Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-20 / 15. szám
‘ 3. február 20. TOLN AVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Bezerédj Andor, báró Schel József kir. kamarások, Kov/ics S Síidre, Perczel Lajos, Vizsolyi Ak,os, Bernriedér .János. Döry- Pál volt főispán, az elhunyt, sógora, Dön/ Hugó, dr. Kiss Ernő főügyész, dr. Drágíts Imre főorvos. Bajó Pál, Rassonszky Julián, Perczel Béla, Nagy István, Szévald Móric főszolgabirák, Piáth Elemér báró szolgabiró, Jeszenszky György báró. Az elhunyt ravatalánál dr. Leopold Kornél vezérigazgató vezetésével megjelent a Tolnainegyei Takarék- és Hitelbanknak küldöttsége is, igy akarva némikép háláját lenini nagynevű alapitója és elnöke iránt. A küldöttség másik két tagja : dr. Martin József és Leopold Lajos volt. A szertartás előtt Simontsits Elemér főispán vezetésével tisztelgés volt a három Széchenyi testvérnél, a kiknek nevében Széchenyi Bertalan gróf válaszolt meghatottam A részvét egyébként, is óriási mértékben nyilvánult meg. A koporsót koszorú erdő borítja. A király külön táviratban fejezte ki részvétét s a Bécsben időző magyar főúri családok egymás után keresték fel a gyá szoló családot. A holttestet a déli vasút pálya udvaráról Czenkre szállították, ahol csütörtökön délelőtt 11 órakor helyezték örök nyugalomra. A bulgár kertészet. Mióta a Balkánháboru megkezdődött és a mi bulgár kertészeinket a haza védelme elszólított a. tőlünk, azóta a napi és vidéki lapok is gyakran foglalkoznak azzal a kérdéssel: mikép pótolhatjuk majd a jövő nyáron a zöldség- és főzeléket termelő bulgárokat '< Ki látja majd el a városi lakókai zöldséggel és főzelékkel V A kérdéssel legtöbb lap olyan aggodalommá! foglalkozik, mintha egyedül a bulgár kertészek volnának a mi táplálóink. S n ély sajnálkozással beszélnek a hazaszólitott kertészekről. Sajnálni én is sajnálom ezen ügyes és élelmes népet, főkép azokat, akik a csatatéren elvérzettek vagy nyomorékká lettek, de nem azért, mert az aggaszt, hogy ki munkálja meg most az itt hagyott telepeket. Mert hát mi magyarok eu offó földmives nép vagyunk és a kertészet is a mesterségünkhöz tartozik. 8 bizio-s vagyok benne, miszerint kevés kis Útmutatással a magyar ember is ép oly ügyesen megtermeli a városok zöldség- és főzelék szükségletét, — mint azt a bulgár kerteszek megtették. Nemzeti szempontból tehát, ha sovinisztának mondanak is, örülök annak, ha minél kevesebb bulgár kertész jön vissza. Mert én a nemzet meg- károsodását láttam abban, mikor a bulgár kertészek itt jól meghájasodtak — nyáron át és télire szépen hazamentek, még csak hálás pillantást sem vetettek arra az áldott magyar földre, mely őket dúsan táplálta. Nem azonosították ők magukat a magyarral, hanem az egész országot csak jó fejőstehénnek nézték, melyre csak addig volt szükségük, mig a zsírját szívhatták. Tehát nemzeti és közgazdasági szempontból véve a dolgot, örülök a bulgárok elmaradásának, mert ezek elmaradása rohamos lépéssel sietteti az én ideálom megvalósítását, melyért már 30 óvon át tanítói gyűléseken és a lapokban harcolok, hogy t. i. a magyar népet a kertészkedésre kell nevelni, hogy igy az a gazda is, kinek egy-két hold földecskéje van, abból olyan hasznot húzhasson, amiből kényelmesen, bár nem is bőven, megélhet. S hogy a földéhség miatt ne kelljen neki kivándorolni. A népet a kertészkedésre rá vezetni, nem is olyan nehéz. Evek óta figyelemmel kisérem itt, az én sztikebb hazámban : Dunafüldváron, a nép ebbeli munkáját. S különösen azt az óriási haladást, amit a nép a kerti vetemények termelésével elért, mióta a gazdasági ismétlő leány iskolában a zöldség és főzeléktermelés szakszerűen lesz tanítva. Kertészkedik is itt nálunk mindenki. S habár itt is vannak bulgár kertészek, — a nép és a termelő közönség nem érezte a verseny hatását, valamint a fogyasztó közönség sem érezné meg a bulgár kel teszek hiányát, ha azok «dinar; (Inának. Mert mig eddig a nép leginkább exportra termelt, ha nem lesznek bulgáraink, akkor a helyi piacon fogja a termését a termelő értékesíteni. S az a pénz, a mi eddig kivándorolt a bulgárok kezén, az is itt marad s ez is egy kis lépés a nemzeti ragyonosodáshoz. Jól ismerem hazám földjét és ennek áldott jó népét. Tudom azt is, mily könnyű ezt a népet meggyőzni és rávezetni arra, a mi reá nézve ‘haszonnal jár. Mert tud ám a magyar nép gondolkodni és számolni is megtanul. A dolgot sem kerüli, hisz látjuk, hogy külföldön mennyire megbecsülik a jó magyar munkást! Becsüljük meg itthon is ! Legyünk a nép segítségére, vezessük őt a jó és helyes útra. Ne favorizálja «e a kormány, se a társadalom az alkohollal spékelt fogyasztási szövetkezeteket, melyek a nép romlására vezetnek ; hanem e helyeit alakítsanak „termelő szövetkezeteket“, melynek az lenne a célja, hogy a kis gazdák egyöntetűen zöldséget és főzeléket termelve, azt a városok kereskedőinek és fogyasztóinak eladnák. Ez által a kisgazda tetemes jövedelemhez jutna és a fogyasztó közönség sem lenne kizsákmányolva, ami a mostani drágaság mellett, úgy is már elviselhetetlen. A tanítóságra vár itt ismét a nemes feladat. És pedig ép azért a tanítóságra, mert én nem ismerek tanítót, aki a kertészet ezen könnyű ágához : a zöldség-és főzelékte: meléshez ne értene. Hogy pedig a tanítóság —. ezen most már teljesen aktuálissá vált nemzeti gazdasági ágban minél nagyobb tökélyesedésre vihesse — rendezzen a földmivelési miniszter minél több szaktanfolyamot a tani lók részére és vegye fel oda azokat mind, akik lelkesednek az eszméért és a tanfolyamra jelentkeznek. De addig is, mig ez meg lesz, ne nézzük a dolgot összetett kezekkel, hanem agitáljunk, beszéljünk a kertészkedés mellett és szervezzük a kisgazdák termelő szövetkezetét. Mentsük meg a magyar népet a kivándorlás elől, mert kertészkedni még a mostohább vidéken is lehet s ezzel arany korona, melyről mintegy felrepülve látszik a természetes sziuü sas a mező jobb oldali szegletéből tündöklő nap felé. A paizs közepén a négy mező között egy kisebb arany koronás vért van, melynek két mezejében zöld halmon szétterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll, piros csőrében zöld koszorút tartva. A cimerpaizsot aranybibor szinti diszitraény övezi. Ékes szimbóluma ez a család érdemeinek és a nemzeti szin Ízléses felhasználásának. A-lánchídon látható gróf Széchenyi-féle címert még két oldalró telamon gyanánt két sas tartja, de ez már a valódi családi címer kibővítése gyanánt tékintendő. Amily szép és jellemzetes a cimer, ép oly nagy jelentőségű és magasztos a család jeligéje: „Si deus pro nobis, quis contra nos.u Ha Isten velünk, ki ellenünk ! Es valóban az Isten áldása még azután is kisérte a családot, midőn további ivadékaiban oly utódokat adott a nemzetnek, mint Széchenyi Ferenc, a nemzeti muzeum megalapítója és Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Széchenyi Ferencnek érdemei az 1807. évi XXIV. t.