Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-06-08 / 46. szám

4 — Uj távírda állomás. Felsőnyék község­ben az engedélyezett uj állami tavirda múlt hó 25-én megnyílt. — Szekszárd rt város építkezési szabály­rendelete azzal érkezett le a belügyminisztertől, hogy miután az, kihágást megállapító rendelke­zéseket nem tartalmaz és amennyiben a törvény- hatósági bizottság jóváhagyó Határozata ellen felebbvitellel senki se élt, belügyminiszteri meg­erősítést nem igényel. — Esküvők. Dr. Holüb József, a Nemzeti Muzeum segédőre, Holub János polg. isk. igaz­gató fia, tegnap délben vezette oltár elé lapunk felelős szerkesztőjének, Bodnár Isjván hitelbanki igazgatónak leányát, Bodnár Máriát. Tanuk voltak: Ó/jJ'y Lajos és Kovács Dávid. Kelskés Győző, a szekszárdi Munkásbízto sitó igazgató helyettese szombaton esküdött örök hűséget Lanschmann Mariskának, Laiischmann Ödön árvaszéki nyilvántartó leányának. Tanuk voltak Jakab László p. ü. titkár és Egri Béla tanító, lapunk belső munkatársa. — A paksi sorozás eredménye. Állítás kö teles volt 1206 újonc., ebből besoroztatott 286 ujoncjutalékra, 2 segédszolgálatra, 12 póttarta­lékba, 5 egyéves önkéntesnek, távol volt 260, visszahelyeztetett 471, fegyverképtelen 174,' tö­rölve 27, felülvizsgálatra 2 és katonai kórházba 15 küldetett — Eladó garnitúra. Egy jókarban Lvő szalon garnitúra eladó. A közelebbi cím a fő- gimnáziumi szolgánál. — Közgyűlés. Az »Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei Nőegylet folyó évi junius hó 8-án délután 5 órakor a polgári leányiskola torna­termében gróf Apponyi Gézáné elnök meghívá­sára küzgyülést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Jegyzőkönyv felolvasása. 4. A múlt évi számadások előter­jesztése. 5. A jövő évi kölségvetés megállapítása. 6. Esetleges indítványok. 7. Tisztujitás. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy az, folyó évi junius 15-én délután 4 órakor újabb meghívó kibocsájtása nélkül fog megtartatni. Az »Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet« 1913. évi bevétele 3484 K 23 f, kiadasa 3466 K 73 f, pénztári maradványa 17 K 50 f, összes vagyona 29073 K 08 f. — A szekszárdi önálló gazdasági iskola évzáró Vizsgái. Gazdasági iskolánk május hó 25, 26, 27, 28, 29. és 30-án tartotta meg évzáró vizsgáit. A községi iskolaszék dr. Szentkirályi Mihály polgármestert és Holub János polg. isk. igazgatót, iskolaszéki tagokat küldte ki vizsga­biztosokul. A vizsga elnökök és a jelen volt ven­dégek a legnagyobb elismerésüket fejezték ki a tanszemélyzetnek az elért kiváló szép eredmé­nyedért. Különösen kitűntek a növendékek a szőlőmivelés, gyümölcsészet, konyhakertészet és a méhészet körébe vágó ismereteikkel úgy elmé­letben, mint gyakorlatban. A beiskolázás még mindig nincs teljesen befejezve, mégis meglepő számú növendékkel dicsekedhet ezen hatalmas fejlődésnek indult, nagy jövőjű iskola. A tanév „jaj, a tekintetes ur már meg is jött; én meg hogy elidőzök, talán már fél órája van, hogy itt dödögök“. Hosszas hálálkodás után végre búcsút vesz és drága, jó édesanyám felém fordulva jelenti ki : — No, édes fiam, a nagy újságnak is Te iszod meg a levét, mert csak kurta ebéd lesz ; ez a harangozóné egész délelőtt a nyakamon lógott ... , — Jól van, édes anyám ! Csak minél előbb legyen ! Tudom én azt, hogy minden ilyen eset­ben a szegény körorvosnak jut ki a szenvedés ! ! Es csakugyan: Este 9 órakor sürgősen hi­vatnak a községházához, ahol a csendőrőrmester arra kér, hogy vizsgálnám meg B t arra nézve, vájjon másnap reggel gyalog elkisérhető-e a 12 km. távoh’a eső járásbirósághoz, mivel az beteget jelentett. B , akit már régebb idő óta ismertem —■ mert azon felvilágosodottabb emberek közé tar­tozott, akik saját személyénél, de családjánál a legkisebb baj esetében is azonnal orvosi segítsé­get vett igénybe és ilyen esetben valóságos úri kliens volt — sokra becsültem. Tudtam róla azt, hogy előélete nem épen szeplőtlen, azonban költekező életmódja nem volt éppen aránytalan azon javadalommal, amelyet egy távoli várme­gyében élő dúsgazdag közjegyző ősi birtokainak teljhatalmú kezelőjeként élvezett és ezen minő ségében megbízhatónak, ügyesnek, sőt urának majdnem nélkülözhetetlennek mutatkozott ; szóval az urak szolgálatában állván, mindig bizonyos csiszoltság, némi intelligencia tükröződött vissza nála. Nem tartottam tehát a lehetőségét annak, bogy B. egy olyan cselekedetre vetemedjék, amelyik annyira észszerűden. Lélektanilag azon ban nem tudtam olyan indokot találni, amely megmagyarázta volna, hogy az értelmes, okos szeptember hó 15-én kezdődött meg és május hó 30-án fejeződött be. Beiratkozott 332 növendék és pedig fiú 178, leány 154. Levizsgázott 298 növendék. A III-ik évfolyamot végzett fiuk és leány növendékeknek végbizonyítvány osztatott ki. Háziipari tanfolyam ez évben nem tartatott, mert a földmivelésügyi miniszter anyagi támo­gatást nem adott, az iskola szerény helyzete pe dig még nem bírja meg egy ilyen nagy anyagi áldozatot megkövetelő, tanfolyam rendezését. — Juhász Árpád meghalt. Néhány évvel ezelőtt egy sajátos külsejű, magas, sovány, hosszú hajú férfiú jelent meg Szekszárdon és a Sárközben, mindenütt feltűnést keltve külsejé­vel és ruházkodási módjával. Magyar ember volt a szó szoros értelmében ; bácskai fiú, zombori születés — de egy kicsit excentrikus —foglal­kozásra nézve pedig okleveles rajztanár, ma­gyar rajzoló-művész. Igen, a szó legigazibb értelmében magyar rajzoló művész. Mint ilyen bejárta széles e hazát, mindenütt a népéletet, a magyar népet és annak bájos népművészetét tanulmányozva. Ezeket gyűjtötte, rajzolgatta és festette finom, kiváló megérzéssel és művészet­tel s ebben a tekintetben hazai művészeink közt ő volt az egyetlen és felülmulhatlan rajzmüvész. Nálunk ugj' a múzeumban, mint a Sárközben több napon át tanulmányozott, rajzolt s két ízben is járt Tolnamegyeben. Gödöllő volt a rendes lakóhelye, hol egy vegetáriánus élet­módú müvésztelepnek tagja volt. Most már nincs az élők között, elköltözött a régi magyarok közé Nem látjuk többé zsinoros magyar ruhába, fölleghajtó köpönyegbe, karbonári kalapba s gyakran magyar csizma helyett bocskorba buj­tatott sovány, magas, hosszuhaju alakját, fakó- halavány, de végtelen szelíd arcát, kit az ország népe egyszer garabonciásnak, másszor meg Jézus képmásának csudáit meg. — A dombóvári csendőrség. Dombóvár községet most rohamos, szép fejlődése köze­pette oly veszély fenyegeti, mely az ottani, a nagy forgalom előidézte közbiztonsági viszo­nyok mellett katasztrófává lehetne úgy, hogy e hírben, ha hivatalos adatokon nem alapulna, erősen kételkedni kellene. Nem kevesebbről van szó, csak arról, hogy a csendőrkerületi parancs­nokság megtette a lépéseket, az őrsnek Dombó­várról Döbröközre való áthelyezése iránt. Hogy ez mit jelentene Dombóvárra nézve, csak a viszonyok ismerője tudja kellően mérlegelni. Ezen hihetetlen intézkedés oka az, hogy a dombóvári csendőrlaktanya bérét a tulajdonos, az általános emeléssel haladva, 800 koronáról 3000 koronára emelte fel, amit a csendőrség természetesen nem fizetett meg s mivel más alkalmas és olcsóbb ház nincs, kénytelen lesz az őrs Döbröközre költözni. Ennek természete­sen nem szabad bekövetkeznie és ha máskép nem megy, a község lesz kénytelen laktanyát építeni. Csakhogy a község teherbírása legszél- sőbbségig ment már, mert az örvendetes haladás a községnek óriási költségeket okoz, mellyel a jövedelem szaporulata nincs arány­ban, miután a szaporuló lakosság nagyrésze TOLNAVÁRMEGrYE és ^ KÖZÉRDEK ember akkor, amikor bizalmi állásából kifolyólag sokkal nagyobb jövedelme van, mint akármelyik hason minőségű embernek tetemes munkája után és bogy ebből a javadalomból még arra is telt, hogy abbeli lángoló szenvedélyének is áldozatot hozhat, miszerint kedvesének apró ajándékokat juttasson ; nem tudtam határozottan fe'tételezni róla s bizonyos kétkedéssel fogadtam a feltevést, miszerint ő valamely gonosz tett elkövetésére ragadtatta volna el magát. A csendőrőrmester jelenlétében arra kért tehát bennünket B., miszerint engedtessék meg neki, hogy néhány percig négyszemközt beszél hessen az orvossal ! Az őrmester ebbe sehogy sem akart beleegyezni, hivatkozván szigorú sza­bályzatára, azonban az én kérésemre engedett ; amikor a testileg, lelkileg meggyötört ember zo­kogásba tör ki, azt panaszolván, hogy a csend­őrök össze vissza verik, kínozzák, pedig ő ártat­lan ; ő nem tud semmiről. Igaz, hogy együtt mulatott az öreg N. gazdával és korán, hajnal­ban, miután az öreg gazda képtelennek látszott arra, hogy lovait hajtsa : ő és társai felültek ko csijára és elkísérték, hajtván a lovakat a csősz­házig. Addig az öreg N. fejéből a szél kifújta a mámort annyira, hogy a friss levegőn magához térve, búcsúzott el tőlük, tudva azt, hogy igen gyakran megesett már A. gazdával hasonló eset. A csőszháztól elváltak. A lovak vágtattak N. gaz­dával a tanyája felé, ők pedig ladikon átkeltek a Dunán, hogy ott — a csárdában ismerősük lévén — még egyet, egy kicsit mulatnak, míg­nem a csendőrök ott letartóztatták őket! Sirva átkozza magát, amiért az Isten olyan természe­tűvé tette, aki mulatni szeret, holott ő anélkül meglehetne. Mit szól majd ehhez az uraság, ha megtudja, hogy vele mi történt ? Benevolus. (Folyt, köv.) vasutas, tisztviselő stb. lévén, nem fizet köz­ségi pótadót. A dombóvári csendcrőrs a vasúti ügyelet miatt nagy létszámmal bir, az építendő nagy laktanya költségeit a község egyszerűen nem bírja el. Ha pedig elviszik a csendőrséget, felborul a rend még akkor is, ha a községnek volna pénze városi rendőrség szervezésére, amely tudvalevőleg sehol sem pótolja a csend­őrséget. Mindenesetre érdekes lesz, hogyan old­ják meg ezt a problémát, annélkül, hogy vár­megyénk legforgalmasabb községét anyagilag vagy közbiztonságilag tönkretegyék. — Műsoros táncestély. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegylete szekszárdi fiókpénztára tegnap tartotta meg a Polgári Ol­vasókörben műsoros táncestélyát. Az estély véd­nökei voltak: Forster Zoltánná, dr. Szentkirályi Mihályné és Leopold Lajosné, 9 órajo5[ léptek a terembe, ahol Mátray Kálmán konferádájával s a Ábró Lajos és Debulay Imre által előadott me­lodrámával vette kezdetét a műsor. Ábró „á vén cigány“-t szavalta el érzéssel, Debulay Imre ügyes zongorakisérete mellett. Lelkes tapsvihar jutalmazta az előadókat. Nagy Béla és Gunszt Vilma egy énekes dialógot hoztak színre igen kedves, humoros előadásban. Tutsni Pali „A bajusz“ cimü nevettető verset adta elő nagy ha­tással és végül Mátray Kálmán kacagtató magán­jelenete nevettette meg újból és újból a megje­lent szép közönséget. Az estély fényes sikere Csapó Jenő egyleti elnök érdeme, aki sokat fá­radozott az élvezetes műsor összeállításán. Mű­sor után reggelig tartó táncmulatság vette kezde­tét. Az egyesület vezetősége e helyen is köszö­netét mond Gunszt Vilma urleánynak, úgyszintén Mátray Kálmán, Ábró Lajos, Nagy Béla, ifj. Debulay Imre és Tutsni Pál uraknak, kik élve­zetes előadásaikkal az estély sikerét elősegítették, továbbá Berényi Ödönné úrnőnek a zongora, a Pirnitzer cégnek pedig a diszletek szives átenge­déséért. A jegymegváltók és felülfizetők névsorát — miután még mindig érkeznek adományok — lapunk legközelebbi számában közöljük. — Kiadó bolthelyiségek. Az őcsényi ref. Olvasókör épitő bizottsága f. hó 11 én d. u 2 órakor adja ki az épület uj helyiségében levő 2 bolthelyiségét. Az egyik — s ehhez megfelelő raktárhelyiség is járul — 20 m2, a másik 14 m2 területű. Az egyik bolthelyiség kiválóan alkalmas fűszer, vegyes, hentes üzlet, mészárszék vagy valamely nagyobb cég fiókja vagy gazdasági esz­közök stb raktára, a másik pedig szabó (ez ipar­ágból egyetlen egy sincs községünkben), borbély számára. Mindkettő igen megfelelő volna takarék- pénztárak fiókjának is. A kör elnöksége folyó hó ll-éu déli 12 óráig elfogad irás és szóbeli aján­latokat. A ki a bizottsági ülésen személyesen is megjelenik, annak joga lesz — ha megfelelő ajánlat nem érkezik be — a gyűlés folyama alatt megtartandó nyilt árlejtésen is részt venni. A bérbe vevő tartozik fél évi bérletet kaucióképen készpénzben elhelyezni. A bérlet kezdődik 1915 január l én, tart 1920 december 31-ig. Két egy­nemű üzlet vagy iparág nem foglalhat helyet a két üzletben. Azok ajánlatai, kik egyúttal a kör rendszeresített csaposi állás betöltését is vállalják, erre való képességüket igazolni tudják, az üzlet bérbeadásánál különös figyelembe vétetnek. Az ajánlatok a „Ref. Olvasókör elnöksége, Öcsény“ címre a feut említett időig küldendő. — Felvétel az Alföldi magyar Közművelő­dési Egyesület czeglédi nevelőintézetébe. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület a fő­várostól egy órányi távolságra, Czegléden egész­séges levegőjű helyen néhány holdas városi park mellett, tágas udvar, illetve nagy kiterjedésű játszótér közepében főgimnáziumi tanulók ré­szére az angol college mintájára nagyszabású nevelőintézetet állított " fel. Az intézet, mely legmodernebbül a hygienikus követelménynek legmegfelelőbben épült, a czeglédi állami főgim­názium igazgatója és tanárainak vezetése, s felügyelete alatt áll. Az ellátási dij igen mér­sékelt. Az 1914/15-ik tanévre való felvétel iránt már most előjegyzéseket elfogad, bővebb felvi­lágosítással és prospektussal szolgál az A. M. K. E. központi főtitkári hivatala Budapest, IV. Reáltanoda-u. 9. Telefon: 69-50. — Felhőszakadás Baranyában. Ép a pün­kösdi ünnepek alatt többször megismétlődő zá­por hétfőn hajnalban felhőszakadássá fajult, ami­nek szomorú következményei letek. A Baranya- csatornát tápláló vizek megduzzadtak, a viz- kilépett medréből és a völgyeket ellepte a vizár. Pécsbudafánál partot szakított, Németszéken egy házat ledöntött, Komlón majd emberéletet köve­telt, a Komló Bakócai h. é. vasút töltés alámosás miatt nem közlekedett, a [pécs-budapesti vonat Bakóca-Dombovár vonalrészein, a Baranyacsa- torna vizterületét képező rétek egy zugó s hullámzó tengert alkotnak. A vizek — kivéve a mélyebben fekvő területeket — amily hama­rosan jöttek, oly gyorsan el is folytak s a pusztulás somoru képét hagyták hátra. 1914. junius 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom