Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-04-27 / 34. szám
3 n:4 április 27. _______TUEN VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3ik napján hozott azon határozatával, amellyel a pénztári tüdőbetegszanatórium létesítésére irányuló akciót kimondotta és ebbeli elhatározásának komolyságát egy tekintélyes vagyon lekötésével dokumentálta, tanúbizonyságot tett arról, hogy hivatásának magaslatán teljes megértéssel igyekezik megvalósítani azokat az égetően sürgős feladatokat, melyeket az össztársadalom köz egészségügyi viszonyainak veszélye nélkül tovább elodázni nem lehet. Kétségtelen, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem nem sorolható a kerületi munkásbiztositó pénztárak kötelező feladatai közé, mert a tüdő- vész terjedésének megakadályozása és betegeinek meggyógyitása első sorban is állami érdek lévén, e nemzetpu8ztitó veszedelemmel szemben, mindem neket megelőzve, a kormánynak kellene teljes erejével harcba lépnie. Mivel azonban — eddigi magatartásából Ítélve — az állam a tuberkulózis elleni harcot a társadalom kötelességének szereti tekinteni s mindössze csak . arra szorintkozik, hogy az ily irányú mozgalmakat kisebb-nagyobb összegekkel támogatja, másfelől, mivel köztudo másu, hogy e népbetegség éppen a munkásbizto- sitás intézményének gondozására bizott társadalmi osztály soraiból szedi legtöbb áldozatát: az igen tisztelt Közgyűlés az össztársadalmat fenyegető veszély nagyságát teljes mértékben megértvén, valóban a legmesszebbmenő áldozatkészséggel és a legnemesebben cselekedett akkor, amikor a tüdővész elleni küzdelemnek a pénztár egész te rületére kiterjedő rendszeres, iutézménzszerü szervezését és vezetését a saját legfőbb kötelességei közé sorolván, egy pénztári tüdőbeteg-szanatórium létesítését tűzte ki végcélul. Meg vagyok győződve arról, hogy a t. Közgyűlés- minden egyes tagja velem együtt a legforr bban óhajtja, hogy a tuberkulózis elleni küzdelemnek a múlt évi augusztus 3. napján kibontott zászlaját minél előbb győzelemre, az eszme megvalósitásának győzelmére vigyük, éppen ezért, amikor a pénztár szanatórium-bizottságának az akció további szervezésére vonatkozó javaslatát a következőkben előterjesztem, bizton hiszem, hogy azt a közgyűlés helyesnek és végrehajtandó nak fogja ítélni. A szanatórium-bizottság javaslata : Hogy a közgyűlésnek a múlt évi augusztus 3. napján hozott azon határozata, amely egy pénztári tüdőbeteg szanatórium I étesitését mondta ki, minél előbb megvalósítható legyen ; továbbá hogy a tuberkulózis elleni küzdelemnek az egész pénztár területére kiterjedő szervezésével e nemzet- pusztító veszedelem rombolásainak mérséklése és a lehetőséghez képest való megakadályozása tekintetében minél jelentősebb eredmények legyenek elérhetők, a szanatórium-bizottság föltétlenül szükségesnek tartja, hogy a további akció egyesületi alapon folytattassék. Ugyanezért az összes pénztári tagok és munkaadók, azonképpeu Szekszárd r. t. város és Tolnavármegye erkölcsi testületéi nek, társadalmi egyesületeinek, társulatainak és nemesszivü magánosainak bevonásával „Szekszárd- Tolnamegyei Munkásszanatórium-Egyesület“ el nevezés alatt egyesület volna alakítandó, amelymajd valamelyik ütközetben neki is megjut a halál, csakhogy az oknélküli pusztítás, meg az öldöklés nem állt természetében, vagy pedig elindul és felkeresi hitvesét ! Igen ám, de hát kitől kérjen útmutatást e. . . Hova és merre tart son ? . . . Úgy állott az élet utján, mint a pusztai fűz, magánosán, tanácstalanul. Végre is oda folyamodott Zólyomi János káplán uramhoz, hogy az esperesi vizitáció alkalmából szabadítaná föl a venerabile traktus eddig tűrt keserves állapotából ! Zólyomi uram meg értvén a dolgot, egy alázatos instanciával járult a nagy tiszteletű Sénior ur elé, ki is Sátoraljaújhelyen lakozott. Nem hiányzott a kellő tanúbizonyság? igy a vizitátorok három hét múlva megadták az engedélyt az újra nősülhetésre, a miért is az egykori följegyzés szerint: ,,solvit florénos 2“ mint a hogy Miskolczi Csulak István esperes ur bizonyítja anno 1629, a szécsi látogatáskor. nek célját és működési körét az alakuló ülés által 1 megalkotandó alapszabályok fogják meghatározni. \ Az egyesületbe a pénztár kötelékébe tartozó munkaadók és biztosítottak közül azokat, akik önként belépni hajlandók, azokkal a kötele zettségekkel kívánjuk bevonni, amelyeket Koretzky János közgyűlési kiküldött ur lelkes és a legnagyobb elsmerésre méltó agilitása folytán a biztosítottak egy része önként fölajánlott. Ellenben mindazok, kik a pénztáron kivül állanak, akik tehát nem munkaadók és nem biztosítottak, az alapszabályokban megállapítandó bizonyos évi tagsági dij ellenében lehetnek az egyesület tagjai. A megalakítandó szövetség legfontosabb célja és hivatása az lenne, hogy mig egyfelől rendszeres agitációjával, valamint a befolyó tagdíjakból és a remélhető állami, megyei és városi szubvenciókból a szanatórium alapot növelje, más felől, ha azt szükségesnek találja és ha anyagi körülményei megengedik, alapszabályszerü jövedelmeiből és ugyancsak az alapszabályokban megállapítandó módon, esetleg tüdőbeteg-gondozókat (dispensaire két) is létesítsen és tartson fenn. Kérjük ennélfogva a t. Közgyűlést, hogy a szanatórium bizottság fenti javaslatát elvben elfogadni és a nevezett bizottságot a szövetség megalakítása körüli összes teendőkkel és az alap szabály tervezet elkészítésével megbizni szíveskedjék. _______VÁRMEGYE.______ — Vizsgabizottságok. Az uj választási törvény értelmében az irás-olvasás megállapítására a vármegye közig, bizottsága a vármegye területére az egyes bizottságokat a következő- kép állapította meg: 1. Szekszárd r. t. város területén működő állandó bizottság elnöke . Szentkirályi Mihály dr. polgármester, alelnöke : Janosits Karoly főjegyző, rendes tagjai : Török Ottó dr. v. ügyész és Paulies Géza all. gazd. szaktanító. 2. Dombóvári járás területén működő állandó bizottság (székhelye Dombóvár) elnöke : Nagy István főszolgabíró, alelnöke: Sörös József tb. főszolgabíró, rendes tadja: Kertész Lipót dr. járási orvos és Tóth Dániel áll. tanító. 3. Dunaföldvári járás területén működő állandó bizottság (székhelye Paks) elnöke : Rassovszky Julián főszolgabiro, alelnöke : Dőry Jenő szol- gabiró, rendes tagjai: Záboji Béla dr. járási orvos és Pákolicz Mihály községi el. iskolai igazgató-tanitó. 4. Központi járás területén működő állandó bizottság (székhelye Szekszárd) elnöke : Bajó Pál főszolgabíró, alelnöke : a járási szolgabiró, rendes tagjai : Steinfeld Béla árvaszéki ülnök és Máté József bátaszéki községi el. iskolai igazgató-tanitó. 5. Simontornyai járás területén működő állandó bizoitság (székhelye Gyönk) elnöke : báró Jeszenszky György főszolgabíró, elelnöke a járási szolgabiró, rendes tagja : Rothauser Izidor dr. járási orvos és Kring Ödön ág. h. ev. tanító. 6. Tamásii járás területén működő állandó bizottság (székhelye Tamási) elnöke: Szévald Móric főszolgabíró, alelnöke : Reich Oszkár járási tb. főszolgabíró, rendes tagjai ! Freyler Károly dr. járási orvos es Kindl Vilmos róm. kath. igazgató-tanitó. 7. Völgységi járás területen működő állandó bizottság (székhelye Bonyhád) elnöke : Perczel Béla dr. főszolgabíró, alelnöke : a járási szolgabiró, rendes tagjai: Schall Kálmán dr. járási orvos és Knábel Vilmos ág. h. ev. tanító. Jogos kívánságok. A magyar földmivelők ezrei országszerte nagyban készülődnek a junius 17-iki temesvári gazdagyülésre, Érthető ez a készülődés, mert hiszen a társadalmi munka az utóbbi idők folyamán meglehetősen ellanyhult, Így azok a társadalmi szervezetek, amelyek hivatva vannak a földmivelő nép érdekeinek védelmére, a rendes napi munka keretén belül csak ritkán hallatják szavukat és alig számbavehető erővel adnak kifejezést azoknak a jogos kívánságoknak, amelyek teljesülését a magyar gazdaközönség évek óta várja, vagy amelyeknek teljesülését néhány év óta beállott különleges viszonyok teszik kívánatossá. Okvetlenül szükség van tehat egy olyan alkalmi demonstrációra, amelyen a gazdaközvélemény a maga imponáló erejével nyilatkoz- hassék meg. Szükség van a lefojtott vágyaknak elemi erővel való megnyilatkozására, a jogos panaszok kellő nyomatékkai való előterjesztésére. Egy szóval szükség van arra, hogy a földmivelő nép tanulságot tegyen arról, miszerint szervezkedése nem pihen, hanem állandóan és erősen folyik és a földmivelőnép a maga szervezett mivoltában döntő tényezőjévé kíván lenni a gazdasági és társadalmi életnek. Azok között a kívánságok között, amelyeknek a Temesvárott összegyűlő gazdatábor kifejezést akar adni, egy sincs olyan, aminek a jogosságát kétségbe vonni lehetne. Ezeket a kívánságokat nem emberek formulázták, hanem a gyakorlati élet és a közszükség adott azoknak létet Nem csupán a gazdaosztály bolgogu- lása, hanem az egesz ország anyagi és erkölcsi jóléte függ attól, hogy e kívánságok oly mértékben teljesüljenek, mint ahogy ezt a gazdák óhajtják. Legfontosabb tálán e kívánságok között mégis az, mely a mezőgazdasági vámvédelemnek eddigi mértékben való fenntartására irányul. Ez létkérdés a magyar gazdára nézve. Amikor ugyanis azt látjuk, hogy a nyugati országok minden könyöriilet nélkül elzárkóznak mező- gazgasági termékeink bevitele elől, nekünk sem szabad korlátnélküli utat engedni az idegen országok termékeinek. Nem szabad különösen azért, mert azok az országok, ahonnan a behozatal veszélye fenyeget, mezőgazdasági kultúrában elmaradottak, a termények áranak leszorításán kivül tehát egész csomó vessze- delmet is zúdíthatnak a magyar mezőgazdaságra. A termékek árának csökkenésétől még tán kevésbé félnek, hiszen a mi termékeink jobb minősége mindig ellensúlyozóként hatna. Igen ám, de mi lesz akkor, ha a szabad behozatal lesülyeszti alacsony nívóra a mi termelésünket is ? ha szántóföldjeinket a pusztító növénybeteg- segek, állatállományunkat a ragadós b-tegségek megfertőzik, elértéktelenitik ? Hiszen ebben az esetben a mezőgazdasági termékek arának csökkenése túlságosan problematikus. Utóvégre is ennek az országnak az éléskamrája a magyar mezőgazdaság, nem pedig a külföld, ha ezt az éléskamrát s az abban felhalmozott dolgokat ellepi a penész, akkor még százszorta inkább koplalunk, mint most. Fontos kérdése lesz a temesvári gyűlésnek a nemzeti birtokpolitika kérdése is. Ma, amikor a nemzetiségi veszedelmek tulon-tul felidéződ- tek, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson gróf Károlyi Sándornak örökéletü mondása : akié a föld, azé az ország. Meg kell tehát tartani, vagy ahol már elhódították, meg kell szerezni a földet a magyarságnak. Ez az alapja a magyar nemzeti föld- birtokpolitikának. Ez a birtokpolitika természetesen legyen demokratikus. Juttassuk földhöz mindenek előtt a dolgozó nép millióit, de adjunk földet azoknak is, akiknek hivatása a nép társadalmi és gazdasági vezetése. Lehetetlen a két keze munkája után élő s a maga munkáját értékelni tudó elemeket szorosan hozzáfűzni ehez az országhoz, ha nem nyújtunk módot arra nekik, hogy az életet adó hantokból egy-egy rész a jogos tulajdonunkká legyen. A délvidék példája mutatja leginkább, hogy a szántóföldnek milyen átalakító ereje van, hogy a termőföld mennyire fel tudja ébreszteni s mennyire ébren tartja a nemzeti érzést és kifejleszti a hazához való ragaszkodást. A helyes, a nemzeti elet követelményeinek megfelelő birtokpolitika alapja lehet azután egész sereg olyan üdvös reformnak, ami idővel megteremtheti a földmivelőnép magasfoku anyagi és erkölcsi boldogulását, jóletét. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. Sirolin "Roche” biztos gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál hörghurutnál,asthmanál, influenza után. Sirolin' Roche" kezdődő tüdőbetegséget Csírájában elfojt. Kellemes ize és az étvá= gyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roché-al való hosszabb kúrákat! A légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a Siroun "Roche"- al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Roche - t kérni ■IIIIIIIIIIIIIIIMí®