Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-28 / 43. szám
4 1914. május 28. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK házban helyezték el őket. A rendőrség azt hiszi, hogy a kínaiak, akik meglehetősen értenek magyarul, orosz kémek. A belügyminisztérium kínai tolmács segítségével fogja kihallgatni őket, hogy tisztázza kilétüket s itt tartózkodásuk valódi célját. — Szünidei tanfolyam. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1914 évi 62840. sz. rendelete értelmében a folyó évi nyári szünidő alatt gyenge- tehetségüek oktatására képző tanfolyam lesz. A tanfolyam julius 1 tői számított 4 héten át fog működni. E tanfolyamra 25 okleveles népiskolai tanító és tanitőnő vétetik fel és pedig 10-en lakás és ellátás kedvezményével. A többiek saját költségükön hallgathatják a tanfolyamot. A székesfőváros területén lakó tanitók és tanitónők közül első sorban azok vétetnek föl, akik 30 korona tandíjat űzetnek. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címzett egy koronás bé- lyeggel ellátott kérvények a tanítói oklevél csa tolásával junius hó 4-ig bezárólag alulírotthoz küldendők : Berkes János igazgató, szakt. előadó, (Budapest, I. Alkotás u. 53. sz.) — Pályázat internátusba való felvételre A Dmke makói diákotthonába az 1914/15. iskolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 40, beiratási-, orvosi-, butorhasználati dij évi 40 korona. A fel vételt kérő bélyegtelen folyamodványok iskolai, születési és I. osztályú tanulóknál ujraoUási bizonyítvánnyal felszerelve 1914. év julius 10. napjáig adandók be a Dmke. makói diákotthonának felügyelő bizottságánál. — Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diák otthon igazgatósága Makón. — Letartóztatott szélhámos A napokban Szekszárdon egy fiatalembert tartóztatott le a rendőrség, mert Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkészt megzsarolta és a vendéglőben is csinált adósságot, felhasználva Gödével való ismeretségét. A szekszárdi járásbiróság 14 napra Ítélte ezért Bernhard Jenő Egont, akit azután Budapestre szállítanak, hogy átadják ott az ügyészségnek, mivel a budapesti kir. törvényszék lopás és zsarolásért körözi már hónapok óta. — Egyenruhákat, libériákat es polgár ruhákat jutányos áron készítek, valamint anyagokból állandóan nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — Özv. Schedel Emilné háziipari himzés- kiálütása Szekszárdon. Néhány évvel ezelőtt lelkében mélységes fájdalommal és a jövő bizonytalansága miatti kétségbeeséssel távozott el Szekszárdiul a fiatalon, férfikora tavaszán, váratlanul elhunyt Schedel Emil pénzügyi segédtitkár zo kogó özvegye, maga sem tudván még akkor, hogy elenyésző csekély nyugdija mellett mihez fog kezdeni ? Szekszárdról a bánatos özvegyi szivét lakó mély gyászon és két 5 és 6 éves árva gyermekén kívül alig vitt egyebet magával s egyedül az az osztatlan igaz részvét nyújtott néki némi vigasztalást, amellyel Szekszárd intelligens társadalma útnak bocsátotta ... Es amikor már kisírta két szemének minden könnyét, amikor rájött arra, hogy rajongásig szeretett fiatal férjének halálába beje kell nyugodnia, amikor özvegyi szivét a bánat, a kétség és szenvedés már eléggé megedzették és amikor meg kellett győződnie arról, hogy két szép egészséges és okos fiának ő az egyedüli támasza : szinte csodálatos erővel ébredt föl benne az életbátorság, az élni akarás és bámulatos kitartással, egy finom- lelkű és a férje által dédelgetett asszonytól talán nem is várt erővel és elszántsággal fogott a munkához . . . nem annyira magáért, mint két kicsiny gyermekéért . . . Nyakába vette az országot és esőben, kánikulában, télben, fagyban, vármegyéről vármegyére, faluról falura utazván, a veleszületett finom Ízléssel és művészi meglátóképességgel, megtakarított pénzecskéjéből összevásárolta a magyar háziipari mühimzés mesébe illő remekeit Előbb csak kicsinyben, aztán, mikor azokat értékesíteni tudta, mindig többet. Ma már egy gazdag kincstárral jön Szekszárdiba; magával hozza a temes- és torontálmegyei oláhok művészi rajzu hímzéseinek, a trencsénvidéki tótok tarka selyem- és pamuthimzéseinek, a borsodmegyei, mezőkövesdi eredeti matyóhimzések finom Ízléssel és szakértő gondossággal összegyűjtött legszebb példányait és az etnográfiai szempontokból felette értékes és érdekes háziipari munkák számtalan remekét, hogy azokból május 30-ától junius 3 áig bezárólag, a polg. fiúiskola rajztermében (az emeleten jobbra) kiállítást rendezzen. A kiállítás május 30-án d. e. 10 órakor nyílik meg és megtekinthető naponként d. e. 10 tői 1 óráig és d. u. 3-tól 6 ig. Belépődíj nincs A kiállítást, amelyben egy valóságos etnográfiai muzeum tárul elénk, a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe és özv. Schedelné nevében kérjük mindazokat, akik tévedésből külön meghívót nem kaptak, I ogy a gyűjteményt megtekinteni és arra érdeklődő ismerőseik figyelmét felhivni kegyeskedjenek. — A szakcsi országos vásár f. hó 3-ikán lesz. A szakértői teendőket Bajusz Árpád m. kir. állatorvos, Rácz J. Imre szakcsi körállatorvos és Hermann Dezső dombóvári magán állatorvos fogja végezni. — Botos Imre műasztalos Szekszárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — Országos vásár. A tamásii országos vásár junius 2-ikán lesz, a szakértői teendőket Sail Gyula járási kir. állatorvos, Witt Jenő, Reber Ignác és Oszetzky György körállatorvosok ' égzik. — Állatbetegség. Dunaszentgyörgyön az ebzárlat feloldatott. — Ujdombóváron a takonykor fellépett. — Kurdon a lépfene, Nagydorogon az ebveszettség megállapittatott. — Ocsényben a közös legelőn a lépfene szórványosan fellépett. Fo go T VO SKovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás néb küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Fürdők és fürdözök. Most amikor néhány hét múlva előkelő * bőröndök milliói repülnek szerte az országba, a szomszéd Ausztriába s az egész világba, széthordani a verejtékkel vagy fürge könnyűséggel összeszedett bankókat, nagyon is aktuális a fürdő kérdés és ilyenkor lehet megállapítani, mennyire fürdőző nemzet a magyar. Ha ezekből a látszatokból következtetni lehetne többre is, az ember készséggel állapítaná rueg, hogy a nyári két hónapban mindenki fürdik az országban. Pedig dehogy fürdik, dehogy ! Csak fürdőzik. Csak fürdőző nemzet vagyunk, amely az elrontott gyomrát, a fajó lábait, a fogyó erőit kúrálja, vagy szórakozik, pihen, üdül, a lányát adja férjhez és galambokat lövöldöz, egyszóval fürdőzik, de nem fürdik. Fürdőzni lehet viz és kád nélkül, szappan és rendszer nélkül, a fürdőzés még nem fürdés. A fürdőzők statisztikájából legfeljebb azt lehetne megállapítani, hogy hány embernek telik arra, hogy nyáron elhagyja a megszokott lakását és hogy a doktorokat, vállalkozókat, szállodásokat, fürdőtulajdonosokat gazdagítsa. De nem lehet megtudni, mennyire fürdenek nálunk az emberek. De abból a statisztikai felvételből, melyet a belügyminisztérium a Társadalmi Muzeum és a Magyar Népfürdő Egyesület együttesen állítottak össze, kiderült, hogy az ország tizennyolc és fél milllió lakosa közül 73 7 százalék, azaz tizenhárom millió ember olyan helységben lakik, ahol egyáltalában nincsen nyilvános fürdő. Ez a tizenhárom millió ember tehát vagy otthon fürdik, a maga angol higiénikus felszerelésű cserépfürdő kádjában, vagy hintón és Pullmann-kocsin jár a szomszéd nagyvárosba fürödni. Akkor tudniillik, amikor ez a tizenhárom millió ember bankigazgató lesz, vagy nagyvállalkozó, vagy esetleg néhány ezer hold földnek az ura. Addig egyelőre még nem fürdik. Lehet, hogy némelyik fürdőzik közülök, lehet, hogy pár ezer valamiféle nyomorult teknőben vigasztalódik olykor, egyrésze a nyári két hónapban „lefürdi“ az egész évre szóló porciót, de egészben el lehet mondani, hogy az ország minden négy lakosa közül csak egy él olyan városban, ahol bármikor módjában van fürdeni. Három pedig nem fürdik, hogy Eötvös Károlynál*: adjon igazat, aki tudvalevőleg megállapította már statisztika nélkül is, hogy csak az ur, a zsidó meg a beteg ember fürdik, de a magyar ember nem fürdik. Igaz, hogy a német birodalomban ugyanilyen pontosságú statisztikai föiyétel mást konsta tált. Azt konstatálta, hogy ott a lakosság 42-5°/0-a, tehát körülbelül minden második ember él olyan helységben, melyben nyilvános fürdők vannak. De — hja a német, az más ! Az jómódú, ipar- űző, régibb kultúrájú, hol vagyunk mi még azoktól — fogják mondani a kényelmes bölcsek. Pedig hát nem következik, sőt bizonyosan nem igaz, hogy a földművelő-nemzetnek ne lehetne épen annyit fürdeni, ép oly rendszeresen— télen nyáron, — mint az iparüzőnek. Nevelni, szoktatni kell erre az embereket. A fürdő nem luxus, a fürdés nem szórakozás, a fürdő, a testápolás, az egészség, a munka- képesség eszköze, mint a levegő, a táplálék, a ruha. A bőrét nein csak annak kell ápolni, aki finom arcbőrre vágyódik, a rendszeres fürdés annak is kell, aki nem akar bőrbajt, aki nem akar tuberkulózisban elpusztulni, akinek erejére van szüksége. Hogy erre miképen lehet rákapatni a nem túlságosan jómódú nemzetet ? Ennek is, mint minden kulturkérdésnek nemcsak gazdasági oldala van, hanem nevelő-oldala is. S aki elolvassa azt a vaskos füzetet, mely a Társadalmi Muzeum kiadványai közt e kérdésről megjelent (Hlavács Kornél és Pataki Béla: Munkásfürdő, népfürdő és iskolafürdő) rögtön tisztába jön vele, hogy csak az az egy mód kínálkozik, amelyet az Országos Magyar Népfürdő-egyesület egy évtized óta ajánl már : iskolafentartók, hatóságok és vállalatok dolga rászoktatni olcsó zuhanyfürdőkkel mindenkit, a legszegényebb néposztályt is, a télen-nyáron való fürdésre. Ez a kérdé.s hovatovább legégetőbb szociális kérdéseink sorába kerül: ott lesz a helye harcosainak a tüdővész, az alkohol, a kivándorlás nyomorúságai ellen küzdők csatasoraiban. — De emezeknél sokkal könnyebb lesz a köztisztaságért sikraszállók vias- kodása. Épen mivel aránylag kis áldozatokkal megvalósíthatok az ideáljai. Ha ugyanis a fentebb jelzett füzetet (figyelemmel átlapozzuk, láthatjuk, hogy egy tízezer lélekszámig terjedő község népfürdőjének berendezéséhez mintául szolgálhat a Nagyszénás község számára készült fürdő, melynak férfi és női osztályán összesen hat zuhanyfürdő és öt kádfürdő van, a 120 négyzetméter terület épitési és berendezési költségei mindent összevéve 25,000 koronába kerültek. De hány olyan nagyközség van az országban, amelyik népfürdővel rendelkezik? — Lapozva ezt a füzetet, azt látjuk, hogy a székesfőváros kislakásos telepein és Népházán kívül népfürdő van Pozsonyban, Segesvárod, Brassóban, Kispesten és készül Miskolcon, Debrecenben és Aradon. A pozsonyi népfürdőben a zuhany 12 fillér, a kád 60 fillér, szappan darabonként 2 fillér. Magától értetődik, hogy a zuhany is hideg és meleg vízvezetékre van szerelve. S majdnem mindenütt 10—12 fillérért lehet egy zuhanyfürdő jegyét kiszolgáltatni. Úgy látszik tehát, hogy az egészségi, tisztasági és célszerűségi szempontok mind az ilyen jellegű fürdőberendezéseket ajánlják az iskolák számára csakúgy, mint a gyártelepek és a községi népfürdők számára. S a statisztikai adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy ott, ahol a gyerekek az iskolában az ingyenfürdőt megszerették, ahol a gyárakban a munkásokkal megkedveltették, az egészségi viszonyok rohamosan javultak. Igaz, hogy az mindenütt a vezetők jóakaratának, rábeszélőképességének és hozzáértésének a müve volt elsősorban. De nem utolsó sorban az Országos Magyar Népfürdő Egyesületé is. Ez az igazán jól szervezett társadalmi intézmény, melynek főtitkári hivatala Budapest VI. Liszt Ferenc tér 19. sz. alatt van, egyleteknek, iskoláknak, hatóságoknak és magánosoknak ingyen bocsátja rendelkezésére nemcsak kiadványait és útbaigazításait, de ingyen készíttet mérnöki és építészeti terveket is, mindenütt a helyi viszonyokhoz igazodó kivitellel és költségvetésekkel. Senkit sem menthet fel tehát az indolenciája a kötelességteljesités alól, senkit az a megnyugtató fictio. hogy a nép tisztaságának kérdése csak nagy pénzügyi áldozatok árán biztosítható. A veszedelmes foszftí időszak. Pirospozsgássá lesz a sápadt kinézésű gyermek, ha anyjuk nekik a könnyen szedhető Scott-félé csukamájoiaj-emulsiót adja. De ami ezen szert a gyermekek részére még értékesebbé teszi : jótékony hatása a fogzás idején. Tudvalevő, hogy sok gyermek ebben az időszakban különösen rosszkedvű, ugyanis fogacskáik előtörése fájdalmat okoz nekik és nem hagy nekik nyugtot. Aki ezt ki akarja kerülni, nyúljon az évtizedek óta fényesen bevált Scott-féle csukamájolaj- emulsióhoz, mely a legbevehetőbb formában tartalmazza a fogzáshoz szükséges anyagokat, a fiatal testet friss erőhoz juttatja es lehetővé teszi, egészséges fogacskák elő- törését. Anyának és gyermeknek nyugalmas éjszakái vannak mellette. — A Scott-téle emulsió azonban felnőttek részére is hasznos szer, mert ezeknek kimerülés esetén uj kedvet és erőt nyújt. Egy eredeti üveg ára 2 korona 50 fillér. Minden gyógy- tárban kapható. Ha ezen lapra hivatkozva 50 fillér értékű bélyeget küld SCOTT & BOWNE Ges. m. b. H. címére, Wien, VII., egy gyógytár utján próbaadagot küldünk.
