Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-10-27 / 86. szám

2 Ugyebár Dem nehéz kitalálni, hogy ha Triesztbe szabad magyar fehér rabszolgákat száll!tani, ak­kor a „Canadien“ is szüretel. Mióta az „Osztrák“ megkapta a magyar embervásári jogosultságot, egyszerre megkétszereződött a magyarországi ki­vándorlók száma. És pedig nem a rokkantak, a bénák, a csonka- bonkák rohantak oly nagy számban kifelé, hanem a nagyon is éptestüek, kiket a bölcs amerikai politika kívánatos be vándorlóknak szukott nevezni, akik egy neraze déken át egészen amerikaiakká válnak, -—kiknek gyermekei már nem szivesen, vagy egyáltalában nem beszélnek magyarul, kik tehát tiszta veszte­séget jelentenek a népmozgalmi mérlegen. A „Volturno“ az „Uránium“ hajóstársaság rozoga csónakjának elsüllyedésekor kiderült, hogy az elsülyedésre kárhoztatott lélekvesztőn is százon felül volt a magyarországi kivándorló, kik aligha mentek ki a határrendőrkapitányok tudtával és beleegyezésével. Általános jogbölcsészeti elv, hogy minden ember szabadon választhatja meg letelepedési he lyét, ahol életét le akarja élni. Azonkívül azt is halljuk, hogy Magyarország nem börtön, almi a kivándorolni akarókat vissza lehessen tartani s mintegy bebörtönözni. Ezek a szép elméleti böl­csességek azonban mind semmisek egy még na­gyobb érv mellett, mely igy hangzik : „Ezer év óta áll fönn az ország, melyet őseink erénye és államfentartó bö'csesége szer­zett meg szamunkra. —- Szent kötelességünk ez országot legalább is olyan állapotban megtartani a magyarság számára, mint a milyenben mi elő­deinktől átvettük, Ha mindenki, egyéni szabad­ságára hivatkozva kitakarodik az országból, ki tartja azt fönn? Pedig Neked virulnod kell, oh hon ! — mondá egyik nagy költőnk s ezért min­dent el kell követnünk, hogy megtörténjék, még az egyéni elméleti szabadság korlátozásával is. Tehát a kivándorlást, melynek utján évenként négy mohácsi veszedelmet szenvedünk (pedig egy is milyen végzetes volt!) mindenképen kor­látolni s a nép jobb létbe helyezésével teljesen meg kell szüntetni.“ Lehet e beszéd reakcionárius, haladás­éi lenes, de mikor a haladás és szabadéi vüség egyenlő az Amerikába kihaladással és Magyar- ország kihalásával, akkor inkább leszünk reak- cionáriusok és meg akarjuk tartani a hazát, mint legyünk szabadszellemüek és elveszítsük a hazát. Nekünk minden munkáskéz elvesztése, melyet tőlünk akár az Egyesült Államok, akár Canada nyer el, egy magyar halottat jelent, pedig elég gazdasági és politikai kolera pusztítja az orszá­got. Mi nem veszíthetünk el annyi igazán szük­séges munkáskezet, mikor itthon némely megyé­ben csak a tátongó, éhes szájak maradnak. A hazaküldött 150 millió korona szép do­log, de azok a papir-dollárok sem nem szánta­nak, sem nem aratnak, mint az ég madarai, csak a türhetlen drágaságot növelik. Tehát — videant consules ! * * nertorony kilátóján szemünk elé tárul a hasonlít hatatlanul szép látvány, a szépséges Nürnberg város elragadó képe. * És ha napjaink igazságszolgáltatását látjuk : a bűnügyek aktaszerü elintézését, a humánus büntetés nemek határtalan voltát, amelyek a bű­nöst meg nem törik és nem javítják ; ha azt vesszük észre, hogy fogságából akárhányszor mint­egy megdicsőülten lép vissza környezetébe a bicskázó, vérontó gazember és a csaló, az élelem- hamisitó stb. gaz utón összeharácsolt nagy nye­reségéből aránylag csekély büntetésösszeg lefize­tése után megint csak folytatja merényleteit a közönség ellen, bizony bizony irigyeljük a jó régieket, akik hathatós eszközökkel tudták meg­védeni érdekeiket. — Mégis csők jó, hogy annyira civilizálód- tunk, gondolják magukban a csirkefogó és lókötő urak és a rangban társaik. Városok adóssága. Amikor alig múlik el nap anélkül, hogy a városok adósságairól, kölcsonszerző törekvéseiről szó ne essék, szórakozás okából is érdemes ab­ban az adathalmazban turkálni, amelyet a ma gyár városok eladósodásáról, hitelszükségleteiről Összeállítottak. Készültek ezek az adatok a ma­gyar városok kongresszusa számára, sok remény­nyel, de bizonyára igön kevés kézzelfogható ha­szonnal. Imponáló számok vannak ebben a statisz tikában. A törvényhatósági joggal fölruházott vá­rosok adóssága: 319 millió; kö'csönszükségleté nek összege 298 millió. Ha tehát valamennyi kölcsönt megkapnák, a törvényhatósági jogú vá­rosok adóssága több, mint hatszázmillió korona lenne. Miután a városok vagyona ezzel szemben 795 millió korona és miután az uj kölcsönök részben a régiek konverziójául szolgálnának, a kölcsönöknek igy is meg lenne a két harmad fedezete. A legnagyobb kölcsön igénye van Debre­cennek : 60 millióra vár. Igaz, hogy van is mire, noha a városnak eddig is 34 millió korona adós­sága van, a tiszta vagyon (a legtöbb vidéki vá­rosok között) 103 millió. Utána következik a kölcsön igényekkel Szeged : 27 millióért. Temes­vár 25 millióért. Pozsony és Újvidék 20—20 millióért. Pozsony már kevesebb jogcímmel jelent­kezhet! k ; a vidéki városok közt eddig neki van a legtöbb fönnálló adóssága ; kicsi hijával 40 millió, ezzel szemben a tiszta vagyona pedig csak 0 millió. Lehet, hogy a mi nála a fedezetben hiányzik, azt pótolja a zsiráns : a főhercegi pro­tekció . . . Arad 7 milliót akar 13 millió eddigi adóssága mellé és 28 millió tiszta vagyonára. — Nincs szüksége kölcsönre egy boldog városnak : Hódmezővásái helynek. Eddig sincs sok adóssága: 3 millió ; a civisek, úgy látszik azt tartják, hogy a jóból elég ennyi. Az is megfigyelni való, hogy mire kell a pénz a kölcsönt hajszoló városoknak ? Kilenc vá­ros a régebbi kölcsöneit akarja konvertálni, tiz városnak kórházra kell, tizenöt városnak iskolára, tizenhat városnak kaszárnyára, (ez a legnagyobb tétel a kimutatásban : nem kevesebb, mint 44 milliót akarnak kaszárnyaépitésekbe fektetni) tizenöt város összesen 35 milliót akar aszfaltra és utcaburkolatra fordítani, huszonnégy városuak vízvezetékre és csatornázásra kell. — Az egyéb, kisebb szükségletek közül fölemlíteni való még ; négy város színházat akar épiteni, öt város város­házat, három fürdőt és uszodát, négy vásárcsar­nokot, munkásházakat nyolc, város és szegény­házat : egy. A rendezett tanácsú városok anyagi viszo­nya mulatságosan változatos. Mindenekelőtt talá­lunk tizenegy olyan boldog szigetet, ahol nem kell pótadót fizetni. Soroljuk föl ezeket, hogy leg alább tudják az emberek, hová kívánkozzanak : a legnagyobb közötiük Szászváros ; a többiek pedig : Breznóbánya, Dobsina, Gölnicbánya, Leibic, Magyarkanizsa, Szepesbéla, Szepesolaszi, Vizakna. Ezek közül Szepesolaszinak és Liebicnek nincs semmi adóssága, Szepesbélának mindössze 734- korona és a többinek is meglehetősen ke­vés. Boldog városok ! Ezzel szemben aztán vannak olyan rende zett tanácsúak, ahol száz percenten fölül van a pótadó. A rekord Abrudbányáé 163 százalékkal, utánna Mezőtúr 131, Szolnok 126 százalékkal. Száz percenten fölüli pótadója van még Dobsiná- nak, Hajdúböszörménynek, Kiskunhalasnak, Kis- szebennek, Nagykikindának. — Van azután két város, amelynek több az adóssága, mint a va­gyona: Beregszász fedezetlen passzívája 19.234 korona, Dobsináé 15 000 korona. A rendezett tanácsú városok fennálló köl­csöne 176 millió, kölcsön szükséglete 189 millió. A kölcsönszükséglet mérve változik a hét millió korona (Nagykanizsának kell ennyi) és a 20.000 korona között, amennyivel például Nagyvárad I város lenne kirántva a hínárból. A kölcsönszük- I ségleteknek itt is különféle célja van. A legtöbb TOLNAVARMEGYE és a KÖZ ER l) EK 1913 október 27, — ötvenhat — rendezett tanácsú város vágóhidat akar : 49 vízvezetéket és csatornázást és igy tovább. Együvé foglalva tehát a rendezett tanácsúak és törvényhatósági jogunk szükségleteit : fél milli­árd kölcsönre várnak a magyar városok, a már meglévő ötszáz millió adóság mellé. Ha tehát a mélyen tisztelt külföldi tőke üzletet akar kötni : siessen, itt az alkalom . . . Falusi erkölcsök. Századokkal ezelőtt, nem törődve az utóbb születettPató P. szerint: nézhették az úgynevezett „falusi erkölcsöket“, de a XX-ik században már csak tenni kellene ellenök valamit . . . Városok­ban lassanként megszűnnek s csak a külső város­részeken fordulnak elő, faluhelyeken, községek­ben azonban feltarlóztáthatlanul a község, vagy falu kellő közepén, széliében hosszában nap nap után '— úgyszólván csendőri, rendőri diszőrség mellett — vigan vannak a „falusi erkölcsök“. Bemutatok egypárat . . . Kezdjük az utcán Ha bőjtidő van, még csak beszélhetünk a boldog falusi csendről, nyu­galomról. De ha nincs böjt, ha pláne a farsang köszöntött be, megkezdődik a lárma, gyalog­kocsin, boros üveggel, csutorával, ostorral, bottal, nagyobb vigság idején revolverrel s ki tudja, minő válogatott tárgyakkal szokott végigvonulni a lakod dini menet. Az éjjeli csendkáboritás még csak rájuk üthetne, de világos nappalra nem szól a szakasz ; duhaj kiáltozásokkal (köznyelven óbégatásokkal) Ízléstelenné teszik az esküvői menetet s a községbe vetődő idegen megalkot­hatja a kultúra itteni nagyságát . . . Vigadjon, mulasson, énekeljen, dacoljon a lakodalmi társa­ság otthon, de az utcára hozott ilyfajta mutat­ványok már igazán nem a mai korba valók . . . Menjünk a csárdába. Bort megissza ma­gyar ember, jól teszi . . . Ha megárt, ha nem árt, magáét issza . . . De amikor egymást támo­gatva kiállnak a csárda ajtajába, elállják az utat s trágár beszédekkel, megjegyzésekkel, esetleg tettekkel tarkítják viselkedésüket, akkor a falusi tisztességről beszélni nem lehet, akkor igazán nem kívánatos sein a nappali, sem az esti séta . . . Tenni sem lehet ellenök, mert nincs annyi rendőr, ahány korcsma van s ezek sem állhatnak a korcsmaajtóban . . . .Hát hol a civilizáció? . . . Hogy kellene az ilyen rut képeket a községek bői száműzni? . . . Eggyel tovább .. . Községekben már nincs igen különbség vendéglő s vendéglő között. Manapság pénzéért mindenki oda megy, oda ül, ahová akar . . . Sokszor a legelőkelőbb vendéglő is csak egy szobát, vagy termet számlál, válo­gatni amúgy se lehet . . . De amikor valaki fehér asztalnál van, viselné magát oda illően s ne késztetné távozásra az ugyanott idézőket, lármá­val, duhajkodással, erő és miegymás mutatvá­nyokkal. . . . Ha valaki Rómában van, római szokások szerint kell élnie. Erre sincs paragrafus. Vasár- és ünnepnapok. . . . Vannak, akik várják, vannak, akik félnek tőle. Az utcajárda csak disznek való, négyesen ötösen fogdolódznak össze. — Nótával fütykössel, léptekben, vagy táncok közt halad a karaván... A személyforga­lom más részét a kocsiút kénytelen lebonyolí­tani. A járdák egyébként sem valami hivogatók. Köpetek, undoritó látványosságok árasztják el, s igazán a legnagyobb hidegben sem lehet csúsz­kálni jobban, mint ilyen helyeken kényszerül az ember ! Hát van közegészségügy,' kultúra ? ! . . . Hát van ? ! Egyébként a templomok sem valami irigylésreméltók ilyenkor. A kaszinózás, cicázás- nak igazán ünnepe vagyon. íme csak egynéhány a „falusi erkölcsös­ből. Ez is untig elég! Mindenütt gombamódra felszaporodott egyesületek! Miért nem hirdetik a kultui’át, mért nem ütnek oda, hova a törvény nem üthet, vagy amit a rendőr, csendőr nem lát, vagy nem akar látni? Miért nem szolgálják cél­jaikat, a művelődést, a haladást ? Minek a bar. SIROLIN „R0CHE“-t használjunk légzőszerveink védelmére» Ili Mi a Sirolin „Roche“? A Sirolin »Roche« oly gyógyszer, amely tudományos alapon Jól emészthető, nem Izgató Gnajacolcsapadékból állittatik elő és a Guajacolnak csak Jótékony hatású alkat­részeit tartalmazza. Czólszerü összetétele és kitűnő melléktulajdonsága mellett, ki tűnő Ízű és étvágygerjesztő Is lővén, az összes orvosok rokonszeüvőt megnyerte. Ki használja a Sirolin„Roche-t“? Mi a Sirolin „Roche“ hatása?! Mindenki mint óvatossági kúrát a légző­szervek megbetegedése ellen. Köhogüsek és olyanok,- akik krónikus lüdóhurutban szenvednek. Tüdőbajosok és asthmatlkusok megfcöny- nyebbülésül ős étvágygerjesztésül. Influenzások javulás és erősödés czéljából Skrofutasok, mirigydaganatos gyermekek szem- és orrhurut,usok, hörghurutosok si­kerrel használhatják. A Sirolin »Roche« megrövidíti a gyógyulást elősegíti a váladékeltávozást, megszüntet köhögésingert, éj jeli izadást és lázt, a légző­szerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulaj­donságai iolytán óvatossági kúrákra van predestinálva. A Sirolin »Roche« elősegíti az emésztést és ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a jó közérzést­A gyógy tárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin ,,Roche“. t nIIIIII1111111 i Ultimi i n itiinninimnmnuiinuiiiimnuuun mi mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom