Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-08 / 28. szám
4 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. április 8. Tolnavármegye közéletének súlyos vesztesége van. Egy csendben, zajtalanul munkálkodó, tartalmas élettel kevesebb. Lágler Sándor, a kölesdi ág. hitv. gyülekezet nyugalma zott lelkésze életének 73-ik, boldog házasságának 39. évében, folyó hó 5-ód, hosszas szenvedés után elhunyt. Érdemes életet harcolt végig. Nemcsak egyházát szolgálta példaadó hűséggel, kezében a bibliával, de irodalmilag is tevékenyen működött, kivált a régebbi időben, amikor vármegyénk ér- demesebbjei mintegy erkölcsi kötelességüknek tekintették a sajtó szellemi támogatását. írásait alapos tudás, erős megfigyelés, magyaros zamat, jellemzik. Kérlelhetlen ostorozója volt a hírlapok magyartalanságának s a szinmagyar nép rettenetes bűnének, az egyke rendszernek. Tudtunk- kal Koritsánszky Ottó össze is gyűjtött Írásai- bői egy értékes kötetre valót. Régebben pár évtizeden át egyik szerkesztője volt ő, a boldog emlékű Protestáns Papnak s kiváló szerkesztő társával, a jeles tollú Kálmán Dezső kölesdi ref. lelkésszel csak nem rég ülték meg együttesen 50 éves papságuknak jubileumát, amikor a fővárosi lapok arcképeiket is hozták. Ötven évi lelkipásztorkodás után aztán, hívei lelkes szeretetétől kisérve nyugdíjba ment. Akkoriban telve még friss erővel, munkakedvvel, szekszárdi letelepülését tervezte, de aztán mást gondolt. Halála őszinte, igaz részvétet kelt mindenfelé. Mi kiilö- lönösen mély megindulással állunk meg öreg barátunk, kiváló munkatársunk koporsójánál s a rá való kedves visszaemlékezés pár szál virágát kegyelettel ejtjük oda, a még elég korán megnyilt sírjába. Legyen neki könnyű a föld. Mélyen sújtott családja a következő gyászjelentést adta ki: „özv. Lágler Sándornó szül. Csúthy Julianna, a saját és gyermekei : Sándor, Béla, Ilonka, István, Mariska és az alulirt, valamint a többi rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a hőn szeretett férj, felejthetetlen drága édesapa, nagyapa, sógor és rokon : Lágler Sándor nyug. (volt kölesdi) ág. hitv. ev. lelkész hosszas szenvedés után életének 73-ik, boldog házasságának 39 ik évében folyó bó 5-én d. e. 5 órakor jobb- létre szenderült. Drága halottunkat folyó hó 7-én d. e. 10 órakor temetjük a kölesdi ág. hitv. ev. sirkertbe. Kölesd, 1915. évi április hó 5 én. Kedves halott Isten veled ! Csendes legyen nyugvóhelyed ! özv. Witt Sándorné szül. Csúthy Róza, Csúthy László és neje Kimithy Jolán, Gyalog István és neje Csúthy Karolin sógornői és sógorai. Ifj. Lágler Sándorné szül. Szabó Vilma, Lágler Béláné szül. Soós Piroska, Lágler Istvánná szül Mayer Paula menyei. Szepesi János, Kozma Sándor vejei. Lágler Olgica, Lágler Sanyika, Lágler Béluska, Lágler Dezsőké, Lágler Rózsik», Szepesi Janika, Szepesi Pistika, Koznia Sanyika, Kozma Ilonka, Kozma Béluska unokái.“ A kölesdi ág. hitvallású egyház külön gyászjelentést adott ki. — A gabona és liszt bejelentése tárgyában kiadott miniszteri rendelet, a földinivelési miniszter legújabb távirati rendelete szerint úgy értelmezendő, hogy a requiráláskor háztartási szükségletre jogosan visszatartott gabonából őr- lőtt liszt egész mennyisége visszatartható, vagyis visszatartható akkor is, ha az több, mint fejenként és havonként 6 kilogramm. A fejenként és havonként 6 kgr. visszatartása nem ezekre az esetekre, (a saját visszatartott gabonájukat érlelőkre — A szerk.) hanem azokra szól, akik nem a requiráláskor visszahagyott gabonából őrölt lisztet, hanem vásárolt lisztet tartanak. Ez utóbbi esetben a fejenként és havonként 6 kgron felüli készlet bejelenjése kötelező ugyan, de ez még nem azt jelenti, hogy a gazdasági bizottság a felektől a készletet el fogja venni. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a lényeges többletek fognak a törvényhatósági szükségletbe esetleg beszámíttatni. De még ebben az esetben is a mező- gazdasággal foglalkozóknál, továbbá mindennemű munkásoknál a vásárolt lisztből is annyi hagyassák vissza, mint amennyi a requiráláskor vissza- hagyott gabonából készült lisztből azon községben jogosan visszatartható. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segítsük a liadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — Nem kocsiz a királynak. Kecskés Márton szekszárdi kisgazdának a fia még a télen elment a kirendelt katonai fuvarosokkal. Egész mostanáig megvolt valahogy a társai között, de amint az idő tavasziasan enyhére fordult, a fiatal Kecskést megütötte a szabadság szele és kifogva a reá bízott lovak egyikét, búcsút se véve a katonai kocsitábor kapufélfájától, az esti homályban megugrott. Keresték mindenfelé, de nem találták. Végre ötödnapra a Kecskés által elvitt ló felszerszámozva megállt a katonai istálló ajtója előtt. Az éhség és az ösztön haza irányította az okos állatot, mely nem felejtette el, hogy hol szokta kapni a jó abrakot. Kecskés azonban nem került elő btivó helyéről; ám egyik barátjának levelet küldött, amelyben azt Írja : „Inkább leszek zöld erdőnek betyárja, mint Ferenc Józsefnek kocsisa.“ A betyáros hajlandóságú Kecskés elszántságán jóízűen mosolyognak ott maradt társai, akik csodákat tudnak mesélni, ha néhány napi szabadságra haza kerülnek, az eszéki erődítési munkálatokról. — Csávossy Béla báró halála. A régi politikai élet, mondhatni a régi Magyarország egy tevékeny ideálokért küzdő, nemes alakjával lettünk szegényebbek. Csávossy Béla báró udvari tanácsos, hosszú időn át országgyűlési képviselő és háznagy, életének batvauuyolcadik évében Budapesten meghalt. Csávossy Béla népszerű tagja volt az egykori szabadelvüpártnak s tiz esztendei háznagysága alatt, noha volt része viharos ülésekben, mindig érvényesíteni tudta szeretetre méltó és joviális egyéniségét, mikor pedig csak a háznagy egyéni tulajdo3ágai voltak a békeszerző fegyverek. Teljes négy évtizeden át volt képviselő, a párdányi kerület bizalmából. Azok közül a képiselők közül való volt, akiket a balközép és Deák párt fúziója vitt a parlamentbe s politikai pályájuk egyidős volt a szabadelvű- párttal, ennek rendületlen l.ivei, oszlopai és tekintélyei. Két éve támadta meg a betegség, az érelmeszesedés, súlyosbítva cukorbetegséggel. Másfél hónapja baja súlyossá vált s vasárnap reggel meghalt. Csávossy Béla Temesváron született 1848 ban. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Budapesten végezte, 1870-ben Torontálraegye tiszteletbeli aljegyzője és 1871-ben pedig belépett a belügyminisztériumba, mint fogalmazó. 1875 ben a párdányi kerület országgyűlési képviselőjévé választották és mint szahadelvü-párti képviselő hosszú évtizedeken át képviselte ezt a kerületet. Az 1892 iki országgyűlés megnyílta után háznagya lett a képviselő háznak s ezt a tisztét tiz esztendeig viselte. Tevékeny résztvett a jótékony- sági mozgalmakban, a Vörös Kereszt Egyesület nek éveken át jegzője é? igazgatósági tagja, a legutóbbi időben pedig a középponti választmánynak tagja volt, sok jótékonyegyesület alapításában vett részt s különösen kerületében vett erősen részt minden jótékonysági mozgalomban.- Csávossy Béla báró Váci utca 79. számú lakásában halt meg. Az elhunytat kát fia, ifjabb Csávossy Béla báró huszárfőhadnagy, aki a harctéren küzd és Csávossy Igűác báró főszolgabíró, továbbá két leánya, Simontsits Andorné és őrei Orczy Dezsőné, Orczy Dezső képviselőházi osztálytanácsos felesége gyászolja. — Holttes tét délután szentelték be a kerepesi temető ravatalos csarnokában. A gyászoló közönség soraiban ott voltak: Jósika Samu báró, a főrenddiiz elnöke, Schmitt József és Jakabffy Imre nyugalmazott államtitkárok, Csathó Ferenc, az Ítélőtábla elnöke, Polónyi Géza volt igazság- Ugyminiszter, Simontsits Elemér, a képviselőház alelnüke, Rohrer Miklós kúriai tanácselnök, Pon- grácz Ferenc koronaügyész, Ghiczy Jenő, Ma- jovszky Pál, Boncz Ödön miniszteri tanácsosok, Simon Elemér országgyűlési képviselő, Justh József császári és királyi kamarás és még igen sokan. A beszentelést Bakács János belvárosi apátp'ébános végezte, a szertartás alatt pedig az Operaház énekkara egyházi dalokat adott elő. Az egyházi búcsúztató után a holttestet a tórontál- megyei Csávosra szállították, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. • — A gazdasági munkák zavartalan végzése fontos. A gazdaközönség panaszára, hogy a hatóságok hadi szolgáltatásokra olyan gazdasági munkaerőket vesznek igénybe, akik állandó mezőgazdasági szolgálati viszonyban vannak, miáltal a gazdasági munkáknak a hadi állapot alatt amúgy is igen nehézzé vált rendes elvégzése újabb és újabb akadályokba ütközik, a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a gazdasági munkák zavartalan elvégzése és ezáltal az ország termelő erejének minél teljesebb kihasználása a hadiállapot és a jelenlegi közállapotok mellett legelsőrendii, úgyszólván döntő fontosságú. — A gazdasági munkálatok elvégzését tehát a hatóságoknak minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell mozdítani és minden e téren hátráltató körülményt lehetőleg el kell hárítani. A miniszter elrendeli, hogy a hadiszolgáltatásként való kirendelésnél az állandó gazdasági cselédek és az állandóan szerződött gazdasági munkások is lehetőleg meilőztessenek és erre a célra első sorban az állandó lekötöttséggel nem bitó, könnyebben és kevesebb kihatással mozgósítható, nem kifejezetten mezőgazdasági munkás elem vétessék igénybe. — Ezt a rendeletet pár hónappal előbb kellett volna kiadni, de még most is lesz jó hatása és üdvös tanulságul szolgálhat. — Tárják az óvodák megnyitását. Mivel a staniszlaui kórházat elhelyezték, az uj- s más városrészi óvodák megnyitását már nagyon várják a szülők, hogy kis gyermekeiket ott hagyhassák s maguk munkára mehessenek. — Vasút! tisztviselői áthelyezés. Podlu- zsányi Dezső, máv. hivatalnok Somogvszobról Ujdombóvárra helyeztetett át. — Orosz fogságban. Pintér István értényi kántortanitó az elmúlt év december 2 áu adott utoljára életjelt magáról a Kárpátokból, azóta hónapokon keresztül semmi hir se volt hallható róla. Jámbor öreg szülei remegve aggódtak egyetlen fiukért s most Husvét vasárnapján reggel levelezőlapot kaptak tőle szülei 1915. évi március 5 érői keltezve, melyben tudatja, hogy életben van és egészséges. Orosz fogságban van Szibériának Nikolsk Ussurisk nevű helységében. — Ugyancsak most irt a hadi fogságból Madaras János szekszárdi katona is, aki tudatja, hogy Berezovkezon (zabajkalsky) van és egészséges. — Uj postahivatal. Az apari postaügynök - ség április 11-én postahivatallá alakul át az eddigi körzettel. — A drágaság Dunaföldváron. Ámbár Dunafüldvár a leggazdagabb termő vidéken fék- szik, a háborús idők következtében a drágaság o % a legmagasabb fokra hágott. Ennek legfőbb oka, hogy az élelmiszer kereskedők és pedig úgy a dunaföldváriak, mint különösen a vidékiek nun- dent összevásároltak és vásárolnak és viszik Budapestre. A tűrhetetlen viszonyok arra bírták a dunaföldvári zúgolódó népet, hogy monstre nép- gyülést tartottak, amelyen igen heves kifakad á- sok voltak hallhatók az áru-uzsorások ellen és felterjesztést intéztek Forster Zoltán alispánb -z, amelyben a következő 5 kérelmük megadását kérik : 1. A rekvirált gabooábó l megfelelő rnenn > i- ség bocsáttassák a községi elöljáróság rendel mesésére. 2. Az idegen és iparigazolvánnyal m m hiró élelmiszerkereskedők áltassanak ki a városból, hogy igy lehetetlenné tétessék nekik az ár; k lelketlen felhajtása és az élelmiszerek elvitele. 3. A tej és tejtermékek, tojás, szárnyas baron id, burgonya és sertészsír kivitelének megakadály- - zása. 4. Az élelmiszerek maximális árainak sz - bályozása. 5. A községi elöljáróság felhatalmazása, hogy a visszaéléseket a legerélyesebb n meggátolhassa. Az alispán sürgős vizsgálatot rendelt el ez ügyben és a dunaföldváriak nyugodt k lehetnek, hogy a mi kérelmükben jogos és megvalósítható, meg fog történni. Addig is azonban célszerű lesz, ha a dunaföldváriak erélyesen kezelik a piaci rendészetet, megrendszabályozzák a kofákat, kitiltják a vidéki élelmiszerkereskedőket, a községi elöljáróság próbavágásokat rendszeresít, élelmiszereket vásárol nagyban és bocsát a lakosság rendelkezésére. Szóval: nemcsak népgyülésezni kell, hanem tenni, intézkedni is kell a népért és a drágaság azonnal enyhülni fog. — A ü9-esek a vesztcségi tisztában. A legutóbbi veszteségi kimutatásban feltüntetett 69 esek névsorának folytatólagos közlése: Grosz János 1. sz. s, Grozdanovics Gergely 3. sz. s, Grünwald János 16. sz. s, Gulyás Ferenc szd. s, Gulyás Mihály tiz. 15. sz s, Gurics József pt. 6. sz. sj- Gutermutk Henrik őrm. 6. szd. mii, Gutyina György 3. sz. s, Gyenis József 14. szd. s, Gyócsi Miklós 4. sz. s, Gyöpös Ferenc 6. szd. s, Gyöpös György 4. szd. s, Gőrfi József 2. szd. s, Gyűrik Imre 4. szd. s, Gyuraveti István 3. szd. s, Haász Mihály 14. szd. s, Hadinger György tiz. 13. szd. s, Haimbuch György szkv, 8. szd. s, H-ajda István 8. szd. s, Hajdok János 4. szd. s, Hajdú Gyula 6. szd. s, Hajpál Ferenc 14. szd. s, Halász Lizi Ferenc 6. szd. s, Halász György 3 szd. s, Halász György 6. szd. s, Halmi János 3. szd. s, Hangli István 1. szd s, Hangya! Adalbert 4. szd. s, Harangozó János 4. szd. s, Harcsa József 14. szd. s, Harza István 14. szd. s, Hatzinger József 6. sz. mh, Haumann Márton pt. 16. szd. s, Havel Mihály 4. szd. s, Házi Ferenc 13. szd. s, Hecke Ferenc 5. szd! s, Hegedűs János 15. szd. s, Hegyi István 15. sz. s, Heimbuch György szkv. 8. sz. s, Heinek Heinrik 13. szd. mk, Heinrich Márton őrv. 8. szd. s, Herczeg István 15. szd. s, Herczeg András 2. szd. mh, Herczeg Zoltán őrv. 14. szd. s. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély postabélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. , j^^gler Sándor halála.
