Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-07 / 45. szám

1^15. junius 7. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — A vasúti menetrend. A semminél minden esetre sokkal több, amit az utóbbi napokban kaptunk. Elértük ugyanis az ille­tékes tényezők energikus és gyors köz­benjárása folytán azt, hogy legalább na­ponként egyszer postát kapunk, ami nem sok, de mégis csak valami, ha meggon­doljuk, hogy a vonatjárás napokon át egy­általán szünetelt. Azonban a mostani álla­pot is csak ideiglenes, legfeljebb csak na­pokig maradhat érvényben. Ugyanis most az a helyzet, hogy az az egyetlen vonat, amely Szekszárdról naponként egyszer és pedig délután háromnegyed 5 órakor indul Sárbogárdra, a legtöbb esetben nem éri el ■Sál-bogárdon a gyorsvonattal való csatla­kozást, úgy, hogy ismét csak 5—6 órai éjjeli sárbogárdi v „ás után folytat­ható az utazás Budapest felé. Ez a tart- •hatlan helyzet tehát sürgős orvoslást igé­nyel. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború alatt minden tekintetben le kell fokozni az igényeket. Ezt mi tiz hónap óta változat­lanul hirdetjük, azonban azt. is tudjuk, hogy a polgári élet rendes menete, az ipari, üzleti és gazdasági forgalom rendes lebo­nyolítása szintén biztosítandó a háború da­cara és közepette. Már pedig az hosszabb időre nem tűrhető, hogy legalább egy vo­nat ne álljon naponként a közönség ren­delkezésére, amely késedelem nélkül, mint normális időkben, viszi a közönséget a fő­városba és oda, ahová dolgai kívánják. Nor­mális időkben naponként négy vonatunk in­dult Sárbogárdra és ugyanannyi Sárbogárd- ról vissza. Szerényebbek tehát már nem lehetünk, amikor azt kérjük, hogy leg­alább az egyik vonatunk nyerjen a fiumei gyorsvonattal csatlakozást. Sürgősen szük­séges tehát egy kezelő vonatnak beállítása, hogy Sárbogárdra minden késedelem nélkül pontosan érkezzen be az innét délután in­duló vonat. Szükséges továbbá a Sárbo- gárdról a kora reggeli órákban indított vonatnak visszaállítása, mert ez hozta meg Szekszárdra, Bátaszékre, Tolnára stb. már a reggeli órákban a postát. A háború alatt sokszor kétszeresen fontos és sürgős, hogy a hatóságok, amelyek csak délelőtt tarta­nak hivatalos órákat, de magánosok is, még reggel kapják kézhez a postát — a mint az évek óta történik — hogy a fon­tos ügyek még aznap elintézhetők legyenek, ha pedig csak a déli vonat, a legtöbb­ször ez is nagy késéssel hozza a pos­tát, mint azt most kellemetlenül kell ta­pasztalnunk, akkor a délutáni órákban .tör­ténő kézbesítés mellett a legfontosabb ügyek elintézése is nagy késedelmet és hátrányt szenved. Mióta a szabadkai üzletvezetőség hatáskörébe tartozik a mi vonalunk, van­nak folytonosan ilyen kellemetlenségeink, amelyek megbénitják az egész forgalmat. Szerencsére vármegyénk főispánja nagy gonddal és fáradhatatlan buzgósággal fog­lalkozik ezzel a közérdekű kérdéssel; azért várhatjuk annak gyors és sikeres meg­oldását. — Az Eternit Müvek Hatscliek Lajos cég a mágodik hadikölcsönre ismét egy millió koronát jegyzett. E vállalat tehát az első hadikölcsönre történt ugyancsak egy millió koronás jegyzésével együtt, immár összesen két millió koronával ré­szesedik a hadikölcsönben. — Kifogásolt liszt. Említettük már, hogy az agárdiak számára a nagykanizsai Franz-ma- lomból kiutalványozott vasúti kocsirakomány liszt részben elázva érkezett meg a szekszárdi állomásra. A vármegye természetesen nem fo­gadta el az elázott szállítmányt, mig a feladó Franz malom annak átvételét követelte és a hibás lisztért a felelősséget magáról elhárította. A vár megye a kocsirakomány lisztet Gulyás József dr, tb. vármegyei ügyész közbenjöttével egy szak­értő bizottsággal vizsgáltatta meg, és az eljárás folyamán kitűnt, hogy a kocsirakományban 60 zsák vegyes minőségű lisztfajok voltak és pedig 0 ás és főzőliszt, kukoricával kevert búza és rozsliszt, melyek közül 24 zsák kifogástalan álla­potban ért ide, mig 36 zsák 15—60 °/o erejéig megázott, csomós, dohos, penészes, romlott lisztet tartalmazott, mely még takarmányozási célokra se alkalmas ; az agárdiak a 24 zsák jó lisztet elfogadták és elszállították, a kifogásolt 36 zsák liszt pedig a feladó malom rendelkezésére bocsát­tatott. A liszt megrongálásának oka az, hogy a nyitott kocsiban szállított liszteszsákok beáztak. — A háborúban megvakult katonák sorsa. A háború áldozatai között a leg­szerencsétlenebbek azok a katonák, akik a hősi küzdelemben szemevilágukat veszítet­ték. Ezek a világtalan katonák a legsajná- latraméltóbbak. Az ő jövendő sorsuknak biztosítása első sorban a társadalomnak feladata, nemes kötelessége, hogy azok a világtalan hősök, kik a hazáért szenvedtek és legdrágább kincsüket veszítették, lega­lább az anyagi gondoktól mentesüljenek, ne legyenek hajléktalanok, ne legyenek koldusok. Ez a gondolat, ez az ember­baráti érzés vezette Simontsits Elemért, a képviselőház alelnökét, amidőn mint az Országos Hadsegélyző Bizottság ügyvivő alelnöke, élére állott annak a mozgalomnak, amely a világtalan katonák ügyét karolta fel. Az ő okos kezdeményezésének és fáradhatatlan erélyének köszönhető, hogy a mozgalom máris gyönyörű eredményre vezetett, úgy hogy több mint egy millió korona áll máris a világtalan katonák javára, mint a magyar társadalom ado­mánya, rendelkezésre. Simontsits lelkes felhívására indult meg az Est-ben is a gyűjtés a megvakult katonák javára és ez egymagában véve félmillió koronánál na­gyobb összeget eredményezett. Az a szán­dék, hogy minden egyes megvakult kato­nának bizonyos tőkeösszeg rezerváltassék, melynek kamatai állandó megélhetését biz­tosíthatják. Eddig 80 magyar világtalan katona a háború áldozata. A gyűjtés még folyik, míg legalább minden egyes meg­vakult katona részére legalább 20.000 korona tőke nem biztosittatik. Mi is foly­tatjuk erre a célra lapunkban a gyűjtést és kérve kérjük a további adományokat. — A Hindeuburg-ezred parancsnoka meghalt. A nagy Hindenburg nevét viselő cs. és kir. 69. gyalogezrednek, amelyet Pécshez, a háború kitöréséig állomáshelyéhez annyi kedves, szoros kötelek fűz, fájdalmas gyásza van. Az ezred parancsnoka : Pittner Lajos lovag ezredes, a legutóbbi harcokban a galíciai harctéren meg­sebesült s egyik felsőmagyarországi kórházban elhunyt. Pittner ezredes, Jankovich Lajos ezredes megbetegedése után vette át az ezred parancsnoki tisztét s rövid idő alatt az egész tisztikar s a legénység bálványa volt. Mindenki kivétel nélkül szerette, mivel hogy bajtársias melegséggel érint­kezett alárendeltjeivel. Számos pécsi fiú, tartalé­kos tiszt volt közvetlen környezetében s ezek mindig az elragadtatás hangján beszéltek róla. Mint katona rettenthetetlen bátorságu volt s az ütközetben mindig az ezred élén az első sorokban küzdött. Pittner ezredes már korábban sebesült meg. Első sebesülését még Orosz-Lengyeiország- ban kapta a télen, amikor az ezred a Pilica fo­lyó partján volt beásva és nézett farkasszemet az ellenséggel. Az ezredes legtöbbször a legelső lövészárokban tartózkodott s egyik kisebb csatá­rozásnál, amikor ő is a lövészárokból, Manlicher- rel a derék Hindenburg bakákkal egy sorban tüzelt az ellenség felé, egy muszkagolyó az arcát fúrta át. Felgyógyulva újra visszatért ezredéhez, majd másodszor is megsebesült. Második alkalom­mal kapott sebéből nemrég gyógyult föl s épp jókor tért vissza a harctérre, hogy a galiciai diadalmas offenzivákban vezesse ezredét. A Hindenburg-ezred napokon át kemény harcokat vívott az orosszal. Egyik ütközetben, amelyben több pécsi fiú is megsebesült, gránát darabjai érték s a mellén és lábán végzetes, halálos sebe­ket ütöttek. Haláláról tegnap értesítették az ez­redet, ahol fájdalmas megdöbbenéssel fogadták a szomorú jelentést. — Hősi halál. Müller János szekszárdi törvényszéki jegyző, tartalékos hadnagy az északi harctéren egy ütközetben karján megsebesült. Sebére kötést alkalmazva, csapatával újból előre­nyomult a legnagyobb golyózáporban. Egy Schrap­nell dék fején találta a hős katonát és kiöl tóttá nemes életét. A dicsőséges harcban elesett hősben Müller Imre szekszárdi iparos fiát gyá­szolja. kinek halála széles körökben kelt mély részvétet, mert úgyis mint tisztviselő, úgyis mint ember