Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-11 / 99. szám

jut hozzá, mintha apróbb tételekben de- tailban vásárol.

A megállapodás szerint továbbá a Magyar Általános Hitelbank intézetünk igazgatótanácsában, igazgatóságában és íel- 1 ügyelő bizottságában egy-egy taggal képviselteti magát, aminek keresztülvitelére nézve az igazgatóság a legkészségesebben vállalt kötelezettséget, miután a Magyar Általános Hitelbank ezen kikötés érvényesítését semmi más föltételhez nem kötötte és az ő nagymennyiségű részvénybirtoka alapján nem gyakorolhat több jogot, mint bármely más részvényese az intézetnek, kinek 50 darab részvénye van, mivel alapszabályaink szerint ötvennél több szavazati jogot senki sem gyakorolhat.

Végül a megállapodás szerint intézetünk hitelszükségletét s egyéb pénzügyi ügyleteit a Magyar Általános Hitelbank utján fogja lebonyolítani olyképpen, hogy egyenlő föltételek mellett a Magyar Ált. Hitelbanknak nyújt elsőbbséget; a Magyar Általános Hitelbank különben a múltban is mindenkor annyi kulantériát tanúsított intézetünkkel szemben, hogy ügyleteink nagyobb részét eddig is nála koncentráltuk.

A Magyar Általános Hitelbankkal való legszorosabb érdekközösségünk intézetünkre nézve és általánosságban a közre nézve lényegében a következő előnyöket jelenti:

Jelenti elsősorban azt, hogy intézetünk eddigi szilárdságát és nívóját csak emelheti és újabban körülbástyázza ez a viszony.

Jelenti a betevő közönségre nézve azt a föltétien megnyugvást, mintha betéteit magánál a Magyar Általános Hitelbanknál helyezné el.

Jelenti a hitelnyújtás terén, hogy a jövőben teljesítőképességünk az eddigi mérveket is jelentékeny módon túlhaladja majd.

Részvényeseinknek azt jelenti, hogy egy olyan intézetnek kötelékébe tartoznak, melynél a legnagyobb részvénybirtokos : a Magyar Általános Hitelbank s amelynek vezetőségében ezen előkelő intézet részéről delegálandó kiváló szakférfiak foglalnak helyet.

Szóval ez a viszony azt jelenti, hogy intézetünk az ország legtekintélyesebb intézete erkölcsi és anyagi szolidaritásának védő szárnyai alatt áll.

A Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartoznak az ország legkitűnőbb ipari vállalatai, igy a Ganz-féle gépgyár és villamossági r.-t., a Danubius-féle hajógyár, a Beocsini cementgyár, a Fegyver és gépgyár, a Franklin-társulat, a Calderoni mü- és tanszer r.-t., a Fiumei rizshántoló és kőolaj finomító, a Magnezit ipar r.-t., a Pannónia kender- és lenipar r.-t. a Hungária gőzmalom r.-t., a Mezőgazdasági ipar r.-t. Kaposvárott, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási r.-t., a Magyar Fémkohó és Vegyipar vállalat, a Magyar Cukoripar r.-t. stb., stb., igy tehát ha a jövőben bármilyen nagyszabású ipari, gazdasági, vagy kereskedelmi életképes és reális vállalat alapításának lehetősége kínálkozik, lesz módunkban azt a mi társadalmunk bele- vonásával a vármegyénk területén megvalósítani és városunk és vidékének gazdasági érdekeit szolgálni.

Ez nem azt jelenti t. Közgyűlés, — én nem szeretek a szavakkal játszani — hogy mi máról holnapra virágzó ipari vállalatokat fogunk teremteni, hanem azt, hogy a normális gazdasági viszonyok beálltával meg lesz adva a mód és lehetőség arra, hogy a Magyar Általános Hitelbank közreműködésével, az ő bőséges tapasztalatainak, kiváló szakismereteinek, összeköttetéseinek s anyagi erőinek igénybe vételével lesz alkalmunk ilyen közhasznú köz- gazdasági intézményeket létesíteni, miután a legtöbb vidéki intézet éppen abba a hi19.'3 december 11.

bába esik, hogy kellő szakismeret, rutin és anyagi erő nélkül üzletkörét túlhaladó vállalkozásokba, hogy ne mondjam kalandokba bocsájtkozik.

A Magyar Általános Hitelbank pénzügyi alapításai közé tartozik továbbá a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet, a Transatlantic Trust Company Newyorkban, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, a Miskolci Hitelintézet, a Kroatische Allgemeine Creditbank Zágrábban stb., azonkívül van külön áruosztálya is, melynek fontosabb ágai: a gabona, cukor, szén, gyapjú stb. osztályok.

' Mindezek előrebocsájtása után kérem a t. Közgyűlést, hogy az igazgatóságnak az igazgatótanács és felügyelő bizottság által is jóváhagyott javaslatát, melyszerint alaptőkénk 1000 drb. uj 400 kor. n. ért. részvény kibocsájtásával 2,000.000 koronára emeltessék fel, elfogadni szíveskedjék és pedig oly módon, hogy:

1. 500 drb. részvényt a AJagyar Ált. Hitelbanknak engednek át, illetve vesz át 550 koronás árban,

2. a további 500 drb. részvény a régi részvényeseknek ajánltatik fel és pedig minden 8 drb. régi részvény után jut 1 drb. uj részvény szintén 550 koronás árban, mely összeg a részvényjegyzés alkalmával fizetendő le,

3. az elővételi jog gyakorolható f. é. december hó 11-től december hó 24 d. u. 5 óráig bezárólag,

4. a részvény kibocsájtással járó költségeket és illetéket az intézet viseli, melyeknek levonásával a névértéken felül befolyó felpénz az intézet tartalékalapjaihoz csatolandó,

5. az uj részvények birtokosai már 1914. évi január 1-től kezdve a régi részvényekkel egyenlően részesülnek az 1914 üzleti év eredményében.

A közgyűlés helyeslése többször szakította félbe a tanulságos s minden izében magasabb pénzügyi tudással, közgazdasági szakismerettel felépített beszédet s annak befejeztével lelkesen megéljenezte, sőt végül meg is tapsolta dr. Leopold Kornél vezérigazgatót, aki kérte az igazgatóság jól megfontolt javaslatának elfogadását.

A részvényesek közül elsőnek báró Jeszenszky István emelkedett szólásra,, aki meleg, elismerő szavakkal adott kifejezést a részvényesek nagy köszönetének úgy az igazgatóság, de legkivált a vezérigazgató iránt, mint aki nagy tudással, sok fáradozással s mindenesetre kiváló ügyességgel — mert nem hihető, hogy egy olyan hatalmas pénzintézet magától kereste volna a bankkal való érdekközösséget — hozta létre ezt, az intézetre oly nagy előnyöket jelentő összeköttetést, indítványozza, hogy a sokat és oly sikeresen fáradt vezérigazgató érdeme jegyzőkönyvileg is megörö- kittessék.

Utána Salamon Ármin a tolnavármegyei OMKE elnöke, a pécsi iparkamara kültagja örömének adott kifejezést, hogy a mostani válságos időben, melynek hatását első sorban az ipar és kereskedelem érzi meg, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a jövőre nézve ilyen szép perspektívát és nagyszabású fejlődést Ígérő megállapodással állott elő és egyúttal felhasználja az alkalmat, hogy a múltra nézve is a kereskedők és iparosok nevében elismerő köszönetét fejezze ki a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak, amely a kereskedelemmel szemben a legnehezebb időkben is kiváló előzékenységet tanúsított.

E két felszólalás után gróf Apponyi Géza elnök is a legmelegebb elismeréssel köszönte meg a részletes, kimerítő s minden tekintetben alapos ismertetést s pótolni akarja annak mégis, szerinte egyik hiányosságát, hogy t. i. belőle a személyi

TOLNAVARMEGYE és a KQZKKI >KK

3

érdemek és tekintetek egyátalán kihagyattak, igy az eljárt szakértő kiküldöttek levélbeli nyilatkozatai nyomán a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg az intézet szakavatott vezetéséről s arról a számtalan sok előnyről, mely az érdekközösségbe jutás által minden egyes részvényesre, de legkivált az intézetre, annak jövendő fejlődésére származik, a maga részéről is a legnagyobb örömmel hirdeti ki a közgyűlés egyhangú határozatát, amellyel az alaptőkének 2 millióra való felemelését kimondja s amellyel a közgyűlés egyúttal jegyzőkönyvileg is elismerését fejezte ki a vezérigazgató és az igazgatóság iránt.

Miután dr. Leopold Kornél vezérigazgató a maga és igazgatótársai nevében hálásan megköszönte a szép ovációt, a közgyűlés áttért a még hátra levő pont elintézésére s az igazgatóság javaslatához képest módosította az alapszabályok egyes szakaszait, amelyek az uj helyzethez képest változtatásra szorultak.

A módosítások egyhangú elfogadása után gróf Apponyi Géza elnök köszönetét mondott a részvényeseknek a meleg érdeklődésért s Bernrieder Józsefnek korelnöki működéséért, a közgyűlést bezárta, amely igy az elnök lelkes éljenzésével véget ért.

Közgyűlés után az intézet igazgatósága és tisztikara dr. Leopold Kornél vezérigazgató vezetésével testületileg tisztelgett az uj elnöknél. — r.

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta december havi ülését Kovács Sebes- tény Endre főispán elnöklésével.

Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Pulv Iván közgazdasági felügyelő, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Bernrieder József, Simontsits E'e- mér országgyűlési képviselő, Bernrieder János, Török Béla, Sass László, Fekete Ágoston, Simon Rudolf kir. ügyész, Sigora Lajos törvényhatósági főállatorvos. ^Elmaradásukat igazolták: Schell József báró, Orffy Lajos, Sztankovánszky Imre dr. országgyűlési képviselő.

Kovács Sebestény Endre főispán az ülést megnyitva, meleg szavakkal üdvözölte Simontsits Elemért, aki mint a közigazgatás választott tagja, ezúttal először vett részt az ülésen, kérve őt, hogy ugyanazon ügyszeretettel és buzgalommal vegyen részt a bizottság munkájában, melyről mint alispán és mint főispán tanúságot tett, mire Simontsits Elemér köszönetét fejezte ki a megtiszteltetésért, Ígérte, hogy a megyei közügyekben továbbra is az eddigi önzetlenséggel és buzgalommal fog eljárni, amely kijelentést a bizottság örömmel vett tudomásul.

Szekszárd r. t. városnak a vásártér legeltetése tárgyában hozott határozata megsemmi- sitteíett.

Dr. Zoltán Jenő görbő-pincehelyi izr. hitközségi elnöknek bejelentése, hogy Deutsch Dávid főrabbi a görbő pincehelyi rabbi-állásáról lemondott, elbírálás nélkül visszaadatni rendeltetett.

Özv. Daróczy Tamásné és Daróczy Zoltán panasza Csámpa puszta elnevezése tárgyában elutasittatott.

A vármegye adói. Tolnavármegye területén f. évi november végéig esedékes volt 7.874,049 korona 25 fillér mindennemű kincstári követelés, ebből befolyt 6 897,322 korona 37 fillér és igy a hátralék 976,726 korona 88 fillér. November havában befizettetett összesen 1.028,923 korona 83 fillér, mely eredmény a tavalyinál kedvezőtlenebb 33,358 korona 31 fillérrel.

A kir. tanfeiiigyelöség DOvember hónapban meglátogatott 16 iskolát. Súlyosabb kifogás alá esett a majsa-pusztai uradalmi, a kistápéi és a kiskajdacsi iskola ; a majsai tisztátalan volt, Kis- tápén az uradalomnak, mint iskolafentartónak sür gősen épitenie kell, ellenkező esetben az iskola községi jelleggel fog rendeztetni, a kiskajdaesi- ban rendellenes tanítási szünet volt. Györkönv- ben, Földes pusztán és Pusztahencsén túlzsúfoltság állapíttatott meg. Diósberényben, Szakadáton, Udvariban az állam a felajánlott községi hozzá járulással hajlandó állami ovóiskolákat szervezni,