Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-02-06 / 11. szám

X*lll. IX. évfolyam.

____________■■■.V . «1. »lám. Szekszárd 1313 február 6.

Előfize

tési ár:

Egész évre . .16 korona.

Fél évre .... 8 „

Negyed évre ... 4 „

Ejy Szám ára , 16 fillér.

■Kifizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda é? papirkereskedés r.-t. Szekszárdon.

Ege» *zimok ugyanott kaphatók.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőségi teleron-szam: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II.

Szerkesztőség :

Bezerédj István-utca 5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő oswt«! közlemények.

Kiadóhivatal :

Béri Balog Ádám-utca 42.

Az előfizetési pénzek és hirdetések ids küldendők.

Néptanítóknak,

ha az előfizetést egész évre előre I • küldik, 8 kor.

Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL.

Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN.

Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY.

Laptulajdonosok a szerkesztők.

A király levele.

A hercegi postás 4-én délután . adta. át a Czarszkoje Szeloban Ferenc József levelét Miklósnak, a minden oroszok cárjának és minden szlávok pátrónusának. Maga az a tény, hogy ez a levél megiródott, alapos reményt adott arra, hogy a nemzetközi feszültség a mérgéből sokat engedett. Uralkodók — és azt lehetne mondani : különösen Ferenc József, Európa koronásainak doyenje — nem Írnak egymáshoz levelet, ha annak barátságos fogadtatása felől korábban biztosítékot nem kaptak. Hozzá kell tenni, hogy a levél elküldése is szokatlan, ünnepies és jelentős tormák között, a közvéleménynek hivatalos értesítése mellett történt. Föl kellett tehát tenni, hogy a Hohenlohe hercegre bízott levél, amennyiben az tényleg a balkáni háborúval függ össze, a cár előzetes tudtával megy és olyan hangulatot fog találni, amelyben nemcsak a szives válaszadásra, de a béke egyengetésére is meg van a készség.

Ma azután részletek érkeztek a levél tartalmáról. Autentikusnak ezeket a híreket még nem lehet mondani, de következtetésnek is elfogadható, amit jelentenek. A Balkán háború, ha újra kitört is, nem tarthat soká. Az uj török kormány is ennek a fanyar tudatára ébredt és igyekszik a védelmi álláspontnak mentői kisebb kockázatával bevárni az időt, amikor Driná- poly elesik. Akkor megköthető a béke. Drinápolynak átengedése kitörésre késztette a belső elégedetlenséget; ám, ha Driná- polyt elveszik, arról az uj török kormány nem tehet; abban, mint Allah akaratában meg kell nyugodni, és azután jöhet a békekötés.

Mi történik azután ? A király levele ezt a kérdést érintette és ennek az elintézését akarja. Ha a török békekötés megtörténik, akkor őrültség lenne tovább megtartani a hadi készenlétnek azt az állapotát, amelybe Ausztria—Magyarország és Oroszország belekényszerültek és amely mindakét országtól rengeteg áldozatot követel és a bizonytalanság, az aggodalmaskodás kárait hozza magával. Ma már mindakét ország a teljes semlegesség álláspontján van. A szerb konfliktus, amely végső okon esetleg beavatkozásra, vagy összeütközésre adhatott volna alkalmat, el van intézve. Ha tehát a csataldzsai vonalon megszűnik a harc, akkor a két nagyhatalom sebtiben megkezdheti a leszerelést.

A király — a tegnap kézbesített levélről szóló hírek szerint — ennek érdekében fordul a cárhoz. Állítólag február 10-ére teszik az időt, amíg a függő kérdések elintéztelek s amikor az európai leszerelésről szó lehet. Hogy miért épp február 10-ére, — ennek a megokolása hiányzik. Hat nap alatt sok minden történik és a béketárgyalások elnyujtása után a balkáni szövetségesek nem igen lesznek hajlandók újabb hosszú disputára ; de hat nap alatt

könnyebben lehetett megteremteni a világot, mint a világbékét.

Azonban, ha a dátumban csalódás következik is be, Európa bizonyára könnyebben sóhajt föl a két uralkodó tárgyalásának hírére, amelyet remélhetőleg a megállapodás fog követni. És lelkes örömre számíthat az itt, ahol a munkáskezek nagy sokaságát vonja el keresetétől, hivatásától a rendkívül elhúzódó hadi készenlét. Hogy ezért elengedendő fegyvergyakorlatok fognak kárpótlást adni, kevés vigasztalást kínál a behivottaknak,

A világtörténelemnek nem a legapróbb epizódja: a béke-császár levele, a békecárhoz. Ferencz Józsefet mindenesetre inkább megilleti a béke-császár cim, mint II. Miklóst, a kin az uralkodása elején mondott beszédei révén maradt meg, többnyire ironikus használatban ez a jelző. — Ferencz József, aki a legszélsőbb törekvések között is megmaradt annál a szavánál : „nem akarok háborút“, az események kínálkozó fordulatát felhasználja arra, hogy a félháborut jelentő mai állapotot is mihamarabb megszüntesse. Olyan lépés ez, ameíy fokozott erővei váltja ki a rajongást, a hódolaton felül való szeretet az alattvalók szivéből.

Február 10 . . . Szép lenne, ha biztosra lehetne venni, ha komolyan lehetne számlálni addig a napokat, tartalékosok szabadulását, nyomorúság csillapultát, elviselhetetlen bajok múlását várva. De ha nem tizedikén, talán nem sokkal azután, egy másik dátum hozzi~ meg : Ferencz József levele után már hinni lehet, hogy hamarosan itt lesz.

A képviselőház őrei.

A képviselőház törvénykönyvbe iktatta, a parlamenti őrséget, amelynek az a rendeltetése, hogy átvegye a rendőri kordon szerepét.

Tisza István személyesen dolgozta ki a parlamenti őrség szervezeti szabályzatát és a honvédelmi minisztérium megbízottjaival egyetértésben a szolgálati szabályzatát. Mindkét szabályzat nyilvánosságra jut néhány nap múlva. Az őrség szigorú fegyelem alatt álló katonai testület, amely azonban teljesen független a végrehajtó hatalom közvetlen befolyásától és kizárólag a Ház elnökének rendelkezése alá tartozik. A szolgálati szabályzat igy határozza meg az őrség feladatát:

A képviselőházi őrség rendeltetése az, hogy a képviselőházban az élet , vagyon- és személy- biztonságról gondoskodjék.

Katonai osztályozás szerint a képviselőházi őrség az úgynevezett elit csapatok között foglal helyet. Körülbelül olyan, mint a koronaőrség vagy a darabont testőrség. Törvény szerint az őrség hatvan tagot számlál. Egyelőre három tisztje, hat altisztje (főtörzsőrmestere) és negyvennyolc palotaőre lesz a parlamenti gárdának. Az őrség parancsnoka őrnagyi rangban van, esetle g alezredes vagy ezredes, a helyettese százados, őrnagy vagy alezredes, a harmadik tiszt pedig százados vagy főhaduagy. Már eddig is nagyon sokan jelentkeztek a közös hadsereg, a honvédség és csendőrség tisztikarából és altisztjei közül, de a Ház elnöke, akit a kinevezés joga illet, csak néhány nap múlva dönt a kérvények fölött. —- Minden - esetre a legjobb, mondhatnánk: legelőkelőbb elemet fogják kiválogatni.

Sokakat érdekel bizonyára az is, milyen gázsija lesz az őrség tisztjeinek és legénységein ok. A fizetés megfelel a hadseregnél rendszeresített fizetésnek és pedig minden fokozatban, de külön pótlékot kapnak. Ezt a pótlékot a parlament szavazza meg. Az őrség legfőbb parancsnoka a Ház elnöke, de rendelkezik vele a háznagy is. Törvénykezési jogszolgáltatási szempontból az őrség a honvédbiróságok alá tartozik. A tisztek állása örökös, a legénység tagjai hat évről hat évre változnak. Azokat a tiszteket és altiszteket, akik a közös hadsereg vagy haditengerészet kötelékéből lépnek át a parlamenti őrséghez, nyomban beosztják a honvédséghez. Magyar állampolgároknak kell lenniök és magyarul tökéletesen beszélniük.

Az őrség tagjai egyelőre a képviselőházban kapnak szállást. E célra megfelelő helyiségeket bocsátanak rendelkezésére. Később egész külön kaszárnyát építenek az őrség számára. A gazdasági és közigazgatási ügyek az illető hivatalok hatáskörébe tartoznak. — A tisztek gyalogsági tisztikardot, a palotaőrök szolgálatban rüvidebb kardot viselnek. Azonkívül az őrség valamennyi tagját ellátják revolverrel. Szolgálaton kívül a palotaőrök is gyalogsági tisztikardot viselnek. — Külön paragrafus állapítja meg a fegyverhasználat jogát, amely nagyjában a csendőrségi szabályzat fegyverhasználati utasításához hasonlít. Csakhogy az esetek, amelyekben a parlamenti őrség használhatja fegyverét, sokkal precízebben vannak meghatározva s itt az a tendencia irányította Tisza Istvánt, hogy az őrség tagjait mindenféle inzultus ellen megvédelmezze. — A képviselőház palotájában csak az őrség látja el a szolgálatot. Csakis elkerülhetetlen szükség esetén lehet alkalmazni az országházán kívül. — A képviselőház elnökének joga van az őrség tagjait zárt ülés alatt is az ülésteremben tartani.

A parlamenti őrség egyenruhájának formáját Bernolák János, a honvédelmi minisztérium főintendánsa már elkészítette. A palotaőröknek fekete attilájuk lesz, amely a koronaőrök uniformisához hasonlít, de könnyen megkülönböztethető tőle. Magyar nadrágot és magyar csizmát viselnek. Az attilát sokszínű zsinórzat disziti. A tisztek egyenruhája csak annyiban különbözik a legénységétől, hogy piros fonalakkal átszőtt arany- zsinórzat lesz rajta.

Néhány nap múlva a hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter pályázatot fog hirdetni az őrség tiszti és legénységi állásaira. Minden pályázónak jelentkeznie kell. Február végén jár le a pályázat, amiből kitűnik, hogy az őrséget a jövő hónap végén fogják megszervezni.

VÁRMEGYE.

— A igazoló választmány ülése. Tolnavármegye törvényhatóságának igazoló választmánya folyó évi február hó 10-én, délelőtt 10 órakor, Orffy Lajos elnöklésével, a vármegyei alispáni hivatalos helyiségben ülést tart. Tárgy : az 1912. évi november hó 28-án megtartott bizottsági tag választásokról felvett jegyzőkönyvek megvizsgálása.

— Az alispáni hivatal 1912. évi ügyforgalma. Az alispáni hivatal ügyforgalma az 1911. évihez képest jelentékenyen emelkedett. Az alispáni hivatalhoz 1912 év folyamán 220888 darab alispáni, 3264 darab közigazgatási bizottsági, 721 kihágási, 108 központi választmányi és 2416 útlevél iránti kérelem érkezett he.

— Elöljáró választás. Hant községben Gasz

György pénztárnok lemondott s helyére Breitling Péter választatott meg. — Záuod községben a Breitenslein György biró lemondása folytán megüresedett helyre Wébcr Jakab, eddigi Il-od biró választatott meg s ennek helyére pedig Dóm Antal. , .