Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-14 / 39. szám
2 1911- május 1 4 TOLNA VÁRMEGYE és a KOZ EH i >EK niszter által már bejelentett pénzintézeti reformot kapzsi, betétéhes fővárosi intézetek szája ize szerint csinálják meg. így a pénz valósággal centralizálva lesz, a kisember teljesen elveszti a mindenesetre olcsóbb — közvetlen— hitel áldását, játékszerré válik a fővárosi pénzoligarchák kezében, hol lesz talán még nagyobb osztalék is, de itt ritkul az adóalany s meginog az államiét legszilárdább fundamentuma. Kossuth. A Kossuth-név Magyarországon nem pusztán családnevet jelent, hanem jelent egy nagy, drága fogalmat, jelent egy szép, dicső, halhatatlan eszményt. A haladás, a nemzeti fejlődés, a szabad ság eszményét. Ha a Kossuth nevet halljuk, feltámad képe annak a szelid arcú öreg urnák, aki számkivetésben halt meg Torinóban és aki Magyarország újjászületésének történetében döntő fontosságú szerepet vitt. A Kossuth-név glóriáját a nemzet átvitte a nagy mártir fiaira is és mikor a nagy száműzött halála után idősebb fia : Kossuth Ferenc arra határozta el magát, hogy letelepszik az országban, hogy hazatér, óriási várakozással néztünk honi szereplése elé. Nemcsak a nagy tör ténelmi név örökösét, hanem a Kossuth-eszmény megtestesülését láttuk benne. Ugyanazzal a nim- bussal, ugyanazzal az imádattal, szeretettel vette körül a nemzet, melyet atyja iránt táplált. Czegléd városa, az a város, mely negyven nyolc óta a Kossuth-névvel leginkább össze volt forrva, sietett őt képviselőjének megválasztani és ezzel megnyitotta előtte az utat, hogy az ország ügyeinek vezetésébe beleszólhasson. Es az ország, mely Kossuth Ferenctől méltán sokat várt, nem is csalódott ebben a nagy koncepciójú férfiúban. Csakhamar — nemcsak a nevéhez fűződő hagyomány, hanem saját tehetsége révén is — legelső és legszámottevőbb államférfiaink sorába emelkedett. A haza dolgaiba döntőleg folyt bele és szava, mint a függetlenségi párt vezéréé, mindig tekintélyes súlyú volt. Mikor aztán a politika olyan fordulatot vett, a király is szivesen hallgatta meg Kossuth Ferenc tanácsát: az egész nemzet egyszerre benne látta vezérét, igazi képviselőjét a korona előtt. Nagy és izgatóan fontos történelmi pillanat volt az, mikor fia annak a Kossuth Lajosnak, aki a debreczeni országgyűlésen a Habsburg di nasztiát trónvesztettnek nyilvánította, megjelent I. Ferencz Józsefnél. Sokkal igazibb kibékülése volt ez az uralkodóháznak a nemzettel, mint a hatvanhetes kiegyezés. Legalább a magyarság ezt igy látta, igy fogta fel. A király egykori ellenfelének fiát megtette a maga miniszterének és szavára, tanácsára hallgatva, uj fejezetet nyitott meg Magyarország történelmében. Forradalmárok, tróudöntők fiai ritkán futnak meg ilyen pályát. És emellett Kossuth fia hü maradt azokhoz az elvekhez, azokhoz a hagyományokhoz, miket atyjától örökölt. A trónhoz való közeledésével nem hozott szégyent Kossuth Ferenc Kossuth Lajosra. A korona árnyékában is füg getlenségi maradt és folytatta n gy atyjának munkáját abbaD az irányban, hogy a magyar nemzet politikai súlyát, gazdasági erejét emelje. És most, hogy Kossuth Ferenc újra súlyos beteg, taláu utolsó óráit éli, illik meghajtani az elismerés zászlaját előtte, aki egy forradalmi múlt öröksége birtokában és terhével a vállán, a nem zet békés fejlődéséért dolgozott. Nagy munkát végzett és nagyot akart Nem minden sikerült neki, de ami sikerült, az örök emlékezetűvé tenné a nevét, ha nem is született volna Kossuthnak ! HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, nyug. főispán hazaérkezett ráguzai és serajevoi útjáról s tegnap Szekszárdon időzött. Kovács Sebestény Endre főispán Szek- szárdra érkezett, tegnap elnökölt a közigazgatási bizottság ülésén s délután gyapai birtokára utazott. — Baranyamegye alispánjának kitüntetése. Baranyavármegye első tisztviselőjét, Stenge Ferenc alispánt a király a vaskorona-renddel tűn tette ki. A legfelsőbb helyről jött eme kitüntetés hosszú éveknek szorgos, hasznos munkáját jutalmazza. Stenge Ferenc több mint negyedszázadon át szolgálja a vármegyét, amelynek eleiével tel jesen összeforrott. Kiváló munkaképessége, biztos tudása, férfias akaratereje, igazságszerető szigorúsága vitték őt pályáján előre s vitték, emelték vele a vármegyét a fejlődés felé. — A dunántúli ref. püspök üdvözlése. Németh Istvánnak dunántúli ref. püspökké történt megválasztása nagy örömet keltett Somogybán, mert az uj főpap e vármegyének, a tabi járásához tartozó Koppánymegyer községnek szü lőtte. Beiktatása alkalmából Kcicskovics Lajos alispán, Somogy vármegye törvényhatósága és saját nevében is igen meleghangú távirati üdvözlést küldött Papára Németh István cimére. Igaz örömmel üdvözölte az uj püspököt nagynevű elődjének örökségében és ehhez hozzáfűzte még azt, hogy Somogy Öröme kétszeres ez alkalommal, mert e vármegye egyik kiváló szülötte került a díszes méltóságba. Kacskovics Lajos meleghangú, szép üdvözlésére Németh István püspök épp ily lelkes hangú választ küldött. — A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-ikán tartotta május havi ülését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak. Éri Márton dr. alispán helyettes főjegyző, Szévald Oszkár tb. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos árvaszéki elnök, Major Lajos kir. tanácsos pénzügyigazgató, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik — Nem, dehogy, csak nem hittem, hogy van benned művész vér is. Sidonie lelkén keresztül viharzott a lelki- ismeretfurdalás egy hulláma. Ha ő is „művész“ lesz, mi lesz belőlük. De az ideája teljesen be töltötte egész lényét. — Megirod, ha készen van a dolog. Ahogy megreggelizett, levélke érkezett, hogy A. U. herceg négy órakor várja, földszint, külön bejárat. * Két teljes órával előbb lett kész, mint kellett volna. Hogy némileg ellensúlyozza a mai hóbortos lépését, őrült hajszára indult, hogy alkalmi bevásárlásokat eszközöljön. Lélekszakadva, lihegve ért a rózsaszínű boudoirba. Orömteljes meglepetésében felkiáltott: — Szépnek találsz ? — A bútorokat! Ez mind csak ezerkétszáz frankba került volna? —- Na, valamit még hozzátettem. — Oh, oh ! — Milyennek találsz engem? — Nagyon szép vagy. Oh, ez a fotel milyen elragadó ! — Gyere hozzám, szivem szeretlek, nagyon. Egészen rózsás az arcod, kicsikém. — Várj csak. Hoztam valamit számodra. Tudod, az unokatestvéred partitúrája. — Igaz is, a négykezes . . . — A négykezes ötven frankba került. Nagyon drága ! És mivel kétkezest is láttam, tizenöt frankért vettem hát két darab kétkezest, az ösz- szesen négykezes és megtakarítottam húsz frankot. Szalvátor éppen ült . . . szerencséjére. Odavonta Sidóniet az öléhe : — 0 yan eredeti vagy ! Milyen üde, milyen bájos vagy ma ! — Várj csak. Hadd nézzek körül, Különös, de az öltözéked nem egészen olyan, mint a diszlet. — Persze, vagy kétszázszor játszottam ebben a jelmezben, a bútorok pedig egyenesen a kárpitostól jönnek — Az igaz. Megyek, elkészítem a teát, Felállt. A sok uj holmi között nem birt ellenállni annak, hogy hellyel-közzel le ne hajoljon és meg ne nézze az árakat. Amikor aztán megtudta, a fejét csóválta, elgondolkozva és las- sankint lelkiismereti furdalások fogták el. Mintha a fülébe csengtek volna újra szüleinek tanácsai házassága reggelén. Bűnösnek érezte magát. Oh. Istenem, hát belőle is „művész“ válnék ! Majd ránézett Salvátorra, aki mosolygott és igen jól festett s újra visszatért a bátorsága. Ezek a kis fotelek, ezek a kis alacsony székek, a vastag, puha szőnyegek elragadtatással és félelemmel töltötték el egyidejűleg. Salvátor mellette volt és szerelmes szavakat suttogott a fülébe. Az asszonyka pompásnak találta mindezt. Most már egymás mellett ülve, egyazon csé széből ittak teát. Hirtelen az asszony az urának a nyakába ugrott, átkarolta: — Megégetsz ! — Fiacskám ! Az egész tea a térdemre ömlött! — Hallgas rám, drágám és mondd, hogy megteszed! — Amit csak akarsz ! — Hát akkor, ugye, visszaadjuk a szőnyeget ? Visszaveszik biztosan, még rajta van a cédula és láttam ugyanilyet; alkalmi vétel — fele áron . . . Es miután kötelességét imigyen teljesítette, élvezettel és teljes lelki nyugalommal játszotta el a harmadik felvonásbeli nagyvilági hölgy szerepét ... Ernst Gaubert. Műszaki tanácsos, Török Béla h tiszti főügyész, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Bernrieder Janos, Sass Líszló, Fekete Ágoston, Schell József báró, S'mon Rudolf kir. ügyész, Matkovich Sándor helyettes gazdasági felügyelő Elmaradásukat igazolták : Simontshs Eiernér, Bernrieder József, ŐrfFy L-ijos. A főbb határozatok a követ kezők : Az alispán előterjesztésére a kereskedelmi miniszterhez felterjesztés intéztek, hogy a megye területen levő összes távbeszélő állomások között a hatósági érintkezés ingyenessé tétessék — Uj mérnök. Hámori Géza, végzett technikus, Hámon Antal fit, Budapesten szép sikerrel tette le a mérnöki utolsó szigorlatot s mérnöki oklevelet nyert. — Közigazgatási bejárás. A Dunaszent- györgy községben létesítendő távirda hivatal iránynjmmának megállapítása tárgyában a köz- igazgatási bejárás f. hó 19-ikére tűzetett ki. — Lemondás. Sass László sorozób'zottsági polgári elnök e tisztéről lemondott. — Keresztjáró napok. A kath. Egyházban a jövő héten héttőn, kedden és szerdán kereszt járó napok lesznek, mely alkalommal első napon a kórházi kápolnához, a másodikon az újvárosi templomba és a harmadik napon pedig a Remete kápolnához járul a processió a belvárosi temp ómból. Mind a három napon az elemi iskolák tanulói is résztvesznek a körmenetben tanítóik kíséretével. — Felhívás. Rácz József rendőrfőkapitány a tisztaság föutartására vonatkozólag a következő felhívást tetie közzé: „Hivatkozással az utcák, terek és járdák öntözése és tisztán tartására vo natkozó 27/910 számú városi szabályrendeletnek 9. § ára, mely szerint a törkölyt, szenet, trágyát és bármiféle szemetet csak oly járműben szabad szállítani, melyből annak tartalma az utcára ki nem hullhat, felhívom a város közönségét, hogy a fentemlitett szabályrendelethez szigorúan alkal mazkodjék, mert törvényadta jogomnál fogva a köztisztaságot közegeimmel a legszigorúbban fogom ellenőriztetni és aki a fenti szabályrendeletbe foglalt rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el s az 190!. évi XX. t. c. 23. szakaszában meg ■ jelölt célra fordítandó 40 koronáig terjedő pénz- büntetéssel, ennek behajthatatlansága esetére az 1879. évi 40 t.-c. 22. szakasza értelmében átváltoztatandó elzárással fog bűn tettetni. “ — A3 fagyos rszent állandó réme a. magyar gazdának. Éghajlati viszonyaink hozzák magukkal, hogy május 2-ik harmadában rendsze rint hűvösre fordul az idő és legtöbbször dér, hó, fagy teszi tönkre a gazdák reménységeit. "Az idén már jóval a fagyos szemek előtt megkaptuk a fagyot, mely ugyáncsak megdézsmálta az’ idei termést. Ellenben a fagyosszentek napján 12. 13. és 14-ikén hűvös, borús idő volt ugyan, úgy, hogy sok helyen fűteni is kellett, de a fagytól szerencsére, megszabadultunk. A hűvös, szeles, esős időjárás azonban károsan befolyásolja a terméskilátásokat, különösen a szőlő fejlődését, mely pedig, hülönösen ott, hol fagy nem volt, igen szép kilátásokkal kecsegtet. Amire szükség is van, mert a bornak nincsen ára, a gabona, liszt ára pedig egyre magasabb lesz. Úgy, hogy már a gabonavámok leszállításáról beszélnek. Ez volna ám csak az igazi demokrata politika ! vájjon mit szól hozzá a patent demokrata hazafi Károlyi Mihály gróf? Csupa demokrataságból fel fogja emeltetni az agrárvámokat, hogy megvédje a hazai termelést. — Tanítói gyűlés Szekszárdon. A mintegy 700 tagot számláló Pécs-egyházmegyei róm. kath. Tanitóegylet f. évi közgyűlését julius hó 6 án tartja meg Szekszárdon a következő tárgysorozattal : 8 órakor szentmise, mely után Garay János szobrát koszoruzzák meg 9 órakor szakosztályi ülések. 10 órakor közgyűlés.. 1. Elnöki megnyitó, tartja dr. Igaz Béla. 2. Ä múlt évi jegyzőkönyv hitelesítése. 3. Urhegyi Alajos budapesti tanitó nőképző gyakorló iskolai tanár, ennek akadá lyoztatása esetén Bodonyi Nándor igazgató tanitó tart előadást. 4. Titkári jelentés. 5. Számvizsgálók és pénztáros jelentése. 6. Kircz István igazgató-tanitó előadása. 7. Tiltakozás a vallás tannak az iskolából való kiküszöbölése ellen. Előadó : Horváth Ignác igazgató-tanitó. 8. Tiltakozás Szekfü könyve ellen. Előadó: Szentkirályi Ede igazgató-tanitó. 9. Indítványok. — Uj egylet. Magyarkesziben „Iparos Olvasókör“ alakult. Elnök lett Varga Imre, alelnök Kühner Lajos, jegyző Pongrácz István, pénztáros Náthán Mór, könyvtáros Brabetz Rezső, választmányi tagok : Kovács János, Sclrvrarcz Lajos, Horvát Mihály, Teplán István, Kajtár József, Bucski István, Simon István, Szefischer Károly, Mark Lajos, póttagok . Simon Ferenc, Varga Ferenc, Sallai György. Az alapszabályok jóváhagyás végett felterjesztettek. — A Simontornyai Artézi Kristályvíz r.-t. május hó 10-én tartott közgyűlésén Berger Pál takarékpénztári ügyv. főkönyvelőt igazgatójává választotta.
