Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-13 / 13. szám
5 1913. február 13. választójogi alapul. A választókerületek uj beosztását azonban a javaslattal junkiinbd hozza. Hive a közigazgatás államositásáuak, de a javaslatot ezzel kapcsolatba nem Kozhatja; a jegyzők államosítását azonban a javaslat életbe lépte előtt Jel tétlenül megvalósítja. Nem járul ahoz, bogy a munkások szavazati jogánál a beteg- scgélyző pénztári tagság legyen az alap. A 30 éves korhatárhoz feltétlenül ragaszkodik. Az ipari munkások 30 százaléka kap a javaslat szerint jogot, ez túlmegy a megengedett, határon és éjien ezért nem érti, hogy a szociálisták oly hevesen ellenzik a javaslatot Ezután az előadó felszólalt a nők szavazati joga melleit, javasolva, hogy a kinevezett állami hivatalnoknők ka janak szavazatot, mit azonban s miniszterelnök visszautasított. Ez után a javaslat általánosságban elfogadtatott. PÉNZINTÉZETEK. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. Folyó hó 12-én tartolta a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank évi rendes közgyűlését, amelyen, a megjelenésében betegsége miatt akadályozott gróf Széchényi Sándor vbt. tanácsos, intézeti elnök helyett id. Bernrieder József nagy- birtokos, az igazgató-tanács tagja elnökölt. A közgyűlésen 49 részvényes jelent meg, kik együttesen 1465 részvényt képviseltek. — Bernrieder József elfoglalván az elnöki széket és konstatálván a határozatképességet, a közgyűlést megnyitotta. Elnök ur őnagyméltóságának sajnálatos, de immár jobbrafordult betegsége — úgymond -— juttatta őt abba a megtisztelő helyzetbe, hogy az elnököt ez alkalommal helyettesítse. —- Szívből üdvözli a szép számmal megjelenteket. Elnök bejelenti, hogy Perczel Dezső felügyelő bizottsági elnök és Szlankovánszky Imre felügyelő-bizottsági tag betegségükkel, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos és Széchenyi Domonkos gróf Becsből egyéb elfoglaltságukkal mentették ki elmaradásukat. A jegyzőkönyv hitelesítésére báró Schell József és Wolj Henrik részvényesek kérettek fel. Leopold Kornél dr. vezérigazgató terjesztette elő ezután az igazgatóság jelentését, mely egyhangúlag tudomásul vétetett. A jelentés közlését mellőzzük, miután az intézet zárszámadását már előző számunkban ismertettük. A felügyelő bizottság jelentését Gál Arnold olvasta fel, mely szintén tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Ezután elfogadta a közgyűlés a tiszta nyereség felosztására vonatkozó következő javaslatot: Múlt évi nyereség K 246.98TI8, levonva az előző évi áthozat . . „ 26.140 76. Marad : K 220.840 42. Ebből: Az alapszabályok 80. §-ban megjelölt célokra 2o/o K 44.168 08 Nyugdíjalapra alapszabályszerü l°/o K 2.208*40 K 46.376 48 Marad K 174.463 94 Hozzáadva az áldozatot „ 26.14076 Rendelkezésre áll K 200.604-70 Osztalék gyanánt részvényeakén 34 K, 4000 részvény után K 136.000-— Marad K 64.604 70 Ebből : Jutalmazásokra . . . 1.500'-— Tisztviselők drágasági pótlékára .... 1.500'— Jótékonycélra .... 1.200'— Gróf Széchenyi Sándor féle alapitv, IV, részlete 1.000'— Tolnamegyei Közművelődési alapra I. részlet . 250 — Rendkívüli tartalékalapra 15 000'— Értékpapír árfolyam különbözeti alapra . . 10.000’— K 30.450'— Maradvány : K 34 154-70 mely összeg az 1913. évi nyereség-veszteség számlára volna átviendő. Az igazgató-tanácsból kiléjiő id. Bernrieder József és dr. Tanál ky Árpád újból megválasztattak, valamint az elhunyt DÖmők Péter és Leopold Sándor helyébe madi Koviícs István nyug. miniszteri tanácsos, gerjeni nagybirtokos és Dőry Frigyes paradicsom-pusztai nagybirtokos választattak meg. Föl'dŐS Dezső részvényes meleg szavakban mondott köszönetét az igazgatóságnak és a vezér- igazgatónak buzgó, körültekintő és eredményes működéséért, aminek köszönhető, hogy az intézet az elmúlt év közismert súlyos viszonyai között is ilyen kitűnő eredményt ért el. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDE Leopold Kornél dr. vezérigazgató indítványára a közgyűlés az intézet mélyen tisztelt és nagyrabecsűlt elnökéhez, ki mindenkor a legmelegebb érdeklődéssel viseltetett az intézet ügyei iránt és kit csak súlyos betegsége akadályozott meg megjelenésében, üdvözlő táviratot intézett Becsbe, azzal a kiváltsággal, hogy drága egészsége mielőbb helyre álljon A közgyűlés egyúttal id. Bernrieder József urnák a szives elnöklésért köszönetét fejezte ki. Ezzel a közgyűlés, melynek jegyzőkünyvét az intézet ügyésze: Pirnitzer Béla dr. vezette, az elnök éltetésével véget ért. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Első nap — febi\ 10. Elnök: Hazslinszky Géza, kir. törvény- széki elnök, bírák: Salamon Iván és dr. Végess Ferenc kir. törvényszéki bírák, jegyző: dr. Gózony Aladár. Vádló: dr. Simon Rudolf kir. ügyész és védő: dr. Mar.vreilcr Alajos ügyvéd. Agyonszurta a vejét. Pelcz György 65 éves páni lakos egy szobában lakott vejével Rúbli Jánossal, kivel együtt téglagyári munkások voltak. Az öreg nem nagyon bízott meg vejében, ami különösen abban nyilvánult meg, hogy folyton meggyanúsította azzal, hogy megcsalja őt a téglákkal. Múlt év szeptember 29-én este is azt mondta Pelcz a feleségének, hogy a veje már megint megcsalta 500 téglával. Rábii ezt meghallotta s fölugrott az ágyából, hogy az öreget elhallgattassa. De erre Pel.cz is fölugrott és egyenesen vejének ment, aki erre torkon ragadta ipát, aki viszont kést rántott és háromszor belészurta azt Rábliba. Az egyik szúrás a gyomorba hatolt s azonnal megölte a fiatal embert. Ezért az esküdtek Pelczet erős felindulásban elkövetett halált okozó testisértésben mondták ki bűnösnek, minek alapján a kir. törvényszék négy évi börtönbüntetéssel sújtotta. Második nap — febr. 11. Elnök: Kövessy Ödön kir. táblabiró, birák: Végess Ferenc és Kovács Károly kir. törvény- széki birák, jegyző: Szigriszt A. Tibor. Vádió: dr. Kozác&ek József kir. ügyész, védő: dr. Steiner Lajos ügyvéd. Hatszor lőtt a feleségére. 1912. évi okt. hó 3-án történt Pakson, hogy Takács Ferencz 36 éves budapesti gázlámpa kezelő fölkereste a tőle különválva élő feleségét s mert az ismételt kérésre sem volt hajlandó urához visszatérni, revorvert rántott és azt hatszor egymásután jeleségére, szül. Borsi Rózára sütötte. Mind a hat lövés találta a felső testén. Az asszony sokáig lebeget élet-halál között, mig végre állapota jobbra fordult és meg- gyógyult. Takács Ferenc tettét beismerte s azzal mentette magát, hogy nem tudott felesége nélkül élni, akire azért fogott fegyvert, mert többszöri kérés után sem jött hozzá vissza, hanem egy leánykori szeretőjével, egy Amerikába költözött legénnyel levelezget még mindig. Tettét csaknem önkívületi állapotban követte el elkeseredésében. O maga is öngyilkos akart lenni, de mielőtt ezt megtehette volna, a rendőrök kicsavarták kezéből a forgópisztolyt. Az esküdtek Takács Ferencet bűnösnek mondták ki súlyos testisértésben, amiért kir. törvényszék 1 és fél évi börtönre ítélte. Harmadik nap — febr. 12. Elnök: Hazslinszky Géza kir. törvény- széki elnök, szavazóbirák : Salamon Iván és Fejős Imre kir. törvényszéki birák, jegyző : dr. Bures Lípót. Vádló: dr. Czobor Miklós kir. ügyész és védő : dr. Horvát Jenő ügyvéd Após és vő háborúja. Katus János 64 éves sióagárdi gazda nem a legjobb viszonyban élt vejével Grenus Józseffel, aki garázdaságaiért már több ízben büntetve is volt. Grenus a feleségével is durván bánt s ezért az asszony már szolgálni is akart menni, hogy ne kelljen tovább durva férje mellett maradnia. November havában a vő ismét összeveszett az ipával, aki revorvert rántott vejére s azt 3 szór rásütötte. Grénus ép bőrrel a golyók elől. Az öreg azzal védekezett, hogy veje támadta őt meg s ő csak önvédelemből követte el tettét. A tanuk mind igazolták, hogy az öreg Katus békéstermészetü, jóravaló ember, mig veje éppen az ellenkezője. A perbeszédek elhangzása után az esküdtek rövid tanácskozás után Katus Jánost nem bűnösnek mondták ki, minek alapján a törvényszék fölmentette. Árverési hirdetmény. ilőgyész községben elhalt Rauschhurg Manó hagyatéki ügyében, a végrehajtási joghatályt! önkéntes átverés a tietáni követelések és felmerülendő költségek kielégítése végett, az 1881 : LX. t.-c. 2n7. §., i Ietve 144. alapján éa a 146. értelmében, a hőgyészi 231. sz. tjkvben, I. 1. sor, 295 hrsz. alatt felvett ingatlanra 2S40 koronában ezennel megállapított kikiáltási ár mellett elrendeltetik azzal, fiogy emez inga lan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron az árverésen el nem adható. Az árverés megtartására határidőül 1913. évi április hó 15-ik napjának d. e. 10 órája Hőgyész község házához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát, vagyis 284 koronát készpénzben, vagy az 18^1 : LX. t. e. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovádékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. törvénycikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő a bánatpénzt az 19Ö8 : XLI. t.-c. 25. §-a értelmében kiegészíteni köteles. Gyönk, 1913. évi január hó 8. Biróy Béla, kir. Ítélőtáblái bíró 79/1913. végreli, sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102., illetőleg az 1908: XLI. t-c. 19. §-a értelmében ézennt-1 közhírré teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és váltö törvény, széknek 1912. évi 175,402. számú végzése következtében dr. Glück Jakab paksi ügyvéd által képviselt Strauss és Kön g budapesti cég javára, 6266 korona 70 fillér s jár. erejéig, 1913. évi január hó 8-áu foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül- és lefoglalt és 19,200 koronára becsült következő ingó súgok, ugymmt: 18 drb. vöröstarka szőrű fejőstehén, 10 drb hollandi fejőstehén. 6 drb sötétpej szőrű muraközi heréit ló és 4 drb sőtétsárga szőrű kanca ló nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbirósásr 1912. év V. 622/2. számú végzése folytán 6266 kor. 70 fill, tőkekövetelés ennek 1912. évi november hó 8-ik napjától járó 6 % kamatai, 3!;s°!o váltódij ég eddig összesen 320 korona 92 fillérben biróilag már megállapított költségek erejeig, Paks községhez tartozó Biritó-pusztán, az 1. számú házban, árverést szenvedők birtokán leendő megtartására 1913. évi február hó !8. napján ti. u. 2 oraja határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg- jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-cikk 107. es 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is iv- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezt k javára is elrendeltetik. Kelt Pakson, 1913. évi január hó 25. CSERY ISTVÁN, kir. bir. végrehajtó. 481 ,'1'913. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott biiósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V1IL— X. kerül. kir. járásbíróságnak 1 v06. évi Sp. IV. 637,6. számú végzése következtében, dr. Fánk Rezső ügyvéd áital képviselt, Gottlieb Mátyás javára, 400 korona s járulékai erejéig 19C6. évi szeptember hó 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján íelülfoglalt és 1162 koronára, becsült következő ingóságok, u. m. : bútor, ló, kocsi stb. nyilvános ár-verésen eladatnak. Mely árverésnek a gyönki kir. járásbíróság 1912. évi V. 231/4. számú végzése folytán, 386 korona 13 fillér tőkekövetelés, ennek 1908. évi junius hó 1-ső napjától járó 5 százalékos kamatai és eddig összesen 53 kor 50 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Ilőgyészen, alperes lakásán leendő megtartására 1913. évi február hó 19-ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108., §-ai értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908 évi XLI. t.-c. 20. §. értelmében ezen javára is elrendeltetik. Kelt Gyönk, 1913. évi február hó 5-én. Trietscli, kir. bir. végrehajtó. 798.. sz./1912. végrh. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. törvényszéknek 1912. évi 7080/P. számit végzése következtében, dr. Fischer Miksa paksi ügyvéd által képviselt Faddi Takarékpénztár részvénytársaság javára, 450 kor. s jár. erejéig, 1912. évi október hó 21-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1100 koronára becsült következő ingóságok u. rn. : egy cséplőszekrény, egy kézi fecskendő és egy vaslábakon nyugvó konkolyozó nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1912. évi V. 445/8 sz. végzése folytán, 450 koroua tőkekövetelés, ennek 1912. évi jullus hó 19-ik napjától járó 6 % kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 101 korona 65 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Paks községben, a fő-utca 95. számú házában, 1 rendű árverelést szenvedő lakásán leendő megtartására 1913. évi február hó 21-ik napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107,, 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-c 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pakson, 1913. évi február hó 5. napjai. CSERY ISTVÁN, kir. bir. végrehajtó..
