Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-10-20 / 84. szám
1913. október 20. — Szekszárdi mozgószinház. A már tavasz óta a város egyik legszebb helyén, a Garai téren épülő mozi iinm.u' befejezéséhez közeledik és az előadásokat minden valószínűség szerint még október hónap utolsó napjaiban megkezdik. A mozgó szinház nagy méreteivel, minden jogos igényt teljesen kielégítő lesz és kényelmes berendezésénél fogva egyik látványossága lesz váró suliknak és alig vau vidéki város az országban, amelynek ilyen szép és hatalmas méretű mozgó- szinháza volna, mint amilyen ez lesz. A mozgó- színházzal közvetlen kapcsolatban lesz egy téli kert, amely mint vendéglő (bor és sörcsarnok) fog a közönség rendelkezésére állani, a szuterén helyiségekben pedig a cukrászda lesz elhelyezve. Az épület részletes ismertetésére még visszatérünk. — Vasúti dolgok. Irigykedve halljuk, hogy Bacsinszky Vladimir dr., a zágrábi genialis üzlet vezető, aki a forgalmi szükségletek és gyakorlati igények iránt kiváló érzékkel, az érdekelt közönséggel szemben pedig szeretetreméltó elő zékenységgel viseltetik, Somogy és Z davármegye érdekeltjeit, valamint a balatoni szövetség elnökségét Keszthelyre értekezletre hivta össze, hogy a kívánságokat meghallgatva, a közönség érdekeinek figyelembevételével állítsa össze a leg közelebbi menetrendet. Ami októberi menetrendünk — sajnos — ugyanaz maradt, ami volt, a régi hibák változatlanul benne maradtak.- A Sárbogárd—Szekszárdról Bálaszékre érkező és a Bátaszékről Szekszárd—Sárbogárdiba induló vonatok nem állanak kapcsolatban a Bátaszékről egyrészt Baja—Szabadkára induló, vagy onnét Bátaszékre érkező, másrészt pedig a Bála- székről Pécsre, és onnét Bátaszékre induló vagy érkező vonatokkal. Kis figyelemmel és körültekintéssel lehetne olyan menetrendet összeállítani, amely bennünket közvetlen összeköttetésbe hozna a Bajára és Pécsre induló vonatokkal és megfordítva, hogy Bátaszékre érkezve, ne kelljen Szekszárd és ezen vidék utasainak a bátaszéki állomáson órákon át vesztegelni, mig a tovább utazásra összeköttetést talál. A bátaszéki várakozási idő gyakran többet tesz ki, mint maga az utazás. Most, tehát idejekorán felhívjuk a vasúti intéző körök figyelmét ezen mizériákra, kérve, hogy a további menetrend összeállításánál a közvetlen kapcsolatokra gondot fordítani szívesek legyenek. — Pólvásárok kérelmezése. A pótvásárok engedélyezése, vagy a vásáráthelyezések iránti kérelmek legtöbb esetben oly későn érkeznek a kereskedelmi minisztériumba, hogy a vásárnap és a beérkezés között csak egy-két nap van. így megtörténik az, hogy az engedélyezésről az érdekeltségek vagy nem igen szerezhetnek tudomást, vagy pedig már elkésetten jön tudomásukra. Ennek következtében a vásár kellő eredménnyel nem jár s a vásárbérlők anyagi kárt szenvednek. A miniszter elrendelte, hogy ily kérelmek soron kívül terjesztessenek fel és kellő időben. Egyben több oldalról jött panasz folytán utasította a vásárttartó községeket és hatóságokat, hogy vásári adatokért hozzájuk forduló feleket soronkivtil s pontos adatokkal szolgálják ki. — Ipari tanfolyamok. A Győri Építőiparos Szövetség kőműves , kőfaragó- és ácsmester képző tanfolyamait folyó évi november 1-én nyitja meg a következő kedvezményekkel : A tandíjon felül a jelölteknek semmifele külön kiadása nincs ; rajztáblát, rajzsint, háromszöget hozni nem kell, azt ingyenesen engedik át használatra, valamint- hogy az összes egyeb tanszerekkel papir, iróesz köz, füzetek, jegyzőkönyvek stbvel ingyenesen látják el a jelölteket. Az internátusbán kívánatra havi 90 koronáért elsőrendű étkezést, 15 koronáért pedig tiszta szállást nyújtanak (fűtés, világítás és takarítás ingyenes) Érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújt a Győri Építőiparos Szövetség nevében : Bruder Ignác oki. mérnök, szövetségi alelnök Győr. — Felkérés előadás tartásán. A katho- likus tanügyi tanács elnöksége nevében Glattfel- der Gyula püspök felkérte Horváth Ignác szekszárdi igazgató-tanítót, hogy a XII. kath. nagygyűléssel kapcsolatos tanügyi bizottsági ülésen „A községi népjóléti intézmények és a tanítók“ cimmel előadást tartson, amire Horváth Ignác készséggel vállalkozott. A lélegzés hyglénlája fontos betegre, egészségesre egyaránt. Régi dolog az, hogy csak akkor gondolunk légzőszerveink alapos ápolására, mikor szokatlan érzések vagy fájdalmak már arra kényszerítenek. Hála a tudomány haladásának — tudjuk, hogy egy kis rekedtség, lényegtelen kis köhögés éppen nem is olyan kicsinyelni való és lényegtelen bajok. Száz és ezernyi eset tanilotta meg rá a látó embert, hogy a látszólag könnyű gyulladás volt oka legtöbbnyire a krónikus tüdőhurutnak vagy súlyos tüdőbajnak. Hogy milyen kínzó fájdalom a köhögés és hurut, azt hangsúlyozni felesleges. Mégis fel TOLNAVAKMEGYE és a KÖZÉRDEK — Dobos István kiszabadult a katonaságtól Közönségünk nagyon élénken emlékezhetik Dobos Istvánra, a fiatal magyar pilótára, aki itt a tavasszal mesteri repüléseket végzett. Dobos azóta is sok sikert aratott és számos dijat nyert a repülőversenyeken. A fiatal pilótának most októberben be kellett vonulnia három évi katonai szolgálatra. Be is vonult, de mar szerencsésen ki is szabadult. Egy évre szabadságolták, jövőre pedig hihetőleg végleg felmentik a katonai szolgálat alól. — Széchenyiből Széchenyi-Andrássy. Néhai Andrássy Dénes gróf hagyatéka körül tudvalevőleg nagy bonyodalmak támadtak. A hagyaték két részből áll : a majorátusi birtokokból és a szabad rendelkezés tárgyát képező vagyonból A majorátusok örökösei néhai Andrássy Dénes gróf testvér- húgainak gyermekei : Széchenyi Aladár gróf és Maidegen gróf. Utóbbi Münchenben él és nagy- kiterjedésű birtokok ura Bajorországban. A majorátusi örökösödés ahhoz a föltételhez van kötve, hogy úgy Széchenyi Aladár gróf, mint Maidegen gróf kötelesek nevükhöz fűzni az Andrássy nevet. Hirek szerint Maidegen gróf e kikötést teljesiteni nem hajlandó és tárgyalásokat folytat Széchenyi Aladár gróffal oly alapon, hogy bizonyos kártérítés ellenében hajlandó a majorátusnak reá eső részéről lemondani és azt neki átengedni. E tárgyalások eddig nem nyertek befejezést. Ezenkívül azonban bonyodalmak támadtak a szabad rendelkezés tárgyát képező vagyont illetőleg is, amelyből néhai Andrássy Dénes gróf bőkezű alapítványokat juttatott jótékony célokra. A gróf elhalálozása után fölbontott végrendelet — mint annak idején ismertetve volt — busz huszad részre osztotta föl az a'lodiális vagyont, mely Sulyovszky István jószágkormányzó által a hagyaték felvétele alkalmával megejtett becslés szerint kilenc millió koronát tett ki, ami huszadon- ként megközelíti a 450 000 koronát. Széchenyi Aladár gróf azonban nem fogadta el a Sulyovszky jó'szágkormányzó által teljesített becslést, azt adván okul, hogy az tulmagas és birósági becslést provokált, mely megejtetvén, a vagyont összesen mintegy ötmillió koronára becsülték. A különféle jótékonysági intézmények azonbán nem nyugodtak meg a birósági becslésben. A rimaszombati törvényszék a hagyatéki tárgyalást október 20-ára tűzte ki és a végrendeleti örökösöket, illetőleg a jótékonysági intézmények k ^viselőit is megidézte és amennyiben egyezség nem jönne létre, úgy valószinüleg a hagyatékot több oldalról pörrel támadják meg. — 48-as honvad