Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-07-09 / 55. szám
2 és igaz érzésekkel szivemben, üdvözölve a törvényhatósági bizottság tagjait, mai ülésünket ezennel megnyitom. — A közvetlen melegséggel előadott, erős vallásos érzettől áthatott szép beszédet a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig és az a közgyűlésre általános, mély hatást tett.- A főispán beszéde után idősb Bernrieder József indítványára elfogadta a közgyűlés, hogy Tolnavármegye közönsége mélyen átérzett gyászát feliratilag fejezi ki a kormányelnök utján Őfelségénél. A főispán felolvastatja a Száváid Oszkár tb. főjegyző által szerkesztett következő feliratot: Császári és Apostoli Királyi Felség ! Alig vonultak el a terhes fellegek, melyek sűrű ködként nehezedtek a magyar nemzet millióinak királyáért aggódó szivére és a kifürkész- hetlen végzet a történelemnek egy borzalmasan rémes eseményével már is mély gyászba és fájdalomba temette Felséges Királyunkat, a Habsburg dinasztiát és vele örömben, bánatban egybeforrott hűséges magyar nemzetét és összes népeit. A kiváló férfiúi tulajdonok, a ragyogó katonai erények és szervező képesség tették naggyá és feledhetetlenné Ferencz Ferdinánd trónörökös 0 Fenségét. A női erények legékesebb tulajdonai, a hitvesi hűség és páratlan önfeláldozás avatta méltó társává fenséges nejét, Hohenberg Zsófia hercegnőt. Mennyi reményt, mily nagy várakozást temetett el az emberies érzésből kivetkőzött gyilkos fegyvere, mely a trón várományosának mindnyájunk előtt oly drága, nemes életét a nehéz kötelességnek hű teljesítése közben oltotta ki és a halálban is egyesítette vele szerető élettársát — azt kifejezni nem, csak érezni lehet. Kábultan, a ránk szakadt iszonyattól megdermedt lélekkel állunk a véres tragédiával szemben, Lelki szemeink előtt felidéződik a szinte elviselhetetlenül súlyos csapások hosszú sorozata, melyek mint az Isten-embert fájdalmas golgotáján, tették próbára alattvalói mély hódolatunkkal és rajongó szeretetünkkel környezett jóságos Királyunknak egyedül népei javáért lángoló atyai szivét. Nincs emberien érző lélek, melyben a szőr nyű felháborodás mellett a mély és igaz részvétet nem váltaná ki a szerajevói rémtett, de az emberi érzés eltörpül azon kegyeletes részvét és együttérzés mellett, mellyel a magyar nemzet példás Király hűsége és határtalan hálás alattvalói szeretete, Felséges Urunknak mérhetetlen gyászában és bánatában osztozik. A Király és nemzet ez érzelmi egysége, melynek felemelő tudata a nemzet minden hü fiát örömmel tölti el, adjon Felséges Urunknak vigaszt e megrendítő csapás nehéz óráiban, bizo- dalmas hitet* Isten kegyelmében és édes reményt arra, hogy a megpróbáltatások után Apostoli mesebeli szépségű birtokára s itt a király beleegyezésével junius 13-án megtörtént az eljegyzés. Ez a boldog házaspár lett az utóda a boldogtalan elhunytaknak. Mi lesz az ő sorsuk, kitudja ? Az etikett. Az egész osztrák-magyar monarchiát alapjaiban megrenditette a serajevói merénylet és mint ilyen megrendülések mindig, ez a merénylet is felszinre vetett néhány olyan momentumot, amelyekből ennek a szerencsétlen kettős monarchiának sok bajára, e bajok okaira vonhatunk következtetéseket. A legszomorubb, legelkeseritőbb a merénylet következményei, illetve a merényletet kisérő körülmények közül feltétlenül az udvari spanyol etikett mindeneket legázoló uralkodása és előtérbe tolódása volt. Ez az etikett még soha sem látszott eny- nyire mindenekfelett állónak, ennyire mindenen, sziveken, lelkeken uralkodónak, mint ebben az esetben, mikor azok, akikre alkalmazták, lelkűkben, gondolkodásukban, életükben és halálukban egyaránt egész különleges emberek voltak. Dé ma két héttel a merénylet után már szinte lezárhatnók a tragédia aktáit. Lezárhatnék, igen, ha az etikettnek ez a különös, hihetetlen és mondjuk meg, kissé felháborító uralma nem vetne fényt a monarchia népeinek minden bajára. De fényt vet, még pedig nagyon szomorú fényt és e fényben meglátjuk ami sok bajunk egyik nagyon nagy, nagyon végzetes okát. Az etikett, a forma, ez uralkodik az egész társadalmon, mindnyájunkon. Mindenütt formákhoz ragaszkodunk, egész életünk a formákkal Felségedre, a magyar nemzetre és egész birodalmára boldogság és dicsőség fog áradni. Alattvalói mély hódolattal : Kelt Tolnavármegye közönségének Szek- szárdon, 1914. évi julius hó 9 én tartott rendkívüli közgyűlésében. A törvényhatóság nevében : Forster Zoltán, alispán. A közgyűlés a feliratot, mely megkapó melegséggel méltatja a magyar királyt és a magyar nemzetet összekötő érzelmi egységet, nagy tetszéssel és helyesléssel elfogadta. Minthogy a gyűlésnek más tárgya nem volt, a főispán a jegyzőkönyvet] hitelesítettnek mondotta ki és a közgyűlést bezárta. TOLNA VÁRMEGYE éa a KÖZÉRDEK A közigazgatási bizottság ülése. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta julius havi ülését Kovács Sebes- tény Endre főispán elnök lésével. Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Száváid Oszkár tb. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Ladányi Andor kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Puly Iván kir. gazd. felügyelő, őrffy L ajos, Török Béla, Bernrieder János. Elmaradásukat igazolták : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, id. Bernrieder József, Simon- tsits Elemér, Sztankovánszky Imre dr., Sass László, Schell József báró. A főbb határozatok a következők : Forster Zoltán alispán előterjesztést tett, hogy a bizottság a sárbogárd—bátaszéki vonalon egy uj vonatpár beillesztése, a pécsi és nagyváradi irányban jobb csatlakozás biztosítása és a szakaszos kocsik kiküszöbölésével folyosós kocsik járatása tárgyában feliratot intézzen a kereskedelmi miniszterhez. Az alispán közérdekű előterjesztése a következő : Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A sárborgárd—bátaszéki vasútvonal kedve zőtlen csatlakozási viszonyai, melyek a személy- forgalmat hátrányosan befolyásolják, nem különben a vasútvonalon a régi szakaszos kocsik alkalmazása, ami határozottan közegészségellenes, régóta jogos panasz tárgyát képezik Tolnavármegyében, amely tárgyban úgy a vármegye közönsége, mint a tekintetes Közigazgatási Bizottság részéről már több Ízben tétetett a vasút- igazgatósághoz és a kereskedelmi kormányhoz felterjesztés, azonban mindezideig sajnos, igen csekély eredménnyel. Kötelességemből folyólag e fontos ügygyei körülményesebben foglalkozva, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a vasúti csatlakozás kérdésében Nagyvárad, Pécs és Dombóvár-felé a Máv, igazgatóságának igen csekély jóakaratával, való harcból, küzdelemből és viaskodásból áll. Ezek a formák — a különböző társadalmi osztályok formái — akadályozzák meg, hogy bármilyen eszme, bármilyen terv valóban megvalósulást nyerjen. Minden akció beleakad valami formába; valami szabályba, amely azután huzza le a mélybe, a megvalósulhatatlanság mélyébe. Osztálytagozódásunk sem egyéb, mint a formák következménye, amelyekhez a legtöbb ember oly szigorúan ragaszkodik. A fővárosban a polgá ság és a munkásság erősen demokratikus befo'yása alatt a formák uralma már hanyatlóban van, de itt a vidéken még in floribus van a formák hatalma. Azt hisszük, nem is kell erről bővebben beszélnünk. Mindenki tudja, hogy egy egy bál vagy bankett rendezése, egy jótőkonycélu előadás vagy estély beállítása milyen nehéz, mert vagy az egyik főembernek, vagy a másik uri- asszonynak van valami kifogása valami ellen. Formák és etikett, ezen a kettőn alapul a mi egész társadalmi berendezkedésünk, ahelyett, hogy őszinte egyetértésben és bensőséges érzéseken alapulna társadalmi rendszerünk. Ezért nem vagyunk erősek, ezért nem tu dunk egységes, határozott állást foglalni semmi féle kérdésben és — valljuk meg —• ezért gyenge ami egész monarchiánk. Etiketten egy államot felépiteni nem lehet. Az etikett külső váz és nem lehet belső tartalom. Abba a vázba, amellyel a monarchiát az etikettek és a formák körülveszik, komoly és igazi belső tartalmat kell tölteni. Az etikettnek az a különös szereplése, amely a trónörököspár bécsi temetésén megnyilvánult, talán gondolkodóba ejti azokat, akiknek mindene az etikett és talán változást fog idézni a kettős monarchia társadalmi életében. melyre vármegyénk közönsége méltán számot tarthat, lényeges javulás volna elérhető. 1. A Szekszárdra utazó közönség érdeké ben feltétlenül szükséges, hogy a sárbogárd — bátaszéki vonalon egy uj vonatpár illesztessék be, hogy a megyebeli közönség ne reggel 3/& órakor érjen Szekszárdra, mikor ott még minden zárva van, hanem két órával később, 3/*8 óra kor. Ez a vonat aztán Bátaszéken kellő csatlakozást kaphat a Szabadka-felé induló 5417 sz. személyvonathoz, valamint Pécs-felé is az 5203 sz. vonathoz. Ezzel az intézkedéssel a mai állapot, hogy Bátaszéken a szekszárdi utasnak közel 3 óráig kell a pécsi összeköttetésre várni, megszűnnék. Ez a beigtatandó vonat, mint helyi vonat Nagydorog—Szekszárd—Bátaszék között volna esetleg járandó. Ennek a vonatnak párja Báta- székről este 7 órakor lenne visszainditható. 2. Az esti (6006.) sz. személyvonatnak a nagyváradi (5001.) gyorsvonatkoz való csatlakozása feltétlenül kívánatos és ez el is érhető, ha a 6006. sz. személyvonatot illetőleg az egyes közbe eső állomásokon, főleg Szekszárdon a várakozási idő rövidittetnék.— Mindösszes alig 17 perc behozataláról van itt szó, mert ennyivel indul előbb Bátaszékről a nagyváradi gyorsvonat, mint a Szekszárd felőli vonat oda érkezik. A 6006. sz. vonat a 85 km. hosszú vonalat 2 és */, óra alatt kényelmesen befuthatja és igy este oly * időben érkezik Bátaszékre, hogy ott az 5001. sz. nagyváradi gyorsvonathoz könnyen csatlakozást nyerhet. — Végül közegészségügyi szempontból tarthatatlannak és megengedhetetlennek vélem az eddigi gyakorlatot, mely szerint a 85 km. hosszú sárbogárd—bátaszéki vonalon a személyvonatokkal régi szakaszos vasúti kocsikat járatnak, mikor az állomásokon való tartózkodási idő csak 1 perc. Ezek a szakaszos kocsik 25—30 kilométer hosszú vicinális vonalakra valók, ahol a vonatok minden állomáson 15—20 percig állanak. Helyettük hosszátjáratu kocsik és pedig egy A. h. és egy B. h. kocsi volna járatandó. Az előadottak után oda terjed tiszteletteljes előterjesztésem, hogy a sárbogárd—bátaszéki vasútvonalon egy uj vonatpár beállítása, Bátaszéken az esti nagyváradi gyorsvonathoz való csatlakozás biztosítása és a régi szakaszos kocsik mellőzése érdekében a m. kir. kereskedelmi kormányhoz felírni méltóztassék, kifejezve azon reményünket, hogy az utazó közönség érdekében kérelmünk lehető gyors meghallgatásra fog találni. Szekszárd, 1914. évijulius hó 8-án. Forster Zoltán, alispán A bizottság az előterjesztést nagy tetszéssel, egyhangúlag elfogadta és a felirat támogatás végett a Máv. igazgatóságának megküldetni ha- tároztatott. A felszólamlási bizottságba (italmérési illeték elbírálása) kiküldetett : Őrffy Lajos elnök, helyettes elnök Török Béla. A faddi dohánybeváltó hivatalhoz vezető ut épitésére Kondor és Feledi budapesti vállalkozók ajánlata (27070 K) fogadtatott el. Sárszentlőrinc község közmunka megváltására vonatkozó határozata, mint törvénybe ütköző, megsemmisittetett, Tolnanémedi és Zomba község hasonló határozata azonban jóváhagyatott. Egyed József és Fűzi György nagykónyi-i lakosok felebbezése elutasittatott. 1914 julius 9, Egy kitüntetés. A király Pintér Károly ozorai plébánosnak, a katonai lelkészkedés terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Pintér Károly plébános hosszú éveken át díjtalanul látta el a nagy létszámmal biró katonai csikótelepnél a katonai lelkészi teendőket, amely célra pl. a dalmandi csikótelepre esetről- esetre, de legalább havonkint egyszer katonai lelkésznek kell kiszállnia Budapestről. Ezen önzetlen buzgalmat jutalmazta a királyi kegy és Tolnavármegye főispánja már felszólította a tamási járás fószolgabiráját, hogy gondoskodjék az érdemrend ünnepélyes átadásáról, ami bizonyára fényesen sikerül, amikor a klérus, a katonaság és a közigazgatás fog kezet. Vármegyénkben általában nem hull sűrűén a rendjel, de ez csak növeli az értékét. Ennek oka bizonyára nem az érdemes férfiakban való hiány, hanem inkább az, hogy a kitüntetésre méltó munkásság inkább csak a városokban tü nik fel, nekünk pedig csak egyetlen városunk van, amely sem nem nagy, sem nem régi. Tolnamegye most megjelent cimtára a ki tüntetett egyének rovatában egy arany gyapjas rendet, egy vaskorona rendet, öt Ferenc József- rendet, három arany érdemkeresztet és egy ezüst érdemkeresztet sorol fel, nem szólva egy porosz és két pápai rendjelről és egy „érdemrendéről, melyet közelebbi meghatározás nélkül besorolni
