Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-10-27 / 86. szám
2 Ugyebár Dem nehéz kitalálni, hogy ha Triesztbe szabad magyar fehér rabszolgákat száll!tani, akkor a „Canadien“ is szüretel. Mióta az „Osztrák“ megkapta a magyar embervásári jogosultságot, egyszerre megkétszereződött a magyarországi kivándorlók száma. És pedig nem a rokkantak, a bénák, a csonka- bonkák rohantak oly nagy számban kifelé, hanem a nagyon is éptestüek, kiket a bölcs amerikai politika kívánatos be vándorlóknak szukott nevezni, akik egy neraze déken át egészen amerikaiakká válnak, -—kiknek gyermekei már nem szivesen, vagy egyáltalában nem beszélnek magyarul, kik tehát tiszta veszteséget jelentenek a népmozgalmi mérlegen. A „Volturno“ az „Uránium“ hajóstársaság rozoga csónakjának elsüllyedésekor kiderült, hogy az elsülyedésre kárhoztatott lélekvesztőn is százon felül volt a magyarországi kivándorló, kik aligha mentek ki a határrendőrkapitányok tudtával és beleegyezésével. Általános jogbölcsészeti elv, hogy minden ember szabadon választhatja meg letelepedési he lyét, ahol életét le akarja élni. Azonkívül azt is halljuk, hogy Magyarország nem börtön, almi a kivándorolni akarókat vissza lehessen tartani s mintegy bebörtönözni. Ezek a szép elméleti bölcsességek azonban mind semmisek egy még nagyobb érv mellett, mely igy hangzik : „Ezer év óta áll fönn az ország, melyet őseink erénye és államfentartó bö'csesége szerzett meg szamunkra. —- Szent kötelességünk ez országot legalább is olyan állapotban megtartani a magyarság számára, mint a milyenben mi elődeinktől átvettük, Ha mindenki, egyéni szabadságára hivatkozva kitakarodik az országból, ki tartja azt fönn? Pedig Neked virulnod kell, oh hon ! — mondá egyik nagy költőnk s ezért mindent el kell követnünk, hogy megtörténjék, még az egyéni elméleti szabadság korlátozásával is. Tehát a kivándorlást, melynek utján évenként négy mohácsi veszedelmet szenvedünk (pedig egy is milyen végzetes volt!) mindenképen korlátolni s a nép jobb létbe helyezésével teljesen meg kell szüntetni.“ Lehet e beszéd reakcionárius, haladáséi lenes, de mikor a haladás és szabadéi vüség egyenlő az Amerikába kihaladással és Magyar- ország kihalásával, akkor inkább leszünk reak- cionáriusok és meg akarjuk tartani a hazát, mint legyünk szabadszellemüek és elveszítsük a hazát. Nekünk minden munkáskéz elvesztése, melyet tőlünk akár az Egyesült Államok, akár Canada nyer el, egy magyar halottat jelent, pedig elég gazdasági és politikai kolera pusztítja az országot. Mi nem veszíthetünk el annyi igazán szükséges munkáskezet, mikor itthon némely megyében csak a tátongó, éhes szájak maradnak. A hazaküldött 150 millió korona szép dolog, de azok a papir-dollárok sem nem szántanak, sem nem aratnak, mint az ég madarai, csak a türhetlen drágaságot növelik. Tehát — videant consules ! * * nertorony kilátóján szemünk elé tárul a hasonlít hatatlanul szép látvány, a szépséges Nürnberg város elragadó képe. * És ha napjaink igazságszolgáltatását látjuk : a bűnügyek aktaszerü elintézését, a humánus büntetés nemek határtalan voltát, amelyek a bűnöst meg nem törik és nem javítják ; ha azt vesszük észre, hogy fogságából akárhányszor mintegy megdicsőülten lép vissza környezetébe a bicskázó, vérontó gazember és a csaló, az élelem- hamisitó stb. gaz utón összeharácsolt nagy nyereségéből aránylag csekély büntetésösszeg lefizetése után megint csak folytatja merényleteit a közönség ellen, bizony bizony irigyeljük a jó régieket, akik hathatós eszközökkel tudták megvédeni érdekeiket. — Mégis csők jó, hogy annyira civilizálód- tunk, gondolják magukban a csirkefogó és lókötő urak és a rangban társaik. Városok adóssága. Amikor alig múlik el nap anélkül, hogy a városok adósságairól, kölcsonszerző törekvéseiről szó ne essék, szórakozás okából is érdemes abban az adathalmazban turkálni, amelyet a ma gyár városok eladósodásáról, hitelszükségleteiről Összeállítottak. Készültek ezek az adatok a magyar városok kongresszusa számára, sok reménynyel, de bizonyára igön kevés kézzelfogható haszonnal. Imponáló számok vannak ebben a statisz tikában. A törvényhatósági joggal fölruházott városok adóssága: 319 millió; kö'csönszükségleté nek összege 298 millió. Ha tehát valamennyi kölcsönt megkapnák, a törvényhatósági jogú városok adóssága több, mint hatszázmillió korona lenne. Miután a városok vagyona ezzel szemben 795 millió korona és miután az uj kölcsönök részben a régiek konverziójául szolgálnának, a kölcsönöknek igy is meg lenne a két harmad fedezete. A legnagyobb kölcsön igénye van Debrecennek : 60 millióra vár. Igaz, hogy van is mire, noha a városnak eddig is 34 millió korona adóssága van, a tiszta vagyon (a legtöbb vidéki városok között) 103 millió. Utána következik a kölcsön igényekkel Szeged : 27 millióért. Temesvár 25 millióért. Pozsony és Újvidék 20—20 millióért. Pozsony már kevesebb jogcímmel jelentkezhet! k ; a vidéki városok közt eddig neki van a legtöbb fönnálló adóssága ; kicsi hijával 40 millió, ezzel szemben a tiszta vagyona pedig csak 0 millió. Lehet, hogy a mi nála a fedezetben hiányzik, azt pótolja a zsiráns : a főhercegi protekció . . . Arad 7 milliót akar 13 millió eddigi adóssága mellé és 28 millió tiszta vagyonára. — Nincs szüksége kölcsönre egy boldog városnak : Hódmezővásái helynek. Eddig sincs sok adóssága: 3 millió ; a civisek, úgy látszik azt tartják, hogy a jóból elég ennyi. Az is megfigyelni való, hogy mire kell a pénz a kölcsönt hajszoló városoknak ? Kilenc város a régebbi kölcsöneit akarja konvertálni, tiz városnak kórházra kell, tizenöt városnak iskolára, tizenhat városnak kaszárnyára, (ez a legnagyobb tétel a kimutatásban : nem kevesebb, mint 44 milliót akarnak kaszárnyaépitésekbe fektetni) tizenöt város összesen 35 milliót akar aszfaltra és utcaburkolatra fordítani, huszonnégy városuak vízvezetékre és csatornázásra kell. — Az egyéb, kisebb szükségletek közül fölemlíteni való még ; négy város színházat akar épiteni, öt város városházat, három fürdőt és uszodát, négy vásárcsarnokot, munkásházakat nyolc, város és szegényházat : egy. A rendezett tanácsú városok anyagi viszonya mulatságosan változatos. Mindenekelőtt találunk tizenegy olyan boldog szigetet, ahol nem kell pótadót fizetni. Soroljuk föl ezeket, hogy leg alább tudják az emberek, hová kívánkozzanak : a legnagyobb közötiük Szászváros ; a többiek pedig : Breznóbánya, Dobsina, Gölnicbánya, Leibic, Magyarkanizsa, Szepesbéla, Szepesolaszi, Vizakna. Ezek közül Szepesolaszinak és Liebicnek nincs semmi adóssága, Szepesbélának mindössze 734- korona és a többinek is meglehetősen kevés. Boldog városok ! Ezzel szemben aztán vannak olyan rende zett tanácsúak, ahol száz percenten fölül van a pótadó. A rekord Abrudbányáé 163 százalékkal, utánna Mezőtúr 131, Szolnok 126 százalékkal. Száz percenten fölüli pótadója van még Dobsiná- nak, Hajdúböszörménynek, Kiskunhalasnak, Kis- szebennek, Nagykikindának. — Van azután két város, amelynek több az adóssága, mint a vagyona: Beregszász fedezetlen passzívája 19.234 korona, Dobsináé 15 000 korona. A rendezett tanácsú városok fennálló kölcsöne 176 millió, kölcsön szükséglete 189 millió. A kölcsönszükséglet mérve változik a hét millió korona (Nagykanizsának kell ennyi) és a 20.000 korona között, amennyivel például Nagyvárad I város lenne kirántva a hínárból. A kölcsönszük- I ségleteknek itt is különféle célja van. A legtöbb TOLNAVARMEGYE és a KÖZ ER l) EK 1913 október 27, — ötvenhat — rendezett tanácsú város vágóhidat akar : 49 vízvezetéket és csatornázást és igy tovább. Együvé foglalva tehát a rendezett tanácsúak és törvényhatósági jogunk szükségleteit : fél milliárd kölcsönre várnak a magyar városok, a már meglévő ötszáz millió adóság mellé. Ha tehát a mélyen tisztelt külföldi tőke üzletet akar kötni : siessen, itt az alkalom . . . Falusi erkölcsök. Századokkal ezelőtt, nem törődve az utóbb születettPató P. szerint: nézhették az úgynevezett „falusi erkölcsöket“, de a XX-ik században már csak tenni kellene ellenök valamit . . . Városokban lassanként megszűnnek s csak a külső városrészeken fordulnak elő, faluhelyeken, községekben azonban feltarlóztáthatlanul a község, vagy falu kellő közepén, széliében hosszában nap nap után '— úgyszólván csendőri, rendőri diszőrség mellett — vigan vannak a „falusi erkölcsök“. Bemutatok egypárat . . . Kezdjük az utcán Ha bőjtidő van, még csak beszélhetünk a boldog falusi csendről, nyugalomról. De ha nincs böjt, ha pláne a farsang köszöntött be, megkezdődik a lárma, gyalogkocsin, boros üveggel, csutorával, ostorral, bottal, nagyobb vigság idején revolverrel s ki tudja, minő válogatott tárgyakkal szokott végigvonulni a lakod dini menet. Az éjjeli csendkáboritás még csak rájuk üthetne, de világos nappalra nem szól a szakasz ; duhaj kiáltozásokkal (köznyelven óbégatásokkal) Ízléstelenné teszik az esküvői menetet s a községbe vetődő idegen megalkothatja a kultúra itteni nagyságát . . . Vigadjon, mulasson, énekeljen, dacoljon a lakodalmi társaság otthon, de az utcára hozott ilyfajta mutatványok már igazán nem a mai korba valók . . . Menjünk a csárdába. Bort megissza magyar ember, jól teszi . . . Ha megárt, ha nem árt, magáét issza . . . De amikor egymást támogatva kiállnak a csárda ajtajába, elállják az utat s trágár beszédekkel, megjegyzésekkel, esetleg tettekkel tarkítják viselkedésüket, akkor a falusi tisztességről beszélni nem lehet, akkor igazán nem kívánatos sein a nappali, sem az esti séta . . . Tenni sem lehet ellenök, mert nincs annyi rendőr, ahány korcsma van s ezek sem állhatnak a korcsmaajtóban . . . .Hát hol a civilizáció? . . . Hogy kellene az ilyen rut képeket a községek bői száműzni? . . . Eggyel tovább .. . Községekben már nincs igen különbség vendéglő s vendéglő között. Manapság pénzéért mindenki oda megy, oda ül, ahová akar . . . Sokszor a legelőkelőbb vendéglő is csak egy szobát, vagy termet számlál, válogatni amúgy se lehet . . . De amikor valaki fehér asztalnál van, viselné magát oda illően s ne késztetné távozásra az ugyanott idézőket, lármával, duhajkodással, erő és miegymás mutatványokkal. . . . Ha valaki Rómában van, római szokások szerint kell élnie. Erre sincs paragrafus. Vasár- és ünnepnapok. . . . Vannak, akik várják, vannak, akik félnek tőle. Az utcajárda csak disznek való, négyesen ötösen fogdolódznak össze. — Nótával fütykössel, léptekben, vagy táncok közt halad a karaván... A személyforgalom más részét a kocsiút kénytelen lebonyolítani. A járdák egyébként sem valami hivogatók. Köpetek, undoritó látványosságok árasztják el, s igazán a legnagyobb hidegben sem lehet csúszkálni jobban, mint ilyen helyeken kényszerül az ember ! Hát van közegészségügy,' kultúra ? ! . . . Hát van ? ! Egyébként a templomok sem valami irigylésreméltók ilyenkor. A kaszinózás, cicázás- nak igazán ünnepe vagyon. íme csak egynéhány a „falusi erkölcsösből. Ez is untig elég! Mindenütt gombamódra felszaporodott egyesületek! Miért nem hirdetik a kultui’át, mért nem ütnek oda, hova a törvény nem üthet, vagy amit a rendőr, csendőr nem lát, vagy nem akar látni? Miért nem szolgálják céljaikat, a művelődést, a haladást ? Minek a bar. SIROLIN „R0CHE“-t használjunk légzőszerveink védelmére» Ili Mi a Sirolin „Roche“? A Sirolin »Roche« oly gyógyszer, amely tudományos alapon Jól emészthető, nem Izgató Gnajacolcsapadékból állittatik elő és a Guajacolnak csak Jótékony hatású alkatrészeit tartalmazza. Czólszerü összetétele és kitűnő melléktulajdonsága mellett, ki tűnő Ízű és étvágygerjesztő Is lővén, az összes orvosok rokonszeüvőt megnyerte. Ki használja a Sirolin„Roche-t“? Mi a Sirolin „Roche“ hatása?! Mindenki mint óvatossági kúrát a légzőszervek megbetegedése ellen. Köhogüsek és olyanok,- akik krónikus lüdóhurutban szenvednek. Tüdőbajosok és asthmatlkusok megfcöny- nyebbülésül ős étvágygerjesztésül. Influenzások javulás és erősödés czéljából Skrofutasok, mirigydaganatos gyermekek szem- és orrhurut,usok, hörghurutosok sikerrel használhatják. A Sirolin »Roche« megrövidíti a gyógyulást elősegíti a váladékeltávozást, megszüntet köhögésingert, éj jeli izadást és lázt, a légzőszerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulajdonságai iolytán óvatossági kúrákra van predestinálva. A Sirolin »Roche« elősegíti az emésztést és ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a jó közérzéstA gyógy tárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin ,,Roche“. t nIIIIII1111111 i Ultimi i n itiinninimnmnuiinuiiiimnuuun mi mm
