Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-03-29 / 25. szám
Előfizetési ár: Egész évre ...................16 korona Fé l évre......................8 > Negyed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőseg : Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összei közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Id• küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be* küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Pénzintézeti központ létesítése. Már a háború kitörését megelőzőleg is általánossá vált az a nézet, hogy a pénzintézeti kérdés hazánkban nem maradhat a mai rendezetlen állapotban, hanem hogy annak törvényhozási vagy bizonyos szervezkedéssel kapcsolatban ön- kormányzati utón való rendezése maguknak a pénzintézeteknek, de a betevő és a hitel igénybevételére utalt közönségnek is elodázhatatlan érdeke. A háború kitörése óta észlelt jelenségek és beállott viszonyok ugyan megnyugvással tölthetnek el bennünket atekintetben, hogy pénzintézeti szervesetünk egészben véve sokkal erősebo, ellent- állóképesebb és egészségesebb, semmint bárki is gondolta volna, de mégis kétségtelen, hogy a pénzintézeti kérdés rendezése, ami szükségesnek mutatkozott már a háború előtt is, elodázhatatlanná vált a háború és annak közgazdasági kihatásai folytán. Közgazdasági helyzetünknek a háború megszűntének idejére való megerősítése érdekében a kormány a pénzintézeti kérdés rendezését a legközelebbi időben óhajtja foganatba venni és mint egy olyan kellő erkölcsi sulylyal és anyagi eszközökkel rendelkező pénzintézeti központ létesítésének a tervével foglalkozik, amely képes legyen önkormányzati alapon megoldani, vagy legalább megindítani a pénzintézeti reformot. A „Pénzintézeti Központ“ tervezete a pénzügyminisztériumban elkészülvén, azt a kormány ezennel a nyilvánosságra hozza, hogy ahhoz az összes érdekkörök és a közgazdasági kérdésekkel foglalkozók hozzászólhassanak. A pénzügyminisztériumban kidolgozott tér vezet lényege az, hogy a pénzintézetek egy Szövetkezeti formában létesítendő oly autonom szervvel bírjanak, amelynek feladata adagjai sorába lépő pénzintézetek kellő irányításával 8 a kisebb tőkével működők ellenőrzésével odahatni, hogy tőkeerejükkel arányban álló működést fejtsenek ki, a természetes körzetük körébe eső gazdasági érdekek kielégítésével foglalkozzanak, egyes üzletágaik között mindenkor kellő arány álljon fenn s betéteik a lehető legnagyob biztonságot nyújtó módon fektettessenck be. A központ célja nem az lenne, hogy tagjainak állandóan hitelt nyújtson, de feladatát képezné, hogy tagjait rendkívüli időkben s rendkívüli kö rülmények között, amikor hitelszükségletüket a rendes hitelforrásokból nem tudják kielégíteni, hitellel lássa el s támogassa, mig kedvező pénzviszonyok idején a központ tőkéit oly módon helyezné el, hogy azok bármikor folyóvá tehetők s ha ennek tényleges szüksége előáll, tagjai rendelkezésére bocsáthatók legyenek. A Központba leendő belépésre az intézetek nem kötelesek, mert a tervezet azon az alapon nyugszik, hogy a pénzintézetek zöme saját jól felfogott érdekében törvényes kényszer nélkül is tagjává lesz a létesítendő központnak. Mindazok az intézetek, amelyek az intézmény tagjaivá válnak, a Központ részéről revízió alatt állanak, a minek közhasznú és közérdekű volta el nem vitatható. A belépő intézetek saját tőkéjüknek minden 250,000 koronája után egy 400Ó korona névértékű üzletrész átvételére lennének kötelesek, a mely üzletrészek tiz év alatti egyenlő évi kamatmentes részletekben volnának törlesztendők. — Ezenfelül az állam száz millió K összegű üzletrészt veDne át. E mellett oly célból, hogy a létesítendő központnak módja legyen a jelenlegi rendkívüli helyzet folytán előállott nehézségek között erre reászoruló intézeteket az átmeneti időben fokozottabb mértékben támogatni, az állam további 25 millió K-t veszteségi tartalékalap gyanánt bocsátana az uj intézmény rendelkezésére. A központ elnökét a pénzügyminiszter ja vaslata alapján O Felsége a király nevezné ki, az igazgatóság tagjai pedig részben a pénzügy miniszter jelölése részben a tagok jelölése alapján választatnának. A kormány ezzel a nagyszabású tervezettel, amely az önkénytes belépés mellett respektálja az intézetek autonómiáját, a pénzintézeti reform kérdését, amelynek megoldása első rendű országos érdek, szerencsés megoldás felé viszi és különös elismerésre méltó, hogy a jelengi rendkívüli viszonyok között lép elő ezzel a fontos javaslattal, hogy a háború lezajlásával bekövetkező gazdasági és pénzügyi bajok orvoslására hivatott szervezet álljon rendelkezésre. Ezen ügyben az elmúlt csütörtökön a pénzügyminisztériumban a fővárosi és vidéki szakkörök belevonása mellett tauácskozmányt tartottak, a melyen Tisza István miniszterelnök és 'l'eleszky János pénzügyminiszter alapos és részletes fejtegetésekkel kisérték a kormány nagy koncepciójú tervezetét. Az értekezleten dr. Leopold Kornél a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója is részt vett. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Óriási harcok a Kárpátokban. Budapest, március 28. Az Witdavn és Labore völgyében az orosz támadásokat véresen visszautasítottuk. E völgyektől jobbra és balra emelkedő magaslatokon a hare tegnap reggel óta el- lanybult. Napközben és éjjel til/.éségi harc és csatározás folyt. A kárpáti arcronal többi szakaszán a makacs harcok tovább tartanak, ezer kettSszáz harminc oroszt elfogtunk. Északi Bukovinában üldözés közben további kettöszáz fogoly jutott kezünkbe. OroszLengyelországban és Nyuaat-da- li őzlábán a helyzet változatlan. — Höfer. Német győzelmek. Berlin, március 28. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Verdimtől délkeletre a franciák támadása a Combres-vidéki Maas magaslatok ellen és a VVoevre sikon Marcevilié melleit makacs harcok után javunkra dőltek el. A Vogézekben a Hartmannsweilerkopfon csak tüzérségi harcok voltak. Keleti hadszíntér: Az augusztovi erdőben oro3Z előretöréseket visszavertünk. Pissek és Omulev közt több orosz támadás történt, amelyek lüzünkben mind összeomlottak. Wachnál 900 oroszt fogtunk el. Legfelsőbb hadvezetöség. Újabb angol és francia kudarc a Dardanelláknál. Konstantinápoly, március 28. A Milli távirati ügynökség jelenti: Tegnap este ellenséges torpedónaszádok és aknakeresők megkísérelték a Dardanellákba benyomulni, ütegeink tüzelése azonban visszaüzte őket. Védekezzünk! Irta: Lantos Simon. Súlyos idők nehezednek reánk. Véres csillagok járnak és a tavaszi kikeletet is katonák piros vére festi be. Mintha csak megbomlott volna a természet rendje és a középkor vad fúriái szabadultak volna reánk, mintha a vad tatárcsordák törtek volna az európai civilizáció ellen, hogy visszarántsák az emberiséget a sötét barbarizmusba. A legműveltebbnek tartott népek szü- í vetkeztek a legbarbárabbakkal, hogy önző és népeket kiszipolyozó érdekeiket előmozdítsák. Kal- I már szellem és kalmár érdekből a legnagyobb I veszélyt zúdították az egész világra! S mikor látták, hogy a harcviselés nehe- zebh a gseftelésnél, Európába csőditették az általuk leigázva tartott ázsiai és afrikai népeket. Nem számítva arra, hogy ezzel ide hurcolják az ázsiai ragályos betegségeket, melynek elterjesztése sokkal jobban pusziit, mint a kard és golyó. Pedig hát a történet bizonyságot szolgáltat arról: hogy minden háborúnak a különféle ragályos betegségek épp oly hü kísérői, mint a fénynek az árnyék. S minthogy a melegebb idő beálltával okvetlen számítanunk kell arra, hogy a háború eme borzalmas kísérői nálunk is tanyát vernek, kell, hogy jó eleve és hatványozott buzgalommal készüljünk ellene. Mert ha ez a láthatatlan vendég készületlenül talál bennünket, nincs mentség, nincs óvszer, ami nemzetünket a pusztulástól megmentse. Vitéz és hős katonáink emberfeletti erővel küzdenek, hogy gálád ellenfeleinket leverjék. Do mit használ mindez, ha a kolera, tífusz és vérhas befészkeli magát házainkba és elragadja azokat, kiket legjobban szerettünk? Védekezzünk tehát a járványos betegségek ellen ! Más időben, mikor a hatóságok minden egyes legkisebb szerve nem volt ennyire igénybe véve és elég orvos állt rendelkezésünkre, még akkor sem volt helyes, hogy csak a hatósági intézkedésre tettük meg a kellő óvintézkedést. S mennyivel helytelenebb, mondhatjuk vétkes köny- nyelmüség az ma, mikor a veszély sokkal nagyobb, mikor mint datnoklesi kard lebeg fejünk felett a rém és orvosunk is kevés van, ha a hatósági közbelépést várjak ? Gondoljunk tehát az intézkedésekre és védekezzünk minden felszólítás nélkül! Első és legfontosabb intézkedésünk, hogy ételben és italban mértékletesek legyünk. Erre gazdasági szempontból is szükségünk van, mert csak is helyes és takarékos beosztással tudjuk elkerülni az éhséget, a nyomort. De egészségi szempontból is szükséges, mert' a túlterhelt gyomor sokkal fogékonyabb a betegségek iránt, mint a normálisan táplált szervezet. Ne igyunk semmiféle szeszes italt, mert a tapasztalat, az orvosi megfigyelés bizonyiljs, hogy az alkoholisták is jobban vannak mklinálva a kolera és más ragályos betegségek iránt, mint az, aki szeszes italt nem iszik. A legnagyobb ellensége a járványos betegségeknek a tisztaság. Tudva van, hogy a járvány mindig ott üti fel tanyáját, ahol elég piszkot, rothadó anyagot talál, mert a piszok a bacillusok melegágya. Tartsuk tehát tisztán lakásunkat, házunk környékét, hogy a járvány be ne fészkelhesse magát. Ügyeljünk mindazon intézkedésekre, miket a hatóság már régebben kiadott a járvány meggátlására. Segítsünk magunkon és Isten is megsegít bennünket! Minthogy pedig — sajnos — a mi jó magyar népünk sokszor igen hamar feled, sőt a jó időben zaklatásnak vette a hatóság rendeletéit, meg kell vele értetni, hogy nem zaklatás az, mikor a betegség elleni óvintézkedésre buzdítják, hanem épp oly hazafias cselekedet és épp oly bonmentő szolgálatot végez az, aki a kellő vigyázattal betartja a járvány elleni védekezést, mint az, aki a harctéren teljesiti súlyos és nehéz I feladatát. Sok olyan apró dolog van, amire a mostani körülmények közt a hatóság figyelme ki sem terjedhet. Ilyen például a szobai bútorzatról letörőit pornak az utcára való rázása, mely millió és millió bacillusnak a fészke. A trafikban a szivarok válogatása stb. ilyen fajta, ami csak a gondos figyelőnek ötlik a szemébe. Hogy mindezek a közegészségre káros dolgokra a közönséget figyelmessé tegyük, első sorban is az ifjúságot kell erre rászoktatni. Én úgy szoktam eljárni, hogy minden alkalommal növendékeim figyelmet ráterelem arra Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
