Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-12-17 / 101. szám

XXIV. X. évfolyam 101. szám ^lek^zárd; ISI4 december 17. Előfizetési ár: Egész évre....................16 korona Fél évre ..........................8 » Neg yed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Heslelenik heienklaf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11. Szerkesztöseg: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összei közlemények. Kiadóhivatal: Bér! Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzelt és hirdetések Id« küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nándorfehérvár/ A hires chlumi, vagy legalább a so­kat emlegetett drinamenti köd titokzatos­sága fedi a szerbiai eseményeket. A más­kor sem valami bőbeszédű hadvezetőség csupán csak annyit mond, hogy : „A dél­kelen irányba indított offenzivánk Valjevó- tól délkeletre nagy túlerőben levő ellenségre talált. Ez nem csak offenzivánk feladását, hanem azt is okozta, hogy számos hét óta hősiesen, de nagy veszteségek mellett, szívós harcokat vivő csapatainknak messzebbre kel­lett visszavonulniok. “ Hol van ez a messzebbre. Most nem keressük. Annyi tény, hogy a fenti ked­vezőtlen hir megédesitésére szánt cukorka darab : Ezzel szemben áll Belgrád bevétele — időközben szintén elolvadt, mert az egy nappal későbben megjelent hivatalos hír­adás már azt újságolja, „hogy a Száva mentén előre nyomult jobb szárnyunkat a szükségessé vált uj csoportosítással előállott helyzetben színién vissza kellett vonnunk és igy Belgrádot feladtuk. “ Belgrád tehát elesett, visszavonultunk. Ez a való tény. Ezt szépíteni nem lehet, de talán nem is kell. A háború mérlege nagyon érzékeny. Ide is, oda is billen. De egyszer mégis meg fog pihenni ott, azon az oldalon, a hol túlsúly lesz a serpenyő­ben. Hála Isten, az északról jövő jó hírek már jelzik a serpenyő ingadozását, még pedig a mi javunkra. Várjunk tehát türelemmel. Minden­esetre kellemetlenek az ily nem várt meg­lepetések, de túl fontosságot nem szabad nekik tulajdonítani, legfeljebb okulni rajta, hogy az ellenséget sohasem szabad — ki­csinyeim. Kétségbeesni meg éppen nem szabad. Utó végre, ha minden vesztett csata után a falba vernék a vesztesek a fejüket, úgy már a mazuri tavak, a lodzi, a kár­páti gyalázatos kudarcok, a tegnapi 31 ezer foglyot eredményezett veszteségek után az orosznak régen nem lenne feje, a franciának, az angolnak pedig, a szintén óriási veszteségek miatt, talán már — törzse sem. Hála Isten nekünk még megvan a fejünk. Az okosabbik, a józanul gondol­kozó. S ez maradjon is meg. Utóvégre, ha hiba történt volna, az is reparálható, a helyzet pedig tiszta : Szerbia saját maga irta -meg a halá­los ítéletét, tehát el fog vérezni. Biztosan, egész biztosan. Előbb vagy később az tel­jesen mindegy, ha később, az csak neki rosszabb, mert igy Jókai szerint: kétszer hal meg. A jogérvényes bírói ítéletek végre­hajtásánál is történnek hasonló blamázsok. Sokszor négyszer is meg kell nyomni a villamosszék gombját, amig az elitéit ki­szenved. Szerbia nyakán is elszakadt a véko­nyabb zsineg s most erősebb kötelet fo­nunk rá. * * Folytatása a lapunk 97. számában megjelent »Bel­grád« cimü cikknek. A szerk. S' talán éppen ez az igazi igazság­szolgáltatás. A vékony zsineg és a vasta­gabb kötél közötti csekély időkülönbség legalább még egyszer emlékébe hozza ennnek az ökörnagyságra felfuvalkodni akaró béka nemzetnek a vétkeit, azt a sok, tenger sok bűnt, amelyeket nem csak mi ellenünk, de az egész világ ellen elköve­tett ............. S ez a legrettenetesebb büntetés : bűneink tudatával halni meg ! — Szerbia egy pillanatra belekapaszko­dott a nemezis lesújtó karjába, de azért : Belgrádból mégis — Nádorfehérvár lesz. B. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Győzelmünk az oroszokon. „ Budapest, december 15. Nyugat-Galiciában hadseregeink offen- zivája az ellenséget visszavonulásra kény- szeritette és az oroszok arcvonalát Dél- Lengyelúfszágban is megingatta. Az ellenséget Nyugat-Galiciában fá- radhatlanul üldöző csapataink tegnap Jasló- Raibrot vonalába jutottak. Üldözés közben, valamint az utolsó csatában az eddigi je­lentések szerint 31.000 oroszt fogtunk el. Ma hírek érkeztek, hogy az ellenség Raibrodt—Miepolmce — IVolbrom — Novo- radomszk—Pietrkov egész vonalán vissza­vonuló mozdulatokat tesz. Az erdős Kárpátokban ellenséges erők­nek a Latorca völgyében való előrenyomu­lása ellen megfelelő intézkedéseket tettünk. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az oroszok üldözése. Magyar honvédek bravúrja. Budapest, december 16. A Galíciában és Délleiigyelországban visszavonuló ellenséget egész arcvonalon ül­dözzük. Liskonál, Krosnonál, Jaszlónál és Viriavölgybrn nagyobb orosz erők ellenállást fejtettek ki. A Duiíajccz völgyében csapataink harcolva Zakliczynig nyomultak előre. Hoch niát is megint elfoglaltuk Déllengyelország- ban ellenséges hátvédek rövid harc után visszavonulni kényszerültek szövetségesek előtt. A Kárpátokban az oroszok a Latorca völgyben még nem tettek le az előrenyomu­lásról. A nadvolnai Bistrycza felső völgyé­ben ellenségnek egy támadását visszavertük. A przemysli helyőrség újabb nagy kirohanást tett, mely alkalommal magyar honvédek ki­tüntették magukat, egy drótsörényakadá- lyokkal ellátott támaszpontnak rohammal történt elfoglalásával. Miként rendesen ez­úttal is foglyokkal és zsákmányolt géppus­kákkal tértek vissza a várba. — Höfer. A német vezérkar jelentése. Újabb sikerek. Berlin, december 16. Nyugaton az ellenfél ismételt előretörést kísérelt meg Nieuporton át, amelyet a tenger felől hajói tüzeléssel támogattak. Ez a tüzelés teljesen hatástalan maradt. A támadást visszaver­tük, 450 franciát elfogtunk. A többi arcvonalon nevezetes dolog csak annyi történt, hogy Sennheimtól nyugatra az ellenség részéről tegnapelőtt óta szívósan tartott magaslatot rohammal bevettük. A kelet-poroszországi határról nincs semmi újság. Észak-Lengyelországban támadó mozdula­taink normális lefolyásnak Az ellenségnek több erős támaszpontját foglaltuk el, miközben mintegy 3000 fogoly és 4 géppuska került kezünkre. DélLengyelorszagban a szövetséges sere­gekkel együtt harcoló csapataink tért nyertek. — A legfőbb hadvezetőség. Török győzelmek. Konstantinápoly, december 16. A kaukázusi arcvonalon december 13 áa egy gyalogos zászlóalj által támogatott orosz lovas­dandár megtámadta főállásunk jobbszárnyának egy különítményét. A támadást visszavertük, A Messudie régi hajó horgonyzás közben léket kapott és elsülyedt. A legénység az utolsó emberig megmenekült. A Van-Vilajet határán csapataink Szerai mellett offenzivába mentek át és több ellenséges támaszpontot ostrommal be­vettek. Asszerbeidsanban operáló csapatink egyike Perzsiában On-Seleinas irányában nyomul előre. Seldos mellett, az Unnia-tó déli partján, török és perzsa lovasság megtámadott egy kozákezredet és teljesen megverte ; itt az oroszok vesztesége 40 halott és sok sebesült volt. A támadók Unnia irányában üldözték az ellenséget és hatalmunkba kerítették a város előtt álló, orosz lőszerrel meg­rakott hajót. Részletek következnek. A perzsa törzsek vállvetve harcolnak ve­lünk. Konstantinápolyi esti lapok jelentik, hogy Ilhani perzsa kurd vezér, akit az oroszok már régen meg akarnak nyerni, a török csapatoknak Szaudsbulakba való bevonulása után mintegy 10.000 emberrel a török hadsereghez csatlakozott. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és •az elesettek hozzátartozóit ! József főherceg levele egy 44-es szakaszvezefőhöz. Turkánál történt, hogy József főherceg meg­bízta Biró Károly szakaszvezetőt, hogy erősebb patrullal induljon el az ellenség irányában és de­rítse föl ennek egyes pontokra állított erejét, A szakaszvezető nekivágott a veszedelmes vállalko­zásnak és órák hosszat harcolva, kemény puska- és gépfegyver-tüzben végrehajtotta föladatát, melyről jelentést vitt a főhercegnek. Dicséretet és kitüntetést kapott érte. Biró Károly később megsebesült, egy srappne1 golyója vágódott a karjába. Amikor a vonatra kellett szállania, ta­lálkozott a turkai állomáson a főherceggel, aki ráösmert, megkínálta cigarettával és azt mondta neki, hogy tudassa majd hogy és hollétéről. A szakaszvezető Kaposvárra került, a Bárány-szál­lóbeli tartalék-kórházba helyezték el, ahol a gondos ápolás csakhamar talpraállította. Erről szép levélben be is számolt a fenséges urnák, aki sajátkezű, tulajdon kemény, férfias betűivel Írott levélben válaszolt a katonának, a követ­kezőképpen : 1914. XII./7. Fiam ! Most veszem jó soraidat és igaz örömmel értesülök, hogy jobban vagy ! Reményiem, hoary az Isten megsegít és teljesen fölépülsz és oly hősiesen fogsz tovább küzdeni, mint eddig. Sajnos, engem elvitt a sors keze, magasabb állásba szólított a kötelesség, uj csapataim van-/ nak és igen messze vagyok az én szeretey 44-eseimtől, akikre a legigazibb szeretettel / bámulattal gondolok vissza. Vajha megint vej ” harcolhatnék. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom