Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-30 / 69. szám

Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre..................... 8 » Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők n lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal • Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Az orosz front áttörése. A pécsi ezred dicsősége. Budapest, augusztus 29. Vladimir-Volinszkijnál és a Zlota Lipa mel­lett kivívott sikereink 250 kilométer kiterje­désű harcvonalon törték meg az ellenség ere­jét. Mindenfelé égő községek és feldúlt telepek jelzik az oroszok visszavonulásának útját. Fog­lyaink száma tízezerre emelkedett. Pflanzer Bal­tin báró lovassági tábornok csapatai, melyek kö ztil a tegnapelőtti áttörésnél kipróbált horvát ezredek és a Frigyes főherceg tábornagy nevét viselő 52—ik császári és királyi gyalogezred vi­tézségük újabb bizonyítékait szolgáltatták, Bu- zacz felé üldözik az ellenséget. Bothmer gróf tá bornok német, osztrák és magyar csapatokból áiló hadserege Podhajcen át és Zborov felé nyo­mul elő. Zloczov városát, amelyet az oroszok fel­gyújtottak, Böhm-Ermolü lovassági tábornok had serege szállta meg. Puhalló táborszernagy had­testjei az ellenség több hátvédjét vetették vissza és nyomon követték a Luck felé visszavonuló oroszokat. Kobrinnál, ahol szövetségeseink foly­tatólag tért nyertek, már csak az északkelet felé vezető utak állanak az oroszok rendelkezésére. Osztrák magyar csapatok Szereszovo vidékén el­érték a Bielovieszkaja Puszcza délkeleti szélét. Folytonos olasz kudarc. Budapest, augusztus 29. Az Isonzó harcvonalon az olaszok elszige­telt támadásainak kiterjedése és hevessége teg­nap növekedett, de mint rendesen, sehol sem ér­tek el eredményt. A doberdói síkon késő est-e és a Monte dei sei Busi ellen irányított erős tüzér­ségi tűzzel előkészített támadást vertük vissza. Délelőtt két mozgó népfölkelő ezred négy roha mot intézett a Monte san Michele ellen. Az ola­szok egyes helyeken behatoltak lővőárkainkba, de mindenütt súlyos veszteségekkel újra kiveret­tek. Az ellenség a görzi hídfő ellen nemrég ak­natámadást kezdett, de aknavetőink és ütegeink a harevonalunk közelébe férkőző összes aknákat megsemmisítették. A tolmeini hídfő egész nap heves tüzérségi tűz alatt állott; ezt két ezred és két alpini zászlóalj rohama követte. A mieink a támadókat kézitusában visszaverték. Hasonlókép pen nem volt sikere a Tolmeintól nyugatra lévő hid és ettől az átkelő ponttól északra eső terü­let elleni több rendbeli támadásnak, valamint a Mrzli-vrh.-Sljeme harcvonal elleni négy támadás­nak sem. A Flitsch körüli terület ellen tekin­télyes haderőv. 1 megkísérelt támadás holtpontra jutott. Itt, mint általában mindenütt hadállásaink bátor védelmezőik birtokában maradtak. A ka- rintiai határon meglehetős csend uralkodik, a tiroli határvidéken a tüzérségi harcok változó he­vességgel tovább folynak. Höí'er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német főhadiszállás jelentése. Berlin, augusztus 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati had­színtér : Lényeges Esemény nem történt. Keleti hadszíntér. Hindenburg tábornagy hadseregcsoportja: Kovnótól délkeletre az ellen­ség makacs ellenállását megtörtük. Csapataink követik a visszavonuló oroszokat. Az Augusztovtól keletre elterülő erdő terepen áthaladtunk, tovább délre üldözés közben elértük a Dombrovo—Gro- dek—Narevka-szakasz (Narev várostól keletre) vonalat. Lipót bajor herceg tábornagy had­csoportja : A bialovieskai erdőségen át üldöző hadcsoport jobb szárnyával Szereszovohoz közele­dik. — Mackensen tábornagy hadcsoportja: Hátvédharcok között az oroszokat egészen a pod- dubno—(pryzanai országút mentén) tevli—kobrini vonalig szorítottuk. Délfelöl a mocsárvidéken át előrenyomuló csapataink az ellenséget majdnem Kobriuig üldözték. Az oroszok, hogy állásaikat leplezzék, csapatainkat és népünket a legmélyebb undorral eltöltő lelketlenséggel támadásainkkal szembe kergették a lakosok ezreit, saját honfi­társaikat, köztük sok asszonyt és gyermeket is. Tüzelésünk közülük akaratlanul is, néhány áldo­zatot követelt. Délkeleti hadszíntér: Szövetséges csapa­tok tegnap a vert ellenséget a Pomorzanyi— Koniuchy—Kozova vonalon túl és a Koropiee szakasz mögé vetették vissza. A legfelsőbb hadvezetőség. A Dardanellák hősi védelme. Konstantinápoly, augusztus 29. (Milli-tigynükség). A főhadiszállás közli : A Dardanella fronton az ellenség 27-én Anaforda vidékén szárazon és vizen való tüzérségi előké­szítés után támadást intézett jobbszárnyunk ellen, Kirets-Tepenél és centrumunk ellen Asmak Déré­től délre. Az ellenséget mind a két helyen visz- szavetettük és súlyos veszteséget okoztunk neki, anélkül, hogy az ellenség a legcsekélyebb ered­ményt elérte volna Kirets Tepe mellett egy ellen­séges zászlóaljat teljesen megsemmisítettünk. Az ellenség centrumunk ellen három támadást inté­zett, de mindannyiszor súlyos veszteségei mellett visszavertük. Tüzérségi lövedékeink ismételten az ellenség egy cirkálóját és egy szállitógőzösét érték. Ari Burnu mellett a jobbszárnyon 26-ról 27-ére virradó éjjel élénk tüzérségi tüzelés volt. Lövedékeink az ellenségnek egy szállitóhajóját és egy vontatóját megrongálták. Szedil Bar mel­lett a szokásos tüzérségi és gyalogsági tüzelés. A többi hadszíntéren nem történt jelentős esemény. Tolna vm. tűzoltó egyleteihez, egyházaihoz és va­lamennyi egyéb iskolai testületéhez, intézetéhez. Elérkeztünk ismét egy előttem igen ked­ves ünnepély évfordulójához : a vm. tűzoltó egy­letek szövetségi közgyűlésének hagyományos ter­minusához ! Ünnepélynek nevezem e különben nagyfontos8águ, komoly és felette hasznos tar­talmú évi közgyűlést, nemcsak a velejáró tra- ditionális külső ünnepségek miatt, hanem azon benső lelki hangulatnál fogva is, amelyet egy ily nagy vm. testületnek áldásos működése, szent célja nemcsak bennem, de meggyőződésem, sőt ta­pasztalatom szerint, valamennyi bajtársamban min­denkor kelt! Meg akartam ragadni esen évfor­dulót, a múlt, jelen és jövő ezen összetalálkozá- zát, hogy az örök idők e 3 dimenziójának meg­felelően: hálámat fejezzem ki bajtársaim előtt, a vm. tűzoltás terén kifejtett theoricus és practicus működésért, elnézésüket kérjem, hogy ez évi közgyülésüukről, megrendült egészségem miatt, fájdalom, ismét távol kell maradnom, végül, hogy a jövőre nézve azon reményteljes várakozásom­nak adjak kifejezést, hogy e dicsőségünkkel-tel- jes világháború buzdító hatása és fenséges ta­nulságai kettőzött szorgalomra, önfeláldozásra és önzetlenségre fogják bajtársainkat nemes tevé­kenységükben ösztönözni! És nem különös, mondhatnám kedves já­téka-e a sorsnak, hogy most, amidőn, mint a vm. tűzoltó egyletek szövetségének elnöke óhajtottam bajtársaimat üdvözölni a távolból — hogy épp most érkezik hozzám az orsz. hadsegélyző bi­zottság egy felhívása, amelyben felkér képviselői minőségemben, hogy kerületemet egy közjóté konysági actio támogatásába belévonjam ? Nem hiszem, hogy e nemzetmentő, véres honvédelem áldozatainak segélyezése terén bár mely módoD, bármely illetékességgel — vagy még anélkül is — m srinditott mozgalom vár­megyém traditionális hazaszeretetét, nagylelkű ségét érintetlenül, visszhang nélkül hagyná s ezért, mint Tolna vm. hü és ez édes „szükebb hazáját“ becsülő, jól megértő fia, némi, mondjuk erkölcsi jogosultságot véltem találni megyém iránti rajongó szeretetemben akkor, amidőn ha­táskörömön túllépve, (s ezért a megyémbeli tisz­tel t képviselőtársaim szives elnézésére is számí­tok !) nemcsak mint szövetségi elnök, a vm. tűzoltó egyletekhez s nemcsak mint képviselő kerületéhez, hanem mint Tolua vm. fia, volt tiszt­viselője és törvényhatósági bizottságának tagja, emelem kérő szavamat egy nemes célú, áldást, vigaszt hozó jótett érdekében egész Tolna vm. közönségéhez I A felhívás, melyet kaptam, kivonatosan igy szól: *Azok a néma zászlók, melyek nem a harctereken lobognak, hanem itthonmaradva, symbolizálják az egyes erkölcsi testületeket, egyleteket, társulatokat, nem lehetnek el anélkül, hogy egy egységes jelvénnyel: *a hadi zászlószeggel« a most folyamaiban levő nagy korszakot meg ne ^örökítsék ! Nem ma­radhat el e jelvény az egyházi zászlókról sem, amelyek a mennyei dicsőséget hirdetik, hirdessék egyúttal vitéz hadseregein!L földi dicsőségéi is! Sőt, hogy azok se szoruljanak le a jótékonyság e teréről, kik esetleg zász-. lókkal nem rendelkeznek, mint asztaltársa­ságok, bankok? pénzintézetek stb. a »hadi zászlószög« mint aszla'oivagy falon alkal- mazhatő dísztárgy is, forgalomba kerül! Az „in Memóriám 191b—15.“ hadi zászlószög, művészi bronz kivitelben 15 koronáért meg­rendelhető az orsz. hadsegélyző bizottság jelvény osztályánál, a képviselőházban.« És most kérdem, hogy amidőn az éves világ­háború mindeD dicsőséges borzalmával, minden győzelemtől mámoros, ezernyi fekete halálával e nemzet nemcsak szembenézni, hősiesen megállani tudott, hanem annak minden egyes gyermeke a csatasorokban vérző hőseinkkel csaknem egyen­értékű áldozatokat hozott a nagy, a közös, az elmaradhatlan szent célért: a végleges győze­lemért — kérdem, nem jogos, nem tapintatos-e tehát a hadsegélyző hivatal azon kérelme, hogy — ezúttal az egyesek megkiraélésével — for­duljunk az ország egy/lázaihoz, hatóságaihoz, testületéihez, szóval jogi személyeihez azzal, váltsák meg a szent cél érddkében e jelvényt: a nagy időkhöz méltó áldozatkészség emlékszerü jelvényét! Tudom, nincs vármegyémben talán egy ily ,,jogi személy“ sem, mely eddig is ki nem vette volna bő részét a közjótékonyságban, de azt is tudom, hogy valamennyi, pedig még a békés időkben — legalább is tagjainak, ha nem is egész vármegyéjének javára alakult; csak psychológiai törvényszerűség tehát,, ha ezen er­kölcsi testületek most, e súlyos időkben — min­denkoron önzetlenül követett altruisticus elvei­ket kiterjesztik — nem — csak következetesen betartják ezen sorokban ismertetett mozgalom terén is! Nem magasztos e azon tudat, hogy lesznek zászlóink, melyeknek dicsőségesen lobogó trikó lorját a hazaszeretet, az emberszeretet áldozat- készsége ragyogja be, szenteli meg és egy szi­lárd pajzszsal, az uj „hadi zászlószeggel“ erősiti meg jövendő küzdelmeinkben! Ezek lesznek azon zászlók, melyeknek harctéri „testvérei“ alatt küz denek a mi testvéreink, fiaink ezrei, ezek lesz­nek azok, melyeknek színei fennen fogják hir­detni itthon is e háború magasztos elvéti Adjuk oda honszerelmünk piros vérét, hófehéren tün­döklő tiszta lelkiismerettel, a győzelembe ve­tett remény isteni hitében ! Amidőn tehát arra kérem Tolnavármegye valamennyi erkölcsi testületét, egyházait s min­den politikai, kulturális és gazdasági intézeteit, hogy ezen jótékony akcióban egy zászlószeg (illetve jelvény) megváltásával részt venni szí­veskedjék, bátor vagyok az elnökletem alatt álló vármegyei tüzoltóegyleteket összefoglaló szövetség­nek egy ily zászlószeget, a nagy idők emlékéül s nagyrabecsülésem és bajtársi ragaszkodásom jeléül felajánlani. Semmering, 1915 augusztus 26. Sztankovánszky Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom