Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-03-22 / 23. szám
XXV. (XI.) évfolyam. 23. szám. Szek«zárd, 1915 március 22. UAH ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár : Egész évre ...................16 korona Fé l évre.........................8 > Negye d évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- ér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik taetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24■ — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11. Szerkesztőse? r Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze) közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szára Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre ba- küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkeszd: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Győzelmes harcaink az oroszokkal. Egyezer hetven hadifogoly. Budapest, március 21. A Kárpátokban tegnap az uzsokl-szoros és Konieczna nyereg között levő arevonalon heves harcokra került a sor. Már e hó húszadikára virradó éjjelen megkísérelték az ellenséges osztagok, hogy meglepetésszerfl előrenyomulással egyes támaszpontjainkat elfoglalják. Mindenütt nagy veszteségekkel vertük vissza Őket. — A reggeli órákban az orosz támadások nagyobb ará nyokhan megismétlődtek. A kifejlődött harcok az egyes szakaszokban egész napon át tartottak. — A San mellett Smolniknál és Alsópagonynál levő állásaink elleu előnyo- mult orosz erőket az est beálltáig visszavertük. Ezer hetven embert elfogtunk. A többi arcvonalon semmi lényegei esemény nem történt. — llöfer. A németek újabb sikerei. Bariin, március 11. (A nagy főhadiszállás jelenti.) Nyugati hadszíntér : Yperntől délkeletre egy angol légi jármüvet lelőttünk. Utasait foglyul ejtettük. A franciáknak két kísérlete, hogy a Lo- retto-magaslat déli lejtőjén általunk március hó 16-án elfoglalt hadállásaikat visszafoglalják meghiúsult. A soiBsonsi székesegyházon, amelyen a gén ti lobogó lengett, egy francia megfigyelő állomást ismertünk föl. Tüzelés alá vettük és eltávolitottuk. A Champagneban Beau Sejourtól északra csapataink árkászai sikeresen működtek és több francia árkot megsemmisítettek. Eközben egy tisztet és 299 főnyi francia legénységet elfogtunk. A Reichsackerkopf tetején két alpesi va dász zászlóalj által vitézül védett állást tegnap délután rohammal bevettünk. Az ellenségnek súlyos veszteségei voltak. Három tisztje és 250 főnyi legénysége, három géppuskája és egy akna vetője kezünkbe került. A franciák ellentámadásait visszavertük. Hogy a francia repülők Schlettstadt elzászi nyílt városban elkövetett embertelenségeire méltóbb választ adjunk, a múlt éjjel Pária erősségére és Compiegne vasúti gócpontra léghajókból néhány nehezebb bombát dobtunk le. Keleti hadszíntér: Omulev és Orzye közt az oroszoknak egy támadását visszavertük, miközben 2 tisztet és 600 főnyi legénységet elfogtunk. Az oroszoknak Jednorozek ellen intézett két éjjeli támadása tüzelésünkben összeomlott. A legfelső hadoezetőség. — Takarékoskodjunk a liszttel és kenyérrel!! Kintien tnlpnlnttnyl földet... Irta : Lantos Simon. Tavasz ébredése, iüvek sarjadása és fák rügyezése, mily édes örömmel várlak titeket! Mily kellemes érzés tölti el szivemet, mikor * zsenge tanuló ifjúságnak az orgona rügyeit és a szerény ibolya virágját bemutatom, megmagyarázva nekik a természet ébredését, a virágok szépségét és a fák hasznát. Buzdítva őket, hogy minél több fát és virágot ültessenek, mert a nö vények ápoláca, egészségünk gondozása. Tehetem e ezt ma V Nem, mert ma arra kell buzdítanom a növendékeimet és a felnőtte két, hogy minden talpalattuyi földet tápnövénnyel ültessenek be. Ne ültessünk a virágos kertbe se virágot! Virágunk úgy is lesz! Nyári virágunk az ellenség vesztett csatái, őszirózsánk a végleges győzelem. Újsághír. Megjött az újság, itt a posta, Egy anya gyorsan széjjel bontja : A híreken, mint gyorsan, lázral Átsiklik, mintha mennydörögne — Szivet megrázó sikoltással Lerogy a földre . . . ! A földön egy kis szőke lányka Síró babus haját tépázza . . . A rá hullott lappal a csöppség, Mig játszik, babrál > kezével: »Elesett hősök aranykönyvét« — Szakítja széjjel I _____SZENDRÖI JÓZSEF. A blokád. Február tizennyolcadikén kezdték meg tudvalevőleg a németek Anglia blokádját. Az erre vonatkozó viták és információk minduntalan felidézik I. Napoleon hires „szárazföldi zárlatát“, a melyet 1806. november 21-én rendelt el az úgynevezett berlini dekrétumával. Nem látszik tehát fölöslegesnek, ha nagyjából ismertetjük, hogy miben áll Napoleon „blocus continentál“ ja. A blocus, vagy „systéme contiifeentál“ jelenti Napóleonnak mindazokat az intézkedéseit, a melyekkel Angliát el akarta szigetelni az európai szárazföldtől, hogy igy tengeri hatalmát megingassa és arra kényszerítse, hogy visszaadja azokat a gyarmatokat, amelyeket Franciaországtól, Hollandiától és Spanyolországtól elvett. Az eszme nem volt egészen uj. Már 1793 ban a francia rémuralom idején a jóléti bizottság foglalkozott azzal a tervvel, hogy Angliát blokirozza. De akkor attól féltek a franciák, hogy Európát a blokád által nemcsak Angliától, hanem az egész világtól zárják elr amit Európa is megsinylett volna, tehát a tervet elejtették. Napóleont azonban efféle meggondolások nem riasztották vissza terve kivitelétől. Az őjelszava volt: „vaincre le mer par la térré“ — Anglia tengeri hatalmát Franciaország szárazföldi hatalmával legyőzni. Előzőleg már elzái atta az Ems, E ha és Wesser folyók torkolatát az angolok elől, de ezeket az intézkedéseit Anglia kijátszotta. Anglia továbbra is fenntartotta és védte kereskedelmi hajózását Franciaország és Németország partjain Bresttől az Elba torkolatáig. Berlini dekrétumával, amely a szárazföldi zárlatot elrendelte, Napoleon a Britt szigeteket blokád állapotában levőknek jelentette ki. A blokád elismerését nemcsak Franciaországra tette kötelezővé, hanem az általa elfoglalt, vagy vele szövetsége* államokra is, tehát Hollandiára, Spanyolországra, Itáliára és egész Németországra . . . Dekrétumának legfőbb intézkedései ezek voltak: Angliával mindenféle kereskedelmi összeköttetést teljesen eltiltott. Elrendelte, hogy minden árut, amely Angliából vagy gyarmataiból érkezik, el kell kobozni, nemcsak a kikötőben, hanem benn a szárazföldön, esetleg a kereskedőknél is, akiknél deponálva lett. Elrendelte minden Angliából érkező levél elkobzását és megsemmisítését. Minden angol állampolgárt, akit Francia- országban vagy Napoleon által meghódított országokban találnak, hadifogolynak nyilvánított. Bármely hajó, amely angol kikötőből vagy gyarmatból jött, ha csak érintette is ezeket a helye két, nem köthetett ki francia vagy szövetséges kikötőkben, ha pedig e tekintetben a valóságnak meg nem felelő kijelentést tett, hadizsákmánynak volt kijelentve. Ezt a rendeletet maga Napoleon fogalmazta, még Talleyrand segítségét sem vette igénybe. Azonnal közölte azt az illetékes államokkal és Mortier tábornokot bizta meg vele, hogy a rendeietet végrehajtsa. Mortier azt a megbízást kapta, hogy Tulipán helyett krumplit kell ültetnünk, hogy minél több táplálékunk legyen. A virágos kerteket zöldséges kertté kell ez évben átalakítanunk s arra kell törekednünk, hogy ez az áldott jó magyar föld eltartson bennünket és hogy ellenségeink sátáni terve ne sikerüljön. Mert gonosz terve van az ellenségünknek. Ki akarják nemzetünket éheztetni, azt akarják, hogy mi e gazdag és dús Kanaán birtokosai, kenyeret kolduljunk azoktól, akiket régebben a mi búzánk hizlalt. Mert e sátáni fajzat nélkülözi az emberi érzés legparányibb részét is. önző kalmár szelleme nem mer fegyvert fegyver ellen, katonát katona ellen állítani, hanem ravasz és aljas fondorlattal akarja a mi vitéz és hős katonáink dicsőségét elhomályosítani, számítva arra: hogy az éhség majd meghódolásra kényszeríti a nemzetet és akkor ördögi cinizmussal ő diktálhatja a békét! Fegyverkeznünk kell tehát a gonosz ellenség — aljas terve ellen! Az életadó fegyver most az itthon maradottak kezében van! Az isteni gondviselés most erre a helyre rendelt bennünket, hol mindenkinek kétszeres buzgalommal kell kötelességét teljesíteni, ahol mindenkinek lelkiismeretesen kell a közjóért fáradozni, mert a legkisebb mulasztás vagy hanyagság már egyenlő a hazaárulással. Különösen szép feladat vár a tanítókra és papokra a népnek az irányításánál, hogy az a mostani válságos helyzetben is szilárdan és rendületlenül megállja a helyét, hogy teljes bizalommal fogjon a munkához, tudva, hogy az elvetett magnak a gyümölcsét ő fogja élvezni s hogy az ő munkájával épp oly hasznos és maradandó érdemeket szerez a haza körül mint az: aki fegyveresen védi a szent föld fenmaradását! Kapcsoljuk tehát össze a szépet a hasznossal ! Hirdessük és buzdítsuk a felnőtteket és a fiatalokat arra, hogy nem szabad egy talpalatt- nyi földnek sem üresen maradni s nem szabad szállja meg a Ilanza városokat, Mecklenburg és Pomeránia kikötőit egészen az Odera torkolatáig. Az angol kormány erre azzal felelt, hogy még szigorúbbá tette a tengeri blokádot, amelyet Napoleon ellen már korábban megkezdett. A világ két leghatalmasabb nemzete állt igy egymással szemben. Franciaország eltiltotta Angliát a szárazföldtől, Anglia viszont Franciaországot a tengertől. A porosz király 1807 szeptember 2 án csatlakozott a szárazföldi blokádhoz, amelyet Napoleon még súlyosbított 1807 december 17-iki és 1808 január 11 iki rendeletéivel. Dánia nem akart Angliához csatlakozni, az angolok tehát bombázták Kopenhágát. Egész Európa felháborodott az angolok eljárásán és Napoleon kiaknázhatta volna ezt a hangulatot, ha kellő mérsékletet tanúsított volna. De erélyességével és kíméletlenségével valósággal Anglia karjai közé kergette azokat is, akik voltaképen gyűlölték Angliát. Az orosz cár mégis csatlakozott Napoleon blokádjához. Portugália azonban félt Anglia hatalmától, amely amerikai birtokait fenyegette, tehát késlekedett azzal, hogy Napoleon mögé szögezze le magát. Ekkor tette Napoleon híressé vált kijelentését. A braganzai ház megszűnt uralkodni. Napoleon 1807. novemberében meg is bizta Gunot tábornokot, hogy Portugáliával végezzen. Ettől fogva Napóleon egész politikáját a szárazföldi blokád eszméje irányította. Ezért foglaltatta el Rómát, ezért voltak az olasz anneksziók, a siralmas és gyászos spanyolországi háború és igy tovább. Napoleon újabb rendeletekkel 1810. augusztus, szeptember, októberben még kimélet lenebbé tette a zárlatot. Elrendelte, hogy minden angol eredetű árut el kell égetni. Ennek következtében a gyarmati áruk és élelmiszerek ára Európában hihetetlen magasra szökött fel.