halala. Ismét egygyel kevesebben lettek Szekszárdon a 48-as honvédek. Csi'lag Márton hunyt el 83 éves korában, aki a 48-as szabadságharc több ütközetében vett részt. Utolsó útjára a rokonságon és ismerősökön kívül még életben levő két bajtársi is kisérte. — A 44 ik gyalogezred emlékünnepe. Kedden reggel kilenc órakor szokatlan csoportosulás mutatkozott a kaposvári plébánia-templom előtt. Diszruhás katonatisztek sorakoztak, de a csoportról senki sem tudta, hogy mi a szándékuk. Pár perccel kiienc óra előtt dobpergés hallatszott, majd ütemes léptekben közeledett a 44. gyalogezred kaposvári zászlóalja, melyben tolnamegyei fiuk is szolgálnak. Krauthacker százados vezette az elől jövő századot és egyenesen a templomba vett direkciót. A 44. gyalogezred nagy emlékünnepet ült e napon. Most 155 esztendeje, 1758. október 13 án volt a híres hochkirchi csata, a porosz háborúnak egyik legvéresebb ütközete. Az osztrák seregnek Daun gróf generális volt a főparancsnoka. A sereg fegyelmezett, erős porosz sereggel állt szemben. Hochkirch porosz falunál volt az ellenséges hadak találkozása. Az osztrák seregben helyezkedett el a 44 ik gyalogezred is, melynek akkor Valentin ezredes volt a parancsnoka. A vitéz ezredes megkérte Duan gróf generális-fővezért, hogy a legfontosabb pozíciót, a hochkirchi temetőt, ő támadhassa meg a 44. gya logezreddel. A fővezér teljesítette az ezredparancsnok kérését, mire a vitéz Valentin ezredes, az akkor is nagyrészt somogyi négyveunégyesekkel, rettenetes erővel, fe tartóztathatatlan rohammal vetette magat a poroszokra s nemcsak a temetőt szállta meg, de az ezredével az egesz falut elfoglalta. Ez a dicsőséges haditett egészen uj fordulatot adott az ütközetnek, de egyben rengeteg vért kívánt éppen a negyvennegyedik gyalogezredtől. A somogyi ezred legénységének több mint harmadrésze elvérzett a hochkirchi csatában. kell hívnunk mindenki figyelmét arra a nagy elővigyázatra, amellyel száz és száz köhögésben szenvedőt bajától megszabadíthatunk. Aki meghűlt és influenzától, tüdőbajtól magát meg akarja óvni, a legkisebb köhögésnél használjon rendszeres Sirolin kúrát. A Sirolin »Roche« erősiti a tüdőt; megszünteti a lázat és éjjeli izzadást, a bő váladékkiválás is csökken, sőt elmarad. Torokfájásnál vagy hurutnál az enyhítő, oldó hatása a Sirolin »Roche«-nak az első korty után érezhető. A Sirolin »Roche«-nak pompás ize van és éppen ezért nemcsak felnőttek, de gyermekek is. szívesen veszik. A mi a Sirolin »Roche«-t a hasonló szerek fölé emeli, azt étvágygerjesztő, emésztést elősegítő és szabályozó hatásának köszönheti. így a betegnek természetes és kedvezőbb 3 Ennek a roppant véráldozatot követelő hires hadi ténynek az emlékét ülte meg a 44 ik gyalogezred. A kaposvári zászlóalj a plébániatemplomban ünnepi nagymisét hallgatott. A misét Zimmert József dr. prépost-plébános celebrálta. Délben az ezred legénysége a nagy nap emlékére feljavított ebédet kapott. — Falusiak Pesten, az állatkertien. Két vidéki falusi kereskedő, üzleti ügyben fölutazott Budapestre. Dolgukat elvégezvén, elhatározták, hogy megtekintik az uj állatkertet. Meg is nézték alaposan. Midőn hazajöttek, kérdezi az egyik kereskedő sógora, egy korcsmáros: — No. Adolf, mit láttál az allatkertben ? Adolf dicsekedve mondta el tapasztalatait. — Hát az üzlettársad ? — fakgatta a korcsmáros. — A Kohn ? — No igen, mit látott a Kohn ? — Semmit. — Hogy, h<>gy ? — Tudod sógor, mindig a kijárat felé nézett! — ??? — Rettentően félt az állatoktól! — A közalapítvány és az internátus. Szekszárd városa vajmi kevés hasznát látja annak, hogy a közalapitványi uradalom részben földtulajdonosa a mi határunknak és hogy régi jogon bizonyos kedvezményeknek az ura. így a piac és vásártér jog megváltása tekintetében, ami régi vágya ami szűkös anyagi helyzetben levő városunknak, óriási árakat és teljesíthetetlen föltételeket szab a közalapitványi uradalom a várossal szemben. Pár év óta pedig a város a főgimnázium mellett létesitenaő internátus céljaira szükséges terület megvétele tárgyában folytat az uradalommal, illetve a vallásügyi minisztériummal tárgyalásokat. Végre megjött a minisztériumtól a döntés, hogy a vásártéri területből internátusi épület céljaira szükséges területet százezer koronát meghaladó vételáron hajlandó a városnak átengedni, azzal, hogy a vásárbérlőnek kártalanítása is a városnak álland kötelességében. Ilyen mostoha elbánásban részesülnek ennek a mi szegény városunknak kulturtörekvései. Természetesen ilyen körülmények között, mikor csupán a telekért ilyen horribilis összeget kérnek, el kellett ejteni egy internátus megépítésének tervét. — A temetkezési egylet ülésé. A szekszárdi temetkezési egylet választmánya szombaton délután ülést tartott dr. Fent Ferenc apát- plebános elnöklése mellett. A választmány mély sajnálkozásának adott kifejezést Tóth Andor halála fölött, aki hosszú éveken keresztül az egylet számvizsgáló bizottságának elnöke volt, továbbá Rittinger Antal elhunyta fölött, aki az egyesületnek megalakulása óta jegyzője volt. Rittinger Antalnak, aki teljesen rokon, hozzátartozó nélkül hunyt el, a temetkezési egylet, kőkeresztet állít. A jegyzői állásba a választmány ideiglenesen egyhangúlag Csapó Jenő postaellenőrt ültette, aki 15 év óta egyik legfáradhatatlanabb tisztviselője a Szekszárdi Temetkezési Egyletnek. — Vörheny járvány. Értény községben még mindig nagy mértékben pusztít a vörheny járvány, dacára, hogy a hatóság mindent elkövetett a járvány tovaterjedésének meggátlására, de úgy látszik, hiába. A járvány terjed és szedi áldozatait Igen sok még a beteg, a halálozások száma azonban már csökkenő félben van. A lakosság hallgat a hatóság figyelmeztető szavára s minden rendelkezést betart, látja, hogy az orvosi gyógykezelés eredménnyel jár. Elismeréssel kell adózni dr. Freyler Károly járási tiszti orvosnak, aki fáradságot nem kiméivé, maga vezeti az óvintézkedések végrehajtását. A községbe gyakran kiszáll s mindenre kiterjedő figyelmességgel intézkedik. — Lopás. Scherer József 18 éves bátai Jakos Sümegi József gazdának a présházából 12 korona értékű bort lopott, Szommer Mór mohácsi lakostól pedig egy 50 korona értékű kerékpárt emelt el. Scherert följelentette a csendőrség a szekszárdi kir. járásbíróságnál. — Tüzek. Az éjjel két helyen is tűz volt a városban. Előbb úgy tizenegy óra felé a Kossuth Lajos utcában Bodri László padlása gyulladt ki, majd pedig éjfél körül a József-uteában Kelemen József háza kezdett égni. Mindkettőt elég korán észrevették s elnyomták, mielőtt nagyoob mértékben elharapódzott volna. táplálását teszi lehetővé, súly- és erőgyarapodással párosulva. így gondoskodik a Sirolin »Roche« az egészség és a jó közérzés visszatéréséről. Még felemlítjük, hogy a Sirolin »Roche«-t számos orvos évek óta rendeli és ajánlja. A Sirolin »Roche« pompás ize lehetővé teszi, hogy a legkisebb gyermeknek is adhatjuk. Gondos anyák házi gyógytárából sohasem hiányzik a Sirolin »Roche«, mert kapható minden gyógyszertárban. Nagyon jó, ha kéznél van, mert hirtelen időváltozásnál a légzőszervek könnyen megbetegszenek és ilyenkor pompás hatású a gyorsan ható Sirolin. A Sirolin »Roche« a légzőszervet felfegyverzi ellenállással és megvédi a szél és rossz idő támadásai ellen. Óvatosság _ gondoljuk meg — a le gjobb orvosság.
