Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-08-05 / 62. szám
1915. augusztus 5. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — Levél a harctérről. Forral Lajos derék nyomdász katonánk irja a harctérről: 1915. julius 29. Kedves kötelességemnek tartom, hogy a harmadszori harctéren létemkor ismét felkeressem szerény soraimmal. Az e hé 23-iki reggeli szuronyroham alkalmával nemcsak, hogy véres veszteséget okoztunk az ellenfélnek s temérdek hadianyagot zsákmányoltunk, hanem a Bug folyó túlsó oldalára űztük őket az egész vonalon. Vármegyénk hü katonái hazájuk iránti kötelességüket megmutatva, törekednek a végleges győzelemhez hozzájárulni. Öt napja állunk a Bug mentén, az ellenfél részéről nincs két napja ágyudörgés, oly nagy a municióhiány. • — Községi választás. Stroh Frigyes kis- tengelici II ik biró állásáról lemondván, helyette Tippel Péter, a hadbavonult Braun Ádám pénztáros helyett pedig helyettes pénztárossá Jun- kunsz János választatott meg. — Elhunyt pécsi törvényszéki biró. Súlyos veszteség érte a pécsi törvényszék bírói karát. Egyik köztiszteletben és közszeretetben álló tagja, felsőrásztokai Kobilicz E'ek dr. 44 éves korában f. hó 1-én elhunyt. Temetése 3-án délután 3 órakor volt Péesett, a Papnöve'de-utca 17. számú gyászházból. Az elhunytban a pécsi ág. evangélikus egyház felügyelőjét gyászolja — Kobilicz Elek dr. néhány héttel ezelőtt kezdett betegeskedni. A balkarja megbénult valami agy- idegbántalom következtében Kartársai nem hitték, hogy állapota súlyos, mivel négy esztendővel ezelőtt is hasonló baja támadt és kilábolt belőle. 2 ára virradóra azonban szivszélhtidés folytán elhunyt. Halálát felesége szül. Mesztéiuji Simon Jolán, akivel 17 éven át élt boldog házasságban, kis leánykája, Ágnes és kiterjedt rokonság gyászolják. A törvényszék, valamint a kir. tábla épületére kitűzték a gyászlobogót. Kartársai külön gyászjelentést adtak ki elhunytáról. Felső rásztokai Kobilicz Elek dr. 1871-ben született Kassán. — Jogi tanulmányainak elvégzése után pénzügyigazgatósági fogalmazó lett Szekszárdon, majd a birói pályára lépett. Bírói pályafutását mint járásbirósági aljegyző kezdte Bonyhádon, ahonnét hasonló minőségben a szekszárdi törvényszékhez került. Mint albiró Perlakon működött ; innét került 1902-ben tanácsjegyzői minőségben a pécsi kir. ítélőtáblához ; 1907 októberében nevezték ki törvényszéki bíróvá. — A fiatalon elhunyt értékes tudásu birót kartársai és a jogkereső közönség egyaránt szerették. — A pálinkafőző kisüstök bevonása. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy hadicélokra a pálinkafőző kisüstök beszolgáltassanak. Erre a célra átvételi bizottságok működnek, a mi vidékünket illetőleg a székesfehérvári fémátvételi bi zottság működik, melynek körlete: Baranya, Fe jér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyékre, Pécs és Székesfehérvár sz. kir. városokra terjed ki. Minden átvételi bizottság áll a törvényhatóság egy tisztviselőjéből, mint elnökből, a katonai igazgatás egy képviselőjéből. A kormány által átvett főzőkészülékek egy része szesztermelési célokra a községekben ideiglenesen meg fog hagyatni. Azt, hogy mely főzőkészülékek fognak hadicélokra felhasználtatni és melyek fognak szesztermelési célra meghagyatni, az I. fokú iparhatóság fegja a községi elöljárósággal tudatni. Nem szálli- tandók be azok a főzőkészülékek, melyek nem hordozhatók, azaz befalazottak, illetve csak be- falazottan használhatók és a melyekre nézve .a községi elöljáróság a birtokosokat értesiti, hogy azok szesztermelési célokra tovább is eddigi helyükön maradnak. Az átadott főzőkészülékekért járó térítést a fémátvételi bizottság állapítja meg. Szöknek az oroszok. Mióta vármegyénkbe is ezrével érkeztek a hadifogoly aratók, a csendőrség mást se tesz, mint szökevényeket keres. Mivel pedig ez mégsem lehet e kitűnő intézmény feladata, a szárnyparancsnokság megkereste a vármegyét, hasson oda, hogy az illető gazdák jobban őrizzék a foglyaikat. Ez azonban csak írott malaszt maradt, az oroszok tovább is szök- dösnek, derék csendőreink pedig tovább is fog- dossák őket össze. Mivel pedig nem egy közülük a télen a Kárpátokban működött, nincs kizárva, hogy most nagy fáradsággal, éjjel-nappali hajszával újból kénytelen elfogni azokat, akiket oda- fönt már egyszer elfogott. Ez pedig lehetetlen ál lapot. A csendőrség feladata, hogy a közbiztonságot fenntartsa, nem pedig, hogy egyes gazdák helyett teljesítse azok szerződésileg elvállalt fo golyőrzési kötelességét csupán azért, mert a gaz dáknak igy olcsóbb ! Jó volna, ha a főszolgabi- rák egy kissé utánajárnának, vajon a munkaadók őriztetik-e rendesen a foglyaikat és a ha nyagoktól el kellene venni az olcsó munkaerőt. A mi hőseink odafönt éietük árán elfogják az oroszokat, de azután érezzék is azok, hogy ők foglyok. Mert ez az állapot már nagyon hasonlít a „Denevér“ operett kedélyes fogházához! A fogolytáborban még gondoskodtak róla, hogy a muzsikok ne felejtsék el az otthoni kemény kezet, de akárki meglássa, ha ezek egyszer megismerik a nálunk szokásos szabadságot (amely tulajdonkép szabadosság!), baj lesz velük. Tudok esetet, hogy egy gazdaságban egy szál népfelkelő vigyáz (?) 200 fogolyra . . . Caveant consules!! — Sok helyen őszig is itt maradnak a „foglyok“ (ha ugyan igy lehet őket nevezni!) félő, hogy addig nagyon is kinyílik a szemük. És elvégre nem muszáj minden téren akkor inbzkedni, mikor már megvan a szerencsétlenség !! — Hangverseny a rak katonák javára. A Hőgyészi Philomusa Társaság 1915. augusztus 7-én a Kereskedelmi Kör dísztermében a vak katonák javára zártkörű hangversenyt rendez. Be- léptidij: személyjegy 2 korona, családjegy (3 szemére) 5 korona, belépőjegy 80 fillér. Felül- fizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Tardos Jenő elnök, Hollaender M. Frigyes művészi vezető, Lőwenstein Lajos con ferencier, Mayer János titkár, Stallenberger István jegyző, Stocker Géza pénztáros. Rendezők : Engelmann Árpád, Halassy Vilmos, Maly Ferenc, Krausz György, Théry Aurél, Trieber Elek. — Aki hivatalosan halt meg. A 17-ik honvédgyalogezred pótzászlóaljának gazdasági hivatala által közölt adatok szerint, melyek szerint Oszvald György paksi lakos hadbavonult katona elhunyt, a belügyminiszter elrendelte a nevezett halálesetének anyakönyvezését. Időközben azonban kitűnt, hogy Oszvald György nem esett el, hanem él, sőt tényleges szolgálatot teljesit. Ennek alapján a halotti anyakönyvből a bejegyzés töröltetik és Oszvald György hivatalosan visszaigtat- latik az élők sorába. — Csak augusztus 15-éu kezdődik a nyúl vadászat. A somogyi lapok nyomán mi is közöltük, hogy a nyulvadászat elsején megkezdődött. Most Somogyvármegye alispánjához a földmivelésügyi miniszter a következő táviratot küldte : „Egyes lapok tévesen közölték, hogy a nyulvadászat augusztus 1 vei megkezdődik. Minden rendelkezésre álló módon tudassa a közönséggel, hogy ily engedély nem adatott ki és szigorúan ellenőrizze, hogy a vadászati törvény ö=szes rendelkezései szigorúan betartassanak.“ A A nyulvadászat ez évben is augusztus 15-én fog kezdődni. Tiiyifa kapható mindenféle 1 fajta, nagyban és kicsinyben Reich Ármin fakereske- dőnél Szekszárdon. — A rendelet — rendelet. Hogy a belügyminiszter mily szigorúan veszi a kiadott rendeletek betartását, jellemző példája a következő eset. Egy tolnainegyei nagyobb városban egy tüdőbajos tartalékos tiszt, betegségére hivatkozva azt kérte, hogy rája nézve a hustilalmi rendelet függesztessék fel, mert ő vendéglőben étkezik. A belügyminiszter a kérelmet nem találta teljesit hetőnek. Hisszük azonban, hogy azért a derék tiszt kedden és pénteken se fog húsétel nélkül maradni. Ha a mészárszékben nincs is hús, azért csibe, réce vagy liba csak akad még — Pakson? — Lelketlenség. Wilhelm Ede szekszárdi iparos remetei szőllejében, mely az idei rossz esztendőben kivételesen jó termést igér, lelketlen tettes kedden 14 rend rizlingtőkéirő I a dús für töket késsel levagdosta és a rendekbe dobta. A kár mintegy 120 koronára tehető A megkárosított iparos az esetet feljelentette a csendőrségen. — A Vörös-Kereszt Egyletnek adományoztak : Garay Drogéria 53 kor. 82 fill., Major Lajos pénzügyigazg. 11 kor. Seltner Ferenc és Scherer 5 kor., mely adományokért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. — Halál a vonaton. Tamásiban augusztus 3 án a reggeli órákban az a riasztó hir terjedt el, hogy a hajnali vonatba Kocsoláu beszáht egy utas, Ság—Nagykónyiban koleragyanus tünetek közt rosszul lett és mire Tamásiba ért, a vonaton meghalt. Súlyt adott a hírnek az a körülmény, hogy a Kocsolával határos Gyulaj községben nemrég tényleg több koleraeset volt. Valójában úgy történt a dolog, hogy Ság—Nagykónyi álló máson beszállt Tömör István oki. gazdatiszt, aki augusztus 1-ig Strasszer Vilmos mutpusztai bér létén mint intéző volt alkalmazva. Tömör oly nagyfokban volt tüdőbeteg, hogy már a mozgósítás alkalmával, mikor mint tartalékos hadnagy bevonult a székesfehérvári 17. honvédgyalogezredhez, szolgálatkép elennek találták. Utóbbi időben már polgári foglalkozását sem tudta űzni és ezért lépett ki Strasszer szolgálatából. A hajnali vonathoz elkésve érkezett, úgy, hogy jegyet már nem válthatott és ép csak hogy felugorhatott az induló vonatra. Az állomásfőnök megkérdezte tőle, hová utazik s ő azt felelte, haza, de rögtön fuldokló köhögési roham fogta el. — Mikor pár perc múlva a kalauz jött a jegyet kérni, már nagy vértócsák voltak a kocsiban, de Tömör akkor még beszélni tudott, de mire a vonat újabb néhány perc múlva Tamásiba érkezett, már ülő helyzetben, halva találták. A szivar még akkor is füstölt hűlő ujjai közt. A kocsit természetesen rögtön lekapcsolták és jelentést tettek a hatóságnak, amely vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a szerencsétlen embert tüdő- vérzés ölte meg. — A hullaházba szállították és értesítették Strasser Vilmost, aki viszont az elhunytnak Győrben lakó hozzátartozóit, kikhez utazni akart, tudósította. A haláleset természetesen a vonat utasai közt is nagy izgalmat okozott, akik azt hitték, hogy koleráról van szó, bár ennek legkisebb tünete sem forgott fenn. — A batl-rét Árka. A szekszárdi közalapítványi erdőgondnokság és Szekszárd város között a bati-rét árka miatt összeütközés keletkezett. Az ex-dőgondnokság megkereste a várost, hogy a tulajdonát képező bati réten keresztül a régi vízelvezető árkot ásássá ki, mert ellenkező esetben úgy a tanulmányi-alap, miut a város birtokain sok kár történik. A polgármester a megkeresést visszaküldte azzal, hogy vizügyi jogról van szó és érdekeltség megállapítását tartja szükségesnek. Ezzel szemben az erdőgondnokság ragaszkodik álláspontjához és annak érvényesítésére megtette az intézkedéseket. — Mezei egerek irtása a „Ratin“-tenyószet. A patkányok, hörcsögök, ürgék és egerek irtására már régebben jó sikerrel használják a „Ratin“-t. Raebireg dr. újabban megkiséi-elte a mezei egerek irtását „Ratin“-nal, melyre a mezőn elszaporodott egerek kedvező alkalmat nyújtottak. Az említett területen már a „Ratin“ kihelyezését követő harmadik napon több ezer hullát találtak a földeken, mig a vadállomány vagy más szabadon élő állatok között elhullás nem fordult elő. A m. kir. államvasutaknál már régebb idő ót jó sikerrel használják a „Ratin“ t. Bővebb felvilágosítással szolgál a „Ratin“ Vezérképviselőség Budapest, Rottenbiller-uica 30. — Régi müfogakat, tSrött aranyat, platinát és ezüstöt a legmagasabb napi áron veszek augusztus 6-án és 7-én reggel 7 órától, este 7 óráig Szekszárd Báró Augusz Imre-utca 601 sz. alatt. — A szólok pusztulása Európaszerte. Külföldi szaklapok szirint Ausztria, Olaszország, Franciaország és Spanyolország bortermő vidékein a peronospora olyan nagy mértékben lépett fel, hogy a szépnek ígérkezett szőlőtermés igen nagy részét már eddig is elpusztította. Ennek oka egyrészt, hogy a szőlőnek a peronospora elleni permetezéshez szükséges rézgálic gyártása a háború miatt, külföldön is mindenütt megakadt, más- í-észt az esős időjárás, mely annyira kedvező a peronospora terjedésére, hogy sok helyen a réz- gáliccal való védekezés is sikertelen volt. Az osztrák kormány egyik borászati felügyelője Dalmáciából azt jelenti, hogy ott voltak olyan termelők, akik eddig háromszor, sőt többször is permeteztek és még1 sem tudták megvédeni a szőlőt, úgy hogy ott az idei termés 60—-70°/0-a már is elpusztult. Tirolból érkezett hirek szerint némely helyeken a termés egészen elpusztult s a jobb fekvésű szőlőkben is csak igen gyenge termés remélhető. Olaszországban Apuliából és Pie- montbó! jelentik a peronospora terjedését, ugyanott az oidiurn is fellépett s a kedvezőtlen kilá- * tások folytán a borárak emelkednek. Délfrancia- országban palóságos pánik tört ki a ptronospora és oidiurn rendkívül nagy kártételei miatt, melyeknek nagy kiterjedésű területeken a szőlőtermés kétharmadrésze esett már eddig áldozatul s a bor ára pár hét alatt csaknem 100°/o kai emelkedett. Span olországban az eddigi kárt 50°/0 ra becsülik. KÖZGAZDASÁG. A lóhere és lucernamag termés biztosítása. Lóhere és lucernamag termesztésünk, ellenére annak, hogy elég jelentékeny kivitelünk van belőle, hazai szükségletünket egészben fedezni nem képes, amit különösen a legutóbbi évek statisztikai adatai igazolnak legutóbb, amennyiben ezen takarmánymagvakból kivitelünk mennyisé gét állandóan meghaladó behozatalunk volt. Nem szükséges bővebben fejtegtnünk annak fontosságát, hogy állattenyésztésünk fenntartása és fejlesztése érdekében a lóhere és lucerna termesztésének hazánkra nézve milyen nagy jelentősége van és hogy ennek következtében mennyire fontos az, hogy ezen vetőmagvakból szükségletünk teljes mértékben biztosíttassák. De amennyiben a saját szükségletünket meghaladó mennyiség állíttatnék is elő, a túltermelés veszedelmétől akkor sem kell félni, mert feleslegünket kétségkívül magas áron leszünk képesek Németországban értékesíteni. Németország ugyanis lóhere és lucerna szükségletének legnagyobb részét Orosz-,
