Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-07-15 / 56. szám
XXV. (XI.) évfotyam. 56. szám. Stete^gard, 19l5 julius 15. msmsm es a közérdek Előfizetési ár: Egész évre ...............16 korona Fé l évre........................8 » Ne gyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szam: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Bér! Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI Preventív társadalom-védelem. Bizonyára csudálkozni fognak a cint olvastára a materialista és spirituálista evolucionisták, hogy hát ilyen is létezhetik, a világon ? Hiszen a társadalom fejlődése minden emberi befolyástól mentesen halad a maga utján és arra semmiféle individuális törekvés nem gyakorolhat irányitó hatást. Nekünk azonban erős a hitünk, szilárd a meggyőződésünk, hogy a gyakorlat sokszor elüt az elmélettől, különösen akkor, ha ennek alapjai téves vagy pedig szoflsztikus irányelveken nyugszanak. Sajnos, de való, hogy a mai világháború nálunk az úgynevezett középosztály létét és megélhntését nemcsak hogy veszélyezteti, hanem tisztára lehetetlenné teszi. Az élelmiszerek drágasága sehogy sincs arányban jövedelmeikkel. És már közel van az az idő, midőn a családok ezrei a teljes züllés és pusztulás veszedelmének lesznek kitéve. Az ismert élelmiszer uzsora miatt a keze munkájából élő napszámosokról nem is szólva, hány tisztviselő, kisiparos család szánta már rá magát önként nemcsak a hetenkénti két, de az általános hús nélküli napokra. Hogy jusson baromfira, tojásra, mikor a kenyeret, a krumplit, a tejet sem lehet megfizetni. A kormány és a társadalom nem nézheti tétlenül ezt a pusztulást, nem várhatja be egészen a züllés veszedelmét. Mert ennek a romlásnak és pusztulásnak a nemzeti élet jövője vallhatja kárát. Nem szabad elfelednünk azt, hogy a középosztály férfitagjainak egy jelentékeny hányada küzd a harctéren, akire egyébként itthon is igen íontos társadalmi hivatás várakozik. Az itthonmaradottak munkája pedig éppen a rendkívüli idők viszonyai folytán megkétszereződött. Tehát már fontos hivatásuknál fogva sem érdemlik azt meg, hogy egyedül csak ők érezzék teljes súlyával a világháború terhét, nyomorát. Egyesek talán közömbösen vonogat- ják vállaikat erre a panaszos íelszólásra, mert nem képesek felfogni annak erkölcsi és társadalmi jelentőségét. De maga a nemzet és annak vezető íérfiai nem lehetnek olyan tág lelkiismeretüek, hogy saját testének egyik leghasznosabb részét a pusztulás veszedelmének szolgáltassa ki. Különösen a többtagú családokat ie- nyegeti ez a veszély. A drágaság folytán beállott élelmiszer hiánya egyenesen meggátolja az apróbb és serdülő családtagok normális testi fejlődését. Satnyává, betegessé teszi őket. Vájjon az államnak nem kötelessége-e ezt a bajt elhárítani. A nagy taglétszámmal biró családokat éppen a nyomorúság közepette magukra hagyhatja-e? Hiszen a nemzeti erő védelme már közönséges körülmények között is társadalmi kötelezettség volt, ha a kormány és társadalom valamikor küzdött az Egyke ellen, mennyivel inkább kell most a nemzet jövendő társadalmának védelméről gondoskodnia ; mennyivel fontosabb hivatása, hogy a megfogyatkozott nemzeti erőt minél előbb újakkal pótolhassa. A magyar középosztály mindig a nemzet gerincét képezte, melyen legszilárdabban épült fel nemzeti létünk hatalmas épüMIHÁLV. Laptulajdonosok a szerkesztők. lete. Már ezen fontos hivatásnál fogva is megérdemli azt, hogy az állam és a kormány a nehéz idők súlyos viszonyai közt gondoskodjék kellő védelméről. A preventív gyermekvédelem országosan van szervezve, a büntető bíróságok a fiatalkorú bűnösökkel szemben a törvény szigora helyett nevelő hatású intézkedéseket tesznek. Egyedül tehát csak a közép- osztály népes családjainak gyermekei legyenek kiszolgáltatva a züllés veszedelmének ? Dacára annak, hogy rájuk a jövő társadalmában igen fontos hivatás vár. Lehetetlenségnek tartjuk azt, hogy a mi dús Magyarországunkon az, aki szorgalmasan dolgozik, koplalni legyen kénytelen. Ha pedig ez a körülmény mégis bekövetkezik, akkor a hibának valahol másutt kell lennie, ott, ahol a visszaélés történik. Nem hinnők azt, hogy a kormány a középosztály tönkretételét közömbös szívvel fogadná, éppen azért reméljük és várjuk is tőle, hogy a bajokat az élelmiszer árak országos szabályozásával s más célirányos intézkedésekkel sürgősen és hatásosan fogja orvosolni. Figyelő. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Csend az orosz harctéren. Budapest, julius 14. Orosz hadszíntér: Az általános helyzet vál tozatlan. Olasz hadszíntér : Tüzérségi harcoktól és csatározásoktól eltekintve a délnyugati harcszin- téren semmi sem történt. HölVr altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A visszahódított Lembergböl * Lemberg, 1915 julius 4. 1915 junius 22-én délelőtt fél 12 órakor csapataink a lakosság leirhatatlan örömujongásai közben 11 hónap után ismét bevonultak Lem bergbe (Lwovv). En 26-án voltam először a városban, de még akkor is a szabadulás gyönyörteljes mámorát mutatta. Zászlók, szőnyegek, vi rágok díszítettek minden házat. Tündöklött, fénylett minden. Az egész lakosság ünneplő ruhában az utcán élvezi a szabadságot. Vidám kacagás, mosolygós arc mindenfelé. A katonákat elhalmozzák minden jóval. Karonfogva sétálnak velük a szép hölgyek s vége hossza nincs a sok kérde zősködésnek. Csak győzzön tőlük az ember fél órán belül szabadulni. Legkedveltebb azonban a német és a magyar baka, hiszen a pantaló megszokott már náluk. Minduntalan éljenzés (Hurrá), taps hallatszik. Itt egy rezes banda huzza a „Re- cecét“, ott a „Wacht am Rhein akkordjai csengenek, emitt hozzák ezerszámra a muszka foglyokat. Folytonosan hullámzó beláthatatlan tarka tömeg, melyet csak az arcon található öröm avat eggyé. Vontatott nyikorgás nyöszörög bele folyton az örömasongásba. A végnélküli trén szava. Német, magyar vegyesen. Nehéz municiós kocsik, társzekerek, ágyuk váltogatják egymást. Harsány kiáltás szakítja meg a zsibongást. A tömeg tiszteletteljesen szétválik. Mi az ? Talán a generális jön ? Oh igen! az ágyuk generálisa, a 30 és feles ; hosszú dübörgéssel, méltóságteljesen kocog előre a hatalmas motor. Egyszerre mint az orkán kitör a hurrá, a taps vihar. Virágeső hull az ágyuk királynéjára s mint egy *) Baráti kézből kaptuk e hangulatos sorokat, melyeket diadalmas hadseregeink egy fiatal vitéze irt Szekszárdion lakó szüleihez. ' A szerk. triumfátort kisérik végig a városon. S a vas kolosszus mintha megelégedetten mosolyogna a szürkészöld takaró alatt. Szerencsés utat, jó, öreg, komám. Te ezt bizony megérdemled, mi tudjuk legjobban. Istenem, hogy elszaladt az idő. Az öreg nap mégegyszer mosolyogva pillant vissza s aztán átengedi helyét az ivlámpák pazar fényének. De gyerünk a korzóra. Leirhatatlanul bájos, tündöklő kép. Egy uj világ folyton változó tarkaságával, gyönyörű szépségével, szinte elszéditi az embert. S mint az álorajárót csak viszi előre a tarka, színes hullám. Jó időbe telik, mig ma gához jön az ember s reátér az egyes alakok megvizsgálására. Felejthetetlen lesz. Gyönyörű szép leányok mennek csoportosan szüleikkel, néhol már egy nj gavallér tiszttel. Nem ér az ember rá megnézni a szépet, mert már itt a szebb. S igy megy ez állandóan. De uj zene, uj nyelv üti meg füleimet. Csak most' veszem észre. A lengyel. Egyszerre szivembe zártam e kedves nemzetet. Te tudsz úgy lelkesedni a szabadságért, te imádod úgy szeretett hazádat, te küzdesz érte gyermektől őszig mint egy oroszlán, pedig csak álomban él előtted, hisz el vagy nyomva; neked vannak oly deli fiaid és gyönyörű leányaid, lengyel nemzet ! S te ismét élni, tündökölni fogsz, mert élned kell, mivel megérdemled. Fiaid szivükön hordják szentelt emléked. Itt Lwowban, (Lemberg lengyel neve) minden lengyel. Feliratok, újságok, hivatalok, könyvek, istentisztelet stb. De térjünk a városra. Ha Przemysl felöl az Ulica Grodechán jövünk a városba, a Köz ponti pályaudvar hatalmas épületét elhagyva, rögtön szemünkbe tűnik egy fenséges, szép, gótikus alkotás, a Szent-Erzsébet templom. Nem messze tőle emelkedik egy kolosszális, várszerü épület, melynek óriási kupolája kilométerekre ellátszik, valami görög kath. zárda. Ezután a színházhoz érünk. Ez egy gyönyörű, arányaiban és szépségében a budapesti operával vetekedő mü. Ettől délre nyilik egy bulevard a Mariachi- térig, a szabadságság térig a szoborral. Itt van a korzó. Ez már világvárosba illő részlet. Impozáns palot »sorok, gyönyörű szobrok, virágos sétány, fényes kávéházak adják hozzá a keretet. De üljünk fel a villanyosra a parko Rilinskiegoig. Ez egy városliget csillagvizsgálóval s minden elképzelhető jóval. Itt kezdődik a korzó délután 5 órakor s terelődik át lassanként a szabadságtérre. Emelkedik a város közepén egy hegy, tetején piramis szerű csúcsai. Innen nézték a lembergiek annak idején a felmentő seregek közeledését. Lehetne még írni Lwow szépségéről, gyönyörű templomairól, lengyel irodaloméról sokat, de nem illik be a kis keretbe. Elmentünk kávéházba. A cigány húzta, a baka' a civillel, huszár a némettel, az osztrák a honvéddel mulat. A nóták folyton váltakoznak, de legtöbbet szerepel a „Wacht am Rhein“, egyszerre megrezdül a húr és zengi a fülünkbe: „Rácsos kapu, Rácsos ablak . . .“ A szépséges magyar nóták még ide is elkisérnek. Andalogva hallgatjuk. Majd pattogós csárdások jönnek. Ez tetszik a bandának. Mindenki táncol már, a dicsőséget azonban a huszár aratja a toborzóval s kezdi tanítani a lengyel ifjúságot a sarkantyú pengetésre A mulatságból is «lég ! Háború van, gyerünk a dologra. Összeszedjük sátorfáinkat s nemsokára távolból nézzük a fiatal nap ragyogó pir- kadásában a feledhetetlon emlékű város távolba vesző, füstölgő kéményeit. Remélem, a jó Isten segítségével a többit szóval hozzá fűzhetem.
