Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-06-18 / 49. szám

1914 junius 18, 2 A paksi bttnper. Kedden f. hó 16 án óriási érdeklődés mellett indult meg a szekszárdi kir. törvényszék, mint büntető bíróság előtt a Grünwald Salamon paksi ’ fakereskedő és Rabinek Pál, a Paksvidéki Taka­rékpénztár volt vezérigazgatója ellen kitűzött és egyesített büntető ügyek főtárgya ása. A tárgyalást Kövessy Ödön kir. táb'ai biró vezeti. A tanács többi tagjai: Salam on Iván és Fejős Imre kir. törvényszéki bírák., jegyző Má- nyoki Ödön. A vádhatóságot dr. Czobor Miklós kir. ügyész képviselte. Grünwald Salamon vádlott védője Szilasi Nándor <ir. budapesti ügyvéd. Rabinek Pál védője dr. Edvi Illés Károly budapesti ügyvéd aki látótehetségének közismert hiánya ellenére is a legkiválóbb védők és bűn tető jogászok egyike és dr. Gulyás József szek­szárdi ügyvéd. Könyvszakértők : a biróság részéről Schnei­der János népbanki igazgató, Cservény Lukács hitelbanki és Walachei' Lajos népbanki főkönyve­lők, Rabinek Pál részéről pedig ellenőrző szakértő dr. Berényi Pá\ budapesti ügyvéd, a pénzintézetek országos szövetségének főtitkára. A főtárgyalás kedden reggel pont 9 órakor kezdődött és csupán a két vádlott kihallgatása déli 1 óráig tartott. Grünwald Salamon a csalárd bukás több- rendbeli esetével van vádolva és pedig azért, hogy csődbe jutván, hitelezőinek százezrekre menő kárt okozott és hogy bűnös manipulációkkal egyik hitelező javára s a többi hitelezők megkárositására vagyonának egy részét elvonta összhitelezői elől. Rabinek Pál ellen az a vád, hogy Grün­wald Salamonnal összejátszva és vele szinleges vagyonátruházási szerződést kötve, mint bűnsegéd közreműködött abban, hogy Grünwald hitelezőit kijátszva azokat érzékenyen megkárosítsa. Ugyancsak Rabinek Pál ellen a Paksvidéki Takarékpénztár volt igazgatóságának feljelentésére az a vád, hogy hűtlen kezeléssel intézetének jelentékeny anyagi károkat okozott. A harmadik vád ugyancsak Rabinek Pál ellen özv. Daróczy Tamásné földbirtokos felje­lentésére történt, mely szerint Rabinek Pál özv. Daróczy Tamásné terhére csakis bűntettét kö­vette el az által, hogy a Paksvidéki Takarék- pénztárnál levő folyószámláját alaptalan tételekkel jogtalanul megterhelte. A bűnügy tárgyalása igen hosszadalmas és össze-vissza kuszáit anyagánál fogva igen lassan halad előre. Mikor e sorokat írjuk, csütörtökön délben, harmadnapja folyik és még mindig a tanúkihall­gatásnál tartanak,'úgy, hogy a szakértők kihall­gatására, a vád- és védőbeszédek előterjeszte'sére csak ma délután, ítélethozatalra pedig minden valószínűség szerint csak a holnapi nap folyamán, pénteken kerül a sor. A tanuk előadása sok esetben igen szét­folyó és a vádlottakkal való sokszor izgalmas szembesítés is sok időt vesz igénybe. Eddig a győződéssé vált az eddigi gyanú. Hát azért szo­kott utóbbi időben az aljegyző ur a kedd és péntek délutáni találkákról gyakrabban lemon dani, hivatalos elfoglaltságot hozván fel ürügyül ; hát azért látta azt a szende asszonyt a múltkor egy keddi napon, ép azon a napon, mikor a jegyző ur az Ö találkájáról lemondott, mélyen elfátyo­lozva kisurranni annak a penziónak kapujából, a melyben a jegyző, ur lakik. Nem voltak eziránt kétségei. Hogy a tanár ur is véletlenül ugyan­azon penzióban lakik és épen a jegyző ur szó bája melletti szomszéd szobát lakja, arra Selé- nyiné persze nem gondolt, de ez megbocsátható, más sem gondolt volna erre. Bosszú után lihegett. Erre csakhamar alkalom is nyilott. Az al­jegyző ur a legközelebbi péntek délutáni talál­káról már megint lemondott, okul hozván fel, hogy helyszíni szemlére kell neki egy közeli faluba kiszállnia. De ki hiszi neki ; persze a szép szőke asszonyt kell fogadnia. Selényiné hamar elkészült a bosszú tervé­vel. írógépe elé ül és névtelen levélben felhivja Bónis urat, ha tudni akarja, hogy neje hol tölti idejét, ha délután hazulról elmegy, úgy menjen holnap, péntek délután 4 órakor Praxa jegyző ur lakására. E levélkét Bónis ur a hivatalban kapta kéz­TOLNAVARMEGYE és a KOZEkUEK bíróság tanukul kihallgatta a következőket : Dr. Grosch József paksi ügyvéd, volt tomeggondno- kot, dr. Fischer Miksa ügyvéd, tömeggondnokot, dr. Lichtenstein Lajos budapesti ügyvédet, Zafír Ignác kereskedőt, Wiedemann Antalt, Weisz Sámuelt, özv. Daróczy Tamásnét, Daróczy Zol­tánt, dr. Glück Jakabot, Gedeon Izsó mérnököt, Késmárki] Ivánt, Kolos Jenő magánhivatalnokot, Fodor Ignác magánhivatalnokot, Fellegi János hivatalnokot, Freund Lajost, Schmid Ferenc volt takarékpénztári pénztárost, Kalmár János volt takarékpénztári igazgatót, Freund Vilmos könyvelőt stb. Csütörtökön VU-kor ért véget a tanuk ki­hallgatása és kezdődött a szakértők előterjesztése. Elsőnek Schneider János terjesztette elő bő in- dokolásu, terjedelmes és világos szakvéleményét, elsősorban vagyonbukott Gl’Ünwald Salamon üz leti könyveit illetőleg, konstatálván, hogy nem vezetett szabályszerű könyveket, mérleget nem készített és hogy már korábban beállott a fizetés­képtelensége, anélkül, hogy a csődöt kérte volna maga ellen. A szakértők kihallgatását délután folytatják. Az egész főtárgyaláson dr. Czobor Miklós kir. ügyésznek alapos készültsége és nagy szak- avatottsága igen erősen érvényesül és domboro­dik ki. ■T; v‘- ■ ; ' ' . . HÍREK. Bírói kinevezések. A király Fodor Ottokár szentlőrinci járásbirót a dombóvári járásbíróság­hoz a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá, Boda Géza szekszárdi törvényszéki jegyzőt pe­dig a Csáktornyái járásbírósághoz albiróvá ne­vezte ki. — Vöröskereszt fiókegyesületek a tamásii járásban. Szentandaási Szénáid Móric, a tamásii járás agilis főszolgabirájának kezdeményezésére és közreműködésével, Tamásiban megalakult a Vöröskereszt fiókegyesület; tisztikarába a követ­kezők választattak meg: elnök : szentandrási Szévald Móric, női társelnök : dr. Mester Józsefné, alelnök: Havas Béla, női alelnöktárs : Reich Oszkárné, titkár: dr. Király Géza, jegyző: Hra- dek Géza, pénztáros: dr. Hirsch Sándor, orvos : dr. Freyler Károly. Az egyesületnek ezidő szerint 100 tagja van. — Szévald Móric ezen intézmény létesítése iránt tett kezdeményező lépései a járás nagyobb községeiben, úgymint: Ozorán, Feiső- iregen és Nagyszokolybau meleg érdeklődéssel fogadtattak, igy — a közönség lelkes támogatá­sával — a Vöröskereszt fiókegyesület megalakí­tása mindhárom községben folyamatban van. * Évzáróvizsgák és Te Deum. A szekszárdi iskolákban most folynak a vizsgálatok. A főgim­náziumban f. hó 29-én, a polgári leányiskolában 21-én, a polgári fiúiskolában pedig 20 án délelőtt tartják meg az évzáró ünnepélyeket. Az elemi iskolákban is már meg voltak a vizsgálatok s a kath. iskolák tanulóinak vasárnap lesz a Te Deumuk a belvárosi és újvárosi templomokban. hez és úgy hatott rá, mint minden más férjre, ki az első figyelmeztetést kapja arról, hogy felr szarvazzák. De dicséretére legyen mondva, nem veszítette el higgadtságát, nem gondolt revolverre, gyilkosságra, vagy öngyilkosságra, hanem csak arra, hogy bizonyságot szerezzen magának és csendesen, botrány nélkül elválhasson a bűnös asszonytól.... Bónis ur az este, vacsora után, szokása ellenére a kaszinóba ment. Ott Selényi jóbarátjá­val egy szabadon álló sarokasztalkához ült, meg­mutatta neki a névtelen levelet és megkérte, hogy másnap délután menjen vele a jegyző lakására, hogy abban az esetben, ha a levéliró igazat mond, tanúja legyen. Selényi bár, mint mondta, névtelen levélnek ő hitelt nem ad, de a baráti szolgálatot meg nem tagadhatja. A véletlen, amely oly sok jónak volt már megrontója és sok gálád dolognak felfedezője, itt is, hol sejthető sem volt semmi veszedelem, igáz katasztrófát okozott. A véletlen gondviselésszerü szerepét a vár­megye alispánja képviselte. Nem tudható, nagy­képűsködésből, vagy erősen kifejlett lelkiismeret­ből, de tény, hogy ellentmondást nem tűrő eréllyel hivatalosan ráirt Sz . . . város *■ polgármesterére, hogy péntek délután egy nagy port vert ügyben — Zászlószentelés és házavatás. Nagy- lcónyii tudósitónk Írja: Páriban e hó 28 án, va­sárnap tartja a Kath. Gazdakör és Ifjúsági Egye­sület házavatását és zászlószentelését. A zászló anyai tisztet őrgróf Pallavicini Györgyné tölti be. Az egyesületek két fáradhatatlan vezetőjének : Dubniczkg László plébánosnak és Brunner András kántor tanitónak az ünnepségek rendezé­séhez segítségül Lindermayer Alajos, leobeni redemptorista atya jön meg Stájerországból, aki már több ízben járt Tolnában s kinek bámulato­san ügyes kezét már sok községnek volt alkalma megcsodálni. Az ünnepélyen az egész vidék s az ország több része képviselteti magát A rend­ki vül fényesnek Ígérkező ünnepségekre a község apraja-nagyja lázas szorgalommal készül. — Az ünnepély műsora: junius 27-én este: Tűzijáték. 28-án reggel: Riadó. Fél 9 órakor: A zászlóanya fogadása. 9 órakor: Szent mise. 10 órakor : Az egyesületi zászló beszentelése és a zászlószegek beverése. Fél 11 órakor: Díszközgyűlés, a) Al­kalmi ének. Előadja: az ifjúság, b) Elnöki meg­nyitó. c) Házszentelés, d) Ünnepi beszéd. Tartja a Magyar Gazdaszövetség megbízottja, e) A gyű­lés berekesztése, f) Himuusz. Fél 1 órakor : Tár­sasebéd. Délután : Népünnepély tánccal. A társas­ebéd részvételi dija 2 korona. A résztvenni szán­dékozók kéretnek junius 23-ig az elnökségnél jelentkezni. A vasúti állomáson kocsik rendelke­zésre állanak. — A biróság köréből. Az igazságügyi mi­niszter dr. Vincze József kaposvári kir. törvény- széki joggyakornokot a szekszárdi kir. törvény­székhez jegyzővé nevezte ki. — A bölcske—dunaköm'ödi rétlecsapoló társulat f. é. junius hó 12 én tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyet a távollevő Hanzély János elnök helyett Stern Adolf dr. alelnök ve­zetett. A tisztikarnak 3 évre való ujonan történt egyhangú megválasztása után Béres Miklós jegyző bemutatja Forster Arthurnak a szám- vizsgáló bizottság elnökének jelentését az 1913. évről, majd az 1914. évi költségvetés és munka- programm letárgyalása után felolvastatott az alispáni véghatározat, az alapítványi uradalom vitás hozzájárulási arányának kérdése tárgyában. Dietzl Lajos az alapítványi uradalom megbízott főmérnöke egy hid létesítésére hivta fel a társu­latot ; ami elfogadtatott. Dietzl Lajos és Szakách Ernő dr. választmányi tagokul megválasztatván ; az alelnök Vigyázó Imre műszaki tanácsos kiváló érdemeit és ügybuzgóságát méltatta, melyek mel ­lett volt csak lehetséges az áldásos munkát si­kerrel befejezni; inditvánjmzza, hogy ez jegyző­könyvbe iktattassék és a földmivelésügyi minisz­ternek is bemutattassek, amely indítvány egy­hangúlag elfogadtatott. — A „Világ* -mozgó szombaton és vasárnap e hó 20. és 21-én bemutatja Göre Gábor, Dur hints sógor és Kátsa cigány kalandozásait, három erésztésben. Gárdonyi Gézának ezen nagyszerű müve oly szépen és tökéletesen van a kinema­tográfia részére kidolgozva, hogy a közönségnek felejthetetlen élvezetben lesz része, mely elejétől végig kitörő kacagásban fogja tartani. megejtendő helyszíni szemlén személyesen jelenjék meg és ez alapon tegyen neki három napon belül véleményes előterjesztést. Ennek folytán a polgár- mesternek ez ügyben eddig tett intézkedései ha­lomra dőltek. Az aljegyző ur is most már otthon maradhatott. Ennek nem is volt sürgősebb dolga, minthogy ezt az örvendetes hirt egy kedves levél­kében barátnőjével tudassa és őt kérje, hogy dél­után a szokott időben szerencséltesse látogatásá­val az ismert helyen. . . . E levélke Selényinét egyszerre kibékí­tette mindennel, elfelejtett ő csapot, papot, barát­nőt, névtelen levelet és délután pontosan meg­jelent a légyotton. De alig lépett a szobába, még annyi ideje sem maradt, hogy maga után az ajtót betegye, már ott termett Bónis és Selényi barátja. Az asz szony férjét megpillantva, egy sikollyal, eszméletét vesztve összeesett. Lett erre nagy lótás-futás, „orvos, viz, szobaasszony“ kiáltás,, úgy, hogy a szomszéd szobában tartózkodó tanár ur meg nem állhatta, hogy az ajtót ki ne nyissa, utána nézni, mi történhetett a jegyző urnái. E pillanatban Bónis ur is megpillantotta a feleségét a tanár ur szobájában. így végződött a szépnek indult regény egy kettős válópörrel és saját kérelemre történt áthelyezéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom