Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-14 / 47. szám

4 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. junius 14. — Adomány. Egy gyermektársaság hábo rus délutánt rendezett s az ott befolyt összeget 5 koronát a Vörös Kereszt kórháznak adomá­nyozta. — A huskérdés országos rendezése. Uj hói megerősítést nyert az a lnr, hogy a kormány rövidesen szabályozni fogja országosan a huskér dést. A kivitelt erős korlátozás aLá veszik és a húsárakat szabályozzák. A terv szerint az az elv lesz irányadó, hogy a lakosság arányosan része­süljön húsban. A húsfogyasztás korlátozása, ille­tőleg a huspazarlás megakadályozása érdekében pedig a hétnek csak bizonyos napjain lesz vágás. Végül megállapítják az egyes családok által meg­szerezhető hús mennyiségét is. — A szekszárdi Vörökereszt Egylet legutóbbi közgyűléséről, mely özv. dr. Sass Istvánná és Forster Zoltán elnöklésével tartatott, térhiány miatt, csak most, utólag em'éke?betűnk meg. — A közgyűlésen Kramolin Gyula dr, mint az egylet által fentartott kórház igazgató főorvosa, kimerítő jelentést tett a kórház műkö­déséről, mely hálás köszönet mellett, tudomásul vétetett. — Rácz József egyleti pénztáros be terjeszti az 1913. és 1914. évi számadásoka', melyek szerint 1913-ban a bevétel volt 3008 K 95 f., kiadás 162 K, tiszta maradvány 2846 K. 95 f. Az 1914. évben pedig a bevétel 22,418 K 64 f., kiadás 14,835 K 88 tillér és igy a tiszt i maradvány 7582 K 76 fillér.— Schodits Ferenc kórházi vállalkozó kérelmére az élelmezési dijak méltányosan felemeltettek. — A választmány a következőleg alakult meg újból: Bajó Pálné, dr. Drágíts Imre, dr. Eri Mártonná, dr. Her- czegh Gyuláné, dr. Kramolin Gyuláné, Kovács Dávidné, Kovács Sebeslény Endréné, Kurz Vd mos, Kramolin Gyula, Kovács Sebestény Endre, dr. Leopold Kornél, dr. Leopold Kornélné, Leicht Lajosné, dr. Müller Ferencné, Oíjfy Lajosné, Perlaky Józsefné, dr. Peslhy Falué, dr. Rubinstein Mátyásné, Széva'd Oszkárrá, Szeg hl) Sándor, Szévald Oszkár, Trieb er Irma, dr. Tanárkg Árpád, Wigand János. A kórházi igazgató-főorvos indítványára elhatároztatott, hogy egy gőzfertőtlenitő gépet szereznek be és p* dig tekintettel a járványok eshetőségére, a legsürgő­sebben. — Kovács Sebestény Endre főispán meleg szavakkal fejezte ki köszönetét mindazon hölgyeknek és uraknak, akik a kórház vezetése és dicső, hős, vitéz sebesült katonáink ápolása körül tevékeny részt vettek, különösen kiemelte a főispán dr. Kramolin Gyula igazgató főorvos ügybuzgó tevékenységét, aki már 10 hónap óta teljesíti díjtalanul, a legnagyobb odaadással és szorgalommal vezeti példás rendben a Vörös- kereszt kórházat. A főispán elismerő szavai zajos helyesléssel és tetszéssel fogadtattak. Számvizs­gáló tagokul megválasztattak : dr. Drágíts Imre, dr. Tanárkg Árpid és Schneider János. — Hadikölcsön kötvények részletiigylet utján. E gy pénzintézet (bizonyosan budapesti) a községi jegyzőkhöz ajánlatokat tett az iránt, hogy 6 százalékos hadikölcsön-kötvények részletügylet utjáni elhelyezésénél működjenek közre, megfelelő tiszteletdij ellenében. Ebiül kifolyólag a belügy­miniszter rendeletetet adott ki, hogy ily kötvé­nyekre részletügylet csak a pénzügyminiszter ál­tal erre feljogosított cég köthet és minden egyéb­ként kötött részletiigylet érvénytelen. É ren­delkezés célja az, hogy a tájékozatlan közönség jogosulatlan károsodástól megóvassék és különö sen, hogy a magyar állampapírok iránt az lsóbb néposztályoknak nagyon is kívánatos bzalma meg ne ingattassék. Ä miniszter elrendelte, hogy ily részletügyletek megkötésében való részvétel tői a közigazgatási alkalmazottak szigorú n tar­tózkodjanak, a rendőrhatóságok pedig ut-isittat- nak, hogy a pénzügyminiszteri engedély igazo­lása nélkül részletügyletek kötésével foglalkozók visszaélés számba menő tizeiméit akadá yozzák meg és az illetékes járásbíróságoknak hozzák tu­domásukra.-- A kir, gazdasági felügyelőség jelentése szerint az időjárás, mely május első felében enyhe, száraz volt, a hónap második felében zivataros esőkkel változott állandóan. A simontornyai, dom­bóvári és központi járásokban kevés jég is volt, de csak kisebb méretű károkkal. Az őszi búza- vetések jól fejlődtek, szépen kikalászoltak, az esővel sokat javultak. Ugyanez áll az őszi rozs­vetésekre, de a kései vetések helyenkint ritkák. Ami kevés tavaszi búza vetve volt, szépen kelt és bokrosodon. — Az árpa és rozs a szárazság­ban kissé visszamaradt, de az esővel fejlődésnek indult. — Az őszi árpa jól kalászolt, néhol ga­zos, a drótféreg kismértékben szintén tett kárt. — Tengeri és burgonya jól kikelt. A későbbi vetéseken az esőzés sokat javított. — A cukor- Ó8 takarmányrépa jól kikelt. Bolha és orrmányos pusztítása itt ott mutatkozott. — A repce nor­málisan virágzott,, jól kötött — A kerti vete- niények palántái az esővel jól megjavultak. Bab elég szépen kelt. A lóhere, lucerna elég jók. A lucerna első kaszálása közepes eredményt adott. ; Bükköny, mohar, csalamádé szépen fejlődött. A ; rétek sok helyen víz alatt vannak. Gyümölcsük bői közép termés várható, barack alig lesz. A szőlő bőven hozott. — A gazdák aggódnak az i aratás és behordás miatt, de remélhető, hogy szorgalommal és előrelátással a gabonanemliek be- [ takarítása nem fog el nem hárítható akadályok kai járni. — A nemzet halottja. Scluvertl Antal 69 gyalogezredbeli közember, paksi órás mester, özv Schwert 1 Autalné paksi kéményseprő mesternő tia, a harctéren szerzett betegségében folyó hó 7-én Budapesten, életének 26 ik évéiien meghalt. A bol dogult földi maradványait folyó hó 10 én helyez ték a paksi család; sírboltban örök nyugalomra. — Hősi halál. Kurdról jelentik: Tobler István, 17. honvéd gy.-ezredbeli népfelkelő, 41 éves korában az északi harctéren szerzett sebei ben múlt hó 24 én Budapesten meghalt. Március ban vonult be és rövid idő inmva a harctérre került, hol két golyó találta. Családja Kunira hozatta és ott örök nyugalomra helyezte. — Halálozás. Gluiltz Erzsiké folyó évi junius hó 11 én, életének 19 ik évében elhunyt Szekszárdon. Tegnap, vaáürnap d. e. fél 11 ón­kor temették. Elhunytát gyászolják : ifj Glanl: Miksa és neje szül. Popper Regina mint szüők, Mihály, Dezső, Katica, Jozefa mint testvér« i. Popper Jakab és neje szül. Grün wald Julia nagy­szülők. — Tanitók a selyemgubó beváltásnál. Er tesitem tankerületem tanítóit,hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 1915. junius 5. 58.882. szám alatt kelt, pótlólag leérkezett rendelete sze­rint a selyemgubó beváltások körüli teendők is oly közigazgatási ügynek tekintendők, melyek végzésére az állami és községi elemi népiskolai tanitók igénybevchetők. Éppen azért az álomás helyről való eltávozás ügyében kiadott miniszteri rendelkezés nem vonatkozhatik arra az esetre, midőn a tanitók állomáshelyükiől gubóbev tás céljából utaznak el, a földmivelési miniszter vagy meghatalmazottjának hivatalos rendelkezése szerint. Szekszárd, 1915. junius 9 én. Nagy Béla hiv. vezető kir. s tanfelügyelő. — Náci kapitány. Meghalt a Tolnáról nálunk is jól ismart Náci kapitány, a vitéz j isz kun huszár, aki nem is kapitány volt, ha nem őrnagy, akit mindenki Náci kapitánynak kényez­tetett, pedig nem is Nácinak hívták, hanem Spilka Géza volt az ő neve. A bukovinai har- coliban" rohant a beásott kozákok ellen, egy muszka golyó mellbe találta, keresztül szaladt a tüdején, bevitték a cseruovitzi kórházba s ott harmadnapra meghalt. A milyen rettenthi tetlen vitéz volt, embernek épen olyan szerény, — ha tudna róla, hogy buesuztírtjuk most, valósággal pironkodva mondaná rá: ugyan micsoda komé dia . . . egy kicsit meghaltam . . . mit feszegeti­tek annyit! . . . Remek lovas volt s a mikor di­jait megnyerte, akkor is igy szerénykedett,: lo­vára fogta, ha az ő érdemeit dicsérték. Tíz hó­napon keresztül sárban, hóban, tűzben, vérben, hol lóháton, még többet gyalogosan törtelett a dicsőség utján előre a 13 as jász-kun huszárok regimentje. Náci kapitány neve ott a bátorság, az elszántság, a halálmegvetés fogalma murád. Hős volt, Zrínyi Miklós lantjára méltó; kü dött glogovi, majd az ocickai erdőkben, Jasionkánál, a Szán partján, Boleszlawnál, Scurow.inál, Lima- novánál — Náci kapitány rohant legelői, maga a század előtt szárnyaló dicsőség. 0 mutatott pél­dát embereinek, hogyan kell haláltmegvetve, em­berfölötti erőt meriteüi a hazaszeretetből. És ott, az idegemésztő küzdelemben is éppen o'yan nyu godt tudott maradni, mint békés idők gyakorla­tozása közben, a mikor a lovával hanyatt vágódó huszárnak megmutatta, miért vágódott vele ha nyatt a ló. — megmutatta úgy, hogy felült a paripára s maga vágódott véle hanyatt. Nyugalma átragadt legénységére. „Pilka kapitány ur kis oskolát tart“ ! — mondogatták a huszárok s dől goztak, mint az oskolában. — Visszavert roham után, a mikor kimólegedve érkezett a tartalék­hoz, őzmestere fogadta : „Hál’ Isten, hogy kapi tány urunknak baja nem történt !“ A kap'táuy eire igy felelt: „Hála a fenét, még náthát kapok e miatt az istentelen fergeteg miatt, úgy kiizzad­tam!“ — se közben emberei érezték valameny nyien, hogy mindegyiküket keblére szerette volna szorítani örömében; mind itt vagytok fiaim hái’ Istennek! ... A legutolsó előléptetések alkalmá­val őrnagy lett a kapitány, s akkor egyszer, éle­tében először, meg is ijedt, bogy már most el kell hagynia a fiait, a századot. Jó sor«a meg­adta néki, hogy vélük maradhatott, s vihette őket, rohanva maga mindig telelői, a dicsőséges vég felé.... Május 11 én, a mikor a jász-kun huszárokat ismét — mint a háború folyamán oly sokszor — egy legveszedelmesebb pon ra állítot­ták : ő volt, aki századjával routott a doni kozá­kokra, előre, mindig előre, a csillagokig.. .. Sír­ján hamar zsendül a fü, könnyeikkel öntözték azt azok a marcona katonák, a jusz-kun huszárok. I — Megnyitott óvoda és menedékhá/. Minthogy Szekszárd r.-t. városban a kanyaró szünőfélben van, a szekszárdi állami óvodát és 3 állandó menedékházat, nemkülönben a f. évi március 26 án ugyanezen betegség miatt bezárt szekszárdi ref. vall. népiskolát is újból megnyi tották, mégis azon kikötéssel, hogy azon házak­ból, melyekben még kanyarós beteg van, az iskolába, illetve óvodába járás az azokban lakó egészséges gyermekeknek is a beteg felgyógyulta és az azt követő fertőtlenítések megtörténté g megtiltassek. — Megbírságolt piaci elárusítók. Lapu . - múlt számáoan megemlékeztünk már a piaci uzsorások megfékezésére indított piac rendészet eljárásáról, melynek következtében Rácz József rendőrkapitány több piaci elárusítót elmarasztalt és pedig Szabó Ádámné Kovács Borbálát ;-i Cserdi Jánosné Kalmár Julit, akik a tojást 1 1 fillérjével árusították, megbírságolta 20—20 ko­ronára, Púk Ferencné, R bling Julit, aki egy fej salátáért 16 fillért szedett, megbirságolta 30 ko rónára, és Fuehsz Ferencné Bors Rozáliát, aki i tej literjét 40 fillérért árulta, megbirságolta 50 koronára. A tárgyalás és bírságolás természete sen nem ment a legsimábban. A felek handabm dáztak, joga'kb m sértve érezték magúkat, m rt azt mondották, hogy nekik joguk van annyiért adni a tejet, tojást, salátát, amennyiért nekik tetszik, aki drágálja, vagy nincs reá való pénze, ne vegye meg. A rendőrkapitány angyali szelíd­séggel ismerte el, hogy joguk van olyan árakat keríti, amilyent akarnak, de viszont neki mg joga van a piaci uzsorásokat elitélni, ami be ;s következett. Itt említjük meg, hogy a rendőr kapitány a saláta árát fejenként 4 fillérben, a tojás árát darabonként 10 fillérben, a tej ár: literenként 28 fillérben állapította meg, amely ármegállapítást méltányosnak kell elismernünk ; kívánatosnak tartjuk, hogy a többi piaci cikke , ára is méltányosan állapíttassák meg. A szói bati hetivásáron a piacrendészet tovább folyté tatott. Ez alkalommal Török Józsefnét feljele; tettek, mert a tej literjét 40 fillérért mérto. Ft piprika hamisítás is történt. A föntebb em'iteii ►Szabó Ádámné Kovács Borbálánál már régebben találtak rossz paprikát. A csendőrök megtaláltaK nála az anilin festéket, ami a szervezetre a leg ártalmasabb. A vegyelemzés a festett paprika meg nem felelőnek állapította meg és a piprika ha.tnisitó 50 kor. birságra és a költségek viselő sőre Ítéltetett. Kérjük a rendőrséget, hogy lan kadatlan buzgalommal és éberséggel folytassa a piaci visszaélések üldözését. — Hirtelen halál. Presz József tolnai la kos, napszámos folyó hó 9 én halászás közben szivszélhüdés következtében meghalt. — Villámcsapás. Dombóvárott Ka'ocs. Jó zsefnét, szerdán délután a mezőről hazajüvet a villám megütötte. — Nem halt meg. — Zivatar és jégeső volt Nagykóiyi észak keleti halárán f. hó 9-én d. u fél hat körül. A szőlőben és vetésekben nagy a kár. — Sírnak a 34-es bakák után a szekszárdiak, de elfelejt sírni az, aki szerdán és csütörtökön elmegy megnéznie a »Jancsi huszár^ cimü katonai darabot a „Világ“ mozgóképszínházba. Ez az igazán szép katonai bohózat 3 felvonásban kerül a közönség szemei elé. A bohókás vígjáték igazán efogja felejtetni a mai nagy napok szomorúságát. Gyönyörködhe­tünk a magyar huszár bravúros, de sokszor ko mikus voltán, ami bizony sokszor megesett a mi Jancsinkkal is, hogy bravúros tettek helyett, amikor a ló hátán kellene ülnie, ő akkor a föld porába fetreng. Ezután következik »Mirza ki- rá'ynö« cimü dráma 4 felvonásban A királyi udvar belső titkait világítja meg a maga valósi gában, hol egy királynő beleszeret a gárdatisztjébe, a rossz indulatu udvari előkelőségek akarata ellenére is. Végül pedig a szokásos hadi híradó. Egyúttal tudomására adja a közönségnek, a mozi igazgatósága, hogy ezentúl állandóan c'gány- zenekar fog közreműködni az előadásokon, ami már igazán szép és élvezetes estéket helyez ki látásba a mozilátogató közönségnek. — Tűz. Az Őcsény községhez tartozó tót völgyi szőlőhegyen Borsos János udvarában össze rakott szalma folyó hó 7 en a déli ólakban el égett. A nyomozás során megállapitást nyert, hogy a tüzet a tulajdonos 7 éves fia idézte elő, úgy, hogy mig szülei mezei munkára a háztól távol voltak, ő gyermeki kedvtelésből a szalmát felgyújtotta. Szerencsére a közelben foglalatos kodó munkások még idejében elfojtották a tüzet s igy egyéb kár nem merült fel. — Hő hüllőm és jégeső. Folyó hó 8. és 9 én 41—42 és fél fok Celsius volt a hőség, mire 9-én délután fél 5 és egynegyed 6 óra kö­zött óriási jégeső vonult el a község északkeleti határán, ami a kölesdi dűlőben lévő szőlők és terményekben tetemes kárt okozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom