Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-10-30 / 87. szám
2 meg nem vonhatjuk. Ezt a törekvést az eddiginél is fokozottabb mértékben kell érvényesíteni. A város bevételeit fokoznunk kell egyrészt az eddigi jövedelmi tételek emelésével, másrészt uj jövedelmező beruházásokkal, különösen pedig az egész vonalon alkalmazandó szigorú takarékossággal, a városi gazdálkodás ellenőrzésével, mi ha megvalósittatik, a pótadó, mety most tagadhatatlan magas és méltán ad okot zúgolódásra és elégedetlenségre, rövidesen leszállítható lesz. Erre nemcsak törekednünk kell, hanem ez elérhető, sőt biztosítandó is. F. NI. Jegyzögyülés. A „Tolnovármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesülete“ október hó 28-án a, vármegyei székház nagytermében tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Purt Adolf elnök emelkedett hangú megnyitó beszédben rámutatott arra, hogy az egye sülét ezen közgyűlésével 30 ik évi fennállását zárja le és kiemeli azokat az eredményeket és sikereket, amelyeket az egylet a lefolyt 30 év alatt, működésével elért. Megemlékezik arról, hogy a kormány benyújtotta a községi- és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot amelyért a Tolnavármegyei jegyzői egylet is már évek óta küzdött. Ez a javaslht ugyan nem elégi ti ki a jegyzői kar kívánságait, mert nélkülöz sok olyan dolgot, amelynek kivivása eddig nem sikerült. Remélhető azonban, hog a községi közigaz gatásnak küszöbön álló reformálása alkalmával a jegyzői karnak eddig nem teljesült kívánságai is teljesedésbe fognak menni. Összetartással, egységes, akarattal teljes munkálkodással sikerülni fog az eddig nem teljesült óhajokat is kivivni és azzal a kívánsággal nyitja meg a közgyűlést, . hogy ez minél előbb teljes mértékben sikerüljön. A felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Kommandinger Kálmánt és Zsigmond Elemért kéri föl. Felolvassa ezután tartalmas, szépen megirt elnöki jelentését. Az elnöki jelentés nagy terjedelménél fogva itt nem közölhető. Kivonatos köz lése nem adná vissza teljes mértékben annak tartalmát és szépségét. A közgyűlésről felvett jegyzőköny a legközelebbi jövőben egész terjedelmében fog lapunkban közöitetni, ebben az elnöki jelentés is bentfoglaltatik. Ajánljuk a köz gyűlésen jelen nem volt jegyző urak figyelmébe. A közgyűlés az elnöki jelentést egyhangúlag tudomásul vette és azzal kapcsolatban elhatározta, hogy a Milleniumi ösztöndíj alap tőkéjéből a jegyzői árvaháznál egy 6 ik alapítványt létesit és hogy a folyó év aug. 3 án Kliires Antal főrendezősége alatt megtartott jegyzői mulatság 720. K tiszta jövedelmét a milleniumi alaphoz csatoltatja. A uj anya, a mostoha, mindig panaszkodott reá. Atyja szigorúan büntette. Most is panaszkodik az ártatlanra, de apus ma nem büntet. Olyan szomorú. A kis baba az imakönyvvel játszott atyja térdén s most hullott ki belőle a vadrózsa s a fakuló kézirás . . . Az apa fölemelte, hosszasan végignézte, majd meg — látszólagos benső küzdelem után — kicsiny lő mosollyal a kandalló tüzére vetette ifjúsága, szerelme, családi boldogsága ábrándos zálogát. Leld szemeivel azonban még mindig látta e sorokat: „Ha emlékéből ki akar törölni, ha mást akar boldogítani szerelmével, tépje szét ez emléket és felejtsen el örökre!“ . . . Nagyot lélegzett, mintha lidércnyomástól szabadult volna meg, arcát örömsugár ragyogta át, nem kinozta többé egy emlékezet fájdalma. Fájdalomtól sujtottan tért a szegény asszony panaszával a szomorú füzhöz viszza és többet sohasem kívánkozott az emberek közé . . . Alig szállott hüs sirjába, kigjult hantján is a kegyelet mécsese. Leánykája otthon siránkozott egyedül, csak a hűtlen férj borult fejfájára s az, aki szivét a drága halottól elrabolta, ridegen állott meg mellette. Mécsláng lett a férj szerelme s a második feleség közönnyel., tépte meg bokrát a harmatos virágnak, azután hazamentek. S onnan a sir mélyéből, onnan „de profundis“ kiáltja zokogva szive mélyéből az első feleség: „Egy évre újra felejtenek! . . . * Láttam őket, mikor hazamentek. Egymáshoz simultak, hogy ne érezzék annyira a hervadás hideg leheletét, pedig hiába, mindhiába! . . . Te könyörtelen asszonyi lélek hidd el nekem: „Ma másnak fáj, holnap neked!“ ' ~ Az elnöknek szépen megirt jelentés tartalmas összeállításáért jegyzőkönyvi elismerést és Oravszky László indítványára, minthogy az egyesület 30 éves múltjának sikerei legnagyobbrészt Purt Adolf nevéhez fűződnek, ezen elismerésen felül az elnöknek eddigi kitartó buzgóságáért és rendkívül értékes tevékenységéért a közgyűlés lelkes éljenzés között köszönetét szavaz és neki további sikeres köztevékenységéhez hosszú egészséges életet kíván. Purth Adolf egyleti elnök a lelkes óvációt meghatottan köszöni meg és Ígéri, hogy tehetsé gét és szorgalmát a jövőben is az egyletnek rendelkezésére fogja bocsátani. Az 1912. évi egyleti, millénium-alap és Klimes Antal-alapitvány számadásokat a közgyűlés elfogadta, Janosits Károly egyleti pénztárnoknak a további felelősség alóli felmentvényt megadta és részére ügybuzgó működéséért köszönetét szavazott. A milleniumi alapból a Klimes Antal-alapit- ványt 1914. január l-étől 2000 koronára kiegészítteti és ezzel cselekvőképessé teszi. Az 1914. évi költségvetést a közgyűlés megszavazta és a tagsági dijat 7 koronában állapította meg. A békésvármegyei jegyzői egyesületnek a kamatteher vallomási ivek kiállításáért a községi jegyzőt megillető jövedelem megváltása iránti átiratához a közgyűlés hozzájárult. Az országos jegyzői egyleti alapszabályoknak Békésvármegye jegyzői egyesülete által javasolt oly értelmű módosítása felett, hogy a közgyűlés tisztujitás előtt saját kebeléből 7 tagú kijelölő bizottságot válasszon, a közgyűlés napirendre tért és a tolnavérmegyei jegyzői egyletnek az országos jegyzői egylet alapszabályainak oly- képeni módosítása iránti indítványát, hogy az egyesület tisztviselői névszerinti titkos szavazás mellett választassanak és az ügyrendnek a kijelölő bizottságról szóló része helyeztessék hatályon kívül — fentartja. Az országos ügyvédszövetségnek a jegyzői magánmunkálatok megszüntetése tárgyábani átiratához hozzá nem járult, mert éppen a vidéki központoktól távol lakó nép érdeke kivánja meg, hogy a jövőben is a községi jegyző készítse jogi és közigazgatási beadványait és a falu népének jogi tanácsadója legyen. A mostani jogszokásnak fentartását óhajtja még abban az esetben is, ha a jegyzőket a magánmunkálatokból származó jövedelem elvesztéséért kárpótolnák. — A jegyzőt helyi ismerete is predesztinálja arra, hogy a kérdéses magánmunkálatokat közönségének jól felfogott érdekében a jövőben is végezhesse. Az ungvármegyei jegyzői egyesületnek a családi értesítők kiállítása és megújítása iránt előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyv felvétele helyett nyilvántartás vezetése tárgyábani tett indítványához, a közgyűlés hozzájárul. Az „Erzsébet“ jegyzői árvaház igazgató- tanácsába az elnök mellé Oravszky Lászlót és Öllé Mihályt választotta meg. A választmány javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegyei jegyzői egylet részéről történendő, valamint a jegyzői árvaház gyűléseire való kiküldetések alkalmával a kiküldöttek az egyleti pénztár terhére a II. osztály vasúti féljegy árát, szállásért naponként 5 kor., nappalra 8 kor., nappalra és éjjelre 12 korona napidijat számíthatnak fel.' Elnök javaslatára a közgyűlés tagjainak lelkes éljenzése közben az egylet tiszteletbeli tagjaiul Forster Zoltán várm. alispán és dr. Eri Márton várm. főjegyző megválasztattak. A folyó hó 31-én megtartandó országos jegyzői egyleti közgyűlésre kiküldötteknek a köz- g'ülés határozatilag azt az utasítást adta, hogy hassanak oda, miként a közgyűlésen olyan határozat hozassák, amely szerint a községi- és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozása alkalmával a törvényhozástól kérvé- nyeztessék, hogy a fizetések kiegészítésébe a községek által jegyzőik részére 1904. év óta megszavazott személyi, drágasági és korpótlék ne számíttassák be, hogy családi pótlék !is állapit- tassék meg, hogy a II. III. stb. jegyzők illetve segédjegyzők részére lakbér is biztosíttassák, végül, hogy a községi jegyzők köztisztviselői jellege is törvénybe iktattassék. Czéh Ferenc indítványára elhatároztatott miként a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz a községi jegyzők és segédjegyzők által vármegyei- és járási jegyzői egyleti köz- és választmányi gyűléseken való megjelenésük alkalmával felszámítható napidijakra, fuvardíjakra, illetve természetbeni fuvarokra vonatkozólag alkosson vármegyéi szabályrendeletet. Több, csekélyebb jelentőségű tárgy letár- gyalása után következett a tisztujitás, amelynek eredménye a következő : Megválasztattak : Elnökké: Purt Adolf, alelnökivé : Illés Gyula, főjegyzővé : Virányi Károly, aljegyzővé : Huber Ferenc, pénztárnokká : TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 október 30, Zsigmond Elemér. Választmányi tagokká, a dombóvári járásból : Czéh Ferenc, Laskó Dezső és Takács József, a dunaföldvári járásból : Niefergall Nándor,, Takács G)ula és Szepesi János, a központi járásból: Kardos István, Janosits Károly és Öllé Mihály, a simontornyai járásból : Ludvig József, Klimes Antal és Oravszky László, a tamásii járásból : Cholnoky Lajos, Keszler Károly és Névery Árpád, és a völgységi járásból : Sze- pessy Kálmán, Ugrósdy Aladár és Reitberger István. Miután még a közgyűlés a folyó hó 31 én megtartandó orsz. jegyzői egyleti közgyűlésre a tolnamegyei jegyzői egylet képviseletére Purt Adolf elnököt, Virányi Károly főjegyzőt, továbbá: Cholnoky Lajost, Klimes Antalt, Niefergall Nándort, Névery Árpádot, Szepeísy Kálmánt, Lágler Sándort, Hegedűs Mátyást, Ugrósdy Aladárt és Reitberger Istvánt kiküldötte,- elnök a közgyűlést, amely maradandó emlékét hagyott hátra a jelenvoltak lelkében, — bezárta. Tolna, 1913 október 29. Virányi Károly, egyl. főjegyző. A tolnamegyei pénzintézetek értekezlete. A Simontornyai Takarékpénztár kezdeményezésére a tolnamegyei pénzintézetek folyó lió 28-án délután a Szekszárd Szálló kistermében értekezletet tartottak, amelyen a következő megyebeli pénzintézetek, illetve azok képviselői vettek részt: A Simontornyai Takarékpénztár képviselve Lőivy Jakab igazgató és László Gyula főkönyvelő által, a Bonyhádi Takarékpénztár képviseletében Honig Albert alelnök, a Bonyhádvidéki Takarék és Gazdasági Bank rt. képviseletében Fleisclunann Lipót vezérigazgató, a Dombóvári Takarékpénztár képviseletében Nagy István igazgató, a Tolnai Polgári Takarékpénztár képviseletében T^nzlinger Lajos vezérigazgató és Vesz- prémg Győző ügyvezető főkönyvelő, a Tolnavidéki Takarékpénztár részéről Ábrahám Gyula ügyvezető-igazgató, a Tolnai Népbank képviseletében Bíró Arthur ügyvezető, a Tamási Takarék- pénztár képviseletében Hirsch Ignác alelnök, a Tamási Hitelbank képviseletében dr. Debreczeni József alelnök, a Gyönki Takarékpénztár képviseletében Várkonyi Imre igazgató, a Hőgyészi Takarékpénztár részéről Lőwenstein Bernát igazgató. A Szekszárdi Takarékpénztár képviseleté- Leicht Lajos igazgató, a Szekszárdi Népbank ré- széről Schneider János ügyvezető-igazgató és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank képviseletében dr. Leopold Kornél vezérigazgató jelent meg. A Magyar Pénzintézetek Országos Egyesülését dr. Nyáry Pál főtitkár képviselte. Elmaradásukat kimentették a Dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank és a Pinczehely Görbői Takarékpénztár. Lőwy Jakab a Simontornyai Takarékpénztár igazgatója üdvözölvén a megjelenteket, rövid beszédben adta elő ama indokokat, amelyek intézetét a megyebeli pénzintézetek tömörülésének kezdeményezésére bírták. Ezután a megjelentek fölkérésére dr. Leopold Kornél vezérigazgató a következőkben ismertette a Magyar Pénzintézetek Országos Egyesületének és ezek kebelében megalakuló megyei körzeteknek célját és rendeltetését. A MPOE. a vidéki pénzintézetek erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédését tűzte ki céljául. Valamint a gazdák érdekeit az OMGE, a kereskedők és iparosokét az OMKE és ezek körébe tartozó megyei gazdasági egyesületek, vagy pedig fiókok képviselik és mozdítják elő, épugy a Magyar Pénzintézetek Országos Egyesülése a vidéki pénzintézetek érdekeinek ápolását tűzte ki feladatául, aminek már eddig is szép ereménnyel tett eleget. A 40 év előtt létrejött magyar kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései annyira kezdetlegesek és elavultak, e törvény létrejötte óta oly nagyarányú fejlődés és átalakulás történt, hogy a részvénytársaságokról szóló törvény hézagainak és a mostani hitelszervezet fogyatkozásainak pótlása végett sürgős re/ormálásra szorul. — Ez a reform életbevágó fontossággal bir nemcsak a pénzintézetekre nézve, hanem országos közgazdasági szempontból is. Az Összes szakértők tisztában vannak azzal, hogy a mostani helyzet tarthatatlan és vitális érdekek követelik és sürgetik a részvénytársaságok működési körét körülbástyázó reformoknak mielőbb való megoldását. Szükséges törvényhozói beavatkozással a Magyarországon gomba módra szaporodó pénzintézetek további szaporodásának gátat vetni. — Magyarországon, ebben a tőkeszegény országban tízszer annyi a pénzintézet, mint Ausztriában, mert azok alapítását a törvény nálunk csupán né-