Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-10-06 / 80. szám

3

1^13. október 6.

kezéseket tartalmaz, amely határozat létre jöttéért első sorban a szekszárdi intelligenciából nagy számban t^vol maradt városi képviselők a felelősek. Az intelligenciából 31 képviselő nem nett részt ezen a fontos ülésen és igy történt, hogy Szuliman ur javaslatát — mivel az ő hivei a szorgos szüreti idő dacára teljes számban vettek részt az ülésen — kilenc szavazattöbbséggel fogadta el a közgyűlés.

A gyűlés lefolyása egyébként a következő

volt:

Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 4-én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Orffy Lajos és dr. Steiner Lajosnak jegy- zőköny vbitelesitőkíil történt felkérése után és miután a polgármesternek Kun Lajos interpellációjára adott válaszát, ' hogy ő a volt főispánnak közbenjárását és támogatását fontosabb ügyekben kikérte és nála a város érdekében többször közben is járt, tudomásul vette. Kun Lajos u. i. azt a kérdést intézte a polgármesterhez, hogy igaz-e az, amit a volt főispán a búcsúzó banketten a város vezetőségéről állított, hogy t. i. városi közügyekben a vezetőség hozzá nem fordult. Szül imán Gy. interpellációját pedig, a gyűlésnek a visszafejlesztés ügyében való össze nem hívása miatt — törölte a közgyűlés. Ezután következett a napirend. 1. A városnak nagyközséggé való visszafejlesztése iránti kérvényt dr. Török Ottó főügyész ismertette és annak szabálytalánságát kimutatva, a kérvény visszautasitását javasolta a tanács nevében.

A visszafejlesztési kérvény mellett Szuliman György és Boda Vilmos szólaltak fel röviden, hivatkozva a kérvényben felsorolt indok okra. A tanács javaslata mellett elsőnek Leopold Kornél dr. szólalt fel, kimutatva, hogy a kérvény nem teljesíthető, mert az nélkülözi a törvény által előirt kellékeket és óva inti a közgyűlést, hogy különösen ilyen életbevágó fontosságú ügyben a törvényes rendelkezésektől eltérjen. A nagyközséggé való visszafejlődés módozatait a törvény pontosan előírja, ezeket pontosan és szigorúan be kell tartani és hiába mondja ki esetleg a közgyűlés, hogy elrendeli a kérelmezők óhaja szerinti népszavazást, ez, mint törvénybe ütköző keresztiilvihetetlen. Ilyen módon például elrendelhetne a közgyűlés egy népszavazást arról, hogy a város közönsége viseltetik-e bizalommal Batthyány képviselő iránt stb. Képtelen és törvénytelen intézkedésekre a város vezetősége még többségi határozatokkal sem kötelezhető. Elismeri, hogy az uj városi törvény sérelmes rendelkezéseket tartalmaz, azért ajánlja, hogy várjuk be az uj törvényt, mert a belügyminiszter a közigazgatás rendezésével és egy uj tipusu város megalakításának tervével foglalkozik. Igaz, hogy a város pénzügyi helyzete kedvezőtlen, de ennek nem a r. t. városi jelleg az oka, mert úgyszólván az ország összes városai, a főváros is és a nagyközségek nagy része is, főleg az utóbbi években igen súlyos anyagi bajokkal küzdenek. Kimutatja a kérvény abszurd voltát, mely szerint az összes határozatokat felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtatni kívánja. Csak nem képzelik a kérvényezők, hogy a városi tisztikar összes tagjai 8—15 napi felmondás ellenében, miként a házi cselédek, azonnal elbocsájthatók ? A „100 tagú bizottság“, amely a kérvényt aláírta semmiféle legális alapon nem áll és mert a törvényesség talajáról lesiklani nem szabad, kéri a kérvény visszautasitását.

Utána Orffy Lajos mutatta ki alapos érvekkel a kérvény tarthatatlanságát. Éppen a polgárság kívánta annak idején a főbírói hatáskör alól való felszabadulását, most csodálja, hogy ezen állapotok visszaállítását kívánják. Nemcsak a városok, hanem számos nagyközség is igen magas pótadót fizet, ezért nem okozható maga a városi intézmény. Elfogadja a tanács javaslatát.

A képviselőtestület névszerinti szavazás után 9 szótöbbséggel elfogadta Szulimán és társai nak a kérvényben foglalt javaslatát. A tanács javaslata mellett 48 ellene 57 képviselő szavazott.

2. A munkásbiztositó pénztárnak 344 öl telket a vasúti gyalogjáró mellett 5000 koronáért eladtak azzal a feltétellel, hogy a pénztár ott egy év alatt emeletes székházat köteles építeni.

3. Uj, modern közvágóhíd épitését és erre 165000 kor. kölcsön felvételét elhatározták. 4. A tisztviselőknek adott szabadságokról szóló jelentést tudomásul vették. 5. A választás alá nem eső képviselők névjegyzékének kiigazítására hivatott küldöttség tagjaivá megválasztották Török Béla, dr. Mayer Gyula és dr. Martin Józsefet.

6. A báró Augusz árvaházban 3 ingyenes és 2 félfizetéses helyet töltöttek be. 7. Dr. Németh Károly orvos lemondását elfogadták. 8. Az állami útnak, a város két végén kiskő burkolattal való ellátásához 2000 koronát megszavaztak. 9. Jelen tést, hogy Ocsény község által a város ellen indított pert a város megnyerte, tudomásul vették.

10. A Konstanczer Károlyué által tett sir fenTOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK

tartási alapítványról az alapitó levelet megállapították. 11. Dancz Ferenc anyakönyvvezetőnek a kivonati dijak átengedése iránti kérvényét elutasították. 12. A gazdasági ismétlő iskola épületeinek tatarozását jóváhagyták. 13. Az árvaházba a villamos világítás bevezetését elhatároz ták. 14. Barsi Mihály és Piszter Ferenc haszon bér leirás iránti kérvényét teljesítették. 15. Mehr- werth Lajos lőporraktár épités és Varga Jánosné házhely adományozás iránti kérvényét elutasították. 16. Behajthatatlanná vált boritaladók leírását. elhatározták. 17. Mozolán Ferenc, Varga Bonifác, Hersbtszommer testvérek, Somogyi Rozália és Metzner József illetőségét megtagadták, Mester István, Tóth Simon Mária és Bogyai Márton illetőségét elismerték. 18. Békés József boritaladó visszatérítés iránti kérvényét elutasi tották. — A boritabidó leirás iránti kérvényeket teljesítették.

Egy alispáni rendelet.

Magyarország, a törvény és rendeletek hazája. Sehol és soha anDyi törvényt nem hozott parlament és annyi szabályrendeletet község, vármegye, minisztérium nem eresztett útnak, mint nálunk az utóbbi években. Úgy körül vagyunk bástyázva a paragrafusok tömkelegével, hogy prókátor legyen, aki eligazodik bennük. Ahova nézünk, amerre lépünk, mind csupa paragrafus. És mennyi lesz még !

De mit ér az a sok Utndéri törvény és rendelet, ha csak 25°/0a lesz végrehajtva, 25o/0-a hiányosan, 50°/0 a pedig mindenféle mellékmagyarázattal kijátszva. Köteteket lehetne összeállítani eklatáns példákból.

Én jelen soraimmal egy végtelenül fontos alispáni rendeletnek egész terjedelmében való végrehajtásához szeretnék hozzájárulni.

Vármegyénk alispánja ugyanis kibocsátott a nyáron egy rendeletet az iskolák tisztogatásáról. Amikor ezt a rendeletet olvastuk, felsóhajtottunk : Hála Isten 1 Van tehát rideg betű, csak életet kell bele önteni s tűnnek a tantermek bacillusainak milliói ; paradicsom lesz a dohos odú, felfrissülnek a sápadt arcok ; pezsdül az élet s életvidáman folyik a munka !

Itt az év eleje ; egy hónapja már megkezdtük, jobban mondva, kezdtük próbálni ezt a nemes intencióju rendeletet végrehajtani. Összehívtuk az iskolaszéket, felolvastuk a rendeletet, fűszereztük magyarázatokkal stb. Es mi lett az eredmény ? Két tanteremben 35 robotos fordult meg, mázolván söprűjével a hideg vizet a padlón (súrolás) sikálván hideg vizzel és szalmával a padokat és bútorokat. És ehhez hasonló munkák ! Sárvakaró ? Gyékény ? Minek az klumpához ? !

Mi volna már most ezekután a mi teendőnk ? Jelentést tenni fölfelé. És mi volna ennek a visszahatása '< . . . Kibotoznának a faluból és ahol csak alkalom kínálkozik, megtorolni ezt a merészséget. És ha egyszer ilyen viszony fejlődött ki tanító, lelkész vagy jegyző és a nép között, milyen eredménnyel lehet aztán ifjúsági egyesületet, olvasókört, dalárdát stb. szervezni és vezetni ?

Nekünk tehát ilyen dolgot csak suba alatt lehet elvégezni egy függetlenebb egyén segítségével. És ez a függetlenebb egyén — szerény véleményem szerint — a körorvos. Jönne be az első évben minden hónapban; hallgatná meg intim a tanító észrevételeit a rendelet végrehajtását illetőleg ; győződne meg személyesen a végzett munka jóságáról vagy kijátszásáról s figyelmeztetné az iskolafenntartó hatóságot a mulasztások következményeire. És ha a következő hónapban ismételten hiányosan hajtották végre a rendeletet, tessék az illetékes hatóságnak a leg szigorúbban eljárni s majd lesz rend anélkül, hogy akár a tanítóra, lelkészre, jegyzőre, de még a körorvosra is megharagudnának. (Utóbbira meg hiába is haragudnának, faluhelyen nem lehet mindjárt más orvoshoz szaladni.)

Azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok vármegyénk rendszerető alispánjához és mindenre figyelmes, agilis tanfelügyelőjéhez, méltóztassanak a saját hatáskörükben odahitni, hogy ezen ideális célokat szolgáló rendelet ilyen értelemben legyen végrehajtva és ne kerüljön végrehajtatlanul a — lombtárba.

Pacem.

HÍREK.

— Személyi hir. Széchenyi Domonkos gróf hétfőn délelőtt Szekszárdon időzött és a vármegyei pénzügyi szakosztály ülésén elnökölt.

— A bíróság köréből. A pécsi ítélőtábla elnöke dr. Bőbei Miklós pécsi lakos, végzett joghallgatót, a pécsi Ítélőtábla kerületébe dijas joggyakornokká, Kántz Jenő végzett joghallgató, nagykanizsai lakost a pécsi Ítélőtábla kerületébe dijas joggyakornokká nevezte ki.

— A védgáttársulat uj elnöke. A szekszárd- bátai dunavédgáftársulat folyó hó 4-én tartott közgyűlésén a Beöthy Károly dr. elhunytával megüresedett elnöki á'lásra Dietzl Lajos közalapítványi igazgatót, a közalapitv. ügyosztály mérnöki osztályának vezetőjét választották meg, ki is nyomban elfoglalta az elnöki széket.

— Requiem. Október hó 6-án az aradi gyásznap évfordulóján a szekszárd belvárosi róm. kath. templomban dr. Fent Ferenc apát plébános gyász - misét mondott segédlettel. A gyászistentiszteleten az ifjúságon kívül megjelentek a hatóságok és hivatalok képviselői is.

— Tanitóválasztások. Kiss Pál regölyi rk. osztálytanító Andocsra, a duzsi rk. osztálytanitói állomásra Léja Ede, Schiffhorn Aranka Muth pusztára választatott meg.

— Nyugdíjazás. Kovács Teréz szakcsmajori rk. tanitó 1913 november 1 tői 600 koronával nyugdíjaztatok.

— Helyettes alkalmazása. A bonyhádi ref. iskolához Graf Emma oki. tanítónő alkalmaztatott egy tanévre helyettesnek.

Dr. Bangha Béla hitszónoklatai. P. Bangha Béla dr. jezsuita atya október 1., 2., 3. és 4 én tartotta meg hitbuzgalmi és hitvédelmi előadásait. Azok a remények, melyeket Bangha páterhez fűztünk, teljesedtek. Lelket, a hallgatóságot magával ragadó, mindvégig lebilincselő, magas színvonalon álló előadásaival másfél órán át gyönyörködtette hallgatóit. Délután 3 órakor a kath. kör dísztermében a hölgyközönségnek tartott hitbuzgalmi előadásokat, közvetlen, kedves szavakkal irányítva lelkűket a gyakorlati keresztény életre. Az esti előadások, melyek a ,,Szekszárd Szálló“ nagytermében hangzottak el, hitvédelmi beszédek voltak. Ezekben ragyogtatta Bangha Béla dr. bámulatos tudását, sok oldalú készültségét, hatalmas szónoki képességét és meggyőző erejét. Bebizonyította a vallás, a hit szükséges voltát, megcáfolta az ellentétes tévtanokat; kimutatta, hogy a hit a tudománnyal, de különösen a természettudománnyal ellentélben nem áll. Rámutatott arra a nagy misszióra, melyet az Egyház minden időben végzett a kultúra s a haladás érdekében. Végül a túlvilág létezéséről értekezett, észokok és kinyilatkoztatási érvek alapján. Ünnepnapjai voltak e napok Szekszárdnak. A Szekszárd Szálló dísztermében talán még soha sem láttunk ily nagy számú, mindenféle vallásu intelligens közönséget, kik lélekzetüket visszatartva, siri csendben hallgatták P. Bangha felejthetlen szép előadásait. Dr. Bangha Béla vasárnap Tolnára utazott, ahol rokonát: Veszprémi Győző takarékpénztári főkönyvelőt látogatta meg.

— A király nevenapja. Szombaton volt Ő felsége nevenapja, mely alkalommal a középületeket fellobogózták. Nálunk a belvárosi templomban dr. Fent Ferenc apát-plébános ünnepi misét mondott Kun és Szentiványi káplánok segédlete mellett, melyen a hivatalok képviselői és a tanulóifjúság is részt vett.

— Gyógyszertárvótel. Polóny János gyógyszerész eladta a zombai patikáját Józsa Dezső gyöngyösi gyógyszerésznek 57000 koronáért.

— Az újoncok bevonulása. Szekszárdról az újoncok ma és holnap vonulnak be ezredeikkez. Régi szokáshoz híven a város katholikus bevonuló katonái tegnap reggel a belvárosi templomban gyóntak és áldoztak. Kun Lajos káplán szép beszéddel búcsúztatta el ugyanekkor a hadsereg legújabb legénységét.

— B9tnár Béla kártérítést akar. Megírták a lapok, hogy Betnár Bélát, a Bauern-Bank sikkasztással vádolt vezérigazgatóját, a szekszárdi törvényszék fölmentette. Betnár azonban amint olyassuk nem elégszik meg ezzel a szatiszfak- cióval. A bank megtorló lépésre készül a vád értelmi szerzői ellen, a meghurcolt igazgató pedig személyesen is elégtételt fog venni a hajszáért. A Bauern Bank mintegy ötvenezer, az igazgató pedig százezer korona kártéritést kiván. Hogy azonban megkapja-e, az más kérdés.

— A Balaton és Duna összekötése. A Balaton és Duna összekötésére szolgáló munkálatok nagyban haladnak előre. A Sió-csatornán, amely a Balatont a Dunával össze fogja kötni, három hatalmas kotrógép dolgozik. A 124 kilométer hosszúságú vonalon, Siófoktól a tolnai Dunáig, tiz duzzasztó zsilip lesz. A munka mintegy hatodfél millió koronába kerül. A bárom kotrógép jelenleg Simontornya közelében dolgozik. A kiásott földet a part emelésére és a part mentén húzódó nyolc méter széles vontató ul építésére használják. A munka körülbelül hat évig fog tartani, a duna—balatoni közlekedést azonban már négy év múlva megkezdik. Óriási jelentőségét ennek a nagyszabású munkának érthetővé teszi az, hogy a Sió-csatorna mélyítésével a Balatont és a Dunántúlt közvetlenül belekapcsolják a világforfalomba.