Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-02 / 70. szám

4 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. szeptember 2. — Iuternátusi helyek. Az országos bírói és ügyészi egyesület debreceni internátusa f. évi szeptemberben megnyílik. Az internátusba 20 biiói és ügyészi gyermeket, főiskolai hallgatókat vesznek fel részben ingyenes, részben félfizetéses helyekre, melyek elnyerése iránt a kérvények az egyesület igazgatóságához (Budapest, L kér. Ráth Gyürgy-utea 20. sz.) intézendők. — A felvidéki elpusztult tűzhelyek fel­építésére. A tolnanémedii községi hitelszövetke­zet igazgatósága a felvidéki elpusztult tűzhelyek felépítése mozgalmához csatlakozva, augusztus 24 én taitott ülésén a községi hitelszövetkezet részéről 600 koronát — egy ház felépítésére va­lót szavazott meg és az igazgatósági tagok házról- házra járva, még 161 korona 3 fillért gyűjtöttek össze Tolnanémedi községben. Felterjesztették az országos központhoz. — Magyarok Bécsben. Ma zajlott le a magyarországi törvényhatóságok hódoló tisztelgése Bécsben a koronás király előtt, aki agg kora miatt hozzánk nem jöhetve; hűséges magyarjai {elzarándokoltak hozzá a schönbrunni kastélyba. Ez alkalomra az osztrák székváros ünnepi díszt öltött és a lakosság lelkes barátsággal, vendégszeretet­tel fogadta a magyarokat. De a lakossá­gon kívül kivette részét a magyarok ün­nepléséből az osztrák székváros tanácsa, valamint az osztrák kormány is, melynek feje Síiirgkh gróf miniszterelnök nagy­szabású beszédben fejtegette az általa adott fogadó estén a magyar és az osztrák nem­zet testvéri egyetértésének szükségességét, amire Tisza István gróf, magyar miniszter- elnök válaszolt, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet az iránta megnyilvánuló baráti érzelmeket hasonlóval viszonozza. — Be kell ismernünk, hogy az osztrá­kok részéről kimutatott magyar barátság nemcsak szép, de okos dolog is volt és ebből örömmel látjuk, hogy odaát Ausztriában a kedélyekben nagy hangulat- változás ment végbe a magyarság javára. És ha ez a változás főként azokra a hősi harcokra vezethető is vissza, melyeket vitéz magyar katonáink véröket nem ki­méivé a különböző harctereken győzelme­sen vívtak és ha a lelkesültség fokát az épen e napokban elért fényes hadi sike­reink mámorosságig emelik is, mégis be kell vallanunk, hogy a magyar és osztrák nemzetnek ez ünnepségből kiáradó köl­csönös megértése és elmaradhatatlan egy­máshoz való közeledése örömmel töltheti el a lelkeket úgy Ausztriában mint Ma­gyarországban, mert abból a két szövetséges birodalomra csak üdvös eredmények fakad­hatnak. Igaza van az osztrák miniszter- elnöknek : a pragmatica sauctio bevált, de ne feledjük, hogy nem az osztrák, nem a horvát, hanem a magyar pragmatica sauctio vált be. De ne distingváljunk most, hanem örüljünk, hogy e nehéz időkben ily szép napok is virradtak reánk, midőn egy pátriarcha-kort elért nagy uralkodó előtt testvéri szeretettel fognak kezet hódoló nemzetei, hogy a trón fényét annál ragyo­góbbá tegyék a maguk dicsőségére és az emberiség javára. fm. — És mindenek megújulnak .... A le­gendás 48 as idők jutnak eszünkbe, amikor birét vesszük Gyurátz Ferenc dunántúli evangélikus püspök kerülete gyü'ekezeteihez intézett abbeli felhívásának, hogy a nagy idők rendkívüli szük­ségleteire való tekintettel ajánlják föl legalább egy egy harangjukat a hadi kincstár céljaira, hogy ez által is kifejezést adjanak honpolgári kötelességük átérzésének. — A püspöki fölhívás következtében a kerület minden egyházközsége közgyűlést tart a jövő vasárnap, amelyeken két­ségkívül egyhangú határozattal történik meg a harangok fölajánlása — örök dicsőségére az egy házaknak és ezek emelkedett gondolkodású fő pásztorának. — Bedeg és Magyarkér a tahi piacon, A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy a Bedeg és Magyarkér községbeli termelők kész terményeiket tengelyen Tab területére szállíthas­sák, hogy azokat ott akár nyilt piacon, akár egyébként eladhassák olyanoknak, akiket a fenn­álló rendelkezések a termelőktől való vásárlásra feljogosítanak. — A király ünneplése a harctéren. Nieder Mariska zonibai óvónő érdekes levelet kapott testvérétől Nieder Márton főpatkoló mestertől az északi harctérről. Adjuk a levélből a következő két : 1915 augusztus hó 20-án. Most itt vagyok egy szép nagy városban már harmadik napja. Micsoda érzés, egy év után látok először egy ép várost, ahol az orosz nem pusztított, ahol van élet, látom minden arcon a megelégedést, az örö­möt, pedig innét 30 kilométernyire arat a halál, idehallik jól az ágyudörgés, de már azt itt úgy’ megszokták, hogy rá sem figyelnek. 17 én vettem észre valami különös készülődést, figyeltem to vább, hogy mi készül, végre a kíváncsiságtól hajtva, megkérdeztem, hogy mire készülnek, (tu­dod egy év alatt megtanultam jól németül s len gyeiül is beszélek) itt nincs naptár, nem tudja az ember, hogy milyen nap van s hogy hányadika, az illető elmondta, hogy ma egy éve volt az első ütközet az oroszokkal s hogy holnap lesz őfel­sége születésnapja, ezt együtt fogják megünne­pelni. No erre magam is kiváncsi vagyok, hogy hogy fog lelkesülni egy idegen nép a királyért s hazáért, azt hittem, hogy csak a magyar szereti annyira királyát s hazáját, tévedtem, ily szép ünnepélyt, ily nagy lelkesedést nem vártam. Ä városházától kezdve minden palotán, minden magánházon még a legszegényebb kunyhón is zászlót lenget a szél. — Itt van a zászlók alak­jában képviselve a német, magyar, osztrák, tö­rök, lengyel, román stb. úgy, hogy annyi a szin keverék, hogy az ember azt sem tudja, hogy melyik másik. A lakosság a katonasággal kar­öltve hullámzik az utcákon, habár egymás nyel vét nem is értik, de szivük együtt érez. Este ki- gyul minden vi lány, minden lámpa, minden ab­lakban 3 vagy 4 gyertya ég, nappali világos a város. Megérkezik a katonazene a főtérre, csak most veszi kezdetét az ünnep, A katonazene egy­más után eljátsza a hazai indulókat, szép német s bús lengyel nótákat, magyart ugylátszik nem tudnak, mert azt nem játszottak, csak azt az egyet, hogy Isten áldd meg a magyart. Mikor ezt hallottam idegen földön, nem tudom leirni, hogy mit éreztem, a szivem a torkomra szorult, ebben a pillanatban nem tudom sirtam e vagy örültem. Eszembe jutott minden. Rágondoltam a háborúra, szenvedéseimre, holt bajtársaimra, az élőkre s tirátok, akiket kétszeresen szeretek, itt a messze távolban. Oh Istenem, mikor lesz az a boldog idő, hogy ismét megláthassa férj a fele­ségét, apa a fiát, testvér a testvért. De most osz- lani kezd lelkem fajdalma, elfog az öröm, eszembe jut diadalmas előnyomulásunk, fényes győzel­münk^ elfog az öröm, hogy én is azon méltó emberek közé tartozom, akik kész örömmel áldozzák fel életüket s vérüket a hazáért és a királyért. Másnap isteni tisztelet volt. En is mentem templomba hálát adtam az Istennek, hogy ezen hosszú egy év alatt megsegített s oltalmazott. Adott erőt s kitartást ezen iszonyú háború a megpróbáltatás elviseléséhez. A pap gyö­nyörű beszédet mondott németül, úgy, hogy nem maradt szem szárazon. No de nekem most in­dulnom kell, elfoglalni a kitűzött helyemet. Is­mét hallani az ágyú, gépfegyver, puska ropo gást, figyelni kell, hogy mikor jön ellenséges repülő gép mert ezek is járnak Itt most már egész őszi idő van, nappal még van egy kis meleg, de az éjjelek igen hidegek. írjál mielőbb, te ráórrz, úgy lesem a postát, mert ez az egyedüli örö­münk, ha hazulról levelet kaphatunk. Emondjuk egymásnak esténkint, hogy nálunk ez az újság van. Újságot is olvasunk néha, de gondolhatod, hogy mily későn érkezik. Isten veletek. A polgári leányiskola IV. osztá­lyát végzett növendék irodai állást keres. Bővebbet Bartina utca 1501. sz. alatt — Szekszárdi haj társak találkozása. Hat derék szekszárdi fiúról szól az ének, akik még a mozgósításkor bevonultak és azóta minden harc teret bejártak, különböző hadtestek keretében. A 6 vitéz egy szép napon, augusztus 24 én az olasz harctéren, véres harc után összetalálkozott. Mindannyian alsóvárosiaic, mindannyian épen, egészségesen, megfürödve harci dicsőségben. — Erről az örömteljes találkozásról a derék fiuk a következő, szépen irot tábori levelezőlapon szá­moltak be, melyet lapunk főmunkatársához cime zett: Márksz Antal tizedes, aki a m. kir. 20 ik honvédgyaloghadosztáíy vezérkari irodájában tel jesit szolgalatot: „Olasz harcszintér, 1915. aug. 24. Tekintetes Szerkesztő ur ! A szekszárdi fiuk közül alólirottak, akik a mozgósítás óta be va­gyunk vonulva különböző ezredekhez, a mai na­pon itt, az olasz harctéren egy véletlen szerencse folytán, 13 hónap után találkoztunk. Bár közü­lünk néhány végig járta Szerbiát, Galíciát és most az olasz harcteret, még sem nyillott alka lom eddig a találkozásra. — Annak az örömére, hogy az itt lefolyt nehéz harcok után, mi hatan, még hozzá mind alsóutcai fiuk, összejöttünk és pár órát együtt tölthettünk erőben és egészség­ben ; tisztelettel kérjük tek. Szerkesztő urat, hogy ezen örömteljes találkozásunkat a „Tolnavármegye és a Közérdek“ utján pár sorral hozzátartozóink­nak tudomására hozni szíveskedjenek. — Hálás köszönetünk nyilvánítása mellett vagyunk tek. Szerkesztő urnák kész hi vei : Márksz Antal tize des, Mét’h Mihály tizedes, Steiner János (Fehér), Molnár Ferenc, Körösztös József Ribling tizedes, Stier Ferenc Tam, dsatár.“ — Bír többen is megemlékeznének igy lapunkról a h irctérről. Mi minden ilyen közleménynek szivesen adunk helyet lapunk hasábjain — „A nyomorultak“ cimü remek drámát, mely tegnap, szerdán, nagyszámú közönség előtt általános tetszés mellett játszódott le, ma, csii törtökön utoljára mutatja be a „Világ mozgókép­színház. Szombat és vasárnap egy magyar film- ujdonság „.4 szökött katona“ lesz műsoron. — Létéi a harctérről. Bernrieder József nagybirtokos a következő érdekes sorokat kapta egyik alkalmazottjától: Nagyságos jó Uram ! Ma egy kis szünet állt be a csaták zajában s alkal­munk van újból egy kimerítő hónapnak fáradal­mait kipihenhetni. A kedvező alkalmat kihasz nálva egy pár sorbnn abbeli közös örömünknek adok kifejezést, hogy nap nap után aratjuk ha lomra győzelmeinket Isten segítségével. Oly előnyben vagyunk már az oroszok fölött, hogy — bármennyire vissza is szeretnénk ezt fojtani — nem kis fokú elbizakodottság vesz erőt rajtunk, sőt már azt kell hinnünk, hogy ez már igy nem mehet soká, mert hát akkor annak a szegény muszkának mi marad! ? Igazán már úgy bele éltem magamat ebbe az életbe Nagyságos Uram, hogy szinte furbsa is lesz, ha megint majd a boldog polgári életben gyakorolhatom szerény megbízatásomat. A múlt hónap 20-án káplárrá lettem kinevezve s küszöbön áll vitézségi érem­mel leendő kitüntetésein is. — Dokumentáltatni igyekszem mindenképen Nagyságos Uram itteni használhatóságomat is Ha már egyszer itt kell lennem meg akarom mutatni milyen a magyar vér. A boldog és közeli viszontlátás reményében kívánok Nagyságos Uramnak mind n elgondol­ható jót és tartós egészséget, alázatos szolgája Őri István. Munkásleányok felvétetnek a Molnár-féle nyomdai r«-t.-nál Szekszárdon. — A „Muskátli Asztaltársaság“ a vak katonákért. Mint értesülünk, illetékes helyről felkérték a mi műkedvelőinket is, — hogy úgy, mint az ország más vidékein is, — rendezzenek ők is egy kabaré-estet, melynek jövedelmét for­dítsák a háborúban megvakult hős katonáink javára. A ,.Muskátli Asztaltársaság“ vezetősége rendkívüli értekezleten tárgyalta e megtisztelő felhívást és úgy határozott, hogy a kabaré meg­tartását időszerűnek nem tartja, de kötelező ige retet tett arra nézve, bogy a közeljövőben azonnal a nemes cél szolgálatára fog állani. — Berónyi Zsiga Bátaszéken már most erő­sen gyűjti a jobbnál jobb számokat és amint halljuk, az egész műkedvelő girdi a legközelebbi napokban egy kis tanulmányútra rándul fel a fővárosba, hol végig nézik a kabarék és orfeumok elő'danáit en a ine. f lelő számokat azonnal meg is fogják szerezni, — a mi részünkre. — Zongora tanítás. Kezdők zongora tanításra, zongora használattal — kedvező feltételek mellett — elvállaltalak. Bővebbet Bartina-utca 1314. szám alatt. — Kaszálási szabadság a katonáknak. A honvédelmi miniszter a bevonult legénységnek aratásra, cséplésre és kaszálásra Való szabadságo lása iránt a folyó évi junius 8 án kiadott körren­deleté kapcsán tegnap értesítette Tolnavármegye türvényhatóáágát, hogy a legénységnek, amennyi­ben a katonai érdekek megengedik, — komló szedésre és sarjukaszálásra, másodfüvek kaszálá­sára, — 14—44 napig terjeghető szabagság fog engedélyeztetni. A honvédelmi miniszter ennél­fogva fölhívja a vármegye törvényhatóságát, hogy a szabadságolások kezdetének kívánatos időpont­ját egyeiértőleg a katonai parancsnokságokkal áll. pitsa meg, a katonai parancsnokságokkal pedig e rendeletre való hivatkozással táviratilag közölje, hogy a legénység az érdekelt munkára szabad­ságolható legyen. — Utlerele8ek utitársai. A német kormány újból szigorította a Németország felé irányuló idegenforgalomban az eljárást így a délnémet­országi utazásra vonatkozó korlátozások kiterjesz­tettek az északnémetországi forgalomra is. Az újabb rendelkezés szerint a Németországba utazó idegenek útleveleiben csak 10 éves korig szerepel­hetnek utitársak. A feleség és 10 évesnél idősebb korunk tehát ezentúl külön útlevelet tartoznak váltani. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet uek ! Segítsük a hadbaronultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! i­________ ú

Next

/
Oldalképek
Tartalom