Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-27 / 77. szám

Előfizetési ár: Egész évre ...................16 korona Fé l évre........................ 8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: Í8—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek es hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL, i Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Összeomlott orosz támadások. Budapest, szeptember 26. Az ellenség tegnap is nagy túlerő alkalma­zásával folytatta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy havcvonalunkat Nowó-Alexiniecnél áttörje. A több nap óta folyó csata az oroszok teljes vereségé­vel ért végett. Az oroszokat minden olyan pon­ton, ahol valamely lővészárknnkba ideig-óráig benyomultak, odasiető tartalékjaink, az ellenség nagy veszteségei közt űzték újra ki, még teg nap délután és este is tízszer megismételt orosz támadás omlott össze. A Nowó-Alexiniec- tól délre Zalescetől keletre szétlőtt akadályainkon át állásainkba behatolt oroszokat elfogtuk. Az Ikwa—Styr-vonalon az ellenség tevékenysége megbénult. Kelet Galíciában csend uralkodik. A Litvániában küzdő csapataink osztrák-magyar csapatok ellenséget Kraszinnál a felső Szcara keleti partjára vetették vissza. „Hős" olasz támadás Vöröskereszt kórház ellen. Budapest, szeptember 26. Az olaszok tevékenysége tegnap arra szo- í’itkozott, hogy a görzi Vöröskereszt kórházat, melynek rendeltetését messzire látható genfi lo­bogó jelezte, heves tűz alá fogták. Az olasz tü­zérség az erre a kórházra intézett tüzeléssel öt­ször telibe talált, még pedig az egyik gránát a műtőterembe csapott be, további ötvenhárom lö­vedék az épület közvetlen szomszédságába ütött. Katonai célja ennek a népjogellenes cselekedet­nek nem volt, mert ott csapatok sem közel, sem távol nem voltak. Délkeleti hadszíntér: Nincs újság. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A nőmet vezérkar jelentése. Berlin, szeptember 26. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér: A hónapok óta előkészített franczia és angol offenziva folyamán megindult harcok az arcvonal nagyobbik részén tovább folytak anél­kül, hogy a támadókat céljukhoz említésre méltó mértékben közelebb hozták volna. A tengerpar ton angol hajók is megkísérelték, hogy tüzelé­sükkel, amelyet főleg Zeebrüggére irányították, harcba avatkozzanak Sikerük nem volt, egy bajé elsüllyesztése és két másik megsérülése után visszavonultak- — Az Ipern szakaszon az ellenség nagy veszteségeket szenvedett, elő nyökel nem vívott ki. Az angolok két tisztet, 100 főnyi legénységet és hat géppuskát hagytak kezeink között. Liliétől délnyugatra sikerült az ellenségnek egyik hadosztályunkat, Loós mel lett, az első védelmi vonalból a másodikba visz szaszoritani, természetes, hogy ez alkalommal a két ellenséges állás között beépített mindennemű anyagunkat is, jelentékeny veszteségeket szen­vedtünk. Folyamatban levő ellentámadásunk si­keresen halad előre. Egykori Souchez falunak romjait önként kiürítettük, számos más támadást ezen arcvonalon könnyű szerre! vertünk vissza, sok helyen az ellenségnek igen súlyos vesztesége mellett. Ez alkalommal különösen kitüntette ma­gát a 39-ik landwehrezred, amelynek a május havi áttörési kísérlet alkalmával Neuvilletől északra a főtámadást, kellett kivédenie. Itt több mint 1200 embert, köztük egy angol dandár- parancsnokot és több tisztet foglyul ejtettünk és tíz géppuskát zsákmányoltunk. — Rheims és az Argonneok között dúló viaskodásban szintén kénytelen volt egy német hadosztály Perthestől északra, a csaknem 70 órás szakadatlan lövetés- sel elpusztított legelső állását kiüríteni és a két bárom kilóméterrel hátrább fekvő második állást elfoglalni. Egyébbként az ellenség összes áttörési kísérletei itt is meghiúsultak. Különösen heves volt a harc Mour Melva Le Grandtól északra és közvetlen az Argonneoktól nyugatra. Itt aztán derék csapataink a legnagyobb veszteségeket is okozták az ellenségnek. Éxzaknémet és hesseni landwehr kiválóan verekedett, több mint 3750 francia, köztük 39 tiszt esett fogságunkba. Légiharcban repülőinknek szép sikerei voltak. Egyik harci repülőnk Cambraitól nyugatra lelőtt egy angol repülőgépet. A próbafelszállásra fel­szállott Boelke hadnagy Metztől délre idézte elő egy Vo8Ísin repülőgép lezuhanását. A Fraiburg éllen támadásra készülő bárom gépből álló francia repülőgépraj elűzésére felszállott Böhm altisztnek két repülőgép lezuhanása köszönhető, csak a har­madik menekült meg előle. Keleti hadszíntér. Hindenburg tábornagy hadcsoportja : Vilejkától keletre az oroszok újabb támadásait visszautasítottuk. Vilejkától nyugatra heves harc folyik. Smorpon és Wischnaro közötti arcvonalon több ponton behatoltunk az ellenség állásaiba, a harc még tart. Saberczinától észak­északnyugatra támadásunk az oroszokat Beresina mögé vetette vissza, tovább délre Djelja Titschi- nál és Liubschanál elértük a Nyement, 901) oroszt elfogtunk és 2 géppuskát zsákmányoltunk. Lipót bajor herceg tábornagy hadcso­portja : Az ellenséget még hátrább szorítottuk 550 foglyot szállítottunk be. Mackensen tábornagy hadcsoportja: A helyzet változatlan. Délkeleti hadszíntér: A német csapatok­nál jelentős esemény nem történt. A legfelsőbb hadvezetőség. A törökök hősies harca. Konstantinápoly, szeptember 26. (Milli-ügynökség). A főhadiszállás közli: A Dardanella-front: Anafortánál felderítő oszlopaink bal szárnyon az ellenséges lővészárkokból mint­egy harminc puskát és egyébb badiszert vittek magukkal. Ez oszlopok visszafoglalták azoknak az állásoknak egy részét, amelyeket az ellenség partraszállás alkalmával megszállott. Ari-Burunnál Levél. Kedves fiam! mindnyájan jól vagyunk. Hugód iskolába jár egy hete s szorgalmasan tanúi, már tudja is mi az az „i“ meg „e“; Alig várja, hogy ö írjon tenéked, Hogy kadett lettél, örülünk nagyon, s hogy neked is van vitézségi érmed, mint nagyapónak is volt hajdanon. Nemsokára itt lesz majd a béke s együtt lehetünk majd ismét veled. Csókol anyád. * Egy elesett kadettnél találtam ezt a fenti levelet. Polatsek Gyula. _____ főhadnagy. Ta rlózás a harcok mezején. — Irta: Vértes József. — „Népük goromba, hadakozásuk semmire­kellő, vitézségük nevetséges, politikájuk ostoba, birodalmuk tirannis“ Zrínyi Miklós, a költőnek az oroszokról irt e szavai jutottak eszembe, amikor arra a hős vértől pirosuk harctérre értem, ahol orosz kozákok lovainak patái szennyezték be szentségtörően a szent magyar földet. Bártfa körül hatoltak alighanem legmélyeb ben az oroszok a magyar területre. Tudnivaló, hogy Kisladnán a télen 2 kozákot fogtak, de ezek a bártfai hadseregtől csak eltévedtek s úgy kerültek Kassához ily közeire. Demétén pedig, Eperjestől néhány kilométerre, egy orosz előőrs a községházán fogatta el magát, mert éhezett. Eperjes és Bártfa között: Raszlavicán volt a hazánk földjén legmélyebben megvivott csata s mégis, ha arra jár az ember, alig látja már a csaták nyomait. Bártfán túl azonban annál többet. A fürdő maga nem árul el semmit a téli szomorú világból. S mégis, hogy beléptem, valami különös, szinte áhitatos hangulat fogott el: régi letűnt emlékek, mikor még a magyarok pátrónája a magyar fenyvesek illatos levegőjében keresett balzsamot megtört szivére. Régi szép emlékek ! Verőfényes, illatterhes nyári reggel volt, vasárnap délelőtt, a vidék népe, apraja jnagyja mind bejött Bártfára megnézni a királynét. — A csendőrök a bokrok mögé tessékelték az em bereket, s egyszerre, mint a csengetyü szavára, méla áhitatos, megható csend — jön a királyné. Visszafojtott lélegzettel, félve, megindulva várták a nagyasszonyt. Az egyik tét asszony keresztet vetett, a másik elkezdett lelkendezve fuldokolni, a harmadik térdre borult: nasa kralyovna, a mi királynénk, és amint a buja bokrokra, meg a zsíros pázsitra templomi csend közepette rátüzött a perzselő fénykéve, ott jött a forrás felé a magyar királyné, a második szent Erzsébet. El állt a szó, elakadt a lélegzet. — Méltóságteljes, igazi fejedelmi alak volt, fenyőszál megjelenés, fekete íüszter ruhájában ^rugalmasan, könnyedén lépkedett előre. — Nagy fekete kalapja oda volt tűzve szoknyájához, jobbkezében napernyőt, bal­kezében legyezőt tartott az arca elé. S amint én az utón előtte, — tilalom ellenére, — átmentem a másik oldalra, tisztán láttam az arcot is. Meg­rendültem, sírni tudtam volna ! Mi lett a mater dolorosából ? Utoljára Bécsben láttam a legnemesebb asszonyt, mikor fia lakodalmán a polgármester az Elisabetbrücke előtt köszöntötte Stefánia leány- asszonyt, aki királynőnkkel a hires Habsburg — üveges hintóbán ekkor jött Becsbe. Mivé tette a legcsodásabb asszony ábrázatot az anyai fáj­dalom ! Emlékét itt Bártfán, márványszobor örökíti meg, ezt nem bántották a muszkák, hiszen nem lehet vele fűteni, de érintetlen maradt a hires, régi bártfai városház is, meg a templom is, faragott szárnyas oltáraival s aranyhímzésű mise mondó ruháival is. A muszkák már kitörték a falból a vasrácsot, amikor Fekete Elemér esdeke lésére a muszka generális őröket állíttatott a Muzeum elé. A tamplomban mutatott be, annak idején Szinnyei Merse István, az akkori sárosi főispán, a királyné adonisz szépségű görög nyelvmesteré­nek, aki voltaképen jóképű görös fiskális volt. Fidelis ember volt őkelme, és a bátfai nagy fogadó terasszán nem egyszer kacsintott bele mélyen a bilikomba, s nem egyszer andalgott el a magyar cigány nótáin. Néha odaült a jó öreg Bellegarge gróf is, az udvarmester, sőt egyszer velünk vacsorázott a jó öreg Mádi Kovács gene rális uram is, a legkeményebb magyar generális. Kard nélkül jött, a kezében hosszuszáru csibuk volt s ennek füstje mellett olyan jóízű dolgokat s olyan magyarigazábau tudott elmondani, hogy élvezet volt hallgatni. S most bezzeg elég csöndes a hires Bártfa, nyomott a hangulat, még a sárosi svihákok is megjubászodtak, még a kassai százszorszépek sem olyan kikapósak, mint hajdan, háború van. Csak az árak tartották meg a régi magyar paprikát. Hej pedig nem mindig ilyen paprikásak votak az árak! Végig táncoltam egy Anna-bált, amelyen egy fiaskó tokaji is csak egy peugőforint volt. De birtokomban van egy 1936-ból származó német, bártfai fürdő-prospektus. Istenben meg­boldogult, uéhai, jó Pap uram vala az árendás. O hirdeti, hogy a feredő már az urnák 1501. esztendejében is ismeretes vala, sőt már akkoron is jártának oda burkusok és muszkák. Árai ezek : Egy szoba ágynemű nélkül 8—16 karajcár, egy feredő 6—10 kr, egy finzs legjobb kávé, föllel s tejes kenyérrel 5 kr., egy hat fogásos ebéd 30 | krajcár. Uram bocsá’, de most aztán a fogadósok I menten megköveznek. Ha azonban nem hiszik, az írást megmutatom nyomtatásban,'kép is van I rajta. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom