Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-20 / 75. szám

Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre ...... 8 > Negyed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. \ --------­Sz erkesztőség telefon-szám: 18—24. —Kiadóhivataü telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. gáncs a bizottság többi tagjait és a kir. kincstári előadók legjobb szándékait sem. Maga a pénzügyigazgatás érdemes veze­tője, Major Lajos kir. tanácsos pénzügy­igazgató a tárgyalás első napján tett nyi­latkozatában a pártatlan igazságosság mel­lett, a teljes méltányosságot hangsúlyozta s hogy mily nagy volt e tekintetben az eljárt két előadó (Schröder Géza és Kluha Géza pénzügyi titkárok) előzékenysége és kulanteriája, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a teljes harmónia, amely a kive­tési eljárás egész során a kivetőbizottság és a kincstári képviselet között minden egyes esetben megnyilvánult, úgy, hogy gróf Széchenyi Domonkos elnök indíttatva is érezte magát, hogy az elnöki székből köszönettel honorálja úgy a maga, mintáz egész bizottság részéről az előadóknak az ilyen tekintetben is kifogástalan eljárását. Ha tehát végig olvasva az alábbi név­sort, abban a kivetési összegeket illetőleg talán némi aránytalanság mutatkoznék, az nem a bizottság és előadók hibája, de a vallomások egyöntetűségének hiányára s az előbb mar felsorolt nehézségekre vezet­hető vissz i. Lehet, hogy egyesek talán jövedelem szempontjából magasabban ér­tékelteitek, mások kevesebb adóval rovat­tak meg, sőt egyesek ki is maradtak, de mind ennek nem más az oka, minthogy a tiszta jövedelem megállapítása minden­kor tág, elasztikus fog ilom volt s az is marad, mig csak emberek lesznek. Maga azonban az adókivetés szép hazafias intenciója egyáltalában nem szen­vedett csorbát, jelentős összeg jut' ember- baráti és hazafias célra. Ez a/, összeg ugyan még lehetne nagyobb is, ha a jó­tékonyság emez adójának megszavazása­kor a törvényhozás egy kicsit több bátor­sággal járt volna el és csak a létminimum megadóztatásáról mondott volna le, de a méltányos és egyedül igazságos pogressziv alapot fogadta volna el. A teljes progresz- szivitás azonban még nagyon is a távol jövő zenéje, igy ha az adózási arány te­kintetében még az ily humánus és teljes korrektséggel keresztül vitt adókivetésnek is van némi szépség-hibája és fogyatékos­sága, úgy ez leginkább a régi megcson­tosodott, mondhatni elavult adózási elvekre vezethető vissza. A 20 ezer koronán felüli jövedelem után vármegyénkben megadóztatottak tel­jes névsora a következő: Dr. Kiss Ernő Szekszárd 586-25 Tóth Károly 1? 689 70 Leicht Lajos n 557 34 Dr. Leopold Kornél n 1130 — Dr. Káldy Gyula Dr. Mül er Fere, c n 771-— n 706 10 Pirnitzer Manó n 890— Pirnitzer Antal n 890— Scldesinger Ignác r) 730— Reiclil Sándor n 730 — ifj. Leupo d Lajos V 3528 — Szabó Ferenc n 671 05 Dr. Gulyás József n 730'— Dr. Kom íromy Gyula n 745-09 Wolf Henrik 2720— Alsónyéki volt úrbérese < közbirtokossága A Isónyék 810 — Mayer Lajos Bá taszék 730— Hátmzék község közbirtokossága B .taszék 19.'0 — Rosenberg Máryás B itaszék 7500'— D -csi ki zbinokosság Decs 730 — Beí r rietlgr J.tnos Dörypatlán 2120 — Döry Frigyes n 1050— A hadiadó Az 1914. évi, 20 ezer koronán felüli jövedelem adójának kivetésére kiküldött tel - szólamlási bizottság gróf Széchenyi Do­monkos elnöklésével befejezte nagy mun­káját. Heteken át, legtöbbször egész na­pon tartó tárgyalásain a legnagyobb tár­gyilagossággal bírálta felül a rendelkezésre bocsátott adatokat s állapította meg ezek alapján az egyesek adóját. 203.073 korona 46 fillért tesz ki az igy kivetett adó összeg, amely a törvény in­tenciói szerint kizárólag a hadi jótékony­ság nemes céljait van hivatva szolgálni. Az eljárt bizottságnak nem csekéty nehézségeket kellett leküzdenie. A beval­lások különbözősége, hiányossága, sokszor vallomások be nem nyújtása, az összeíró bizottságok becslésszerii s nem konkrét adatokra támaszkodó javaslatai, a kir. kincs­tár képviselőinek megkötött keze — fő,cg a takaréktári betétek és értékpapír jövedel­mek kinyomozhatása körül — kényes hely­zeteket teremtettek és sokszor ingóvány- szerüen süppedékessé tették áz adókivetési biztos alapot, amelyet csak a pártatlan igazságossággal, az objektiv részreliajlat­lanság elvitázhatatlan erényeivel lehetett áthidalni. E tekintetben a legnagyobb elismerés­sel szólhatunk a bizottság érdemes elnö­kének : grót Széchenyi Domonkosnak és helyettes elnökének : báró Schell Józsefnek lelkiismeretes, ügybuzgó működéséről, mint akik a legnagyobb körültekintéssel s ritka kötelességtudással és teljes odaadással vé­gezték terhes feladatukat. De nem érheti TÁRCA. Az ukrajnai mozgalom. Mint végső nemzeti ideál minden ruthén vagy kis orosz ideolognak az az Ukraina lebeg mme előtt, amely magába foglalja az egész ukraiuai 1 yelvterületet. Az ukrainai mozgalom uak legvégső célja tehát olyan egységes biroda­lomnak életre támasztása, amely a 12. század ban virágzott kievi állam nagyságát elérné, és magába foglalná Galicia keleti részét Przemysltől kezdve, Magyarország északnyugati részét, Bu­kovinát és egész Dél-Oroszországot a Fekete tengertől és a Kaukázustól a Pripet mocsárvidé­kéig. Ennek az utopiasztikus Ukrainának térké­pét néhány év óta Lembergben már levelezőlap formában is árulják. Amióta a régi kievi állam a tatárok betű rése következtében fölbomlott, évszázadon át folyt a küzdelem Ukraina függetlenségéért. Az ukrai­nai nemzeti eszméért harcoló kozákság hol len­gyel, hol pedig orosz, majd svéd meg török szövetséggel igyekezett elveszett régi területeit visszaszerezni, de ebben a bosszú küzdelemben teljesen elvesztette függetlenségét. Előbb Len­gyel- és Oroszország, majd Lengyelország felosz­tása után Oroszország és Ausztria osztozkodott Ukraina ősi területén. Minden elnyomási kisérlet ellenére az uk­rainai nemzeti mozgalom nem szűnt meg. Az ausztriai alkotmányos kormányzat óta Galiciában jelentékeny eredményeket ért el a mozgalom. A nemzeti kultúrintézmények létesítésének ittsemmi sem állja útját, a nemzeti iskola megvalósult és a ruthén egyetem kérdése is m r kedvezően el­dőlt. C-ak a hatalmi kérdés idéz - ő ellentéteket. A szinte álb ndó súrlódás a nagyobb politikai befolyásra tüiekvő ukrainaiak és a hatalmat egész Galíciában gyakorló lengyelek között azt a tö rekvést keltette az előbbenieknél, bogy Galicia két autonom területre osztassák : egy keleti Ga­licia es Lodeméria királyságra, ukrainai vagy ruthén jelleggel, és a Zator és Auschwitz herceg­séggel egyesült krakói nagyfejedelemségre, ki­zárólag lengyel jelleggel. A ruthének felfogása szerint ezt a kettéválasztást a történelmi fejlő dés is igazolná, mert a keletgaiiciai terület más időben és mis jogcímen vált a Habsburg biro­dalom részesévé. Az oroszországi Ukrajnában a múlt század negyvenes éveiben indult meg a nemzetiségi moz­galom. Szervezője a Cyrillről és Methodról elne­vezett kievi egyesület volt, amelynek tagjai sorában a legkiválóbb ukrainai vezető emberek, irók és tudósok működtek. Ennek a szabadelvű egyesületnek politikai eszménye egy nagy szláv államszövetség volt, amelynek keretében minden szláv nemzetiség nyelvterület szerint, mint önálló köztársaság foglalna helyet — természetesen ogy ukrainai köztársaság is — liberális demokrata alkotmánnyal. Minthogy ilyen magas cél elérésé­re a népet nevelni kell, az egyesület elsősorban is a népnevelésre fordította gondját. Népszerű irodalmat akart teremteni és az iskolákban az ifjúság leikébe az uj politikai esz­ményt beleoltani. Nagyszabású tervezésénél alig jutott tovább az egyesület, máris áldozatul esett az orosz kényuralomuak és az elmeleti forradal­márok részben börtönbe, részben Szibériába ju toltak. Azért az orosz kormány mindent elkövet, hogy a szeparatisztikus törekvések meg ne újul­hassanak. Hosszú időn át jelszó maradt egy orosz belügyminiszternek erélyes kijelentése: ukrainai nyelv nincsen, nem volt és nem is sza­bad lennie. A költői és tudományos müvek is szigorú c -nzura alá kerültek és az imadságos könyvek sem lehettek a moszkovitákétó! eltérő szövegüek. Oroszországb in a szó)- és gondolatssabad- ság meg-zünt, az ukrainai nemzeti eszme szó­csövei a galíciai ruthén lapok és folyóiratok let­tek. Ezekben mindinkább élesedett a hang és merészebbek lettek a követelések. És amikor az orosz japán háború befejeztével Oroszországban megkezdődött valamelyes alkotmányos élet, de Ukrainának nem hozott semmi engedményt, olyan hangok ia fölhangzottak, amelyek elszakadással fenyege őztek. A külföldön nevelt legifjabb nem­zedék juttatta kifejezésre azt az eszmét, hogy Ukraina az orosz cárizmus igája alól végleg töl - szabadittassék. Ezzel szemben a mérsékeltebb elem minden utopiasztikus tervezgetés nélkül, a méltányos autonómiával megelégednék ; egyelőre nemzeti iskolát, kulturszabadságot és közgazda- sági reformokat sürget, amelyek a moszkoviták kizsákmányoló törekvéseinek gátat vetnének. A pártalakulások vajúdásai közt tört ki a mostani világháború. Megérkezett az a várva- várt pillanat, amikor az ukrainai kérdés a világ elé kerülhetett és megoldását várhatta. Mert az ukrajnaiak csak a szomszédos államok beavat­kozásától és az orosz deszpoúzmus gyökeres meg­rendülésétől remélik helyzetüknek jobbra fordu­lását. És most az ukrainai kérdés valóban meg­szűnt puszta fogalom lenni, aminek orosz részről feltüntetni szokták. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy mindjárt a háború kezdetén megalakult két tevékeny egyesület, az Ukraina felszabadítására Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom