Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-04-15 / 31. szám

1914 április 15. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 teljes ruházati és fehérnemű felszerelést és cipőt, majd minden év folyamán egy téli és egy nyári ruhát kapnak. Továbbá ezen összegből fedezik a fűtés, világítás, mosás és vasalás költségét, úgy­mint ezen összegből térül meg azon kiadás, a meiybe a leány elméleti ismétlő oktatása, kézi­munka- és énektanítása kerül. Végül ezen összeg fejeben kap a leány imakönyvet, heti olvasmányt, van része fürdő- és könyvtár használatban és in­gyen élelmezést nyer azon munkanapokon, ami kor a gyári üzem szünetel. Ezen 23 és kéttized fillérrel, melyből az imént felsorolt kiadások fedeztettek, naponta és fejenként a gyáros szaporítja a leány keresetét, ami itilajdonképpen nem ujabbi áldozat a gyá­rosra nézve, mert tapasztalás szerint ugyanennyi költségébe került volna az ország bármely részé­ből a gyárba szállított idegen munkásnő. A különbség azonban az, hogy az otthon­ban elhelyezett leányok legalább öt évig a gyár szoigálatában kötelesek maradni, mely idő alatt kellő gyakorlatra tesznek szert s ennélfogva munkaképességük feltétlenül nagyobb azokénál, akik rövidebb idő alatt távoznak a gyárból. Ezen tényt leginkább bizonyítja az, hogy a selyemgyárosok már kivétel nélkül ily munkás otthonok felállítását kérték. Az első munkásnőotthont 1910. évi január hó 9-én szervezték a tolnai selyemfonoda mellett. 1913 évig még Győrött és Komáromban létesí­tettek hasonló otthonokat. 1913. évben a tolnai otthonban 113 növen­dék volt, a győriben 120 ról 160-ra emelték a létszámot és a komáromiban kezdetlegesen 63 leányt helyeztek el. Ezen munkásnŐotthonokban 1913. év végén összesen 336 növendék volt. Ezeknek összes ke­resete 1913-ban kitett 76,608 K 71 ft, Ebből élelmezésükre 39,233 k 24 f-t fordítottak, egyéb kiadásuk pedig 6,206 K 10 f t tett ki. A birság a gyárban 1,098 K 80 f, a jutalom 1,110 K 50 f volt és igy a leányok tisztán megtakarított ke resere 1913-ban 31,181 korona 07 fillérre, vagyis átlag fejenként 92 K 80 f re rúgott. Az első otthon szervezése, vagyis 1913. évi január hó 9-ike óta 1913. év végéig 431 leáuy volt elhelyezve e három munkásnőotthonban és ezui idő alatt összesen 161 594 korona 28 fillért kerestek. Ebből élelmezésükre 87,638 korona 67 fillért és egyéb kiadásaikra 11,197 korona 55 fillért fordítottak. A fennebbi idő alatt a birság a gyárban 1,977 korona 80 fillért, a jutalom pedig 1,956 korona 20 fillért tett ki, ugv, hogy a leányok 1910. évi január hó 9-étől 1913. év végéig 62,736 korona 46 fillér tiszta keresetet takarítottak meg maguknak, dacára annak, hogy csak az 1910. s részben 1911. évben belépett leányok tekinthetők tulajdonképen munkásoknak, ellenben a többiek — termés-zeieaen csekélyebb fizc tés mellett alkalmazott tanoncoknak. Az otthonba való belépés óta megtakarítottak maguknak azok, akik 1910-ben léptek be összesen 13,112 K 97 f-t, átlag fejenként 504 K 34 f-t; akik 1911-ben léptek be összesen 23,476 K 28 f t, átlag fejen­ként 242 K 02 ft; akik 1912 ben léptek be összesen 9,256 K 36 f-t átlag fejenként 126 K 79 f t; akik 1913 ban léptek be összesen 5,861 K 83 f t, átlag fejenként 41 K 87 f t. Az 1910. évben belépett 26 leány keresete közül a legnagyobb megtakarított összeg 882 K 84 fillér, a legkisebb megtakarított összeg 223 K 12 fillért tesz ki. Az előadottakból látható, hogy a selyem- fonodái munkásnŐotthonokban levő leányok az állam, vagy a társadalom bármi néven nevezendő anyagi áldozata nélkül, saját mun­kájuk után tartják fenn magukat. S voltakép­pen ez adja meg a gyönyörű célú intézmény reális értékét. A más fajta gyermekvédelmi in­tézmények 9—10 milliójába kerülnek a ma­gyar államnak anélkül, hogy az ott felkarol­tak számára a különféle intézetekből kilépé­sük idejére egy fülért is félre tennének. Az országos állami gyermekvédelem jelenlegi álla pofában éppen azért drága, mert a gyermekek tartása, g ndozása mintegy a kész vagyont emészti, itt pedig a gyermeki kéz túl nem feszí­tett munkája is vagyon növelő energiává változik. Örömmel konstatáljuk, hogy Bezerédj Pál vbt. tanácsos lelkes munkája folytán a munkás otthonok száma 6 ra emelkedett, amelyekben az év végén már 880 gyermeket tanítanak meg, a meg­élhetés naay tudományára. De, mindezt még a kez- det-legkezcletének kell tel i itenünk, mert itt az ideje^ hogyha z ál am — a törvény hozás utján maga ve­gye kezibe az egész or jelinát ügy mennél széle­sebb ,körben való propagálását, országos ren­dezését s teljes egészében valóra váltsa azt a gyönyörű szép gondolatot, amely e nemes intéz­mény meghonosítójának lelkében a gyermekvé- deiem igazi pridáikussá tételére egy szerencsés pillanatban megfogamzott s már is oly szép ered­ményeket mutat fel. Egy kis cserkészet. Fütyülnek a golyók, pattognak a gránátok. Az egyesült búr csapatok Mafekinget ostromol­ják. Sir Baden Potvellnak kevés a katonája, a hirszolgálatot nem tudja kire bízni, önkéntes csa­patokat toboroz tehát a britt fiukból. S ezek, az első boy scoutok, megmentik a várost. Hazakerül azután a tábornok az öreg Angliába. Látja a sápadt, vérszegény fiukat, kik­ből erős, derék, jellemes polgárokat akar nevelni hazájának. Kibontja a hármas liliommal ékesitett zászlót s gyűlnek alája az ifjak. Riadó kürtjének szavát azonban nemcsak Albion fin hallják-ineg, hane.m viszhangoznak tőle még a távoli Kár­pátok is Egybegyülnek a merésztekintetit magyar fiuk, felsorakozik nálunk is az áttörhetetlen pha­lanx az uj rennaissance lovagjaiból. * Szerdán kora reggel izgatottan gyülekeznek a szekszárdi csapatok. Ma van az első hadijáték a pesti tisztek jelenlétében. Majd pontban hat órakor megindul a védekező fél Keselyűs felé. Gyönyörű szép reggel vau A távolban a puszták házai látszanak, még ugyan eltakarja őket félig a köd, a magas jegenyék, mint egy hosszú sor gránátos sorakoznak fel. Majd a reg­geli szellő elfujja a ködöt, az egyik bárányfelhő mögül előbukkan az aranynap s csókjai n\otnán megcsillan a csapatkürtös trombitája. De sietni kell, hátul a gyurgyalagok már jelzik az ellenséget. Alig, hogy kierünk, tábort ülünk, elhelyezzük az őröket s várjuk a táma­dást. Sokáig semmi nesz, csak a mi járőreink léptei alatt zörren meg itt-ott a sok száraz fa­levél. Majd futva jön az egyik, a töltésen fel­bukkantak az előőrsök. A huzalokon szótlanul továbbítják a párán csókát. Támadásra mennek a gyurgyalagok és a fecskék. A táborban izgatottan figyel mindenki, majd kivezénylik a tartalékban álló kócsagokat is. Halkan közelitik meg egymást, az egész erdő csendes. Majd 1 42 órakor megszólal a döntőbirák sipja, jelentve a védők fényes győzelmét. Most e'bédfőzéshez fognak. Pompásan fes­tenek a sátrak a Dunaparton, előttük a lobogó tábortüzekkel. Délután jön a sok játék. Ötkor indulnak hazafelé vidáman, jókedvvel. Pattognak a nóták, kacagnak a fiuk. Harmadnap péntek, komolyság ül az egész városon. De a fiuk még komolyabbak, szinte ünnepélyesek. Hogyne, hisz a pesti csapat jön s nem akarunk szégyenben maradni előttük. Az esti vonatnál zárt sorokban várják őket a Szekszárdi Cserkészek, felvonulnak a központba s azután hazavezeti kiki a maga vendégét. Más­nap megnézik a várost, délután ismét hadijáték a remetei hegyekben. Hétfőn van a programra fő pontja, a tábo rozás. Már kora reggel sürögnek forognak a réten. Cölöpkeritéssel veszik körül a táborhelyet, majd felütik benne a sátrakat s kezdetét veszi az igazi cserkészet. Az egyik rész őrségen van, a másik a jel­zésben gyakorolja magát. A többi játszik. Puffan a lapda, majd körben repül az ugrózsák. Most megkezdődik az adogató s bakugrásokkal bevo­nul a két f-T Már nagv közönség van, tetszik nekik min­den. Most a fő szakács meglepetése jön, a jó tor­más virsli s a zsűri, a sok jó háziasszony, meg­állapítja, hogy hasznaiható. így megy ez végig jókedvvel s egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy el kell válni a jó pesti fiuktól. Mi cserkészek nagyon megszerettük őket, hogy különben hogy tetszet­tek nem tudom, csak azt tudom, hogy mind­egyiküknek volt virág a kalapja mellett, mikor elmentek. — ayb — Kovács i. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­celán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenitéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. IRODALOM. A »Vasárnapi Újság« április 12-iki húsvéti száma a szokottnál nagyobb terjedelemben, bő és rendkívül érdekes tartalommal jelent meg. Czimképét Mihály Lívia rajzolta, egy képsorozat Ybl Miklós nevezetesebb müveit mutatja be. egy másik pompás magyar pásztor-típusokat ábrázol, egy harmadik a budapesti helyőrségváltozást örökíti meg. Mys- kovszky Ernő rajzai és cikke Rákóczi nagysárosi várkas­télyáról, Juszkó Béla pompás rajza megannyi érdekesség. Szépirodalmi olvasmányok : Kaffka Margit uj regénye, Pékár Gyula novellája, melyhez Mrrton Ferenc készített finom rajzokat, Jakab Ödön, Szász Menyhért és Bodor Aladár ver­sei, Lagerlöf Zelma regénye, Takács Sándor történelmi tár­cája. Egyéb közlemények : aktuális arcképek, képek a ver- seczi honvédtüzérezred bevonlásáról s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A «Vasárnapi Új­ság» előfizetési ára negyedévre öt koron, a «Világkrónikái­val együtt hat korona. Megrendelhető a «Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. randkifűl clcsé, mert kanosukból készült TANÜGYI HÍREK. r_ ____________________________________ — Tanitóválasztás. F. hó 13 án került be töltésre a Kiss Anna lemondásával megüresedett állas, amelyre négy pályázó közül Pápay Sárika oki. tanítónő, Pápay Géza bátaszéki tanító s iparos- tanonciskolai-igazgató leánya választatott meg. — Félévi vizsga. A dunaföldvári gazdasági iskola április hó 2 an tartotta JSfiefergall Imre elnöklésével a féli félévi vizsgálatot. A gyermekek kik az iskola iránt különben is előszeretettel vi­seltetnek, zsúfolásig megtöltötték az iskola tan­termét. Öröm volt hallgatni a jövendő kisgazdák e lelkes csoportját, akiknek mindeu felelete az újabb és jövedelmezőbb gazdasági elvek alapos és szakszerű ismeretét árulta el úgy a növény- termelés mint, az állattenyésztés terén. Fényes tanujelét adta az iskola, hogy ez intézmény meny­nyire hivatott a kisgazdák hiányos gazdasági ismeretét szélesebb látókörűvé tenni, hogy mint szakavatottabb értelmesebb leendő tagjai a gazda­társadalomnak, a mai mindinkább súlyosabb gazda­sági viszonyok közt is becsülettel megállhassák helyüket. Vizsga után az elnök meleghangú sza­vakban köszönte meg úgy a maga, mint a gyer­mekek nevében a tantestület eredményes fára­dozását. Ugyancsak a vizsgával kapcsolatban volt a háziipari kiállítás is, melyet az iskola saját anyagi erejéből rendezett. Seprőből, keféből és díszmunkából mintegy 250 drb. tárgy került kiállításra. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Mindazok kik feledhetetlen férjem illetve édes atyátk, Obernig Károly temetésén akár megjelenésükkel vagy koszorú kiil rísssel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek fogadják ezúttal hálás köszönetünket. A gyászoló család. EGV ÓRA REKLÁMHÉPEN! Aki ingyen akar egy órát, még hozzá ele­gáns, preciziós-órát, urak vagy hölgyek részére, választás szerint Írjon azonnal az Uhrenhaus Weinberge 554. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom