Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-09-25 / 77. szám

téren hosszas közszolgálata alatt kifejtett közhasznú és eredményekben gazdag munkásságáról és annak a, reményének adott kifejezést,, hogy bár ezentúl más hatáskörben fog működni, a vármegye közönsége módot és alkalmat fog reá találni, hogy a vármegyei közigazgatás terén, a bizottságokban érvényesítse tevékenységét. Végül közhelyesléstől kisérve indítványozta, hogy az állandó választmány a betegsége miatt távollevő alispánhoz: Forster Zoltánhoz üdvözlő táviratot intézzen.

— A pénzügyi szakosztály uj elnöke. Az

állandó válaszmánynak szerdán tartott ülésén került betöltésre a vármegye egyik legfontosabb bizottságának: a pénzügyi szakosztálynak elnöki állása, amelyet az évek hosszú sora, még Döríj D énes elhunyta óta Kovács Sebestény Endre töltött be a nála megszokott példás kötelesség- tudással [és lelkiismeretességgel. Erre az állásra Éri Márton dr. főjegyző indítványára Széchenyi Domonkos gróf bizottsági tag választatott meg egyhangú helyesléssel.

— A vármegyei kereskedalmi és iparkamarai központi bizottság Szépüld Oszkár tb. főjegyző elnöklete alatt múlt kedden 11 órakor ülést tartott, mely alkalommal a vármegyei kereskedők és iparosoknak a választókerületek szerint összeállított és kiigazított névjegyzékét vette tárgyalás alá és megállapította, hogy a névjegyzékek ellen egyetlen felszólalás sem érkezett be. André István szekszárdi ipartestüloti elnök szót kért és jelentette, hogy mint évek hosszú sora óta tagja a bizottságnak, azt észlelte, hogy még ilyen körültekintéssel, pontossággal az iparkamarai tag választási előkészületek és eljárás a megyében nem eszközöltetett, elismerése nyilvánítását javasolja. Szóvald Oszkár elnök örömmel fogadja el az elismerés kiszolgáltatását úgy a központi, mint az albizottságok nevében és megjegyzi, hogy ebben igen nasry érdeme van dr. Paulovits Sándor várm. tb. aljegyző előadó lelkiismeretes és pontos ügyintézésének. Az egyes kerületekben a tagválasztásokat 1913. október 30 ára tűzte ki a bizottság. Minden kerület a kerületben lakók közül 2 kereskedőt és 2 iparost választ, kik közül a legtöbb szavazatot nyert 1 — 1 kereskedő és iparos rendes, 1 — 1 pedig pótküldöttségi tag lesz.

2

A vármegye közgyűlése.

Tolnavármegye törvényhatósági közgyűlése ma, csütörtökön tartotta nyári rendes közgyűlését a tagok élénk részvéte mellett. A közgyűlés lefolyásáról lapzárta miatt csak dió héjban adhatunk tudósitást a következőkben :

Kovács Sebestény Endre főispán nagy éljenzés mellett foglalva el az elnöki széket, megnyitó beszédében kegyeletes meleg szavakkal emlékezett meg Tolnavármegye nagy fiának : Perczel Dezső v. b. t. tanácsosnak a legutóbbi közgyűlés óta bekövetkezett elhalálozásáról, aki a vármegye közönségének szeretetét, tiszteletét, becsülését bírta osztályrészéül. Szerettük őt egyéniségének vonzó volta folytán, mért bármily magas méltóságra jutott is a társadalmi helyzetben, szívélyességében nem változott, lebilincselő modorával egyformán megbecsülte barátait és embertársait. Tiszteltük őt nagy tudásáért, kötelességtudó hazafiasságáért, erős politikai meggyőződéséért, melyért, ha kellett, nagy áldozatokat is hozott. Hozzájárulva az alispáni jelentésben az Eri Márton dr. főjegyző által oly szépen kifejtett méltatáshoz, az elnöki székből is kifejezi a megye közönségének fájdalmát a gyász eset felett.

'Áttérve elődjének, Simontsis Elemér főispánnak távozására, nagy elismeréssel méltatta Simontsits Elemérnek 22 évi megyei szolgálata alatt és fő- ispáni működésében a vármegye ügyeinek előbbre- vitelében szerzett érdemeit. Ázzál a tudattal vesz tőle búcsút, hogy újabb munkaköre terén kifej tendő működése igazolni fogja a szép reményeket, melyeket tehetségeihez jogosan füzünk és azokkal vármegyénk javát, boldogulását fogja előmozdítani.

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a főispán bejelentette, hogy Reich Oszkár tamásii, Becht Ödön dunaföldvári és Hagymássy Zoltán völgységi járási szolgabirákat tiszteletbeli íőszolgabirákká, dr. Kertész Lipót dombóvári és dr. Rothauser Izidor gyönki járási orvosokat tiszteletbeli tiszti főorvosokká és Kovách Aladár al- levéltárost, ki mint múzeumi igazgatóőr oly eredményes munkásságot fejtett ki, tiszteletbeli fő levéltárossá nevezte ki, amely bejelentés általános tetszéssel találkozott

A közgyűlés során felszólalni akarókat figyelmeztette a főispán, hogy Szévald Oszkár tb. főjegyzőnél jelentkezzenek.

A tárgysorozatra rátérve, a vármegye fő jegyzőjének mint alispánhelyettesnek időszaki je leütése felolvasottnak vétetett és elfogadtatott. Ennek következtében határoztba ment, hogy Perczel Dezső emlékét jegyzőkönyvben megöröTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

kitik, családjához részvétiratot intéznek és arcképét a tanácskozási terem részére mégfestetik, továbbá : Simontsits Elemér volt főispán iránt a vármegye közönsége háláját és elismerését jegyzőkönyvileg kifejezi, és arcképét a közgyűlési terem számára megfesteti, Szentiványi Miklós nyug. főszolgabíró elhalálozása felett a közgyűlés jegyzőkönyvileg ad részvétének kifejezést, végül a szekszárd—dunaföldvári automobiljárat létesítése ügyében felirat intéztetik a kereskedelem ügyi miniszterhez. Hagymássy Károly dr. felszólalására Eri Márton dr. főjegyzőnek a nagy gonddal szerkesztett és szépen kidolgozott időszaki jelentésért a közgyűlés elismerést szavazott

Simontsits Elemér a közgyűlés engedelmé- vel az őt ért elismerésért köszönetét fejezte ki és ezt azzal fogja meghálálni, hogy egész erejével, minden tehetségével Tolnavármegye ügyeinek előmozdítására fog közreműködni, mely kijelentés lelkes éljenzéssel fogadtatott.

Báró Jeszenszky György, a simontornyai járás főszolgabirája, érdemes működése elismeréséül a VII. fizetési osztályba 1 éptettetett elő.

Következett a közgyűlés ütköző pontja, gróf Tisza István miniszterelnök kormányra léptét és kormánya megalakulását tudató leirata, mely nagy éljenzéssel fogadtatott.

Erre vonatkozólag az állandó választmány a következő, egyhangúlag hozott határozatot ja vasolta elfogadásra.

Tolnavármegye közönsége benső örömmel és hazafiui lelkesedésének egész melegével üdvözli a gróf Tisza István elnöklete alatt megalakult királyi kormányt. Törhetetlen ragaszkodásának és bizalmának adva kifejezést a legnagyobb készséggel biztosítja, hogy a nemzet javát célzó, önzetlen munkálkodásában hazafias buzgalommal és eréllyel fogja törvényes hatáskörében támogatni. Feltétlen bizalommal tekint a törvényhatóság közönsége a királyi kormány működése elé, mert az 1867-iki kiegyezés alapján állva, Deák Ferenc politikai szellemében munkálkodva, törekszik a magyar állam erkölcsi, anyagi megerősítésére és mert gróf Tisza István személyében oly férfit lát az ország ügyei intézésének élén, kinek egyénisége és politikai múltja biztosíték arra nézve, hogy ragyogó tehetségével és hazája sorsáért aggódó szivének minden dobbanásával, tárgyilagos és következetes magatartásával akarja és tudja is az országot közelebb vinni kitűzött céljához : a magyar nemzeti állam teljes kiépítéséhez, a pariamentáriz- mus megvédéséhez és a magyarság boldogulásához,. a magyar kultúra elterjedéséhez.

Az ellenzék részéről, mely a gyűlés teremben alig néhány taggal volt képviselve, Horvát Jenő dr. ügyvéd szólalt fel, higgadtan, de azért zajos közbeszólások közben fejtegetve a már már elkopott ellenzéki szólamokat a Tisza kormány iránt való bizalmatlanságról, a junius hó

4-diki házelnöki erőszakosságról, a Désy-perről, a Gerő-féle esetről, mely a mentelmi jog súlyos megsértése és a parlamentarizmus végveszedelme. Ily körülmények között a parlamenti szuveréni- tásról nem beszélhetünk. Ma pártabszolutizmus van és nem parlamentárizmus. A törvényeket áterőszakolva hozzák, az ellenzék közreműködése nélkül és kétségtelen, hogy amint eddig megszavaztak mindent, úgy ez után is meg fognak szavazni mindent, amit akarnak. (Közbekiáltások: Jól teszik, helyes, mire a szónok rezignálva, igy szólt: Ha gondolják, hogy helyes, ám jó.)

' Hibáztatja a királyság megvédésére hozott törvényt és hogy e törvénnyel az esküdtszék jogkörét csorbították, ami nagy sérelem. A békés kiegyenlítésnek itt volna az ideje, de ennek legfőbb akadálya, hogy a munkapárt a kormány megmaradásához, az emberekhez ragaszkodik. Indítványozza, hogy a közgyűlés attól az óhajtástól áthatva, hogy a béke és rend hlyreálljon, mondja ki, hogy nem viseltetik bizalommal a Tisza kormány iránt.

Kiss Ernő dr. tiszti ügyész hosszabb beszédben polemizált a szónokkal, hibáztatva, hogy a bizalom vagy bizalmatlanság kérdésében nem jó módszert választott Tisza államférfim kvalitásainak megítélésére. Azért nem követte a helyes módszert, mert bizonyára félt attól, hogy velünk egy eredményre jutni.

A Désy perre vonatkozólag megjegyzi, hogy ugyanaz a biróság, mely Désyt felmentette, 4 hónappal azelőtt Désyt elitélte. De ettől eltekintve, Désy és barátai már 1910-ben tudták azt, amit Lukács ellen felhoztak, még se háborodtak fel

akkor, sőt épen ennek a Lukács Lászlónak barátságát és támogatását keresték.

Angol példákra hivatkoznak. Ó is ezt teszi. Nem rég történt, hogy egy angol minisztert börzespekulációkkal vádoltak és az angol miniszter azt mondotta: mindenki szememre vetheti ezt, csak az ellenzék nem. 0 is azt mondja. Mindenki beszélhet panamáról, korrupcióról, csak a volt koalíció nem, melynek gazdálkodását a zárszámadási bizottság tárgyalásai eléggé felfedték.

A parlamenti őrség katonai szervezete nem alkotmány veszély. A mentelmi jog a parlamentet illeti meg és pedig még saját tagjaival szemben is. 67 óta csak most lépett fel annak a szüksége, hogy a parlamenti rend megvédésére fegyveres erő alkalmaztassák. Először rendőröket alkalmaztak, de ezek kíméletes eljárásra lévén szabályzatiig utalva, valóságos korcsmái dulakodások szintere lett a parlament. A parlamenti őrség szervezésének gondolata Andrássy Gyula grófban fogam- zott meg.

A Gerő-féle eset sajnálatos, ennek be kellett következnie, de bizonyos, hogy a jövőben nem fog megismétlődni.

Az ellenzék maga zárta ki magát egy elhibázott taktika folytán a pai’lament tárgyalásaiból^ Vonuljon be az ellenzék a törvényhozás termébe, vegyen részt a tárgyalásokban, ne sípoljanak, trombitáljanak és a parlament mindjárt vissza lesz adva önmagának.

Látva az ország szerencsétlen viszonyait, hogy politikai életünk fel van dúlva, gazdasági életünket válságok dúlják, iparunk hanyatlik, a nemzetiségek egyre vakmerőbbek lesznek, a szocialisták osztályharcot hirdetnek, a külügyi viszonyok szinte sötétek — azt kell kívánunk, hogy oly férfiú legyen a kormányon, aki tudással, bölcsességgel, erős akarattal képes az ország ügyeit vezetni.

Ilyen férfi Tisza Istán (nagy tetszés és él - jenzés) aki az osztrák kormánnyal szemben meg tudta védeni az ország tekintélyét és hogy önzetlenül szolgálja a közügyeket, megmutatta a koalíciós kormány alatt, midőn régi ellenfeleinek segélyére sietett. És végre, ő volt az, aki az országnak 20 éves nagy betegségét: az obstruk- siót letörte. Elfogadja az állandó választmány javaslatát.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd közben az ellenzék részéről számos szenvedélyes közbeszólás hangzott el. Az elnöklő főispán többször figyelmeztette a közbeszólókat, név szerint is, hogy tartózkodjanak a megjegyzésektől, mert különben a tanácskozás lehetetlenné válik.

A sok erőltetett és agyafúrtan makacs közbeszólás azonban csak tarkította, de nem zavarta a szép és hatásos beszédet, melyért a szónokot igen számosán elismeréssel üdvözölték.

Utána Szuliman György szekszárdi kisgazda beszélt, a sok ellenséges közbeszólás következtében terjengősen. Bizalmatlanságát azzal okada- tolja, hogy a kormány a városok fejlesztéséről és a szavazati jogról oly törvényeket hozott, melyek nekik, a gazdáknak rosszak és sérelmesek.

Végül Simontsits Elemér reflektált a vitában elmondottakra, helytelenítve Szuhmánnál, hogy oly törvények miatt bizalmatlan Tisza iránt, melyeket nem Tisza kormányelnöksége alatt hoztak. A városok fejlesztésére vonatkozólag épen a Tisza kormány kontemplál egy uj törvényt, felismerve egy uj város tipus felállításának szükségét, amely- lyel segíteni lehet a városok bajain és ezért Szuli- mánnak egyenesen bizalommal kellene lennie Tisza iránt.

A választói törvénnyel sincs Szulimannak igaza, mert ez a törvény a régi jogokat tisztelet’ ben tartja, a jövőre pedig kinyitja a kaput az általános szavazati jog előtt és ezt a jogot minden polgár megszerezheti. Horvát Jenő dr.-ral ellentétben úgy látja, hogy .alig volt 67-óta magyar kormány, mely oly erős bizalomra tarthatna számot, mint a Tisza István kormánya, mely a parlamentárizmujt megvédte. (Valaki közbekiált : zsandárral !) Előttem, riposztiroz a szónok, — a magyar parlament olyan szent dolog, hogy ha azt máskép megvédeui nem lehet, hát csendőrökkel is meg kell menteni.

Frenetikus taps fogadta a sikerült vágást, mely után a szónok azokról a veszedelmekről szólt, melyek a nem rég letűnt abszolút korszakban fenyegették a parlamentárizmust és abban áll, hogy a nemzet megkérdezése nélkül felülről döntenek. De van az abszolutizmusnak egy sokkal veszélyesebb módja és ez az, midőn a kisebbség gyakorolja azt.

Téved Horvát, hogy ma pártabszolutizmus van. Ma a többség gyakorolja a többség jogait. Képtelenség azt mondani, hogy ha nincs ellenzék a parlamentben, nem lehet törvényt alkotni. — Ez kisebbségi abszolutizmus volna, mely mindent megakaszt. — Ha ez lehetséges, akkor egy erős nemzetiségi párt egyszerű távolmaradásával lehetetlenné tehetné a parlament működését.

1913 szeptember 25,