Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-28 / 43. szám
2 1914 május 28, hét a temetésre, a képviselőház nem szentelhet külön ülést az elhunyt emlékének, hogy esetleges személyi inzultusok meg ne zavarják a kegyelet csendjét, a vissza- maradottak zokogását. S a vidéken sincsen egyetértés a gyászban. Mi is sajnálattal látjuk középületeinkről, köztük a városházáról, a gyászzászlók elmaradását. Egyedül a selyemgyár hirdette mindjárt az első napon a halál kiengesztelő hatalmát Szomorú, elveszett ország, melyet a legnagyobb béke, a : sir sem tud megbékíteni, kiengesztelni. Kétségbe kellene esnünk, ha nem bíznánk a nemzet géniuszában, ha nem éreznénk Kossuth Ferenc béke szerető lelkének itt maradását derék testvérében, Kossuth Lajos Tivadarban, ki mintegy felemelt ujjal inti Kossuth pártját s az egész nemzetet, hogy vegyen példát elhunyt bátyjától, aki azt tartotta: „hogy a siker nagyon sokszor függ a belátástól 5 a lehetőségeket sohasem kockáztatta a lehetetlenért“ ... Valóban igy van, vagy legalább igy kellene lennie. Kossuth Ferenc nem csak varázslatos nevéért, de higgadt, inkább a kellő mérsékletet, bölcs megfontolást hirdető nemzeti politikájáért is megérdemli, hogy könny, virág borítsa koporsóját, a melyben Magyarország történetének egy mozgalmas korszaka is ott pihen — a feltámadás reménye nélkül... B. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város f. hó 26-án délután 3 órakor dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével népes rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést. 1. Horváth István mérnök kérvénye a bá- taszék—mohács—pélmonostori helyiérdekű vasút segélyezése iránt. A közgyűlés egyhangúlag 20 ezer koronát szavazott meg éspedig 10 ezeret a a közs. közmunkaalapból és 10 ezer koronát a háztartási alapból. 2. A közalapítványi ügyigazgatóság kérvénye a helypénzdijszabályzat felemelése iránt el- utasittatott és elvben kimondatott egy vásár- csarnok felállítása. 3. A tanács javaslata temetőföldterület vétele iránt akkért intéztetett el, hogy a ref. te rnető mellett levő Kovács János és Domonyai Péter tulajdonát képező 2 hold és 734 Ejöl területet a kisajátítás mellőzésével 5 és 6 kor. árban négyszögölenként megvette. 4. Frank Miksáné kérvénye területátengedés, vagy haszonbérlete iránt nem teljesittetett, hanem újból a kérdéses- terület használhatását 6 évre megengedte. 5. Hradek Ferenc rendőrírnok, rendőrtisztté való előléptetését a közgyűlés oly . feltétel mellett, mondja ki, ha a miniszter a rendőrség céljaira bocsátott évi államsegélyből a fizetés és lakásbér különbözetet fedezni megengedi. Több apróbb adóleirási kérvény elintézése után a közgyűlés véget ért. Közgyűlési nreshívó. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület évi rendes közgyűlését Tolnavármegye székházának közgyűlési termében 1914 junius 3-án délután 3 órakor tartja meg, melyre az Egyesület t. tagjait — közgyűlési határozat értelmében külön meghivók mellőzésével — azzal hívjuk meg, hogy az alapszabályok 29. §-ának d) pontja értelmében a választmányi üléseken még nem tárgyalt inditványok a közgyűlés előtt 24 órával az elnökhöz adandók be. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A tisztikar évi jelentése. 3. Az igazgató választmány előterjesztése : a) a zárszámadás s a felmentvény megadására, b) a f. évi költségvetés megálla- pitására, ej az Egyesület jövő évi működésére vonatkozólag 4. Inditványok. 5. Az igazgató választmány és tisztikar ujj áalak i tása. A közgyűlési tárgyakat előkészitő igazgató választmányi ülés pedig a székház kis üléstermében, ugyancsak a fent jelzett nap délelőtti II Órájakor lesz, amelyre a választmány helyi és vidéki tagjait ezúton, szintén meghívjuk. Szekszárd, 1914 május 21. Bodnár István Forster Zoltán a TKE. főtitkára. a TKE. elnöke. .TOLNAVÁRMEGYE é* a KO.ZE.Rl)EK' HÍREK. — Kitüntetett színművész. A király földink- nek, Hegedűs Gyulának, a budapesti Vigszinház tagiának, a színművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Kaleiicsik Kálmán ráckevei kir. járásbirósági joggyakornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A kereskedelemügyi miniszter az állami mértékhitelesítő hivatalok személyzeti létszámában FrŐinberg Ferenc szekszárdi áll. mértékhitelesítőt a X. fizetési osztályba sorozott mér tékhitelesitővé nevezte ki. :— Áthelyezések. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke Ggőri Ignác tamásii és Kis István gyönki járásbirósági hivatalszolgákat kölcsönösen, ez utóbbit pedig egyidejűleg az ujonan szervezett dombóvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Szekszárd város visszafejlesztése. A belügyminiszter végre döntött a Szekszárd r. t. városnak nagyközséggé való átalakulása tárgyában Boda Vilmos és társainak a város képviselőtestülete utján előterjesztett s a képviselőtestület által 1913. évi október hó 4-én magáévá tett kérelme tárgyában, hogy tudniillik a miniszter Szekszárd rendezett tanácsú városnak nagyközséggé való átalakulását engedélyezze. A miniszter a kérelmet érdemi tárgyalás nélkül elutasította, mert folyamodók az 1886. évi XXII. törvénycikk 157. §-ában megállapított előfeltételeknek egyáltalán nem feleltek meg, mert nem igazolták azt, hogy az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti és hogy azon kötelezettségeket, melyek a rendezett tanácsú város mostani alakulatában reájuk hárulnak, elégséges szellemi vagy anyagi erők hiányában teljesíteni nem képesek. — Elutasított panasz. Szabó Péter gyulaji lakos a megyebizottsági tagok sorából töröltetvén, nevezett ez ellen panasszal élt, mit azonban a közigazgatási biróság elutasított. — Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Klein József simontornyai lakos családi nevét „Kovács“ ra magyarosíthassa. — Gyermeknap. A Gyermekvédő Liga szekszárdi fiókja Kovács Sebestéiig Endre főispán és dr. Szentkirályi Mihály polgármester védnöksége mellett Pünkösd első és második, napján tartja meg a gyermeknapot, mely alkalommal perselyeket állitanak fel a belvárosi terület több pontján.-—- Fáklyászene. Boda Vilmos volt orszgy. képviselőt, a szekszárdi önk. tüzoltótestülel fő- parancsnokát tegnap, névünnepének előestéjén a tűzoltóság fáklyás-zenével lepte meg. A felvonulás után Nikitits Imre városi pénztári ellenőr, tűzoltó alparancsnok keresetlen szép szavakkal üdvözölte a főparancsnokot, mire Boda Vilmos meghatottan mondott köszönetét és bajtársait vasárnap délután barátságos ozsonnára hivta meg. kor sem a dúló forradalommal. Miatta erősebb lehet az ecet; forrhat, szétmarhatja a bögrét ; nem törődik semmivel, csak kis üzletei érdeklik. És mégis köszönti őt egy szimpla európai öltö- zékü, pantallós, sötét zakóju, piros fezes, okos tekintetű férfi. Beszél franciául, angolul és olaszul. Eleslátásu, megfontolt beszédű albán. — Egyik vezetője a forradalmi felkelésnek. Szivében gyűlöli a törököt — elmaradottságáért. Tenni szeretne vadnak ismert népéért és nem ismert hazájáért . . . A görög bemutat neki és mondja, hogy Durazzóba utazom. Az albán szivesen veszi, ha együtt mehetünk: ő is oda tart a hajón, mert Tiranában van dolga. Megbarátkozunk. Látja, minden érdekel, sok mindent elmond. Együtt mentünk a hajóra s ott is folytatta élénk színes beszédjét hazájáról, népéről, a forradalom céljairól. Másik albán is utazik velünk. Minden átmenet nélkül belevág az egyszer Abdi bey Top- tán (mert ő volt az előkelő albán utitárs) szavába s hozzám fordul : — Mikor jöttök ? . . . — ? — No igen. Mikor jöttök, le ide, idáig . . . ti, a monarkia ! — ? De aztán megértem. S hozzásegít a bey, hogy megértsem. Látják és tudják itt némelyek s ig}7 az az albán társ is, hogy mi volt Bosznia- Hercegovina azelőtt és hova fejlődött az okkupáció óta. Albániában a török az ur s a fejlődni képes albánt teljesen elnyomja. Mesterséges szitással meghagyja a vadságában tovább is. Az államhivatal, minden közigazgatás (ha ugyan lehet ilyesmiről beszélni) török kézben van. Az albán vagy vendettáskodjék, vagy — ha ember akar lenni — vándoroljon ki. Az okkupáit, illetve an- nektált tartományokban az ottani szülötteknek módjuk és alkalmuk van tudásukat fejleszteni, hogy a maguk dolgát maguk intézzék. Ott a régihez képest párját ritkító a vagyon , élet- és közbiztonság. Tisztaság van. Ez és sok más, ami náluk irigylést fakaszt és szinte reszketve várják, — akik úgy hiszik ez volna a jó, — hogy mikor jöttök, hogy nálunk is igy legyen . . . De van nekünk — folytatta tovább beszédjét — a független Albániának később ideiglenes pénzügyminiszterévé lett kiváló képzettségű ember — egy közmondásunk: „Ufula e forte pel- set amen e vet“. (Es megmagyarázta.) Az ecet forr, érik, mig erős lesz. Olyan erejű, hogy szétmarja a bögrét . . . íme, a bögre már-^-' taléka lesz az erős ecetnek ! Sirolin Koche biztos gyógyhatást nyújt katafTÍlUSoKníll hörghurutnál, asthmanál, influenza után. Sirolin’Roche“ kezdődő tüdőbetegséget csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvágyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roché-al való hosszabb kúrákat! A légzési szervek § meghűléseit legbiztosabbana j= Sirolin "Roche'L al kezelik. Ezért — nélkülözhetetlen ezen elismert és' == bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban = határozottan Sirolin “Roche - t kérni. === Ilii
