos meg­jelölésével — A Muskátli kabarén felülfizettek: A tolnai lókórház tisztikara 28 kor , Paulovits Sándor dr. 20, Porgesz 8 K, dr. Horvát Jenő 6 K. N. N , özv. Moizts Sándorné, Mocíáry Hugó, dr. Zsigmond Ferenc, X., 5—5 K, Lipovszky Adám, Fejér Sándor, dr. Hagymássy Zoltán, dr Gulyás József, Almássy cukrászda, Dicenty Lajos, Reich Ármin 4—4 kor., Forster Zoltán, Rácz József, dr. Szentkirályi M hály, Kramolin Gyula dr., Tóth Henrik 3—3 K, Müller Albert, Zsigmond Dezső, Eisler Rezső, Singer Viktor, Dorn Zsigmond, Kaszás Sándor, Müller Testvé­rek, Zsoldos János, X., Mautner Gyula, Sigora Attila. X., Stetka Ernő, Wigand János, Rein­hardt J.-né, Molnár Mór, Kovács fogorvos, Fra nek Jánosné, X. Y. 2-—2 K, Klein Vilmos, Er­dős Árpád, Strott Gyula, Perl Béla, Nagy Béla kórházi ellenőr, Obernig, dr. Bartal Kornél, De bulay Antal, Fleischer J., Szabó Vilmos, Klein Jakab, Simon Ervin, Fried Arnold, dr Nestor Emil, Zámbó János, Szulim in György 1 — 1 kor., Fein Alfrédné 50 fillér és Franek János — az előbbi tételen kívül még külön 40 fillért. Jegy- megoáltás címén : Kovács Sebestyén Endre 10 korona, Bérdy József 10 K, dr. Mayer Gyula 4 K, Fischhof K 3 K, dr. Borostyán Sándor 2 K, özv. Angyal Gáborné 2 K és özv. Traibcr Tivadarné 2 K. N. N. felülfizetése 1 korona, összesen 218 K 90 fillér. A nemesszivü adako­zóknak a leghálásabb köszönetét fejezi ki ezúttal is a rendezőség Ugyancsak a leghálásabb köszö- netünket nyilvánítjuk Forster Zoltán alispánnak, dr. Szentkirályi Mihály polgármesternek és úgyis mint a Szekszárdi Dalárda elnökének, Rácz József rendőrkapitánynak, Diczenty Lajosnak és nejé­nek, a helyben állomásozó vadászzászlóalj parancs­nokának, Kovács Aladár vármegyei levéltárnok­nak, a Kereskedelmi Kaszinó igazgatójának, Dezső Jakabnak, Reich Árminnak, Pirnitzer József és fiai cégnek, a Katholikus Kör vezetőségének, az Ipartestület elnökének, Bérdy Józsefnek, a helyi lapok szerkesztőségeinek, Czéh fodrásznak, Csapó Jenő postatisztnek és mindazoknak, akik jóindu- laiukkal és támogatásukkal segítették elő az ál­talunk lendezett jótékony est sikerét. A tiszta jövedelmet a Tolnavármegye és a Közérdek utján fogjuk rendeltetési helyére juttatni. — Adomány. Schlesinger Ignác törvény- széki napidiját: 6 koronát küldötte be hozzánk azzal, hogy azt a Magyar Vöröskereszt szekszárdi Fiókjához juttassuk. Kívánsága szerint az össze­get rendeltetési helyére elküldöttük. — A podttyász szállítás korlátozása. Az államvasutak igazgatósága a többi vasút nevében is közli, bogy a kereskedőileg csomagolt ládák­nak és egyéb, utiszükséglethez nem számítható tárgyaknak utipodgyászként való szállítását be szünteti. Ehhez képest módosul a batyuk és bá­lok szállítása is, mert ezek és. ezekhez hasonló csomagokat csak akkor vesznek föl podgyászként, ha utiszükséglethez számítható tárgyakat tártál maznak s ha minden darab a föladó által a ren­deltetési állomás nevével tartósan meg van je­lölve. A podgyász-szállitásnál fölmerülő zavarok folytán az államvasutak igazgatósága arra is kéri az utazóközönséget, hogy alkalmazzon minden egyes podgyászdarabra tartós módon kemény kéregpapirból vagy más hasonló szilárd anyagból készült táblácskát s arra a podgyász tulajdono­sának nevét és a podgyász rendeltetési állomását, valamint a tulajdonosnak azt a közelebbi lakás­címét, melyre a netalán előforduló szabálytalan­ság esetén az értesítés részére elküldhető, olvas ható Írással jegyezze föl. — Állatbetegségek Gyönkön és Duna- földváron az ehzárlat megszűnt, Tevelen a ló- rühkór fellépett. A dunaföldvári Vöröskereszt-Egylet s az általala fentartott császári és királyi tar­talék kórház a háború kezdete óta magas szinvonalu munkát végez s gazgasági, orvosi és katonai vezetése mintaszerű. Csak úgy illusztrá­ció képen megemlítjük hires konyháját, a bősé­ges és kitűnő élelmet, mellyel minden beteg és nagyétkű harcos is meg volt elégedve; megem­lítjük az orvosi munka arányairól azt, hogy eddig már több, mint negyvenezer méter mullpólya, né­hány mázsa vatta és sterilizálásra néhány hordó szesz fogyott el. A sok és n így műtétről és a szép eredményekről a kórház beteganyaga tesz tanúságot. A kórház gazdasági része pedig oly példásan jól működik, hogy dacára Danaföldvár még Budapestnél is drágább piacának, anyagiak­ban soha fen nem akadtunk s egy év alatt csak konyhára 44.000 koronát költöttünk. Kórházunkat hosszú működése alatt sok öröm, sok elismerés érte s ezek szerkesztésében távozó, gyógyult ápoltjaink hálás nagy mesterek, girbe görbe és száz nyelvű írásaik a kórház ma radandó okmánytára. Néha-néha bánat is ért bennünket s ma is ez az, ami arra indit, hogy a nyilvánosság elé lépjünk. A háború sok szenvedése és megpróbálta­tása, mint a tisztitó tűz, sok káros illúziótól sza­badított meg, ma már körülbelül pontosan tud­juk, kitől mit lehet várni a jövő munkájában. Ma már tudjuk, hogy e nagy próbákat ki hogyan állotta meg s látjuk, hogy Magyarország eljö­vendő nagyságát kik fogják megteremteni. Élén­ken emlékezetünkben van: kik kellemetlenked­tek még e nehéz időkben is a Vöröskereszt kór­házaknak s ezzel a sebesülteknek s nem feled jük, hogy főként a katonai közigazgatás volt az, amely rendeletéiben, intézkedéseiben kórházun­kat is majdnem mindig kellemetlenül érintette. Legújabban kedves, jó ügyeletes tisztünk Reichardt Sándor cs. és kir. hadnagy ur Buda­pestre helyeztetett s mindannyiunknak fáj a már bosszú idő óta megszokott tapintatos jó modorát, aranyos, jó szivét elveszíteni. Igazi atyja volt a legénységnek, mindenben azon volt, miként tudna a harc tüzében szerzett sebek hőseinek valami örömöt, könnyebbséget okozni, m ndenben a reá bízott sebesültek érdeke volt első vezérmotivuma Amellett rendet tartott szolgálatában s a katonai szellemet ápolta s azon volt, hogy a kapcsolatot a Vöröskereszt kórház és a katonaság között mi­nél kellemesebbé, minél harmonikusabbá tegye. Tőle nem kért senki semmit hiába, mert ha az a szabályokba nem ütközött, mindig azon volt, hogy mindenkinek segítsen, hogy aranyos szivjó- ságát kiöntse mindenkire Igazi szívhez szóló jelenet volt bucsuzója a kórháztól, az egész legénység és a vezetőség kö rülvette Őt s a két mankóra támaszkodó szónok mindenki hulló könnyei közt búcsúzott el tőle. A sebesültek a legjobb ellenőrök és becsüsök, ők mindennap mindenről vizsgálatot tartanak, de még egyetlen egynek sem volt panasza s nem csoda, ha ily impozáns módon fejezték ki hálájokat, ez a legtöbbet érő elismerés, a legjobb vizsgálati bi­zonyítvány. Mi a kórházban csak 6 érettök vagyunk s hogy igazi lelkesedés és hazafias kötelességből tartunk ki mellettök, azt ők érzik elsősorban s ezért sem pénzt, sem kitüntetéseket soha nem vártunk, de titkos ellenségeink ócsárkodó akna­munkája és névtelen levelei sem befolyásolnak. Célratörekvésünkben állandó, kedves segítő tár­sunkat veszítjük Reichardt Sándor urban s mi­dőn a kórház vezetősége részéről ez utón is kö- szünetünket fejezzük ki odaadó fáradozásaiért, azzal veszünk tőle búcsút, hogy, amint mi őt megszerettük s el nem felejtjük, az ő kedves emlékei közt is foglaljon helyet a dunaföldvári Vöröskereszt tartalékkórház, melynek sikeres, ál­dás dús működéséhez ő is állandó segédkezet nyújtott s benne szolgálta Hazáját. Dunaföldvári. 'PATKÄNY- EGÉR HÖRCSÖG ÉsÜRGE ÍRTO Prospektus insvih ^ RATIN LABORATORIUM _ SuOaPEST.VII rothnbillew-utca oO. KÖZGAZDASÁG. A harmadik masyar hadi kölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan el­látása céljából uj hadi kölcsön bocsáttassák ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön címle­teinek megfelelő, 6°/0-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül for­dul a közönséghez, amint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915 október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. — Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és köz­vetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kama­tozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 1Q0 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) 1915. évi október 30-ig bezárólag tör­ténő aláírás esetén: 97 K 10 fillér, b) 1915- évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17-ig bezárólag történő alá­írás esetén : 97 K 40 fillér, 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változat­lanul 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a leg­kisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék.) A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915 november 1-től kezdődőleg évi 6%,-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró utó­lagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916 május 1-én esedékes. Az aláírás, illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttet­nek meg, hogy a folyó évi október hó 31-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetések­nél a kötvények aláírási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen idő­pont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronái meg nem halad, az aláirás alkalmával min­denkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés is meg van en­gedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10°/o-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivata­loknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-c. alap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom