Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-09-18 / 75. szám

tárcát, amelyben 50 korona és okmányok voltak. A kabátot azután az alvó ember mellé tette a padra. Majd odament a másik utashoz s kilopta mellényzsebéből aranyóráját. — Itt azonban már nem volt szerencséje, mert az órán függő lánc zörgésére az utas felébredt és rövid dulakodás után visszavette az órát és láncot. Lefogni azon­ban már nem volt ideje a tolvajt, mert az pár pillanat alatt kiugrott a robogó vonatból s eltűnt. A zajra felébredt a meglopott pincér is, aki az­után megállította a vonatot, de az üldözés hiába­valónak bizonyult, mert a tolvaj eltűnt a sötét ségben. A csendőrség folyamatba tette a nyomo­zást a zsebtolvaj után, amely valószínűleg hama­rosan sikerrel fog járni, mert a cigánylegény a vonatban felejtette felső kabátját és az nyomra fogja vezetni a csendőrüket. — A marhahús kérdés meg van oldva! Marhahúst mindenki szívesen eszik, a kifőtt s meg­lehetősen Íztelen leveslmst azonban szívesen elcse­rélné az ember sokszor más húsétellel. A takarékos háziasszony süsse vagy párolja a drága húst és állítsa a levest gyorsan és olcsón az 5 filléres Maggi-téle húsleves kockából elő. Minden kocka csupán forró vízzel leöntve, egynegyed liter igen finom húslevest ad, melybe a mindenkoron kívánt levesbetétet, mint metélt, dara stb. befőzhető. — Szüreti mulatság. A szekszárdi róm. kath. Olvasókör 1913. évi szeptember hó 21-én, vasárnap délután szüreti mulatságot rendez. A mulatság kezdete délután 4 órakor. Belépti-dij : szeraélyenkint GO fillér. Kisorsolás alá kerül : szőlő koszorú, csutora és birka. A mulatság konfetti és szerpentin csatával lesz egybekapcsolva. — Rablás, Simon József bartinai utcai kovács mesterhez szerdán estefelé egy cigány asszony állí­tott be és előadta, hogy a keselyüsi utón lovuk a kocsi előtt megdöglött, kérte, hogy jöjjön vele és vegye meg a kocsit, olcsón odaadják. Simon azonnal útnak is eredt a csinos cigányasszonnyal. Mintegy 3 kilométernyire voltak a várostól, mi­dőn az utszéli kukoricásból cigányok ugrottak elő, Simont megtámadták, összeverték, megkötöz­ték, száját betömték és pénzét elrabolva, sietve elvonultak. Az elrablóit pénz Simon bemondása szerint 3000 korona. A súlyosan elvert Simon később magához tért és kötelékeiből szabadulva, visszatért a városba, ahol a rendőrségen jelen tést tett. A nyomozás folyik és ennek érdekében bővebb részletek közlésétől tartózkodunk. — Vásári statisztika. A legutóbbi szek­szárdi vásár hétfőn volt, ragyogó, meleg, nyári időben. Azért is volt annyira népes, hogy régen volt ekkora vásár. Úgy az állatok, mint egyéb áruk forgalma elég jónak mondható. Felhajtatott 1005 darab szarvasmarha, 1200 ló és 150 darab sertés. Ezekből elkelt 553 szarvasmarha, 461 ló és 70 sertés. A vásári tolvajok ügyesen működ­tek, mert senkit sem csíptek el a csendőrük. — Lopások. Alsóhidvégen Horváth Károly munkás kerékkötő láncot, Pál Károly és Kocsis Ferenc aratómunkások pedig üres zsákokat és manilla kévekötő zsineget loptak. Szabó János medinai mezőőr fia, aki aratási szabadságon volt itthon, rudazó kötelet emelt el Priger Pál kocsi járói. Fejős Mihályné és 14 éves Anna leánya harci lakosok Unger István zombai vendéglőst lopták meg. A tolvajokat feljelentették a szele szárdi kir. járásbiróságnál. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. 193 3. szeptember 18. ______ IROD ALOM. A boszorkány. Irodalmunkban a színtiszta magyar plein-air művészetnek egyik legnagyobb mestere Bársony István, a természet költői lelkű és erejű Írója. A magyar földet hozza közelebb szivünkhöz és lelkűnkhöz mostani könyvében is, melynek cime „A boszorkány“ és amely a kiváló iró legjava elbeszéléseit foglalja magába. Valami titkos, varázslatos közösség áll fönn Bársony István novelláiban a természet és az ember kö­zött: a természet belékapcsolódik embereinek éle­tébe és a novellák akciójába, viszont az ember meg, egy-egy plasztikus mozdulatával életet visz a természetbe és egyszerre elevenné varázsolja a vadvirágos mezőt, a rejtelmes ingoványt és a tavaszodé erdőt. „A boszorkány“ cimü könyve értékes gazdagodása annak az irodalomnak, a melynek Bársony István illusztris képviselője. A könyv ára az „Egyetemes Könyvtár“ piros vá- szonfödeles gyűjteményének kötésében 1 korona 20 fillér. — A Vasárnapi Újság most megjelent szép tember 14-iki száma is csak azt mutatja, hogy a magyar családoknak ez a megszokott régi lapja, szövegrészének válogatottsága, az illusztrációk aktuális volta, nagy száma’, szépsége és a repro­TOLN A VARMEGYE és a KÖZÉRDEK dukálás művésziessége tekintetében még mindig magasan az első helyen áll. E heti számában ott találjuk báró Eötvös József arcképét századik születésnapja alkalmából, magvas cikk kíséreté­ben, rendkívül érdekes képeket látunk Bogdáno- vics pátriárka rejtélyes eltűnéséről, a szerb had­sereg diadalmas visszatéréséről, a Nemzeti Szalon kiállításáról, a távirás utján küldött képekről, a szinházak újdonságairól stb. ; szövegrészében pedig Lakatos László, eredeti regénye és a fordított regény közlése mellett novellát találunk Krúdy Gyulától, költeményt Endrődi Sándortól és Bállá Ignáctól s ezenkivül az érdekes olvasni valók egész sorát hozza e szám is. Irodalom és művé­szet, sakkjáték, stb. — A Vasárnapi Újság elő fizetési ára negyedévre öt korona, a Világkróni­kával együtt hat korona. Megrendelhető a Vasár­napi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetem utca 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Kovács i. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.. Lakás: a gimnáziummal szemben. TANÜGY. — Féláru vasúti menetjegy váltására jogo­sító arcképes évi igazolványok. A magyar kir. államvasutak Igazgatósága. 969361/A. V. 913. szám alatt a következő rendeletet adta ki : Az állami alkalmazottak és törvényhatósági tisztvi­selők, továbbá a községi és körjegyzők, a ren­dezett tanácsú városok tisztviselői, a nem állami tanszemélyzet, valamint az állami és törvény- hatósági nyugdíjasok részére kiállított azok a féláru vasúti menetjegy váltására jogosító arcké­pes évi igazolványok, melyek 1914. illetőleg 1917. év végéig terjedő hatállyal adattak ki, az 1914. évre leendő érvényesítés végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI. Andrássy-ut 73—75. sz.) 1913. évi október hó 1-től kezdve beküldhetők, legkésőbb azonban ugyanezen évi december 31-ig okvetlenül bekül­dendők. Azoknak az igényjogosultaknak akiknek a folyó évben arcképes igazolványuk nem volt, de ilyet az 1914. évre megszerezni kívánnak, az igazolvány kiállítását szintén a fentjelzett határ­időn belül kell kérelmezniük. Különösen figyel­meztetjük az érdekelteket, hogy saját érdekük­ben fekszik, ha az igazolvány kiállítását, illető­leg a következő évre való érvényesitését lehető­leg már október havában vagy november hó első felében kérelmezik, továbbá hogy az igazolványok érvényesítéséért vagy kiállításáért igazolványon- kint járó 2 korona kezelési illetéket m. kir. postai értékjegyekben kell leróni. A postai érték­jegyeket a kérvényre vagy a névjegyzékre fel kell ragasztani. Készpénzt vagy okmánybélyeget kezelési illeték fejében el nem fogadunk. A kér­vényeket és az egyes hivatalok részéről beter­jesztendő névjegyzékeket az előirt záradékkal és a hivatali bélyegző lenyomatával kell ellátni. Az érdekelt hivataloknak úgy az érvényesítendő iga­zolványokról, valamint a kiállítandó uj igazolvá­nyokhoz szükséges fényképekről külön-killön jegyzéket kell készíteni. Figyelmeztetjük a nyug­díjasokat, hogy kérvényeiken a lakhelyükre ille­tékes közigazgatási hatósággal azt is igazoltatni tartoznak, hogy fiztéssel egybekötött foglalkozá­suk nincsen. Állami, törvényhatósági, községi és vasúti hivataloknál rendes és nyugdíjazással, havi vagy napidijjal egybekötött foglalkozás, úgyszintén magánhivaatloknál havi vagy napi- dijas alkalmaztatás az utazási kedvezményre való igényt nem szünteti meg. — Végül még arra is figyelmeztetjük az igényjogosultakat, hogy az alatt az idő alatt, amig arcképes igazolványuk kezelés alatt van, az előre nem látott utazásukra szükséges féláru vasúti jegy váltására jogosító egyszeri utazásra szóló igazolványokat a maguk részére okvetlenül kérelmezzék, mert az utazási kedvezmény menetdijának visszatérítése utólag semmi körülmények között nem fog engedélyez­tetni. — Budapest, 1913 szeptem er hó 4-én. A m. kir. államvasutak igazgatósága. 3 Tenyészló-dijazás. Tolnavármegye lótenyésztési bizottsága folyó hó 7 én lódijazást tartott Hőgj'észen Dőry Hugó elnöklésével. Jelen voltak : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Apponyi Károly gróf, Bernrieder János, Csapó Dániel, Dőry Frigyes, Jeszenszky György báró, Molnár József, Matkovich László főhadnagy, a palini méntelep parancsnokságának képviselője, Puly Iván gazdasági felügyelő, Sigora Lajos törvényhatósági főállatorvos, Stremm Ödön járási állatorvos. Fel hajtatott 83 darab csikós kanca és 3G darab 3 éves kanca. Bírálók voltak a 3 éves csikóknál: Bern- rieder János, Dőry Hugó, Dőry Frigyes és Stremm Ödön 5 a csikós kancáknál : Apponyi Károly gróf, Csapó Dániel, báró Jeszenszky György, Matko­vich László, Puly Iván, Sigora Lajos. Dijakat kaptak 3 éves kanca-csikókért: Sury Mihály Lápafő 150, Tolnai György Nagy- kónyi 100, Erdélyi János Regöly és Bach József Dunakömlőd G0—60, Szelényi Ferenc Szakály, Horváth József Ozora, Bakonyi Ferenc Szakály 40—40, Tolnai József Gyulaj, Gábriel Ferenc Szakály, Antal József Regöly, Pamer Ádám Györköny, Horvát Vendel Nagykónyi 20—20 koronát. Csikós kancák után dijakat kaptak: Bar- kóczi János Dombóvár 200, Gulyás Ádám Nagy- szokoly és Barkóczi János Dombóvár 100 —100, Szabó Mihály Regöly, Barkóczi János Dombóvár, Antal Péter Regöly, Szabó Péter Regöly, Horvát Pál Gyulaj G0—60, Rajna Lőrinc Ozora, Hanák Mihály Regöly, Csizmadia József Regöly, Ördög György Gyulaj, Zádor Gábor Pinczehely, Kele­men János Pinczehely, Gerhardt Henrik Hangos­puszta 20—20, Vörös Gábor Nak, Radán Antal Regöly, Ritz Péter Regöly, Takács József Tamási, Gábriel Ferenc Szakály, Nagy János Várong, Hanák Mihály Regöly, Hegedűs László Regöly, Szabó János és Pál Regöiy, Takács József Ta­mási 20—20 koronát. A bíráló bizottság csikós kancák után még 6 dijat kiadhatott volna, de nem volt rá érdemes anyag. Megállapítható tehát, hogy a felhajtás se mennyiségileg, se minőségileg nem volt elegendő, ami azt mutatja, hogy kisgazdáink a teli vér lóte­nyésztéstől kezdenek idegenkedni, aminek legfőbb oka az, hogy a kincstár a katonai lovak árát igen takarékosan szabja meg. Kisgazdáink egyre na­gyobb mértékben karolják fel a hidegvérű lóte­nyésztést, ezt azonban a kormány semmiféle támo­gatásban nem részesíti, amit helyesnek épenséggel nem mondhatunk. Első országos kukorica kiállítás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vezetősége még a múlt évben elhatározta, hogy a földmivelésügyi miniszter támogatásával Orszá­gos Kukoricakiállitást rendez. Miután a tavalyi kedvezőtlen időjárás által beállott rossz termés következtében a kiállítás rendezése nem volt indokolt, a kiállítást 1914 tavaszára halasztotta el. — A kiállítás célja, hogy azon egyrészt a Magyarországon termelt valamennyi kukorica­féleség, másrészt pedig, hogy a hazai fajták összehasonlító termesztési kisérletei, a hazai és amerikai termesztési eljárások eredményei, továbbá a trágyázási és mütrágyázási kísérletek, a tengeri termesztés jövedelmezősége, a házi vagy feles, illetve harmados művelés mellett bemutattassanak. Az eszme, hogy egy országos kukorica- kiállítás rendezésével gazdáinkat a kukorica ok­szerűbb termesztésére serkentsük, az Egyesült Államokban és Canadában elért páratlan jó sike­rek alapján érlelődött meg az Országot Magyar Gazdasági Egyesület vezetőségében. — Ha az Amerikában elért jó eredmények indokait kutat­juk, azt látjuk, hogy a kukoricatermesztés fejlő­désének legfontosabb tényezői a magas díjazással egybekötött kiállítások voltak. Mi az oka tehát annak, hogy hazánkban, ahol úgy a talaj, mint az éghajlati viszonyok kedvezőbbek, mégis cse­kély átlagterméseket érünk el. Az amerikai ki­váló eredményeken felbuzdulva, gazdáink közül számosán a helyszínén is tanulmányozták a ku­koricatermesztést s ha nem is kizárólag az ame­rikai rendszerű, de legalább is az ennek alapján módosított eljárással igyekeztek a kukorica ok­szerű termesztését felkarolni és tekintélyes ered­ményeket is értek el. Mindazonáltal nem azono­sítható a mi kukoricakiállitásunk célja az ameri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom