Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-13 / 13. szám
f 1913 február 13. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 A hiányzó bulgárok. A magyar nép ugylátszik végtelenül nehezen tudja levonni az események tanulságát. Mohón, talán túlságosan mohón olvassa az újságokat, szinte részletesen tudja azt, hogy Drinápoly fölött hány bomba durrant el s Csataldzsánál hány lövész-árkot ástak, de azt nem tudja, hogy azok akik az ágyukat irányítják a bolgár-török harctéren, azelőtt itt a budapesti Dunaparton és más városi piacokon szokták felhalmozni az ágyu- lüvegekhez hasonló kerti termékeket s azok, akik most elkeseredetten ássák a lövész-árkokat, ilyenkor már a magyar szántóföldeken mélyítették az öntöző müvek vagyont termő árokjait. Most azonban szegény, de becsületes s a magyar kényelmet oly nagy mértékben felhizlaló bulgár kertészeink nagy része abban a kertben munkálkodik ahol a vérrózsák teremnek s bármennyire várja is őket vissza a magyar fogyasztó közönség, egyelőre számi tani sem lehet arra, hogy a tavaszi kerti munkákhoz hozzá lássanak, hogy megcsinálják a melegágyakat, hogy a melegagyak palántáit kiültessék. Még ha a mindenek fölött hatalmas Allah s az ő tubafa árnyékában sütkérező prófétája Mohamed meg is könyörül a mi derék bolgárainkon s hamarosan létrehozza azt a békét, amiután az orosz éppen úgy vágyik, mint a német, még akkor is a magyar kényelemnek küzbecsiilésre érdemes kiguuyolói : a bolgárkertészek aligha jöhetnek vissza május, junius hónap előtt. Mi a magunk részéről ezt igazán szívből sajnáljuk. Lehet, hogy egynéhányan hazafiatlan- sággal fognak vádolni amiatt, mer-t hiszen a bolgár kertész pénzt ide mihozzánk nem igen hozott, ■de annál többet vitt el. A tejjel-mézzel folyó magyar Kánaán gyümölcseinek egy igen tetemes részét Bulgária zsebelte be. De emiatt nincs okunk siránkozni, mert hiszen a bulgárok megtelepedése valóságos áldás volt a szegény agyonsanyargatott fogyasztó szempontjából, jóformán csak azóta van a magyar piacokon elegendő zöldség, hüvelyes vetemény és más egyéb olyan dolog, amit egy kis szorgalommal a derekát hajlítani nem tudó magyar gazda is produkálhatott volna, de sajnos nem igen fog produkálni még azután sem, amikor látta azt, hogy a bulgár kertész kizárólag a szorgalmával 4—500 korona áru tejfelt tudott ■összegyűjteni, még a legsilányabb földnek kataszteri holdjáról is. A csateddzsni ágyudörgés bizony nagyon is gondolkodóba ejthetne bennünket. A napilapok hasábjain nemrégiben egy szerény kis hir húzódott meg, hogy a kaposváriak elhatározták, miszerint jövőben maguk fognak bolgárkertészkedni. Szinte hihetetlennek tetszik előttünk ez a hír, hogy éppen a legnyakassbb somogyi magyar hajlandó ezután kapát venni a kezébe. Vártuk, hogy ezután a híradás után az ország valamennyi városa, amelynek a határában eddig a bolgár kertészek csináltak egy kis valamire való kerti kultúrát, táviratilag fogja üdvözölni a kaposváriakat. Nagyon nagy szükség volna erre az országos felbuzdulásra, mert bizony a háborús hírek méla olvasása és a törökök mellett való szívbőli lelkesedésnek— szinte előre látjuk, nem az lesz a szomorú következménye, hogy a bulgárok ebben és a következő esztendőben kevesebb pénzt visznek ki az országból, hanem igenis az, hogy a magyar piacok túlnyomó nagy része zöldség és más egyéb mezőn termő élelmiszer nélkül marad és a már is agyon sanyargatott fogyasztó közönségnek része lesz egy olyan rablóhadjáratban, amilyenhez képest a prizrendi eseményeket kismiskáknak lehet nevezni. A fogyasztó közönség nevében emeljük fél tehát kérő szavunkat, hogy azok, akik hivatottak arra s akiknek módjukban van, vonják le a bulgár és török csetepaté tanulságait, tegyék lehetővé azt, bogv a bolgár kertészek ezentúl nélkülözhetők legyenek ebben az országban. Őszintén megvallva, mi nem sajnáljuk a bulgároktól a pénzt. Jót és olcsót adtak. Erre volna szükség a jövőben is, de ezt csak úgy- érhetjük el, ha a magyar gazda végrevalahára hozzálát a kerlgazdálkodás hoz. Ha ezután is heverészifnk a régi megszokott kényelemmel, ha még ma, február közepin sem jut eszébe a kert- és szántóföld tulajdonosoknak az, hogy ilyenkor már nagyon tanácsos volna melegágyakat készíteni s jó konyhakerti vető magvakról gondoskodni, nem is beszélve arról, hogy az öntöző müvek berendezése sem valami boszorkánymesterség: akkor bizouy a bulgár— török háború után a magyar közönségnek az a része fog legjobban sirni, amelyik rá van utalva arra, bogy a zöldséget és egyéb kerti terméket piacon vásárolja. Meg kell tehát ezt az országos sírást előzni. Még nincs késő. HÍREK. — Kinevezés. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön R.T. igazgatósága Tolnay Tivadart a levelezési osztály főnökét, cégvezetővé nevezte ki. — Kämmerer Ernő helyettesítése. Kammern- Ernő miniszteri tanácsos, országyülési képviselő, a Szépművészeti Muzeum igazgatója már hosszabb ideje betegen fekszik a Vörös Kereszt kórház szanatóriumában. Mivel felgyógyulásához hosszú idő szükséges, Zichy János gróf kultuszminiszter a múzeum beteg igazgatójának helyettesitésével Térey Gábor dr. udvari tanácsost, a muzeum ■"régi képtárának igazgatóját bízta meg. — Tanitóválasztás. A lengyeli róm. kath. osztálytaniiói állásra Noleisz Antal oki. tanító választatott meg. Nyilvánossági jog. A paksi magán polgári leányiskola nyilvánossági joggal felruház tatott. — Államsegélyek. A tolnai óvodáknak 800, a bátaszéki gazdasági ismétlő iskolánk 100, a kocsolai gazdasági ismétlőiskolának 100, a dombóvári gazdasági ismétlőiskolának 200 K államsegély utalványoztatok — Nyugdíjpótló államsegély Dncz József elaggott tanító részére 200 K nyugdijpótló államsegély utalványoztatok — Megdicsért pályamű. A Kisfaludy Társaság Széli er féle regény pályázatán Haiigh Béla volt szekszárdi tanár, jelenleg jászapátii gimnáziumi igazgató „Vitéz Háry János kalandjai“ cimü müve dicséretet nyert. —: Jegyzőválasztás. Zomba nagyközség képviselőtestülete ma töltötte be dr. Perczel Béla főszolgabíró elnöklése mellett a nyugalomba vonult Lnnova János főjegyző állását. A képviselőtestület egyhangúlag Sleib Mihály dőrypatlani jegyzőt választotta meg, aki egyike a járás legszorgalmasabb és legszimpátikusabb jegyzőinek. — Hitközségi élet. Bonyliádon a baptista hitközség, a tagok csekély számánál fogva beolvadt a budapesti hitközségbe. A pénzügyigazgatoság területén befolyt egyenes adókban es hadmentességi díjban (1866 korona), összesen 103 265 korona. Az egész évben befolyt egyenes adó 7,315.545 korona ; hátralékban maradt 330.570 korona. — Segédjegyzöi fizetésemelés. A leveli segédjegyző javadalmazását Tevel és Kovácsi község képviselőtestülete — Dieenty Pál jegyző indítványára — évi 240 korona lakbérrel felemelte. — Uj állami iskolák Tolnamegyóben. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pineze hely és Görbő községekben az 1913. évi szeptember 1-től állami iskolát dilit fél. Az állami iskola felállítása a pécsi gyermekmenhely kezdeményezésének köszönhető, mivel e községekben a gyermekmenhely tekintélyes számú gyermeket helyezett ki gondozásra.-—- Könyvtár. A m, kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a szemcsédi községi iskolának ifjúsági könyvtárt adományozott. — Megnyílt iskola Szekszárdon, a református iskola, mely járványos betegség miatt bezá ratott, fertőtlenítés után újra megnyilt. — Népszövetségi gyűlés. A kath. Népszövetség Szekszárdi Csoportja f. hó 9 én tartotta dr. Feni Ferenc apát-plébános elnöklete mellett évi rendes közgyűlését. — Dr. Fent Ferenc tartalmas megnyitójában összetartásra buzdG, tóttá a nagyszámban megjelent tagokat. Utána Horváth Ignác ig. tanító tartott tanulságos felolvasást az iskoláról. .Szépen kidolgozott értekezésében kiemelte a kath. iskoláknak mindenkor buzgón teljesített egyházi és hazafias misszióját.' Majd Meyer Lajos hittanár a Népszövetséget ismertette nagyobb vonásaiban. Hatalmas szónoki erővel festette le közéletünk betegségeit, a tár sadaliui bajokat, melyeket a népszövetség akar gyógyítani és eddig is gyógyított. Az elköltözött Szabó Géza szövetségi igazgató helyébe egyhangúlag Meyer Lajos hittanai- választatott meg. Ezután még több apró ügyet intézett el a közgyűlés. — Dalárdaestóly. A szekszárdi Dalárda —: mint már emliteltük is — liusvét hétfőjén rendezi zeneestélyét, amelyre az előkészületek már nagyban folynak. A dalárda csaknem naponkint; próbát tart, hogy teljesen uj, a népdalok leg szebbjeivel, lépjen megint a közönség elé. Mint értesülünk, Baján mozgalom indult meg aziránt, hogy a dalárdaestélyünkön minél többen vegyenek részt s igy néhány agilis úriember azon fáradozik, hogy ezt a kirándulást úgy a szekszárdiak, mint a bajaiak részére kellemessé tegye. — A Választói jog. Magyarország ez idő szerinti legfontosabb és a közönséget egyaránt érdeklő politikai kérdé*e a képviselői válaszlói jog kérdése. A javaslat már hetekkel ezelőtt került a parlament elé s most a választójogi bizottság tárgyalja. A javaslat a hírlapok révén nagyjából ismeretes. De a pártpolitikát szolgáló s legtöbb esetben nem tárgyilagosan iró újságok a javaslatnak nagyjából való ismertetése folytán a nagy közönséget könnyen befolyásolhatják s igy megfoszthatják attól, hogy Ítéletalkotásukban minden pártpolitikától, szenvedélytől menten, tisztán a javaslat tárgyilagos, higgadt áttanulmányozásával önálló ítéletet alkothassanak. Máskép formálódik azonban a javaslatról az ítélet, ha annak általános s részletes indokolása ismeretes s az a közönség mennél szélesebb rétegében, politikai pártállásra való tekintet nélkül közkézen forog. Ilyen fontos és a nemzet életében talán forduló pontot jelentő alkotásnál nagy súlyt kell arra helyezni, hogy a javaslatról a nemzet minden érdeklődő tagja saját közvetlen ismerete és megfontolása alapján alkossa meg ítéletét, nem hallgatva hangzatos frázisokra és hamis jelszavakra. A belügyminiszter ezért elhatározta, hogy a javaslatot és indokolását a lehető legszélesebb rétegeknek díjtalanul hozzáférhetővé teszi és módot nyújt arra is, hogy azt bárki jutányos árért, könyvárusi utón megszerezhesse. Ebből a célból a törvényjavaslatot és indokolását tartalmazó füzetekből a hatóságok utján a közigazgatási és egyéb közkönyvtáraknak egy-egy példány megküldetik és minden komoly érdeklődőnek — politikai pártállásra való tekintet nélkül — eg)r'egy ingyen példány rendelkezésére bocsáttatik. Ezen kiadvány különbéi} a Tisza Testvérek budapesti könyvkereskedő cégnél (II., Fő utca 12. szám.) e cég utján bármely hazai könyvkereskedésben 1 korona bolti árért beszerezhető. — Gyorsvonatok járatása a nagyvárad— fiumei vonalon- Szeged város tudvalevőleg félirt a kereskedelmi kormányhoz, hogy a nagy várad — fiiumei vonalon gyorsvonatokat is állítsanak be s a gyorsvonatokkal 3 ad osztályú kocsikat is járassanak. Szeged a feliratot pártolás céljából megküldötte Pécsnek is. A város tanácsa legközelebbi ülésén elhatározta, hogy az átiratot pártolólag fogja a hétfői közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés előreláthatólag tehát a szegedi felirathoz hasonló szellemben fog felírni a kereskedelmi kormányhoz a gyorsvonatok járatása érdekében azzal a hozzáadással, hogy a gyorsvonatokhoz akár Ujdombóváron, akár Bátaszéken Pécs is kapjon közvetlen csatlakozást. Sirolin" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. * ed: i: i 1 -«