közszeretetben állott. — -Pályázatok. Kiírták a pályázati hirde­tést az állami népiskoláknál megüresedett 227 állásra. A pályázat föltételei között megtalálják az érdekeltek a mai kivételes idők nyomát. A miniszter méltányos és szerető gondoskodással azok iránt, akik hadban állanak és vagy áthe­lyezést, vagy kinevezést kérnek, úgy intézkedett, hogy a már alkalmazásban levő jelenleg katonai szolgálatot teljesítő tanitók helyett az áthelyezés iránti kérvényt családtagjaik is benyújthatják ; és ugyanily módon a még nem alkalmazott, ál­lást kérő tanitók helyett is családtagjaik adják be a folyamodást, ha az illető tanitók maguk ka­tonai szolgálatot teljesítenek. Sőt a harctériek egészen kivételesen közvetlenül a minisztérium­hoz küldhetik akár áthelyezést, akár kinevezést kérő folyamodványukat. E hó 15 éig lehet folya­modni. — Kevés a finom liszt. Szentkirályi Mi­hály dr. polgármestert, aki a városnak liszttel való ellátásában igazi buzgósággal jár el, hogy a készlet se meg ne keseredjék, se ki ne fogy­jon, kellemetlen tapasztalatra jött a napokban. A polgármester eddigi lisztmegrendeléseinél bizo­nyos célszerűségi arányt állított fel, hogy7- egy vaggon lisztből mennyi legyen a 0 ás és főző liszt, amely arány felsőbb helyen is mint ideáli­sán jó, ismertetett el. Az ideálisan jó arányszám ellen azonban, a Franz-malomnak, úgy látszik, alapos kifogása volt és igy történt, hogy a liszt­utalvány sokkal rosszabb arányszám szerint ment el a malomhoz, aminek különben az is lehetett az oka, hogy az előadó elvétette az arány fel­állítását, mert mig eddig egy kocsi rakományból 12 zsák volt a 0-ás liszt és 24 zsák volt a főző liszt, addig a legutolsó rendelésnél már csak 3 zsák 0 ás liszt és 19 zsák főző liszt utaltatott ki, ami 14 zsák finom liszt különbösetet ad és ami helyett ugyannyival több kukoricás, árpa és rozs keverék küldetett. A polgármester nyomban megtette a lépéseket, hogy a megzavart arányszám kiigazittassék, a jövőre pedig ily tévedéseknek eleje vétessék. Nincs is annak semmi értelme, hogy a jó liszt a malomnál maradjon ; most amúgy is sok rósz lisztet helyez el nálunk a malom, lévén a liszt keverékei túlságosan kuko­ricásak. A sok szekszárdi gazdasszony mit csinál 0 ás és főző liszt nélkül? Ha mind a polgár- mesterhez fordul orvoslásért, a polgármester akár egyebet se csmáljon, mint panaszt hallgasson. Pedig más dolog is akad bőven. Kérünk tehát több finom lisztet. Inkább nekünk legyen, mint hogy a malomnak maradjon. Van a malomnak úgy is elég haszna ! — Fogoly tiszt a madárvédelemről. Székely Sándor tamási! járási számvevő, aki mint tartalékos hadnagy orosz fogságban van, levelet irt Reich Oizsár tb. főszolgabírónak, melyben többek közt megemlíti, hogy az ő tar­tózkodási helyén, Novonikoiajovkban é3 vidékén mennyire el van terjedve és ki van fejlődve a madárvédelem. Ez is mutatja, mennyi téves fo­galmaink vannak nekünk azokról a helyekről, ahol és az emberekről, akik közt elfogott ked­veseink szenvednek. Mert a hol az éneklő mada- rokat védik, ott a foglyoknak sem lehet rossz dolguk. Madárvédelem és barbárizmus, meg kiet­len pusztaság kizárják egymást ! — Élelmi cikkek ára Berlinben. Berlin világhírű áruházában az A. Weriheim cégnek Leipziger-strasséban lévő nagy palotaszerü áru­házában f. évi junius hó 4-én a következő ára­kon voltak egyes élelmiszerek beszerezhetők. Vesepecsenye roastbeef hez kilója 2 márka 20 fillér, marhahús 1 márka 90 fillér, borjú gerinc 2 márka 20 fillér, fiatal liba fontja l márka 35 fillér, kacsa darabja 4 márka, kelettengeri halak kilója 1 márka 80 fillér, 4 fej saláta 10 fillér, 4 csomó retek 10 fillér, kaLrábé 20 fillér, ke­ringek 15 fillér, teavaj kilója 3 márka 36 fillér, sonka kilója 3 márka 80 fillér, zsir kilója 2 márka 10 fillér stb. stb. Furcsa helyzet, hogy ezen cikkek mondjuk Várdombon legalább 100 °/o kai, Szekszárdon pedig 150 °/o kai drágáb­bak mindezen élelmi cikkek. PATKÁNY-EGÉR hörcsösésürge Irtó Prospektus íngyen ratin laboratórium „„ BuQAPEST.VH RQTTENBILLER-UTCft 50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom