Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-22 / 102-103. szám

4 csodálhatjuk ; ezt mi tanitók nagyon is jól tudjuk. Bőt már régóta hangoztatjuk is : hogy hazánk közegészségügye mindaddig nem javulhat, mig a gyermek gondozásra nagyobb súlyt nem fektetünk. De mikép volna ez elérhető ? Hogy mi is olyan nagyszabású iskolai segélyegyleteket ala­kítsunk, mint a milyenek külföldön, különösen Franciaországban már régóta virágzanak és sok millió gyermek megmentéivé váltak: arra még gondolni sem merünk. Pedig hát fennünk kell valamit, ha nem altaljuk, hogy a gyermek halandóság évről-évre nagyobbodjon. Hiszen már is ott vagyunk, hogy a halálozás sokkal nagyobb a születési aránynál. Csak nem rég olvastam egy stafisztikai ki­mutatást arról, hogy az idei októberben tizenkét százalékkal kevesebb magyar született és körül­belül ugyanannyival halt meg több, mint tavaly októberben. Ez a külömbs^g összesen több, mint tizenegyezer lelket jelent, aki most nincsen Ma­gyarországon, noha ki sem vándorolt, osztrák ka tona sem lett belőle. Csak nincs sehol ! Mig eddig csak a halálozási arány volt ked­vezőtlen, most már a születések száma is roha­mosan csökken. Ha még ehhez hozzávesszük a kivándorlást is, bizony igen kedvezőtlen perspek­tívát mutat a jövő és méltán kelt aggodalmat a haza sorsát figyelemmel kísérők lelkében. S ha ezt topább is tétlenül nézzük, a későbbi kor jogo­san vádol meg bennünket a hazaárulás vádjával. De nemcsak hazafias szempontból háramlik reánk a szent kötelesség, hogy necsak önmagunk­kal, necsak saját gyermekeinkké! törődjünk : ha­nem az elhagyatottak, az árvák és szegények sorsát is szivünkön viseljük Hisz bátran mond­hatjuk, hogy a szegény gyermekek istápolásával a saját kisdedeinket is védjük ; védjük pedig a különféle ragályos betegségek ellen. Nincs kezemben a hivatalos statisztikai ki­mutatás arról, hogy i ány ezer gyermek pusztul el ragályos betegségben évenkint hazánkban, pedig jó volna erre precíz számokkal rámutatni, de ennek hiányában csak arra hivatkozom, amit min­denki láthat, hogy az iskola évben hány és mennyi iskola szünetel a járvány miatt. Eltekintve attól, hogy az évközi szünetek a gyermekek előhaladásá.t akadályozzák, de mily lelki aggodalmakat áll ki a szülő az egész idő alatt. S minő kínok gyötrik az anyát, mikor az ő legféltettebb kincsének az egészségét veszélyez­tetve látja. Hazafias, szociális és emberbaráti szempon­tok ösztökélnek arra, hogy védjük és gondoz­zuk a szegénysorsu gyermekeket. Célszerű volna, ha minden egyes községben egyletek alakulnának erre a célra es ezek az egy­letek összegyűjtenék a jobbmóduak által levetett ruhákat és azokat kijavítva, juttatnák a szegény ruhátlanoknak. Lehetne azonban úgy is enyhíteni a ruhát lanok nyomorán, ha leik es fiatalságunk és jószivü úrnőink karolnák fel az ügyet és a farsangi mu­latságokat jótékony célra rendeznék és ezek jöve­delmét a szegénysorsu gyermekek felruházására fordítanak. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy a mostani gazdasági és kereseti viszonyok elég sok gondot és fáradtságot rónak mindenkire, de ezek a bajok kétszeresen sújtják a szegény kereset nélkül álló népet s az a család, amely még a szükes napi ke­nyeret is alig bírja előteremteni, képtelen a gyer­mekeit is ruházni. ' A magyar szivet az igazi nyomor minden­kor meghatotta, ne engedjük most se véreinket nyomorultan a hideg -által elpusztulni. Álljunk össze vallás, párt és rangkülömbség nélkül ; ne hallgassunk másra, csak egyedül szivünk szere- tetének a sugallatára s ruházzuk fel a szegény gyermekeket, mert ezzei istenes és hazafias dol­got cselekszünk! Dunaföldvár, Lantos Simon, tanító. HÍREK. — Előfizetőinknek, lapunk munkatársainak és jóbarátainak boldog újévet kívánunk. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Ernsrl Béla újvidéki kir. törvényszéki joggya­kornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A földmivelési miniszter hatósága alatt mű­ködő országos vízügyi műszaki tanács tagjai közé 1914—1910. évek tartamára Tóth Károlyt, a szekszárd—hátai ármentesitő és belvizszahályozó társulat igazgató főmérnökét kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Elás József szekszárdi polg. isk. s. tanárt ugyanoda rendes tanárrá, Párkányi Szerafin magyaróvári polg. leányiskolái s. tanárnőt rendes tanárnővé a X. fizetési osztályba nevezte ki. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK — Újévi üdvözletek megváltása. Horváth János uzdburjádi községi jegyző az újévi üdvöz­letek megváltása óimén 2 koronát küldött lapunk kiadóhivatalának azzal, hogy ez összeget a jegyzői Erzsébet árvaház javára fordítsuk, amely kére­lemnek szívesen teszünk eleget. — Kétszeres Dr. Dr. Kussinszkg József paksi ügyvéd jelölt, ki jelenleg a budapesti első honvéd tüzérezrednél mint egyéves önkéntes szol­gál, a budapesti tudományos egyetemen e hó 23 án jogtudományom'! doktorrá lett felavatva, ezt megelőzőleg már az allamludományok dok­tora volt. — Visszavonult elnök. Boda Vilmos volt orszgy. képviselő, a Tolnamegyei Közlöny szer­kesztője, tekintettel gyengélkedő egészségi álla­potára, a Polgári Olvasókör elnökségéről lemon­dott. A távozó elnök egy egész emberöltőn át, közel negyven évig volt az élén ennek a vi­rágzó társaskörnek és tagadhatatlanul az ő ne­véhez fűződnek annak fejlődése, virágzása. A teg­nap tartott közgyűlésen az elnöklő André Ist­ván alelnök midőn ezt bejelentette, ajánlotta a közgyűlésnek, hogy Boda Vilmost, az Olvasó­kör érdemes, visszavonuló elnökét, örökös diszelnökké válasszák meg, ami egyhangú lel­kesedéssel meg is történt. Egri Béla tanitó mél­tatta Boda Vilmos elévülhetetlen érdemeit, mire a közgyűlés kimondotta, hogy díszoklevelet nyújt at a kör éléről távozo elnöknek. A bíróság kóréiból. A pécsi ítélőtábla elnöke Novák László pécsi ügyvédjelöltet a pécsi ítélő­tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — Választás. A dunaföldvári járás jegyzői kara e hó 2i-én Rassovszky Julián főszolgabíró elnöklete alatt tartott ülésén, a jegyzői nyugrlij- választmányba Niefergall Nándor dunaföldvári főjegyzőt választotta meg. — Áthelyezések. Az igazságügy miniszter Müller János bonyhádi 'járásbirósági jegyzőt a szekszárdi kir, járásbírósághoz; Werb János volt paksi önálló hatáskörrel felruházott betétszerkesztő írnokot a bonyhádi kir. járásbírósághoz helyezte át. — A szegény gyermekek karácsonya. A szekszárdi első magyar asztaltársaság a folyó év ben is 16 szegény .iskolás gyermeket ruházott fel tetőtől-talpig. A felruházás ünnepség keretében szerdán délután folyt le az Obernig féle vendéglő ben, az egyesület hivatalos helyiségében, araikor Garai János tanitó, az egyesület jegyzője tartott ünnepi beszédet a boldog gyermekseregnek. — Köszönetnyilvánítás Fiáth Elemér báró tiszteletbeli főszolgabíró a szekszárdi állandó mű­kedvelő társulat ruhatára részére több rendbeli huszár tiszti egyenruhát és katonai felszerelést volt szives adományozni, melyeknek értéke az ezer koronát jóval meghaladja. Indittatva érzem magamat, hogy e nagybecsű ajándékért Fiáth Elemér báró urnák úgy a magam, mint az állandó műkedvelő társulat összes tagjai nevében hálás köszönetemet nyilvánítsam. Jasek Sándor, a mű­kedvelő társulat igazgatója. — Főkönyvelői állás betöltése. A Simon- tornyai Takarékpénztár r. t. az elhalálozás foly­tán megüresedett ügyvezető főkönyvelői állásra Berger Pált, a Járási Bank és Takarékpénztár r. t. csurgói főkönyvelőjét liivta meg. — Jótékonyság. Pakson a Vagyontalanok Asztaltársasága vasárnap, december 21-én jólé- konyeélu előadást rendezett az Erzsébet moziban, melynek végeztével 30 szegény iskolás gyerme­ket látott el téli cipővel. A kiosztást megelőzőleg dr. Grünfeld Adolf elnök köszönetét mondott mindazoknak, kik a társaságot e jótékonyság gyakorlásában támogatták, névszérint is felem­lítve azon hölgyeket és urakat, kik a nyári mű kedvelői előadáson közreműködtek, mivel ezen előadás jövedelme szolgáltatta a szükséges fedezet nagyobb részét. A mai előadáson felültízettek : Mihálik Géza 5’—, Halász Ferenc 1*—, Halász Lajos P—, Fellegi János 2-—, Sztreda Antal P—, dr. Grünfeld Adolf 5—, Stern Gábor 2'—, Bertalan N. 1 K, Kun Tildika 50 fillért A felül- fizetéseket ezúton köszöni meg a társaság. — Eljegyzés. Póta László eljegyezte Csapó Juliskát, Bátaszéken. Horváth Ferenc dunaföldvári állami gazda­sági szaktanító, eljegyezte Hahn Gizikét, Halm Ferenc szekszárdi iparos leányát. Mautner Gyula szekszárdi fogtechnikus f. hó 25-ón váltott jegyet Seiner Lipót szekszárdi úri és női divat kereskedő leányával, Juliskával, Eng°lmann Vilmos gyönki kereskedő el­jegyezte Engelniann Frigyes gyönki kir. telek- könyvvezető leányát, Olgát. A Szekszárdi Sport Club a karácsonyi ünnepek után, ma kezdi meg uiból tornaóráit. A tornaórák mint eddig, hétfőn és pénteken este 7—8 óráig tartatnak meg. Erről a már eddig is résztvevőket s a résztvenni óhajtókat ez utón értesíti az egylet. Akik a vívásban is részt akar nak venni, felszerelést tartoznak maguknak tartani. — Partbiztositás. A bölcskei Öreg sziget partbiztositási munkálataira vonatkozólag a föld­mivelési miniszter megadta a felhatalmazást a folyammérnöki hivatalnak, hogy a mennyiben Bölcske község a munkálatok költségeiből őt terhelő 33.-6.40 korona hozzájárulási összeget a folyammérnöki hivatal rendelkezésére bocsátja, az a munkálatokat azonnal kezdje meg. — Jobaházi Döry Etelka konzervgyá a. Álta­lános magyar szokás angol példákra hivatkozni. Szeretjük mondogatni, hogy az angol lord nem restell iparral, kereskedelemmel foglalkozni, mig a mi nagyuraink idejét, hacsak politikával nem vesződnek, rendszerint elfoglalja a sport és egyéb kedvtelés. Annál feltűnőbb, hogy nemrég egy, Magyarország legelső főút i családjaival vérrokon ságbán levő, az első társasághoz tartozó hölgy, megunva a vadászatot és kucsirozást, pusztán munkakedvtől sarkalva, gyárat alapított. Es pedig nem úgy, a hogy egy Esterházy pl. cukorgyárat állít fel, melyet alkalmazottja vezet. Jobaházi Döry Etelka a tüskei bérleten, az ujdombovári vasútállomás tőszomszédságában nagyszabású gyümölcskonzervgyárat létesített, melyet személve sen és nagy passzióval vezet. Hogy pedig nem úgy megy a dolog, mint a nemrég a Vigszinház ban színre hozott „Majo!iká“-ban a hercegi por­céi lángyár, mutatják az eredmények. Nemcsak előkelő szállodák, kaszinók és szanatóriumok, hanem az udvarnak is szállit a gyár. így a Hofburgba Becsbe, Gizella bajor hercegnőnek Münchenbe, legutóbb pedig a ,,mi főhercegasszo­nyunk“ nak is Budapestre. Ez utóbbi szállítmány­hoz Döry Etelka, miután a főhercegnőt személye­sen ismeri, mellékelte a gyár karácsonyi speciali­tását képező gyümölcstortát, mint ráadást. Mire a következő távirat érkezett: ,,Ö cs. és kir. fen­sége, Auguszta főhercegasszony köszöni a kitűnő gyümölcstortát. A megrendelt dolgok is jól ér­keztek, Ő fensége nagyon meg van elégedve. Majthényi udvarhölgy.“ — Ezeket a magyar ipar szempontjából nem érdektelen dolgokat akkor tudtam meg, mikor egy unalmas karácsonyi vonat­késést felhasználva, Ujdombovárról meglátogattam a gyárat. Érdemes megtekinteni a gyárat, de legérdekesebb volt látni a tipikusan arisztokratikus külsejű gyárvezetőt, amint parányi sárga vadász­csizmában, cigarettázva ült a klubfotelban és onnan diktálta írógép alá az üzleti leveleket. Még pedig teljesen kereskedelmi stílusban. A társa dalmi fejlődés és átalakulás szempontjából érdekes jelenet volt. De nemcsak ebből a szempontból, hanem a termelt áru minősége miatt is okvetlen figyelmet érdemel Jobaházi Döry Etelka uj­dombovári konzervgyára. i — iótékonycélu táncestély. A Tolnamegye Közművelődési Egyesület szekszárdi munkásgim­náziumának „Törekvés“ dalköte 1914. évi feb­ruár hó 1 én a szekszárdi munkásbiztositó pénz tár által tervezett tüdőbetegszauatórium javára, a Szekszárd Szálló nagytermében műsoros tánc- estéiyt rendez, mely az idény egyik legsikerül­tebb mulatságának Ígérkezik. Részletes műsort lapunk jövő számában hozunk. — Dombóvár építkezése. A főgimnázium épületének ügyében a képviselőtestület sürgősen szükségesnek találta az építkezés mielőbbi meg­kezdését és ezért megbízta az elöljáróságot, hogy kérvénnyel járuljon a közoktatásügyi miniszter­hez az iránt, hogy az épület 1915. szeptemberre készen legyen. Az eredmény biztosítására a kép viselőtestület kívánatosnak találta a herceg közben­járásának a kieszközlését és Illés Gyula főjegy­zőnek megbízást adott, hogy ebben az irányban a hercegi kormányzónál személyesen járjon el. — A járásbirósági épület ügyében pedig a képviselő- testület megbízta az elöljáróságot, hogy az épít­kezési költségek újabb részleteinek a fedezésére 80,000 korona kölcsönt szerezzen meg. — Születés, halálozás. Szekszárdon az el­múlt héten, december 20—26-ig született 4 fiú és 2 leány. Meghaltak : Hajdú Péter 42 éves (kór­ház), Nagy János 25 éves, Preball Henrietta 9 éves, Szászi József 62 éves, Mladenovics Peró 41 éves (kórház), Heindl Henrik 19 éves (kórház), Schmidt János 1 hónapos, Túri Mihályné Barta Mária 51 éves, Paksi Sándor 39 éves (kórház), Kovács István 16 napos (kórházban). — Gyújtogatás. Az ózsáki gazdaság f. hó 25 én reggel sürgős feljelentést fett .a szekszárdi csendőrségen ismeretlen tettesek ellen, kik a gaz­daság szérüskertjét — szerencsére nagyobb kár nélkül — ugyanezen nap hajnalán a szérű két ellentétes végén felgyújtották. A gazdasági cse­lédség az intéző vezetésével rögtön a tűz elfoj­tása után az esetleges bűnjelek keresésére indult és sikerült is az egyik folgyujtott kazal mellett a 10 darab gyufaszálból, drótból és bezsirozott kócból szerkesztett kanócot megtalálniok. A gaz­daság e bűnjelet azonnal beküldte a csendőrség nek. A gyanú egyik elbocsátott és épen újévi hurcolkodás előtt álló családra irányul ; a nyomra­vezetőnek a gazdaság pénzjutalmat helyezett ki­látásba. 1913 december 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom