Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-05-31 / 43. szám
4 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. május 31. — Kunft'y Adolf Tolt garibaldista levele egy olasz laphoz. Már feledésbe mentek Garibaldinak 1860 október hó 31-én a magyar légió zászlószentelésének ünnepén elhangzott szavai: — A hálás Olaszország nevében adom át nektek e két zászlót, jutalmul a vérért, melyet ti Olaszország megváltásáért ontottatok, e zászlók folytatni fogiák szokástokat, mindég győzelemre fog nak vezetni. Olaszország függetlensége szoros kapcsolatban áll Magyarország függetlenségével, szabadsága szabadságával ! Éljen Magyarország ! — Ilyen előzmények után mi magyarok nem hittük volna, hogy valaha szembe kerüljünk az Unita Itáliával, és igy nem csoda ha csalódásunk kétszeresen fáj, s kemény szavakat vált ki lelkűnkből. A fölháborodásnak, az olasz gazságnak megbélyegzése az a levél is, melyet Kaposvár egyik kiváló polgára, Kunffy Adolf volt légióná- rius garibaldista intézett az olaszok hndüzenete után az egyik olasz lap szerkesztőségéhez. A levél magyar fordításban igy szól; Az olaszok háborút kezdtek a háborúért, anélkül, hogy arra kényszerítve lettek volna. Vezető kormányférfiai árulók, gonoszok és a maguk országát veszélybe döntik. Mi magyarok fájlaljuk az olaszok liitsze- gését. Kunffy Adolf volt légionárius garibaldista. Az olasz gazság ilyetén megbélyegzése ország szerte számos hasonló esetre fog találni. — Népünnepély. Fürgédén a gazdatisztek nemrégiben, a környék bevonásával, gyönyörű népünnepélyt rendeztek, amely megnyitása volt azon gyűjtésnek, amelynek célja a sebesült kato nák felsegélyezése. A gyűjtés lezárása után az eredmény 210 korona. Ügy az ünnepély rendezése, mint pedig a gyűjtés tovább folytatása és befejezése körüli fáradhatatlan munkásságukért Majláth Andor intézőt, Majláth Andornál, Majláth írónkét és Tompa Margitka külfürgedi tanítónőt illeti a legnagyobb dicséret. — Az ünnepélyen az egész környék intelligenciája képviselve volt ; Tamásiból pedig 17 sebesült katonát hivtak meg s vendégeltek meg urasan. — Fcliilfizetésck és jegymegyAltások. Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet által a háborúban megvakult katonák részére folyó évi május hó 21-én Szekszárdon rendezett háborús délutáni előadásra jegyeiket megváltották: Lajos Gyula 10, dr. Herczegh Gyuláné 5 koronával. — Felülfizettek : Kovács Sebestyén Endre 20, Garber főhadnagy 10, N. N , Czobor Miklós, Kurz Vilmos 9—9, Vaskó Kái’oly, Tóth Henrik 8—8, Bodnár István, dr. özv. Ilangel Ignácné, özv. Sass Istvánná, Schneider János, dr. Tanárky Árpád, egy 34 es 4—4, dr. Hagymássy Z'oltán, Iványi zászlós, dr. Kramolin Gyula 3—3, Edvi Illés Erzsiké, Haidekker Károly, Krammer József, Slajs N. Mirth László, Pollacsek főhadnagy, N. N. 2—2, Singer Viktorné, N N., Szabó Mihály, Áldor Ödön, Kolos Oszkár, Bol- dus György, N. N , Polgár István, Molnár Sándor, Berquir Lívia, Reichl Sándor, Fischoff Géza, Leopold Magda, N. N., Krammer Ágnes, Nagy Pali, Birói Béláné, N. N, N. N., Mauthnerné 1—1 korona, Braun Mórné 60, N. N. 40 fillér. — A mi halottjaink. A székesfehérvári csapatkórházban Szabó Lajos a 69. közös gya og- ezred katonája, szekszárdi lakos, a harctéren szerzett betegsége következtében elhunyt. — Fölmentés iránti kérelmek. Még min dig érkeznek be a hatóságokhoz a katonai szolgálat alól való fölmentés iránti kérelmek olyanok részéről, akik a gazdaságukban nélkülözhetetleneknek tartják magukat. A kormány ja nuárban bocsátotta ki rendeletét ez érdemben s a hatósági fölterjesztéseket pár hetes záros határidőhöz kötötte. Akkor 80.000 kérvényt terjesztettek fel s ebből összesen háromezer ember nyert fölmentést. Az elutasítottak újra folyamodtak, sokan már háromszor megismételték a kérvénye- zést, könnyen érthetőleg eredménytelenül, mert ha minden kérvényezőt fölmentenének, akkor a gazdaság nem nélkülözné ugyan a gazdát, a család a családföntartót, de a haza veszne el, igy fölmentésekről csak kivételesen lehet szó! — Hősi halál. Grünwald Vilmos, szakcsi majori tanitó, 19. honvédgyalogezredbeli zászlós, a kárpáti harcokban hősi halált halt. — A vörös ördögök. Honvédhuszáraink tudvalevőleg augusztus közepén kapták meg a tűzkeresztséget — és a „vörös ördög“ nevet. — A dunántúli 5. lovas kadosztály Salanow-Goro- doknál, az alföldi 11. hadosztály pedig Kamienka Strumilovánál. E helységnevekkel kapcsolatban a honvédlovasság dicső példaképe a hadsereg lovasság nyomán belépett a hadtörténelembe, év tizedek békemunkája után. És a „vörös ördög“ megtisztelő jelzővel még előnyben is van nagy tradiciókkal dicsekvő tanitómesterével szemben Mert a „vörös ördög“ nevet kizárólag a vöiös zsinóros honvédhuszároknak adták az oroszok. A sors különös szeszélye folytán a 11. hadosztály első fellépése sikerrel járt, mig az 5. divízió vállalkozása tragikusan végződött, amennyiben csak parancsnoka Froreich altábornagy, sok tisztje és lovasa elvesztésével tudta feladatát megoldani. Ezért, mig all. hadosztálynál hullottak a kitüntetések, az ötödikről — talán igazságtalanul — teljesen hallgatott a krónika. — Pedig azóta is hóban-fagyban, száz csatában rég megvezeklett azért a hibáért, hogy — a mire mindig tanították — igazi rettenthetetlen hősök voltak, és a Froreich divízió gorodoki halállovaglását önvérükkel Írták be a hadtörténelembe az 1870/71. évi német-francia háború porosz Bredow dandára, a francia Michel brigád es a Bonnemain divizió, meg a krimi háborúban (elvérzett angol Cardignan-lovasdandár önfeláldozása mellé. Mert önfeláldozás a lovasság feladata, a mig lovasság lesz! Mindez csak azért jut eszünkbe, mert végre olvastunk az 5 hadosztályról kellemes hirt. — A legfelsőbb hadúr Rühmeswerti Rapaich Riehárd vezérkari századosnak, a ki Gorodek után a hadosztály vezérkari főnökének teendőit vette át és Szenei Fördős Géza huszárszázadosnak, a ki az ismert szomorú esemény után mindaddig tar tóttá a hidat, mig a hadosztály utolsó részei is (kivéve a kalandos hirü Reich-különitményt, a mely a túlsó parton rekedt) át nem jöttek a Zbrucs határfolyón, és azután úgyszólván az orosz elővéd éle alatt felrobbantotta, — a legfelsőbb elismerés jelét, a „Signum laudis“ érmet az érdemkereszt szalagján adományozta. — Megsebesült és elesett 44-es tisztek. A veszteségi lajstrom 188. száma 22-én kelt és a következő ■ elesett, megsebesült 44-es tisztek névsorát tartalmazza. Megsebesült: Ackermann Ernő százados, Blumenfeld Ernő dr. tart. hadnagy, Csemegi Imre százados, Dieners Gyula hadnagy, Fekete Zsigmond tart. zászlót, Eischer Emil hadapród jelölt, Izinger István tart. hadapród, Kristofek István hadapród jelölt, Neu gebauer Nándor tart. hadnagy, Stiegler Jenő tart. hadnagy, Telkes József tart. zászlós — Elesett: Bedecs Antal hadapród jelölt, Gerő 1st ván tart. hadnagy. — Halálozások, özv. simaházi Tot Hl Istvánná szül. Simon Antonia, Totth István volt szekszárdi kir. törvényszéki biró özvegye, életének 78-ik évében elhunyt Adonyban. Holttestét május 27-én ideiglenesen Adonyban helyezték nyugalomra. Halálát vármegyénk több előkelő családja gyászolja. Mélyen sújtott gyermekei a következő gyászjelentést adták ki : „Özv. bonyhádi Perczel Rezsőné Totth Elm» és gyermekei, özv. tinódi Mányoky Kornélné szül. Totth Aranka és gyermekei, dr. Schwetz Antalné szül. Totth Klementin, férje dr. Schwetz Antal és gyermekeik, dr. simaházi Totth István, felesége Forster Márta és gyermekeik, dercsikai Huszár Dezsőné szül. Totth Ida és férje Huszár Dezső, valamint özv. Lerch Antalné szül. Simon Anna az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy felejthetetlen jó édes anyjuk, anyósuk, anyósuk, nagyanyjuk, testvére illetve rokonuk özv. simaházi Totth Istvánná született Simon Antónia áldásos életének 78-ik, özvegy ségének 30 ik évében folyó hó 25-én hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után csendessn elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 27 én délután fél 4 órakor fognak Adonyban, a Zichy-grófi sirkertben ideiglenes nyugalomra helyeztetni. Lelkiüdvéért az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 27 én reggel 9 órakor fog az adonyi róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Adony, 1915 május hó 25. Áldás emlékére! Örök világosság fényeskedjék néki !“ Weiland Károly és neje Przystupsky Lujza Belluska leánykájuk május 26 án, életének 7-ik évében rövid szenvedés után elhunyt Gyönkön. A róm. kath. egyház szertartása szerint folyó hó 27-én d. u. 5 órakor nagy részvét mellett helyezték a gyönki sirkertben örök nyugalomra. — Peronoszpóra és rézgálíc hiány. A szekszárdi szőllőkben a peronoszpora az utóbbi napok esős, meleg időjárása következtében fellépett A szőlősgazdák ma már nyakra főre per meteznek, de ebben a gyakori nagy esőzések igen gátló akadályul szolgálnak. A requirált réz gálic kiutalványozása is kezdetét vette a városházán és már többen meg is kapták a kiutalt rézgálicot, katasztrális holdanként 4 kgot. Ez persze kevés. Nagyobb baj az, hogy Szekszárdon , csak 800 kát. hold szőlő rézgálic szükséglete ! jelentetett be. A hegyközségek rézgálickérvénye és a városnak egy előző, nagyobb mennyiségről szóló bejelentése nem vétetett figyelembe. De miért nem ? Hiszen Szekszárdnak közel 4000 holdnyi szőlőterülete van. így Szekszárd megközelítőleg se kap elég rézgálicot, legfeljebb 3—4 vasúti kocsirakományt 16 helyett, holott egyes, jelentékenyen csekélyebb értékű bort termelő járásunk 10—12 szer annyi rézgálicot fog kapni, mint Szekszárd. Ez nem jól van igy és sürgő sen kellene a bajt orvosolni, mert a peronoszpora ellen védekezni csak rézgáliccai lehet eredmé nyesen. PATKÁNY-EGÉR HÖRCSÖG és ÜRGE ÍRTÓ Prospektus íngyen RAT! N LABORATORIUM 3u0«E5T,VI MOTUNBILLER-UTCA 30. — Isztriái menekültek Tolnanicgyében. Az olasz határvidékek és a tengerpart polgárilag kiürített lakosságától Tolnavármegye 600 embert kap, akiket az egyes járásokban helyeztek el. A községek mindegyikében több család talált he lyet. Az internáltak legnagyobbrészt nők és gyermekek. — Elhunyt 44-es. Bozsolik József b»:»- széki 44-es népfelkelő Kaposváron elhun t. 'temetése vasárnap délután bárom órakor volt. — Újabb fémek és ötvözetek igémbe vétele hadicélokra, valamint a régebben lefoglalt anyagok elszállítása. A honvédelmi - niszter 673—Ein. 20 —b. 1915. számú rendi le tével hadicélokra igénybevettnek jelentette ki z alumíniumból, ólomból, nikkelből, vörösréz! !, sárgarézből, vörösfémből és tombakból való, uuy milliméternél vastagabb lemezeket és drótok továbbá az ezekből a fémekből való táblákat, he. - gerelt lapokat és rudakat és csöveket, ha ez . az anyagok a levágáson vagy kiszabáson tűin ■ nőleg megmunkálva nincsenek. A rendelet ízletesen felsorolja, hogy mely esetekre nem lei ; i ki az igénybevétel, továbbá meghatározza, ho v a most és a régebben igénybe veendő - anya. meddig szállitandók be az átvételi bizottságok L / — A liadiemlékérmek védelme. A belügyminisztérium a következő rendeletet bocu tóttá ki az Auguszta-alap által készített hm emlékérmek védelme tárgyában: <) császári apostoli királyi Felsége egy, az oroszoktól zsák mányolt ágyút adományozott a gyorssegély Auguszta-alapnak, hogy abból hadi emlékérme két veressen. Az érmek terjesztéséből befolyó jövedelmet az Auguszta alap teljes összegében rokkantak támogatására szolgáló alap célja! i fordítja. A jótékony vagy emberbaráti célra fogalomba hozott jelvények védelme ügyében 1914 . évi október hó 1 ón 7 240. B. M. elnöki számú körrendeletnek hatályát ezen hadi emlékérmek ■ is kiterjesztve, megtiltja a belügyminiszter, ho. , ilyen vagy hasonló hadi emlékérmeket az Auguszía- alapon és általa igazolvánnyal ellátott gyűjtőkön kívül más is előállíthasson és forgalomba hoz ha son, valamint azt is, hogy ezeknek az érmeknek befoglalására szolgáló és szintén az Auguszta alap által készített arany- és ezüstkereteket más is előállíthasson és forgalomba hozhasson. — A pincehelyi országos vásáron, mely június 1-én lesz, a szakértői teendőket Pelcz marin Antal kir. állatorvos teljesíti. ‘E vásárra hasított körmü állatok nem hajthatók fel. Legbiztosabb szer a kiütéses tífuszt terjesztő ruhatetvek ellen. Gyógytárakban, drogériákban msír mint kész tábori csomag (csak a cimet kell ráírni) kapható I koronáért. Kérjünk azonban határozottan „Szanitéc‘-port, mert mint minden jónak, ennek is akad silány utánzata. Ahol nem volna kapható oda 3 dobozt utánvétellel küld, Auber gyógytára, Mohács.