-c.-ben örökítették meg kartársai, mely szerint. „A rk. hálásáé ismerik el gróf Széchenyi Ferenc kir. főajtónálló mesternek a közjó iránti igyekezetét, mely szerint dicső emlékű őseinek nyomdokait követvén, nagy válogatott könyvtárát, ritkább érmeit, kézirat-, térkép- s;b. gyűjteményeit a magyar nemzet használatára teljes joggal átengedte s igy a felállítandó nemzeti múzeum alapját dicséretes buzgalommal letette. Eme nagybecsű és főkép hungaricumokban gazdag könyv-, oklevél-, érem- és régiséggyüjte- ményét pesti házával együtt már az 1802 ik évben a magyar nemzetnek adományozta. Széchenyi István, a ,,legnagyobb magyar“ működése annyira ismeretes az utókor előtt, hogy az ő érdemeit méltányolni teljesen fölösleges. Az ő' neve újabb nemzeti történelmünket, az újra alakulás korszakát, a ,,Magyaror*zág nem volt, hanem lesz“ igének megvalósulását jeleuti. Lehet azon vitatkozni, hogy az ő előrelátó, megfontolt és mérsékelt magatartása a politikai téren alkal más és képes lett volna-e a nemzetet ez alkotmányfejlődés azon fokára elvinni, amelyen jelenleg vagyunk; de‘hogy közgazdasági, társadalmi, culturális stb. téren néhány évtized alatt mit teremtett meg ő, mint e nemzet gigásza, megmutatják művei, alkotásai. Megvetette a magyar tudományos akadémia alapját, megcsinálta a lánchidat, a magyar nemzeti szinházat, a gőzhajótársaságot, alaki tott gazdasági egyesületeket, kaszinókat, takarékpénztárakat, raegszabályozta a Tiszát, tervezett az ország távoleső részeit összekötő vasúti hálózatot, szóval a gazdasági és culturális téren ő volt Magyarország ujjáteremtője. A legnagyobb magyar egyik fivére volt Lajos, ki szintén részt vett az akadémia megala kitásában és 1836-ban egy Széchenyire valló, hazafias levél kíséretében, az akadémiát Széchenyi Istvánnak mesteri kézzel festett képével ajándé kozta meg. Ez a honszerelem melegével irt levél eléggé dicséri gróf Széchenyi Lajos, a most meghalt nagyatyjának fenkölt lelkét és magasztos gondolkozását. Gróf Séchenyi Lajosnak egyik fia volt Széchenyi Nép. János, Deák Ferencnek volt benső barátja, ki Erdődy grófnővel lépet házasságra. E szép frigyből három gyermek szárma-. zott: László, Ferenc és Sándor ; az utóbbi vármegyénk volt nagyérdemű főispánja. I ' _____ ' j 3 előse gítettük a nemzet gyarapodását és ez áldott magyar földnek a jövedelme nem kerül idegen, velünk még csak nem is rokonszenvező nép kezébe. S ha igazi buzgalommal karoljuk fel a kertészkedést, akkor nem kell visszasírnunk a bulgárokat, mint nem siratja őket — mint termelőket — Dunaföldvár közönsége, mert csak élhetetlenségre vall az, ha mi ezen az áldott föl dön nem bitjük azt megteremteni, a mire szükségünk van ! Lantos Simon. Hiteltudósitás. A hitel állandó megszorítása még mindig vértelenué teszi kereskedelmi életünket; de mert most annyira megnövekedett a hite! kereslete, a visszaélések is megszap rodtak, amelyet vele minden időben elkövettek. Kereskedők, pénzemberek és pénzintézetek ma még alaposabban megfontolják, mine máskor, pmzbe.n bővelkedő időkben, ho y leinek nyújtsanak Iliiéit. I) *. mert közvetlenül nem mindig lehet tájékozódást szerezni a hitelt igényló vagyoni helyzete s afelől, hogy a visszafizetést teljesíteni tudja-e, nem lehet nélkülözni a mások utján való informálódást. Régóta v.mnák nálunk is hiteltudósitó irodák, amelyek bármely, bárhol lakó egyén viszonyairól adnak, díjazásért felvilágosítást. Átlátszó, milyen fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek az információk korrektek, megbízhatók, tárgyilagosak legyenek. Kitűnt e kivánalom jelentősége legutóbb, amikor a budapesti hiteltudósitók nagy visszaéléseket követtek el a hitellel, hamis, személyes érdekektől vezetett információk adásával. Jóhiszeműen is tévedhetnek a hiteltudósitási irodák, mert adataikat azok sem szerezhetik mindig közvetlen tájékozódásból. Ha tőlük egy vidéki kereskedőről felvilágosítást kérnek, nem küldhetnek mindenkor megbízottat, aki annak a kereskedőnek üzleti könyveiből, talán ingatlanainak telekkönyvi bejegyzéseiből szerezi be adatait. Hanem legtöbbször a kereskedővel egy városban levő más, megbízhatónak tartott cégnél tudako zódnak. Már most ezt a céget akárhányszor vezethetik személyes érdekek. Más az, lia maga a tudósitó iroda él vissza a felé irányult bizalommal, ha szélhámos, bauds üzletet köt, mert lelkiismeretes információ helyett • lelkiismeretlen, a valóságtól szándékosan eltérő információt ad, amit pedig jó pénzzel megfiz-ttek. • Ezek a hamis tudósítások óriási károkat okozhatnak, mint legutóbb megtörtént. Örömmel kell ennélfogva fogadni a kormánynak a bitehudósitás megrendszabályozására vonatkozó törvénytervezetét, amely hivatva van , arra, hogy a hiteltudósitás terén tapasztalt visz- szaéléseket megszüntesse. A tudósitási irodákat . szigorúbb hatósági ellenőrzés alá fogják helyezni s a törvény fokozott szigorával büntetik a visz- szaélésekci, amelyekből származott károkért a hiteltudósitók anyagi kárpótlással is tartoznak, ami mindenképen méltányos. ■ i ’ - A jelen kormánynak nem kicsinylendő ér- - deine lesz a hiteltudósitás! törvény megalkotása. , HÍREK. — Egyházmegyei felügyelő választás. A tolna—baranya—somogyi ev. egyházmegye -f el - ügyelői székének betöltése tárgyában most- folynak a szavazások. A sárszentiőrinci egyházközség a maga kettős szavazatát f. hó 17-én Sass László borjádi földbirtokosra, egyházmegyei 1 gyámint. elnökre adta le. — Nyugalomba vonult pénzügyi tanácsos A pénzügyminiszter Tékus Vilmos szekszárdi pénzügyi tanácsost, a szekszárdi m. kir. pénzügy- igazgatóságnál, 39 évi szolgálat után nyugdíjazta • és neki hosszú és érdemes közszolgálatáért elismerését fejezte ki. A nyugdíjazott érdemes tiszt- - viselő volt s rokonszenves egyénisége révén Budapestre távozásakor a legjobb emlékeket hagyta vissza Szekszárdon.- Meghívó. A szekszárdi róm. katli. óvodaegyesület nagynevű alapítója és elnöke: Simontsits : Béláné halálának évfordulójáról — az erre vonatkozó határozatához képest — f. évben is kegye letesen emlékezik meg. Ennek folytán van szerencsém értesíteni az egyesület t. tagjait, hogy az emléknapon, 1913 február 21-én (pénteken):' 1. Délelőtt 91/2 órakor a boldog emlékű elnöknő lelkiüdvéért a belvárosi r. katli. templomban requiem lesz, (Gyülekezés az óvoda helyiségében d. e. 9lL órakor.) 2. Ezután d. e. 101/a órakor a boldogult elnökuő arcképének leleplezése az óvoda helyiségében. 3. A Simontsits Béláné- alapitvány kamataiból folyó évben 10 gyermeknek teljes ruházattal ellátása és a ruhák kiosztása. Szekszárd, Í913’ február 15. Tisztelettel Br. Schell Józsefné, az egyesület elnöke.