Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-03-30 / 26. szám
1914 március 30. 5 —1 Uj bélyegek. A pénzügyminiszter a hiva talos lapban közzéteszi, bogy a magyar szent korona országai területén 1913. évi október 1-től forgalomban levő m. kir. pénzügyi bélyegjegyek helyett 1914. április 1-én uj bélyegjegyek kerülnek forgalomba. Az uj kiadású bélyegjegyek 2, 4, 6, 8. 10, 14, 20, 26, 30, 38, 40, 50, 64, 72 fillér, L20 K, 126 K, 150 K vegyes és 1, 2,3, 4, 5, 6, 8, 10, 12, 14, 20, 24, 30 és 40 korona, értékben, összesen 35-féle értékfokozatban, még pedig: a fillér és vegyesértéküek tipográfiai, a koronaértéküek ellenben réznyomásu kivitelben, vékony fehér, a kettős keresztnek hármas halmon álló folytatólagos rajzát ábrázoló vizjeggyel ellátott papíron, enyvezett hátsó résszel és szélein fogazva (perforálva) vannak kiállitva. — A most érvényben levő bélyegek ez év szeptember 30 ig árusíthatók és teljes érvénnyel használhatók, október 1-től azonban forgalmon és érvéuyen kívül helyezik őket. — Botos Imre műasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — A Sédpatak mint szemétgödör. Uj rendőrkapitányunk figyelmébe ajánljuk a városon átvezető Sédpatakot, melynek partja némely helyen baromfi tollal, belekkel és konyha hulladékkal van dekorálva. — Szigorúan el kell járni azzal szemben kire rábizonyul, hogy a patak partra vagy patakba önti a szemetet, hulladékokat, vagy az elhullott állatokat; mert ilyen eset is többször előfordul. Egy kis razzia a patak mentén nem árt és bizonyára eredménye is lesz. — Kiütötte a szemét. Súlyos szerencsétlenség érte favágás közben Zsebő Józsefné 55 éves, nagydorogi lakost, a kinek a jobb szemét egy felugrott fadarab kiütötte. — Egyenruhákat, libériákat es polgár ruhákat jutányos áron kés zítek, valamint anyagokból állandóan nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — Felakasztották magukat Saksa József nagydorogi földmives életuntságból felakasztotta magát. Ugyancsak ezt a halálnemet választotta Führer János dombóvári órásmester 20 éves Ödön fia, aki pillanatnyi elmezavarában Varasdon szintén felakasztotta magát. — Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék elrendelte néhai Heppe Máty's volt németkéri lakos hagyatéka ellen a csődöt. Csődtömeggondnok dr. Spitzer Károly dunaföldvári ügyvéd. — Állatbetegség. Felsőnánán a sertéspestis, Tamásiban, Dunaföldváron a lórühkór, Bölcskén a takonykor megállapittatott. — TŰZ. Nag yszokolyban megint tűz volt és pedig ismét bosszúból kifolyólag. Ezúttal Cs, Gyürke István községi biró ezőlőhegyi nagy présházát gyújtották fel a gálád kezek. A sok üres hordó, kádak, prések, a présházszoba bútorzata, szóval minden elégett, csak a falak maradtak meg. A kár 2500 korona. Biztosítás révén fele talán megtérül. A tettes ismeretlen. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. _______IRODALOM._______ — Az Érdekes Újság. Egy megfutott naptári esztendő-van Az Érdekes Újság mögött. A tavalyi esztendő márciusának vége felé köszöntött be. Az Érdekes Újság és abban a pillanatban, mikor megjelent, már győző.t is, az uj képes laptipus első pillantásra megtetszett a közönségnek és alig néhány héttel később már országszerte olyan ismert volt, mintha évtizedek óta gyökerezett volna a közönség tudatában. — Az Érdekes Újság ma már fogalom Aminek meg- tuegjMenésekor ígérkezett, hogy az érdekességek újságja lesz, annak vált be s annak ismerik, a merre csak az országban olvasók vannak. Ezt a szerepét szereti és örömmel vállalja tovább is Az Érdekes Újság Gazdag mellékleteit, melyekkel egyaránt kedveskedik az asszonyoknak, a gyermekeknek, a sport és a népszerű tudományos ismeretek kedvelőinek, ezentúl is megtalálja az olvasó, aminthogy egyre gazdagabb és változatosabb lesz a szépirodalmi tartalom is, mely a bő képes rész mellett az uj magyar irodalom legjobb alkotásait nyújtja a közönségnek. A második esztendőben is folytatni fogja Az Érdekes Újság pályakérdéseit, melyek olyan rokonszenves fogadtatással találkoztak országszerte. Folytatni fogja természetesen kedvezményeit is, melyeknek irodalmi nívója, technikai szépsége és páratlan olcsósága egyaránt meghódította az egész magyar olvasóközönségét. A Dekameron első kötetének szenzációs sikere után már bejelenthetjük, hogy április elejére kijön a második, még tán az elsőnél is meglepőbb kötet, melyhez még az idei év folyamán még három kötet fog csatlakozni. Az Érdekes Újság előfizetési ára : egy negyedévre 2 kor. 80: fillér, félévre 5 kor. 60 fillér, egész évre 11 kor. 20 fillér. Minden ujonan belépő előfizető megkapja ingyen Az Érdekes Újság Dekameronja első kötetének fűzött példányát, ha megküldi a szállítás postai költségét, 55 fillért. Az Érdekes Újság szerkesztősége és kiadóhivatala V.. V ei könr 78. sz. alatt van. A „Vasárnapi Ujság‘‘ március 29-iki száma igazán szenzációs érdekességü és gazdagságú tartalommal jelent meg, a német császár bécsi fogadtatását, a Szépművészeti Muzeum angol metszet-kiállítását, az ulsteri forradalmat, a Timár Liza előadását sfb. ritka érdekes képek mutatják be. Egy cikk sok képpel a római nők hajviseleteit mutatja be, gróf Vay Péter harmadik világkörüli útjáról, Sziámból küldött cikket és képeket, Pásztor Árpád Floridából. Szépirodalmi olvasmányok : Színi Gyula és Lagerlöf Zelma regénye, P. Ábrahám Ernő novellája, K. Lippich Elek és Tóth r- pád versei, stb. Egyéb közlemények: Aktuális arcképek, Vajda János ismeretlen levelei s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték. stb. — A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt koron, a «Világkróniká»- val együtt hat korona. Megrendelhető a «Vasárnapi Újság« kiadóhivatal iban (Budapest, IV. kér., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre kél korona 40 fillér. TOLNAVARMEGYK és a KÖZÉRDEK CSARNOK. Az erdei holló, oosy tarruarju. Közli : Ifj. Kasparek Károly. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? . . . E szavakkal kezdi a költő dalát. Bizony volt ilyen idő is, a középkor barbár szakában, mikor az egyik oldalról gyilkolt a török, a másikról zsarolt a német. Ami mentes volt az ellenségtől, ott összeverődtek a külföldi kalandorok, a belföldi rablók s mindenéből kifosztották az amúgy is szegény népet. A felvidéki várak romjai, hej de sokat tudnának beszélni, az akkori szomorú időkről ! Volt ezen időkben a szárazfának is gyümölcse. Ött függött rajta a száraz ágon a hős, az ellenség, a rabló, a felebarát, csak a viszo nyoktól függött a sorrend. Ekkor jött a gyászruhás sirásó, a fekete holló, egyformán vájta ki szemüket, majd elszállott társaiért s pár nap múlva csak fehér csontok hirdették az itt lejátszódott haláltusát. Egyforma fehér volt a csont, nem jelezte azt: ki volt a hős, ki a rabló. Nagy becsben is tartották ez időkben a gyászos fekete madarakat, mert nem volt sirásó, ki a holtakat eltemesse, nem volt pap, ki elbucsuztassa. A holló mind a kettőt pótolta, búcsúztatóul azt mondván : »kár,‘ kár, kár.« Bizony kár érted holló madár, hogy kipusztultál hazánk áldott földjéről! * Ma a holló, mondhatni teljesen kipusztult hazánkból, csak nagy ritkán akadunk rá az erdélyrészi Kárpátokban. Hollónak nézi a köznép a varjut is, de ez nem téveszthető össze az igazi hollóval, melynek nagysága a félmétert mindig meghaladja és seregesen nem lép föl. E faj magyar neve: Nagy holló vagy Fekete holló, (Corvus corax Liu) melynek rajzát Mátyás királyunk és több nemesi család viselte címerében. A másik faja a hollónak az Erdei holló, vagy Tarr varjú. Hazai ornithologiai irodalmunkban Apáczai Cseri Janos 1653-ban ir a hollóról a „Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcseségnek szép rendbe foglalása“ cimü könyvében. Cseri János, csak általánosságban hollóról beszél, a fajt meg nem határozza. Itt közlöm teljes tartalommal, amit ir Cseri János a hollóról „Magyar Encyclopaediájában : „A holló kegyetlen az ő fiaihoz, mert azokat látván, hogy fehérek, nem hiheti, hogy magáé, és elhagyja, és csak akkor ismeri magáéinak, mikor immár feketedni kezdenek. Addig a holló fiák csak harmattal, legyekkel és a maguk ganajokból lett férgekkel tengenek. A fige megérése előtt 60 napig nagy szomjúságot szenved. Gyakori károgásával esőt jelent.“ Az erdei hollóról hazai ornithologusaink is csak keveset tudnak, mert írott emlék nem maradt felőle, csak Hermann Ottó közöl róla némi ismertetést a „Természettudományi Közlönyében. Ami keveset tudok e madárról, álljon itt e becses lapok hasábjain, hogy a feledés homályába ne menjen. A XVI. szazadDeli őseink még ismerték s egy pár közmondás mai napig is fennmaradt róla. Arany János Toldi szerelmében írja Tarr Lőrincről, hogy címerén tarrvarjut visel. Kutattam utána, de ezt be nem bizonyíthattam. így már le is mondtam további kutatásaimról. 1912- ben kerültem Sopronmegyéoe és itt Zsitvay Imre ur közölte velem, hogy lakik- Sopronme- gyében egy Tarr nevű nemesi család és ennek a címerében vannak valami varjú fele madarak. És csakugyan, ott találtam az erdei holló rajzát, mely teljesen egyezett Gessnernek „Vogelbuch“ könyveben 1582. évben közölt rajzával. Gessner volt az első, aki az erdei hollót ismertette Corvus sylvaticus név alatt. Ehrenberg és Riippelü alakjáról íbisznek nevezik (Ibis comata). A nagy Linné 1758-ban Eremita név alatt ismerteti, ami remetét jelent és rendszerébe Upupa eremita név alatt sorozta. Hogy miért keresztelte Upupanak ? (banka) ez előttem rejtély, mivel a most is élő bankához semmiben sem hasonlít. Ezt maga Linné jjs beismerte, mert már 1766-ban a hollók közé osztályozta. Bechstein 1805-ben irja le Corvus graculus név alatt, ami annyit jelent mint: alpesi varjú ; ugyan ő rajzát is közölte. A régi ornithologu- sok hazánkból nem említik s csak annyit Írnak róla, hogy élt Svájcban, Bajor-, Stájerországban, Itáliában és Illíriában. Újabban kiderítették, hogy az erdei holló még most is él Arábiában, Habeszben, Egyp- tomban, Algírban, Tunisban és Marokkóban. A szájhagyományok, a példabeszédek és az a nemesi cimer, örökké fogják hirdetni, hogy az erd.ei hollo élt valaha hazánkban is, abban a szomorú időben, mikor még sok volt a temeteken h ilőtt. “VILÁG” mozgókép-színház, Szekszárd. A budapesti Uránia magyar tudományos szinház fiókintézete Hétfő—kedd Március 30. és 31-én. A szegények pénze. Drámai színjáték 4 felvonásban. Pali mint kőműves. Humoros jelenet. ÍFausztatás Svédországban. Színes természeti felvétel. Előadások ideje: Hétköznapokon este 6 és 3T9 Vasárnap és ünnepnapokon d. u. 4, 6 és este 3/49 Szerda —csütörtök Április I és 2-án. Edison remeke: a huszadik század legnagyobb csodája. Amely előadásokra számozott jegyek előre válthatók a színházi pénztárnál.
