Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-02-17 / 14. szám

XXIII. IX. évfolyam. 14. szám. Szekszárdi 1913 február 17. Előfizetési ár: Ec;ész évre . ^él évre . . N Jgyed évre . ■ gy szám ára 16 korona. 8 „ 4 „ 16 fillér. SJofizetéseket ós hirdetéseket & kiadó- hivataion kívül elfogad a Molnár-féle < iayvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivataii teleton-szám : 13 és II. Szerkesztőség : "Bezerédj István-utca 5. szánt. Ide küldendők a lapot érdeklő össze közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-uica 42. Az elötizetési pénzek és hirdetések ids küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre I e küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az ügyvédi inkompatibilitás. A választójog reformjának vizein föl­merültek az inkompatibilitások kérdései. Kétféle inkompatibilitásról esett szó: egy­ről, a melyet meg akarnak szüntetni, és másikról, amelyet most akarnak megcsi­nálni. Az első: az ipari összeférhetetlenség kérdése. A gyáripar vezetői a választójog reformjában törlését kívánják annak a tör­vénynek, amely szerint az állammal szer­ződéses viszonyban álló intézet, vagy vál­lalat igazgatósági tagja nem viselhet ország­gyűlési mandátumot. Ez a rendelkezés az ipari munkaadók elsőit rekeszti ki a par­lamentből. Amikor tehát — mondják a gyáriparosok, -—- a választójog reformja az ipari munkásságnak uj teret ad a törvény- hozásban, — jogos, hogy a nagy munka­adók, a gyáripar képviselői ne legyenek onnét kitiltva. A másik, az újabb, még ki'nem mon­dott inkompatibilitás: az ügyvédi össze­férhetetlenség problémája. A képviselőház választójogi bizottságának ülésén Tallián Béla báró olyan módosítást kívánt, hogy az ügyvéd, amig képviselő, ügyvédi gya­korlatot ne folytasson. Az indítvány két­ségtelenül a kijárók, szabatosabban : az Üzletszerű kijárók rendszerét akarja a par­lamentből kigyomlálni. Az ujabbi és ré­gebbi, kipattant, félig eltussolt és egészen suba alatt maradt botrányok adatai kétség­telenül igazolták, hogy ezt a rossz szagu. mesterségei nagyrészt a képviselőháznak ügyvéd-tagjai űzték, akiknél ez a törvény­hozói hivatásnak és befolyásnak jogtalan, sokszor erkölcstelen tőkésítését jelentette. Azonban kell-e, lehet-e e miatt a par­lamenten olyan erős amputációt végezni, mint aminőt a Tallián Béla reformjának keresztülvitele jelentene ? A mai képviselő­házat talán kevesebb joggal lehet fiskális­parlamentnek nevezni, mint az előbbieket; de azért a képviselőknek igen nagy száza­léka ügyvéd. Ügyvéd, aki gyakorlatot foly­tat. Hiszen a képviselői fizetésből Irányi Dániel óta nem tudnak megélni a hon­atyák : azt kimondani pedig, hogy az olyan ügyvéd lehessen képviselő, akinek van akkora vagyona, hogy az ügyvédi mun­kára ne szoruljon — nem lenne méltó egy olyan parlamenthez, amely a politikai jogo­kat ép demokratizálni akarja. Az a kérdés: vajon kijárogat-e min­den képviselő, aki mandátumának ideje alatt az ügyvédi gyakorlatot nem hagyja félbe ? Csak úgy' nem, mint ahogy nem mondhatni, hogy minden gyárigazgató, aki képviselő lesz, panamázik. Amikor tehát meg akarnak szüntetni egy igaztalanságot, amely egyik hatásában a parlament színvo­nalát csökkentette, kár lenne a helyett, vagy a mellé egy újat életre kelteni, amely — temerjük el, — a parlamentet sok érté- kos, hasznos, talán alig nélkülözhető tag­jától fosztaná meg. A hibák, bűnök, erkölcstelenségek meg­szüntetésének nem is hei/es módja az, hogy az egyes bűnösök és hibások kedvé­ért kizárunk a parlamentből egy egész osz­tályt, hogy ezzel az alkalmát is elvegyük a bűnnek. Tessék — mint azt Hegedűs Lóránt legutóbb egy aradi gyűlésen mon­dotta — szigorú büntetést szabni arra a gyárigazgatóra, aki a törvényhozói befolyá­sát arra használja föl, hogy a vállalata ré­szire az államtól jogtalan előnyöket csi­karjon ki. És ép úgy érje kegyetlen meg­torlás azt a képviselőt is, aki olyan köz- bentárásra használja föl politikai összeköt­tetéseit, amely már nem tartozik az ügy­védi foglalkozás köréhez. De tovább is le­het menni: érje büntetés a kormánynak, vagy a minisztériumoknak azt a tagját is, aki az ily befolyás kedvéért akár az állami érdekek rovására intézkedik, akár az egyenlő elbánás elvét sérti meg. Bizonyos — és ez Tallián Béla mel­lett szól — hogy a közállapotok, a hiva­tali élet jó hire, tekintélye érdekében tenni kell valamit. Nemcsak a Pallós-eset, nem­csak a talpfák ügyei: egyebek is erősen megviselték Nyugateurópában a felőlünk való jó véleményt és a hozzánk való bi­zalmat. De a közélet gyógyításában az ese­teket kell irtani és nem egyes osztályokat büntetni, mivel közöttük bűnösök akadtak és ezután is akadhatnak. Mert ha a praxist folytató ügyvédeket kirekesztik a parla­mentből és a kijárás rendszerét nem irtják ki: hol van a biztosíték arra, hogy ezt a jövedelmező foglalkozást az ügyvéd-képvi­selőktől nem fogják más foglalkozású hon­atyák átvenni ? A szekszárdi méhészetiét közgyűlése. Közel 4 évi szünetelés után a szekszárdi méhészegyesület vasárnap d. u. 3 érakor tartotta a városházán Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester elnöklésével a tagok nagy érdeklődése mellett közgyűlését. Pignitzky Ferenc igazgató ismertette az utolsó három évnek az egyesületre vonatkozó gyakorlati működését és jelentette, hogy az egye­sületi minta-méhes, melynek létesítése 1909 ben elhatároztatott, teljesen kész. A méhészet okta­tása is megvalósíttatott, még pedig a lehető leg­fényesebb és sikeresebb módon, a városi gazda­sági iskolával kapcsolatban, ahol összesen -450 ismétlő iskolás fiú, 300 leány és 60 polgári iskolai növendék sajátította el a gyakorlati méhészetet. Felemlíti, hogy a töldmivelésügyi miniszter is segélyezte az egyesületet, mintegy 600 koronát érő méhészeti eszközökkel ; ezen kívül létesült Szekszárdon egy méhészeti megfigyelő állomás, amely egy meteorológiai állomással is kibővül, amely állomásra a műszerek szállíttatnak, úgy, hogy az állomás az ő vezetése alatt már március­ban megkezdi működését. Az utolsó két év azonban a méhészetre nem volt kedvező és a felette abnormis időjárás miatt méztermékek nem voltak felmutathatok. Megemliti, hogy az egye­sületet a sajtóban támadások is érték, meddőséggel vádolva működését. Ő azonban kijelenti, hogy ily intenzív munkát, mint az utolsó 3 évben, az egyesület soha se fejtett ki. A maga részéről mindent meg fog tenni, hogy az egyesület ügye előbbre vigye. Következeit Hilbert István dr. titkár jelen­tése, amely ismerteti az egyesület régi vagyoni és leltári állapotát és az egyesületi minta-méhes létesítésére történt nagyarányú beruházásokat és felszereléseket, hangoztatva, hogy bár e célra 800 korona volt költségvetésbe fölvéve és megszavazva, mégis közel 2500 korona használtatott fel úgy, hogy az egyesület vagyonából alig maradt 500 korona és mind e kiadások választmányi és köz­gyűlési ülések tartása nélkül eszközöltettek. Bár elismeri az igazgató eredményes működését, de nem helyeselheti, hogy az egyesület közreműkö­désétől annyira mentesítette magát. Szentkirályi Mihály dr. elnök megjegyezte, hogy ő többször összehívta a közgyűlést, de a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, úgy, hogy a választmány sem volt megala­kítható ; a tagok nagy része is elhalt vagy elköl­tözött, miért is indíttatva érezte magát, hogy az egyesületi minta-méhest létesítse és felszerelje, amely célra a város áldozatkészségét is igénybe vette (Élénk helyeslés.) A szükséges utalványo­zásokat elnöki hatáskörében teljesítette. Miután még az igazgató utalt arra, hogy az általa tett kiadások és beszerzések mind elnöki jóváhagyással tétettek és okmányilag igazolva vannak a számadásoknál, a közgyűlés az igazgatói és titkári jelentést tudomásul vette. A pénztáros évi jeleztésénék megvizsgálá­sára egy 3 tagú számvizsgáló bizottság küldetett ki, melynek tagjai : Steiner Lőrinc, Ujj Ferenc és Ujj János. Ezután elnök indítványára a tagok létszáma megállaptttatott és az ujonan jelentkezett tagok felvétettek ; egyúttal elhatároztatott, hogy a tag­létszám emelésére mozgalom indíttassák oly mó­don, hogy a tagdíj 2 koronára leszállittassék és a tagoknak a méz termékek beszerzésénél anyagi kedvezmény biztosittatik. Majd megejtetett a tiszíujitás. Elnök lett: dr. Szentkirályi Mihály polgármester. Igazgató : Pignitzky Ferenc, titkár dr. Hilbert István, pénztáros Kristofek Géza. Számvizsgálók Steiner Lőrinc, Földvári Mihály és Ujj Ferenc. Meg­választatott 18 választmányi tag. A jövő köz­gyűlés határideje március 30-ikán d. u. 3 órára tűzetett ki. Nemes Győző vándortanárrá történt kine­vezése következtében Szekszárdról való távozása alkalmából szives búcsút vesz az egyesülettől. . A közgyűlésen jelen volt Deák Imre ka­locsai méhészeti szaktanár, méhészkerületünk ve­zetője, aki felhívta a közgyűlés figyelmét arra a körülményre, hogy ha régi alapszabályok módo­síttatnak, gondoskodás történjék arról is, hogy minden méhészeti rendszer követése megeDged- tessék és a telepen a különféle kaptárrendszerek bemutattassanak, ami el is határoztatott. Nemes Győző felkérte a polgármestert, hogy gondoskodják a város területén mézelő fák ülte­téséről és méhlegelők létesítéséről, amit a pol­gármester-elnök a lehetőség határa között kilá­tásba helyezett és ezzel a közgyűlés, mely viha­rosnak ígérkezett, a legszebb rendben véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom