Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-10-06 / 80. szám

3 1^13. október 6. kezéseket tartalmaz, amely határozat létre jöttéért első sorban a szekszárdi intelligenciából nagy számban t^vol maradt városi képviselők a felelősek. Az intelligenciából 31 képviselő nem nett részt ezen a fontos ülésen és igy történt, hogy Szuliman ur javaslatát — mivel az ő hivei a szorgos szüreti idő dacára teljes számban vettek részt az ülésen — kilenc szavazattöbb­séggel fogadta el a közgyűlés. A gyűlés lefolyása egyébként a következő volt: Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 4-én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, me­lyen Orffy Lajos és dr. Steiner Lajosnak jegy- zőköny vbitelesitőkíil történt felkérése után és miután a polgármesternek Kun Lajos interpel­lációjára adott válaszát, ' hogy ő a volt főispán­nak közbenjárását és támogatását fontosabb ügyek­ben kikérte és nála a város érdekében többször közben is járt, tudomásul vette. Kun Lajos u. i. azt a kérdést intézte a polgármesterhez, hogy igaz-e az, amit a volt főispán a búcsúzó banketten a város vezetőségéről állított, hogy t. i. városi közügyek­ben a vezetőség hozzá nem fordult. Szül imán Gy. interpellációját pedig, a gyűlésnek a visszafej­lesztés ügyében való össze nem hívása miatt — törölte a közgyűlés. Ezután következett a napi­rend. 1. A városnak nagyközséggé való vissza­fejlesztése iránti kérvényt dr. Török Ottó főügyész ismertette és annak szabálytalánságát kimutatva, a kérvény visszautasitását javasolta a tanács nevében. A visszafejlesztési kérvény mellett Szuliman György és Boda Vilmos szólaltak fel röviden, hivat­kozva a kérvényben felsorolt indok okra. A tanács javaslata mellett elsőnek Leopold Kornél dr. szólalt fel, kimutatva, hogy a kérvény nem teljesíthető, mert az nélkülözi a törvény által előirt kellékeket és óva inti a közgyűlést, hogy különösen ilyen életbevágó fontosságú ügyben a törvényes ren­delkezésektől eltérjen. A nagyközséggé való visszafejlődés módozatait a törvény pontosan elő­írja, ezeket pontosan és szigorúan be kell tartani és hiába mondja ki esetleg a köz­gyűlés, hogy elrendeli a kérelmezők óhaja sze­rinti népszavazást, ez, mint törvénybe ütköző keresztiilvihetetlen. Ilyen módon például elren­delhetne a közgyűlés egy népszavazást arról, hogy a város közönsége viseltetik-e bizalommal Batthyány képviselő iránt stb. Képtelen és tör­vénytelen intézkedésekre a város vezetősége még többségi határozatokkal sem kötelezhető. Elismeri, hogy az uj városi törvény sérelmes rendelkezé­seket tartalmaz, azért ajánlja, hogy várjuk be az uj törvényt, mert a belügyminiszter a közigazgatás rendezésével és egy uj tipusu város megalakítá­sának tervével foglalkozik. Igaz, hogy a város pénzügyi helyzete kedvezőtlen, de ennek nem a r. t. városi jelleg az oka, mert úgyszólván az ország összes városai, a főváros is és a nagy­községek nagy része is, főleg az utóbbi években igen súlyos anyagi bajokkal küzdenek. Kimu­tatja a kérvény abszurd voltát, mely szerint az összes határozatokat felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtatni kívánja. Csak nem képzelik a kérvényezők, hogy a városi tisztikar összes tagjai 8—15 napi felmondás ellenében, miként a házi cselédek, azonnal elbocsájthatók ? A „100 tagú bizottság“, amely a kérvényt aláírta semmi­féle legális alapon nem áll és mert a törvényesség talajáról lesiklani nem szabad, kéri a kérvény visszautasitását. Utána Orffy Lajos mutatta ki alapos ér­vekkel a kérvény tarthatatlanságát. Éppen a pol­gárság kívánta annak idején a főbírói hatáskör alól való felszabadulását, most csodálja, hogy ezen állapotok visszaállítását kívánják. Nemcsak a városok, hanem számos nagyközség is igen magas pótadót fizet, ezért nem okozható maga a városi intézmény. Elfogadja a tanács javaslatát. A képviselőtestület névszerinti szavazás után 9 szótöbbséggel elfogadta Szulimán és társai nak a kérvényben foglalt javaslatát. A tanács javaslata mellett 48 ellene 57 képviselő szavazott. 2. A munkásbiztositó pénztárnak 344 öl telket a vasúti gyalogjáró mellett 5000 koronáért eladtak azzal a feltétellel, hogy a pénztár ott egy év alatt emeletes székházat köteles építeni. 3. Uj, modern közvágóhíd épitését és erre 165000 kor. kölcsön felvételét elhatározták. 4. A tisztviselőknek adott szabadságokról szóló je­lentést tudomásul vették. 5. A választás alá nem eső képviselők névjegyzékének kiigazítására hiva­tott küldöttség tagjaivá megválasztották Török Béla, dr. Mayer Gyula és dr. Martin Józsefet. 6. A báró Augusz árvaházban 3 ingyenes és 2 félfizetéses helyet töltöttek be. 7. Dr. Németh Károly orvos lemondását elfogadták. 8. Az állami útnak, a város két végén kiskő burkolattal való ellátásához 2000 koronát megszavaztak. 9. Jelen tést, hogy Ocsény község által a város ellen in­dított pert a város megnyerte, tudomásul vették. 10. A Konstanczer Károlyué által tett sir fen­TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK tartási alapítványról az alapitó levelet megálla­pították. 11. Dancz Ferenc anyakönyvvezetőnek a kivonati dijak átengedése iránti kérvényét el­utasították. 12. A gazdasági ismétlő iskola épü­leteinek tatarozását jóváhagyták. 13. Az árva­házba a villamos világítás bevezetését elhatároz ták. 14. Barsi Mihály és Piszter Ferenc haszon bér leirás iránti kérvényét teljesítették. 15. Mehr- werth Lajos lőporraktár épités és Varga Jánosné házhely adományozás iránti kérvényét elutasítot­ták. 16. Behajthatatlanná vált boritaladók le­írását. elhatározták. 17. Mozolán Ferenc, Varga Bonifác, Hersbtszommer testvérek, Somogyi Ro­zália és Metzner József illetőségét megtagadták, Mester István, Tóth Simon Mária és Bogyai Márton illetőségét elismerték. 18. Békés József boritaladó visszatérítés iránti kérvényét elutasi tották. — A boritabidó leirás iránti kérvényeket teljesítették. Egy alispáni rendelet. Magyarország, a törvény és rendeletek ha­zája. Sehol és soha anDyi törvényt nem hozott parlament és annyi szabályrendeletet község, vár­megye, minisztérium nem eresztett útnak, mint nálunk az utóbbi években. Úgy körül vagyunk bástyázva a paragrafusok tömkelegével, hogy pró­kátor legyen, aki eligazodik bennük. Ahova né­zünk, amerre lépünk, mind csupa paragrafus. És mennyi lesz még ! De mit ér az a sok Utndéri törvény és ren­delet, ha csak 25°/0a lesz végrehajtva, 25o/0-a hiányosan, 50°/0 a pedig mindenféle mellékma­gyarázattal kijátszva. Köteteket lehetne összeál­lítani eklatáns példákból. Én jelen soraimmal egy végtelenül fontos alispáni rendeletnek egész terjedelmében való végrehajtásához szeretnék hozzájárulni. Vármegyénk alispánja ugyanis kibocsátott a nyáron egy rendeletet az iskolák tisztogatásá­ról. Amikor ezt a rendeletet olvastuk, felsóhaj­tottunk : Hála Isten 1 Van tehát rideg betű, csak életet kell bele önteni s tűnnek a tantermek bacillusainak milliói ; paradicsom lesz a dohos odú, felfrissülnek a sápadt arcok ; pezsdül az élet s életvidáman folyik a munka ! Itt az év eleje ; egy hónapja már megkezd­tük, jobban mondva, kezdtük próbálni ezt a ne­mes intencióju rendeletet végrehajtani. Összehív­tuk az iskolaszéket, felolvastuk a rendeletet, fű­szereztük magyarázatokkal stb. Es mi lett az eredmény ? Két tanteremben 35 robotos fordult meg, mázolván söprűjével a hideg vizet a padlón (súrolás) sikálván hideg vizzel és szalmával a padokat és bútorokat. És ehhez hasonló munkák ! Sárvakaró ? Gyékény ? Minek az klumpához ? ! Mi volna már most ezekután a mi teendőnk ? Jelentést tenni fölfelé. És mi volna ennek a vissza­hatása '< . . . Kibotoznának a faluból és ahol csak alkalom kínálkozik, megtorolni ezt a merészséget. És ha egyszer ilyen viszony fejlődött ki tanító, lelkész vagy jegyző és a nép között, milyen ered­ménnyel lehet aztán ifjúsági egyesületet, olvasó­kört, dalárdát stb. szervezni és vezetni ? Nekünk tehát ilyen dolgot csak suba alatt lehet elvégezni egy függetlenebb egyén segítsé­gével. És ez a függetlenebb egyén — szerény véleményem szerint — a körorvos. Jönne be az első évben minden hónapban; hallgatná meg intim a tanító észrevételeit a rendelet végrehaj­tását illetőleg ; győződne meg személyesen a vég­zett munka jóságáról vagy kijátszásáról s figyel­meztetné az iskolafenntartó hatóságot a mulasz­tások következményeire. És ha a következő hónapban ismételten hiányosan hajtották végre a rendeletet, tessék az illetékes hatóságnak a leg szigorúbban eljárni s majd lesz rend anélkül, hogy akár a tanítóra, lelkészre, jegyzőre, de még a körorvosra is megharagudnának. (Utóbbira meg hiába is haragudnának, faluhelyen nem lehet mindjárt más orvoshoz szaladni.) Azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok vár­megyénk rendszerető alispánjához és mindenre figyelmes, agilis tanfelügyelőjéhez, méltóztassanak a saját hatáskörükben odahitni, hogy ezen ideális célokat szolgáló rendelet ilyen értelemben legyen végrehajtva és ne kerüljön végrehajtatlanul a — lombtárba. Pacem. HÍREK. — Személyi hir. Széchenyi Domonkos gróf hétfőn délelőtt Szekszárdon időzött és a vármegyei pénzügyi szakosztály ülésén elnökölt. — A bíróság köréből. A pécsi ítélőtábla elnöke dr. Bőbei Miklós pécsi lakos, végzett jog­hallgatót, a pécsi Ítélőtábla kerületébe dijas jog­gyakornokká, Kántz Jenő végzett joghallgató, nagykanizsai lakost a pécsi Ítélőtábla kerületébe dijas joggyakornokká nevezte ki. — A védgáttársulat uj elnöke. A szekszárd- bátai dunavédgáftársulat folyó hó 4-én tartott közgyűlésén a Beöthy Károly dr. elhunytával megüresedett elnöki á'lásra Dietzl Lajos köz­alapítványi igazgatót, a közalapitv. ügyosztály mérnöki osztályának vezetőjét választották meg, ki is nyomban elfoglalta az elnöki széket. — Requiem. Október hó 6-án az aradi gyász­nap évfordulóján a szekszárd belvárosi róm. kath. templomban dr. Fent Ferenc apát plébános gyász - misét mondott segédlettel. A gyászistentiszteleten az ifjúságon kívül megjelentek a hatóságok és hivatalok képviselői is. — Tanitóválasztások. Kiss Pál regölyi rk. osztálytanító Andocsra, a duzsi rk. osztálytanitói állomásra Léja Ede, Schiffhorn Aranka Muth pusztára választatott meg. — Nyugdíjazás. Kovács Teréz szakcsmajori rk. tanitó 1913 november 1 tői 600 koronával nyugdíjaztatok. — Helyettes alkalmazása. A bonyhádi ref. iskolához Graf Emma oki. tanítónő alkalmazta­tott egy tanévre helyettesnek. Dr. Bangha Béla hitszónoklatai. P. Bangha Béla dr. jezsuita atya október 1., 2., 3. és 4 én tar­totta meg hitbuzgalmi és hitvédelmi előadásait. Azok a remények, melyeket Bangha páterhez fűztünk, teljesedtek. Lelket, a hallgatóságot ma­gával ragadó, mindvégig lebilincselő, magas szín­vonalon álló előadásaival másfél órán át gyönyör­ködtette hallgatóit. Délután 3 órakor a kath. kör dísztermében a hölgyközönségnek tartott hitbuz­galmi előadásokat, közvetlen, kedves szavakkal irányítva lelkűket a gyakorlati keresztény életre. Az esti előadások, melyek a ,,Szekszárd Szálló“ nagytermében hangzottak el, hitvédelmi beszédek voltak. Ezekben ragyogtatta Bangha Béla dr. bámulatos tudását, sok oldalú készültségét, ha­talmas szónoki képességét és meggyőző erejét. Be­bizonyította a vallás, a hit szükséges voltát, meg­cáfolta az ellentétes tévtanokat; kimutatta, hogy a hit a tudománnyal, de különösen a természet­tudománnyal ellentélben nem áll. Rámutatott arra a nagy misszióra, melyet az Egyház minden idő­ben végzett a kultúra s a haladás érdekében. Végül a túlvilág létezéséről értekezett, észokok és kinyilatkoztatási érvek alapján. Ünnepnapjai voltak e napok Szekszárdnak. A Szekszárd Szálló dísztermében talán még soha sem láttunk ily nagy számú, mindenféle vallásu intelligens közön­séget, kik lélekzetüket visszatartva, siri csendben hallgatták P. Bangha felejthetlen szép előadásait. Dr. Bangha Béla vasárnap Tolnára utazott, ahol rokonát: Veszprémi Győző takarékpénztári fő­könyvelőt látogatta meg. — A király nevenapja. Szombaton volt Ő felsége nevenapja, mely alkalommal a középüle­teket fellobogózták. Nálunk a belvárosi templom­ban dr. Fent Ferenc apát-plébános ünnepi misét mondott Kun és Szentiványi káplánok segédlete mellett, melyen a hivatalok képviselői és a ta­nulóifjúság is részt vett. — Gyógyszertárvótel. Polóny János gyógy­szerész eladta a zombai patikáját Józsa Dezső gyöngyösi gyógyszerésznek 57000 koronáért. — Az újoncok bevonulása. Szekszárdról az újoncok ma és holnap vonulnak be ezredeikkez. Régi szokáshoz híven a város katholikus bevo­nuló katonái tegnap reggel a belvárosi templom­ban gyóntak és áldoztak. Kun Lajos káplán szép beszéddel búcsúztatta el ugyanekkor a hadsereg legújabb legénységét. — B9tnár Béla kártérítést akar. Megírták a lapok, hogy Betnár Bélát, a Bauern-Bank sik­kasztással vádolt vezérigazgatóját, a szekszárdi törvényszék fölmentette. Betnár azonban amint olyassuk nem elégszik meg ezzel a szatiszfak- cióval. A bank megtorló lépésre készül a vád értelmi szerzői ellen, a meghurcolt igazgató pe­dig személyesen is elégtételt fog venni a haj­száért. A Bauern Bank mintegy ötvenezer, az igazgató pedig százezer korona kártéritést kiván. Hogy azonban megkapja-e, az más kérdés. — A Balaton és Duna összekötése. A Bala­ton és Duna összekötésére szolgáló munkálatok nagyban haladnak előre. A Sió-csatornán, amely a Balatont a Dunával össze fogja kötni, három hatalmas kotrógép dolgozik. A 124 kilométer hosszúságú vonalon, Siófoktól a tolnai Dunáig, tiz duzzasztó zsilip lesz. A munka mintegy ha­todfél millió koronába kerül. A bárom kotrógép jelenleg Simontornya közelében dolgozik. A ki­ásott földet a part emelésére és a part mentén húzódó nyolc méter széles vontató ul építésére használják. A munka körülbelül hat évig fog tar­tani, a duna—balatoni közlekedést azonban már négy év múlva megkezdik. Óriási jelentőségét ennek a nagyszabású munkának érthetővé teszi az, hogy a Sió-csatorna mélyítésével a Balatont és a Dunántúlt közvetlenül belekapcsolják a világforfalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom