Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-17 / 14. szám
XXIII. IX. évfolyam. 14. szám. Szekszárdi 1913 február 17. Előfizetési ár: Ec;ész évre . ^él évre . . N Jgyed évre . ■ gy szám ára 16 korona. 8 „ 4 „ 16 fillér. SJofizetéseket ós hirdetéseket & kiadó- hivataion kívül elfogad a Molnár-féle < iayvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivataii teleton-szám : 13 és II. Szerkesztőség : "Bezerédj István-utca 5. szánt. Ide küldendők a lapot érdeklő össze közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-uica 42. Az elötizetési pénzek és hirdetések ids küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre I e küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az ügyvédi inkompatibilitás. A választójog reformjának vizein fölmerültek az inkompatibilitások kérdései. Kétféle inkompatibilitásról esett szó: egyről, a melyet meg akarnak szüntetni, és másikról, amelyet most akarnak megcsinálni. Az első: az ipari összeférhetetlenség kérdése. A gyáripar vezetői a választójog reformjában törlését kívánják annak a törvénynek, amely szerint az állammal szerződéses viszonyban álló intézet, vagy vállalat igazgatósági tagja nem viselhet országgyűlési mandátumot. Ez a rendelkezés az ipari munkaadók elsőit rekeszti ki a parlamentből. Amikor tehát — mondják a gyáriparosok, -—- a választójog reformja az ipari munkásságnak uj teret ad a törvény- hozásban, — jogos, hogy a nagy munkaadók, a gyáripar képviselői ne legyenek onnét kitiltva. A másik, az újabb, még ki'nem mondott inkompatibilitás: az ügyvédi összeférhetetlenség problémája. A képviselőház választójogi bizottságának ülésén Tallián Béla báró olyan módosítást kívánt, hogy az ügyvéd, amig képviselő, ügyvédi gyakorlatot ne folytasson. Az indítvány kétségtelenül a kijárók, szabatosabban : az Üzletszerű kijárók rendszerét akarja a parlamentből kigyomlálni. Az ujabbi és régebbi, kipattant, félig eltussolt és egészen suba alatt maradt botrányok adatai kétségtelenül igazolták, hogy ezt a rossz szagu. mesterségei nagyrészt a képviselőháznak ügyvéd-tagjai űzték, akiknél ez a törvényhozói hivatásnak és befolyásnak jogtalan, sokszor erkölcstelen tőkésítését jelentette. Azonban kell-e, lehet-e e miatt a parlamenten olyan erős amputációt végezni, mint aminőt a Tallián Béla reformjának keresztülvitele jelentene ? A mai képviselőházat talán kevesebb joggal lehet fiskálisparlamentnek nevezni, mint az előbbieket; de azért a képviselőknek igen nagy százaléka ügyvéd. Ügyvéd, aki gyakorlatot folytat. Hiszen a képviselői fizetésből Irányi Dániel óta nem tudnak megélni a honatyák : azt kimondani pedig, hogy az olyan ügyvéd lehessen képviselő, akinek van akkora vagyona, hogy az ügyvédi munkára ne szoruljon — nem lenne méltó egy olyan parlamenthez, amely a politikai jogokat ép demokratizálni akarja. Az a kérdés: vajon kijárogat-e minden képviselő, aki mandátumának ideje alatt az ügyvédi gyakorlatot nem hagyja félbe ? Csak úgy' nem, mint ahogy nem mondhatni, hogy minden gyárigazgató, aki képviselő lesz, panamázik. Amikor tehát meg akarnak szüntetni egy igaztalanságot, amely egyik hatásában a parlament színvonalát csökkentette, kár lenne a helyett, vagy a mellé egy újat életre kelteni, amely — temerjük el, — a parlamentet sok érté- kos, hasznos, talán alig nélkülözhető tagjától fosztaná meg. A hibák, bűnök, erkölcstelenségek megszüntetésének nem is hei/es módja az, hogy az egyes bűnösök és hibások kedvéért kizárunk a parlamentből egy egész osztályt, hogy ezzel az alkalmát is elvegyük a bűnnek. Tessék — mint azt Hegedűs Lóránt legutóbb egy aradi gyűlésen mondotta — szigorú büntetést szabni arra a gyárigazgatóra, aki a törvényhozói befolyását arra használja föl, hogy a vállalata részire az államtól jogtalan előnyöket csikarjon ki. És ép úgy érje kegyetlen megtorlás azt a képviselőt is, aki olyan köz- bentárásra használja föl politikai összeköttetéseit, amely már nem tartozik az ügyvédi foglalkozás köréhez. De tovább is lehet menni: érje büntetés a kormánynak, vagy a minisztériumoknak azt a tagját is, aki az ily befolyás kedvéért akár az állami érdekek rovására intézkedik, akár az egyenlő elbánás elvét sérti meg. Bizonyos — és ez Tallián Béla mellett szól — hogy a közállapotok, a hivatali élet jó hire, tekintélye érdekében tenni kell valamit. Nemcsak a Pallós-eset, nemcsak a talpfák ügyei: egyebek is erősen megviselték Nyugateurópában a felőlünk való jó véleményt és a hozzánk való bizalmat. De a közélet gyógyításában az eseteket kell irtani és nem egyes osztályokat büntetni, mivel közöttük bűnösök akadtak és ezután is akadhatnak. Mert ha a praxist folytató ügyvédeket kirekesztik a parlamentből és a kijárás rendszerét nem irtják ki: hol van a biztosíték arra, hogy ezt a jövedelmező foglalkozást az ügyvéd-képviselőktől nem fogják más foglalkozású honatyák átvenni ? A szekszárdi méhészetiét közgyűlése. Közel 4 évi szünetelés után a szekszárdi méhészegyesület vasárnap d. u. 3 érakor tartotta a városházán Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester elnöklésével a tagok nagy érdeklődése mellett közgyűlését. Pignitzky Ferenc igazgató ismertette az utolsó három évnek az egyesületre vonatkozó gyakorlati működését és jelentette, hogy az egyesületi minta-méhes, melynek létesítése 1909 ben elhatároztatott, teljesen kész. A méhészet oktatása is megvalósíttatott, még pedig a lehető legfényesebb és sikeresebb módon, a városi gazdasági iskolával kapcsolatban, ahol összesen -450 ismétlő iskolás fiú, 300 leány és 60 polgári iskolai növendék sajátította el a gyakorlati méhészetet. Felemlíti, hogy a töldmivelésügyi miniszter is segélyezte az egyesületet, mintegy 600 koronát érő méhészeti eszközökkel ; ezen kívül létesült Szekszárdon egy méhészeti megfigyelő állomás, amely egy meteorológiai állomással is kibővül, amely állomásra a műszerek szállíttatnak, úgy, hogy az állomás az ő vezetése alatt már márciusban megkezdi működését. Az utolsó két év azonban a méhészetre nem volt kedvező és a felette abnormis időjárás miatt méztermékek nem voltak felmutathatok. Megemliti, hogy az egyesületet a sajtóban támadások is érték, meddőséggel vádolva működését. Ő azonban kijelenti, hogy ily intenzív munkát, mint az utolsó 3 évben, az egyesület soha se fejtett ki. A maga részéről mindent meg fog tenni, hogy az egyesület ügye előbbre vigye. Következeit Hilbert István dr. titkár jelentése, amely ismerteti az egyesület régi vagyoni és leltári állapotát és az egyesületi minta-méhes létesítésére történt nagyarányú beruházásokat és felszereléseket, hangoztatva, hogy bár e célra 800 korona volt költségvetésbe fölvéve és megszavazva, mégis közel 2500 korona használtatott fel úgy, hogy az egyesület vagyonából alig maradt 500 korona és mind e kiadások választmányi és közgyűlési ülések tartása nélkül eszközöltettek. Bár elismeri az igazgató eredményes működését, de nem helyeselheti, hogy az egyesület közreműködésétől annyira mentesítette magát. Szentkirályi Mihály dr. elnök megjegyezte, hogy ő többször összehívta a közgyűlést, de a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, úgy, hogy a választmány sem volt megalakítható ; a tagok nagy része is elhalt vagy elköltözött, miért is indíttatva érezte magát, hogy az egyesületi minta-méhest létesítse és felszerelje, amely célra a város áldozatkészségét is igénybe vette (Élénk helyeslés.) A szükséges utalványozásokat elnöki hatáskörében teljesítette. Miután még az igazgató utalt arra, hogy az általa tett kiadások és beszerzések mind elnöki jóváhagyással tétettek és okmányilag igazolva vannak a számadásoknál, a közgyűlés az igazgatói és titkári jelentést tudomásul vette. A pénztáros évi jeleztésénék megvizsgálására egy 3 tagú számvizsgáló bizottság küldetett ki, melynek tagjai : Steiner Lőrinc, Ujj Ferenc és Ujj János. Ezután elnök indítványára a tagok létszáma megállaptttatott és az ujonan jelentkezett tagok felvétettek ; egyúttal elhatároztatott, hogy a taglétszám emelésére mozgalom indíttassák oly módon, hogy a tagdíj 2 koronára leszállittassék és a tagoknak a méz termékek beszerzésénél anyagi kedvezmény biztosittatik. Majd megejtetett a tiszíujitás. Elnök lett: dr. Szentkirályi Mihály polgármester. Igazgató : Pignitzky Ferenc, titkár dr. Hilbert István, pénztáros Kristofek Géza. Számvizsgálók Steiner Lőrinc, Földvári Mihály és Ujj Ferenc. Megválasztatott 18 választmányi tag. A jövő közgyűlés határideje március 30-ikán d. u. 3 órára tűzetett ki. Nemes Győző vándortanárrá történt kinevezése következtében Szekszárdról való távozása alkalmából szives búcsút vesz az egyesülettől. . A közgyűlésen jelen volt Deák Imre kalocsai méhészeti szaktanár, méhészkerületünk vezetője, aki felhívta a közgyűlés figyelmét arra a körülményre, hogy ha régi alapszabályok módosíttatnak, gondoskodás történjék arról is, hogy minden méhészeti rendszer követése megeDged- tessék és a telepen a különféle kaptárrendszerek bemutattassanak, ami el is határoztatott. Nemes Győző felkérte a polgármestert, hogy gondoskodják a város területén mézelő fák ültetéséről és méhlegelők létesítéséről, amit a polgármester-elnök a lehetőség határa között kilátásba helyezett és ezzel a közgyűlés, mely viharosnak ígérkezett, a legszebb rendben véget ért.
