Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-01-30 / 9. szám
1913. január 30. TOLNA VÁRMEGYE én a KÖZÉRDEK 5 PÉNZINTÉZETEK. — A Bonyhádi Takarékpénztár 1912. évi mérlege. Az intézet az elmúlt évben emelte fel alaptőkéjét 200 000 koronáról 40O.ÜOQ koronára, ami tiszta nyereségben is kifejezésre jut, ameny- nyiben az 12.535 koronával több, mint volt az előző évben. Betétállománya a közismert körülmények folytán 305.444 koronával apadt, igy is 3 millió' 409;934 korona a betétállománya. Egyéb üzletágakban lényegtelenek a változások. Váltótárcája 1,184.4SI korona, ebből visszleszámitolva 158 502 korona. A 83.261 korona tiszta nyereségből osztalékul 20 koronát fizet, igen szépen dotálja tartalékalapjait, jótékony és közcélokra szintén szép összegeket fordít és 13.495 koronát visz át a jövő évre. Az intézet elnöke Halász Géza, alelnökei: Gyalog István és Hóniq Albert. Közgyűlését február 2-án tartja. — A Tolnai Polgári Takarékpénztár 34 ik évi zárszámadásainak Főbb pontjai a következők : Betétállománya 375.691 koronával apadt, ami sziutén az ismert okoknak tulajdonítható. Igen szép váltótárcája van az intézetnek. 2,411.016 korona, mi közel 100.000 korona emelkedést jelent. Egyebekben nincs lényeges változás, miután az elmúlt év újabb, lényegesebb kihelyezésekre nem volt alkalmas. Értékpapír állománya 120.801 korona, aminél 8.844 korona árfolyamveszteséget szenvedett. Tiszta nyeresége igen te kintélyes: 100 378 korona, ebben benne van 20.000 korona parcellázási nyereség, egy dőri- patlani iugatlanon, 3.291 korona nyereség árverésen vett ingatlanokon és jutalékok és dijak címén befolyt 20.429 korona. Osztalékul fizet 40, illetve fél részvény után 20 koronát. Tartalék- alapra 5.080 koronát s a jövő évre átvisz 6 863 koronát. Fiókintézetei vannak Dombóváron és Bogyiszlói). Az intézet elnöke : Dőrg Pál, vezér- igazgatója : l'enzlinger Lajos, ügyvezető-főkönyvelő : Veszprénuj Győző. Közgyűlése február hó 10-én lesz. — A Simontornyai Takarékpénztár múlt évi mérlege már 33. évi zárszámadása ezen bár kisebb keretű, de igen jól vezetett — intézetnek, amely különösen tartalékalapjait mindig bőkezűen dotálja. Betétállománya a múlt évivel szemben (beleértve a heti betéteket) csupán 18.000 koronával csökkent, igy is közel jár a 2 millió koronához. Váltótárcája 1,195.135 korona, körülbelül 22.000 koronával több, mint az előző évben. Jelzálogkölcsönei szintén a múlt évi keretben mozogtak és igen arányosak. Visszleszámitolása csupán 221.816 korona. Értékpapírjai 114.480 korona. Szép és arányos tételek. Tiszta nyeresége az áthozattal együtt 51.139 korona, ebből osztalékul részvényenkint 32 koronát fizet, tartalékba helyez 16.500 koronát s átvisz a jövő évre 2.989 koronát. Az intézet elnöke : Löwy Ignác, vezérigazgatója : Fried Vilmos. Közgyűlése február 2-án lesz. MULATSÁGOK. — Farsangi estély. A Szekszárdi Kaszinó kedden este, február hó 4-én tartja meg szoká sós farsangi estélyét. Az estély programmjának összeállításán most buzgólkodik a Kaszinó vezetősége. Annyit elárulhatunk, hogy Rácz József, a Kaszinó buzgó pénztárnoka s mulatságaink egyik találékony rendezője meglepetést készít elő s az idén is érdekes tombolára van kilátás, amelyhez nagyon sok erdekes és értékes nyereménytárgyat rendelt meg Budapestről. — Hangverseny. A Szekszárdi Filharmonikusok f. é. február hó 2-án, vasárnap délután 5 órakor, a polgári leányiskola tornatermében önálló hangversenyt rendeznek. Belépődíj személyen- kint 1 korona, tanulóknak 20 fillér Felülfizeté- seket köszönettel fogadnak. A főpróbát ugyanazon dijak mellett szombaton d. u. fél 5 órakor a polgári leányiskola tornatermében tartják. — Műsor: 1. Mozart. Serenade. Vonós quintett 4 kezes zongorakisérettel. 2. Beethoven. Largó a 2. symfoniából. d dur. Vonós quintett zongorakisérettel. 3. Mozart. Andante, f dur zongora-sonátá- ból. Vonós quartett zongorakisérettel. 4. Hellmes- berger, bécsi zeneakadémiai tanár. Romance. 4 hegedűn zongorakisérettel. 5. a) Mubay. Mazurka No 1 b) Mozart. Menuett. Előadja: Berényi István zongorakisérettel. 6. Mosart. A d. dur symfonia íinaleja. Vonós quintett 4 kezes zongora - kisérettel. 7. Tschaikovsky. Romance zongora- quintett. 8. Weber. Aufforderung zum Taur. Zorigoraquartett. Előadók: 1. hegedűn: Berényi István és Berényi Győző; 2. hegedűn: Kenézy Endre: 3, hegedűn: *Damelovics Ernő. Violán : Hiller Gyula. Cellon; Mück Albert. Zongorán: dr. Bartal Kornél és Moudry Hugó. A zeneszámokat megelőzi a szerző és a mű rövid ismertetése. — Hangverseny. A „Dunaföldvári Műkedvelő Úri Zenekar“ f. é. február hó 1-én, az Egyenlő- ségi Kőiben hangversenyt rendez. A Hangversenyt tánc követi Műsor: 1 Mozart A. W. Nyitány a ,,Figaró házassága“ cimü dalműből előadja az úri zenekar, Dóczy V. Gizella szives közreműködésével. 2. a) Czibulka A La Coquette (Gavotte) b) Meyer- Helmund Erik, Roecoco Serenade, előadja az úri zenekar Dóczy V. Gizella szives közreműködésével. 3. ,,Vadrózsa“. Énekes tündérjáték 1 felvonásban. írták : Váradi, Poldini. Személyek: Vadrózsa: Fájth Ilonka, Tündérek: Ványi Zsigraondné, Borovitz Rózsika, Névery Rizuska, Herceg: Koudela Gyula, Vadász: Szűcs Ferenc. Kis udvarhölgyek : Spitzer Klárika, Borovitz Büz8Íke és Angyal Liliké. Apródok: Spitzer Gyuri és Spitzer Laci.' Zongorán kisérik: Faludi Jenőné és Pintér Aranka. — Rendező : Koudela Gyula. 4. Jarnó György : Keringő a „Tengerész Kató“ cimü operettéből, előadja az úri zenekar, Dóczy V. Gizella szives közreműködésével. 5. Zerkovitz Béla legújabb zeiieszáma ; Komédiás Dala. Énekli: Ványi Zsigmond, zongorán kíséri : Sopronéi Ferencné. 6. Jarnó Gy. : Induló a Tengerész Kató cimü operettéből, előadja az úri zenekar. — Táncestély. Az „Ozorai róra. kath. Legényegylet“ folyó évi február hó 2 án, vasárnap, az egylet helyiségeiben, saját pénztára javára műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. — Műsor: 1. Stranszky : „Nihilistából vőlegény“. Bohózat 1 felvonásban. — 2. Kasza: „A Módi“. Énekes vígjáték 1 felvonásban . — Nyugtázás. A bátaszélu önkéntes tűzoltó-testületnek január havi táncmulatságán felülfizettek : Pongrácz Lajos 20 K, Návay Emil 8 K, Rudnyánszky Ferenc 4 K, Bien L., Raisz József, Mayer József, Partos Vilmos, Czétényi J. 2—2 korona, N. N., Mayer Gyula, Mayer Mátyás, N-. N., Wagner. József né, Öllé Mihály, Thész Lőrinc, Purt Adolf, Rull Radóné, Szatmári M., dr. Geiringer Bertalan, N. N„ Pillér György, Müller Mihály, Scherer Lajos, Szugfill Antal, Schwarcz J. 1 — 1 korona, Schmidt János, N. N. 50—50 fillért. A kegyes adakozóknak őszintén köszönetét mond as elnökség. KÖZGAZDASÁG. Uj állategészségügyi törvény. Élénken foglalkoztatják az állategészségügy ről és az állatorvosi közszolgálat rendezéséről szóló törvények revíziójának kérdései mezőgazdasági érdekképviseleti szervezeteinket. Az állatorvosi karral vállvetve igyekeztek is tető alá hozni az áiategészségügyi törvény tervezetét. S ha leszögezzük azt az elutasító álláspontot, mely- lyel az OMGE a Magyar Országos Állatorvos- egyesület erre vonatkozó alapos, de a gazdakö zönség érdekeire lényegileg merőben ellenkező munkálatát fogadta, nem végzünk felesleges munkát, ha a legilletékesebb testületek által kidolgo- gozott törvénytervezet hiányában felvetjük főbb vonásokban azokat az észrevételeket, melyeket a földmivelésügyi miniszter által közelmúltban kijelölt bizottságnak az 1888-ik évi Vll-ik és 1900. évi XVII ik t.-c. revíziója alkalmából a lehetőséghez képest figyelembe kell vennie. Helyes elv, hogy az egyes állati járványok megelőzésére, vagy elfojtására erélyes rendszabályokat alkossanak. Azonban mivel, az állategészségügyi rendészet fontossága az állategész- ségügy államosítására szóló 1900. évi XVII. t.-c. életbeléptetése óta eléggé áthatotta már a közvéleményt, el kell tüntetni az uj törvényből azokat az intézkedéseket, melyek a gazdaközönséget indokolatlan zaklatásoknak és újabb anyagi meg tei keltetéseknek teszik ki, az állatforgalmat pedig esetről esetre kelleténél jobban megbénítják. így a védőojtások megejtését a földmivelésügyi kormány már teljesen kivette a gazdaközönség kezéből. Állatorvosokra bizták azok elvégzését, ami nemcsak óriási kiadást okoz az állattenyésztésnek, hanem a nagyobb gazdaságokban több napot véve igénybe, jóformán elvonják az állatorvosokat igazi, szakszerű hivatásuk teljesítésétől. Gazdasági akadémiákon rendes tárgyként tanítják az állatbonctant és állatkortant, módot nyújtván ezáltal az intelligensebb gazdáknak, hogy a szemmel láthatóan felismerhető sérülések és megbetegedések alkalmával első segélyt nyújtsanak. Mindamellett ha indokolt, sőt szükséges is, hogy a tulajdonképeni állatgyógyászatot szakképzett állatorvosokra bízzák, felesleges, sőt szükségtelen, hogy az egyszerű műveletek (ojtás, trókározás, kasztrálás) végzésénél, melyhez minden jóravaló parasztgazda ért, kötelezővé tegye a törvény állatorvosok közreműködésének igénybevételét. Számtalan érvvel lehetne megerősíteni ezt a kívánságot. Szóba lehetne hozni azt a sok panaszt, amely az állategészségügyi törvény célzatát^ zavaró töméntelen miniszteri rendelet téves értelmezéséből származik. Beszélni lehetne a főiskoláról kikerülő fiatalabb állatorvos nemzedék nagyrészének gyakorlati készületlonségéről. Az á’lati zárlatok elrendelésénél előforduló sokszor lehetetlen és bosszantó intézkedésekről, az állatorvosi kar adminisztratív teendőkkel való tulhalmozásá- ról stl>., stb , szóval mind olyan bajokról, melyek az állategészségügyi, valamint az állatorvosi köz- szolgálat államosításáról szóló törvények sürgős revízióját, úgy az állategészségügy, mint a gazda- társadalom és az állattenyésztés jogos érdekeinek figyelembe vételével múlhatatlanul szükségessé teszik. Hogy e fontos munkálatoknál milyen elvek érvényesülnek, erre nézve joggal megfontolásra tarthat igényt az OMGE. álláspontja, mellyel arra kérte a foldin’velésügyi kormányt, hogy az uj törvényjavaslat tervezet a mai paragrafusoktól duzzadó törvénnyel szemben lehetőleg rövid legyen. Kevés paragrafusokból álljon. Csupán az alapvető elveket tartalmazza, módót adva a földmivelésügyi miniszternek, hogy rendelkezéseit az adott körülményekhez képest alkalmazhassa. A tudomány folytonos haladtával azok az intézkedések, amelyek ma eélravezetnek és helyeseknek látszanak, egy két év leforgása alatt helyteleneknek bizonyulhatnak, mint ahogy például a száj és körömfájás ragályának elfojtása érdekében a múltban életbe léptetett rendelkezések közül számos helytelennek és céltalannak bizo nyúlt. Mindaddig, mig az ilynemű intézkedéseket csupán miniszteri rendelet utján léptetik életbe, különösebb baj nem származhatik, mert ha azok a gyakorlati életben nem válnak be, ugyancsak rendeleti utón hatályon kivül helyezhetők. Ha azonban az ily rendelkezéseket törvényben statuálják, az esetben a törvény megköti a kormány kezét is. A jövőben esetleg helytelennek bizonyuló intézkedések könnyűszerrel nem változtathatók meg. — Ebből kifolyólag múlhatatlanul szükséges, hogy az alkotandó uj állategészségügyi törvény a földmivelésügyi miniszter kezeit le ne kösse és módot nyújtson arra, hogy a kormány rendelkezéseit mindig az adott körülmények hez alkalmazhassa. Ezek azok a főbb elvek, melyek a modern állategészségügyi törvény kereteit megszabnák. Ha számol a kormány ezekkel az elvekkel, nemcsak a gazdaközönség régi óhajtását váltja valóra, hanem helyreállítja, a gazdaközönség és az állatorvosi kar között azt a harmóniát, melynek hiánya nemcsak, hogy nem kívánatos, hanem az állatorvosi karra bizott egyetemes nagy érdekek szempontjából merőben káros is. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet. Mindazok, kik felejthetetlen fiam: Gauzer Mihály nagyszalontai kir. adóhivatali ellenőrnek 1913. január 23-án történt gyászos elhunytával részvétükkel, kik a Dunafoldvaron január 26-án végbement temetésén való megjelenésükkel, s akik a temetkezés körüli segedkezésükkel mely f-jdalmunkat enyhíteni iparkodtak, ezúton fogadjak hálás köszönetünket. Dunafóldvár, 1913 január 27. GAUZEft IGNÁC és családja. Grnnfeld Miksa kocsigyártó Szekszárdon. Ajánlja saját műhelyeiben készült teljesen uj és átalakított, használt hintá-kocslalt, úgyszintén teljesen uj fuvaros- és szekér-kocsiait, melyek állandóan raktáron vannak. Megrendeléseket bármely rajz után elfogad és azokat a legpontosabban teljesíti. Régi kocsikat újakkal btcserél. Telefon szám 20. Telefon szám 20.
