Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-08-14 / 65. szám

2

viszonyokhoz, lokális szokásokhoz és hagyományokhoz kötött emberi sajátságok azok, amiről itt beszélünk.

A gyakorlati élet azonban kiforgatta ezt a gondolatot eredeti jelentőségéből. A hivatalos állások betöltésénél a protektorok akarata lett erősebb, amiből önként következett, hogy a köz igazgatási törvények megalkotására nem a közérdeknek lett befolyása, hanem egyes magánérdeknek, sőt egyes klikkek érdekének. Ezért keletkezett sok olyan fölösleges közigazgatási törvény, melyet végrehajtani sem lehetett s ezért rossz a közigazgatás.

Ami az államositást illeti, bármely téren történt eddig államosítás, mindenütt fejlődés és tökéletesedés járt nyomában s akármilyen ellenszenvesek voltak is azok a törekvések, melyek egyes közigazgatási ágaknak, az autonómia befolyása alól való felszabadítására irányultak, végeredményben az ország életére nagy haszonnal jártak. Nem csoda, hogy most már elérkezettnek látják az időt arra, hogy a közigazgatást egész vonalon államosítsák.

Ennél a gondolatnál azonban számolni kell azzal az érzülettel is, mely az autonómia érvényesülésében a nemzeti jogok védőbástyáját látja, mert igazán nem akarhatja senki azt, hogy a törvényhatóságoknak ne maradjon meg a joguk, hogyha szükséges, rezisztálliassanak és feliratokkal az ország kormányzási politikájára befolyát gyakorolhassanak. — Az autonómia voltaképen ezen két jog gyakorlására bizonyult szükségesnek és ezen két jogában megerősíteni kötelessége minden törvényalkotónak. A közigazgatás készülő reformjától az igazi autonómiát nem kell félteni. — A közigazgatás államosítása másfél év múlva, a járási tanácsok felállításával veszi kezdetét, azt követi a községi autonómia reformja, amelynek legfontosabb biztosítéka a kinevezett és jól dotált jegyzői kar lesz. — A vármegyék autonómiája tehát nemcsak hogy nem szenved csorbulást, hanem intézményes biztos it ékokat nyer a reformban.

Mindenesetre azonban minden attól függ, hogy az uj törvényt hogy csinálják meg. Az utólagos rekrimináció semmit sem ér, éppen azért mindenkinek, még a most félrevonult ellenzéknek is az a feladata, hogy a vármegyei autonómia nagyfontosságu kérdésének eldöntésénél, legjobb tudását, legjobb szándékát és jóakaratát érvényesítse.

Párttaktikának nincsen helye ott, ahol az ország legeminensebb érdekei forognak kockán.

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13 ikán tartotta ülését Forster Zoltán alispán elnöklésével. Jelen voltak: Szévald Oszkár tb. főjegyző, Papp Gyula h. árvaszéki elnök, Major Lajos leír. tanácsos, pénzügyigazgató, dr. Kramolin Gyula tb. főorvos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Nagy Béla helyettes kir. tanfelügyelő, Török Béla tb. tiszti ügyész, Orffy Lajos, Bernrieder József, Bernrieder János, Fekete Ágoston, Schell József

13 próbás magyar menyecske módjára ropják a rezgő csárdást. De örök tanúja a természet csodás áldásának nemcsak a mankó muzeum, hanem az arcképeknek s köszönő leveleknek az az óriási gyűjteménye, amely arról tanúskodik, hogy a szegény embertől fel egészen a trónusig, minden rendű és rangú ember megtalálta azt a gyógyulást, amelyet rendíthetetlen bizalommal keresett a pöstyéni iszap ős, természetes erejében.

Valamelyes javulást már lehet tapasztalni, mert tudnivaló, hogy Pöstyénben a vendégek száma 20 év alatt 2000 ről felemelkedett 16000-re, de nyilvánvaló a javulás azért is, mert szinte érzi a magyar közönség, hogy amelyik nemzet a természet kincses ajándékait nem tudja méltatni, az nem is érdemes a természet áldására. S most már nemcsak a podagrás, csenevész, gyógyulást váró közönség tódul Pöstyénbe, hanem bezzeg felkeresik a mulatni vágyók is, akik egy kis cécóra, vagy kiruccanásra rándulnak ide néhány napra.

Nyitrai zsentrik, trencséni firtlik és a pozsonyi hétszilvafások nem egyszer csapnak dáridót Kadics muzsikája mellett bajnalhasadtig, hursza- kadtig s ilyenkor a biccegve indekerült betegek is ki-kipróbálják lábaik izmait, hogy járná-e még a kállai kettőst.

S Pöstyén megtanitja az embert arra is, hogy igenis Magyarországon is lehet világfürdőt teremteni. Nem kell már Luzernbe járni flörtölni, nem kell már Ostendébe menni flancolni. Kikapós menyecskéknek nem kell Nizzába utazni s gondos anyáknak eladó lányaikat nem kell Abbáziába vinni. , ■

Megtalálnak itthon mindent, gyógyulást, Szórakozást, mulatságot, társadalmi életet; Pöstyén

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

báró, Puly Iván gazdasági felügyelő. Elmaradó sukat igazolták : Kovács Sebestény Endre, Simon Rudolf kir. ügyész.

A főbb határozatok a következők:

A bizottság felterjesztést intéz a keresk. miniszterhez, hogy Berényi Győző kir. mérnök, a szekszárdi államépitészeti hivatalnál liagyas sék meg.

A pécs—bátaszéki helyi érdekű vasút vonala mentén levő útátjárók és utak átvételére f. hó 22 ,-ikére helyszíni tárgyalás tűzetett ki és arra Tóth Henrik, Török Béla, Bajó Pál főszolgabíró küldetett ki.

Várdomb község vfelebbezése az orvosiak költségei tárgyában elutasittatott.

Szőke Mihály és társai bölcskei lakosok felebbezésének a mezei közös dűlőnek tárgyában hely adatott.

Kovács József gazdatiszt alkalmaztatása a nosztányi bérgazdaságban tudomásul vétetett.

Ifj. Keresztes István és társai bölcskei, valamint Duzsi Máté és társai váraljai lakosok fe- lebbezése a közbirtokosság határozata ellen elutasittatott.

HÍREK.

— Az uj főispán. A szerdai hivatalos lapban jelent meg és ugyancsak szerdán érkezett a vármegyéhez a belügyminiszter értesítése, mely szerint 0 Felsége Simon- tsits Elemér főispánt buzgó szolgálata elismerése mellett, állásától saját kérelmére fölmentette és vármegyénk főispánjává: Kovács Sebestény Endrét nevezte ki. Mindkét eseményt, mely éppenséggel nem jön váratlanul, hanem már a bonyhádi képviselő választás óta befejezett tényként áll előttünk, vezető helyen méltatjuk, itt csupán azt jegyezzük meg, hogy az uj főispánt beiktató rendkívüli közgyűlést még minden esetre augusztus havában, valószínűleg e hó 23-ára vagy 24-ikére fogja Forster Zoltán alispán egybehívni. Az uj főispán a tegnapi közigazgatási bizottság ülésén, amikor a belügyminiszteri leirat leérkezett, részt vett, de az ovációk kike- vülése végett, be sem várva az ülés végét, a déli vonattal sietve elutazott.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Ihrig Ernő budapesti lakost, volt ideiglenes kataszteri biztost a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű állami végrehajtóvá a szekszárdi pénzügyigazgatósághoz kinevezte. — Az igazságügy - miniszter Denkler Boldizsár paksi községi végrehajtót az aranyosmaróthi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki.

megtanította a többi fürdőt is, milyen mesgyén kell haladni, hogy a közönség kellemes néhány heti otthont találjon, mikor az igazi otthon me léggé, unottá vált.

Azok a betegek, a kik biccegő lábbal Wies- badenbe mennek, a kik göthös tüdővel Szent- Móritzba indulnak s a kik gyenge szívvel Nau- heimba rándulnak, azok nem akarnak gyógyulni, mert hiszen itthon is találnak gyógyulást, ezek tisztára virtuskodnak a külfölddel.

Jóleső örömmel látja az ember, hogy a pöstyéni nagy fogadók halijaiban mily jól érzi magát az a vegyes nemzetbeli közönség ; szinte le rí arcukról, hangulatukról és vidámságukról, hogy ezek ennek az árva országnak jobb hírét költik majd odahaza, mint a mi ügyetlen állami intézményeink ; ezek bizonyára elmondják, hogy Magyarország nem Bakony, hogy a társaséletet itt nem csárdái betyárok teszde s hogy a cigánymuzsikán kívül is van számottevő kultúra. De megnyugvással látja az ember, hogy miképpen csiszolódik s válik nagyvilágiassá a zárkózott, maradi, néha copfosan konzervatív apró zsentri is ; a nyugateurópaiak társaságában kierjed belőlük is a társaságbeli ildomosság és közkeletű simulékonyság ; ily módon a nagy fürdők valósággal missziót teljesítenek két irányban is és Pöstyén e tekintetben igazán úttörő.

Mert, hogy csak egyet mondjak, én a nyáron Londonban jártamban egy világhírű egyetemi tanárt is konzultáltam reumámra s amikor megtudta, hogy magyar vagyok, azt mondta : menjen Pöstyénbe. Kaptam a sátorfám, csomagoltam s jöttem Londonból Pöstyénbe.

Vértes József.

— József főherceg Kaposváron. József főherceg katonai ügyekben kedden Kaposvárra érkezett, ahol a közönség lelkes ovációkkal fogadta a népszerű főherceget. A főherceg kíséretével a Turul-szállodában lakott, ahol igen kényelmes elhelyezést talált. Utána a tisztek és a legénység lövőversenyén vett részt, később pedig adjutánsa kíséretében sétált a városban. A Kossuth téren térzene volt és a főherceg, aki altábornagyi ruhát viselt, előzékeny szalutálással viszonozta a közönség köszöntését. Este a Turul ban tiszti vacsora volt. Vacsora közben a főherceg kedélyes beszélgetést folytatott a tisztikar tagjaival. Ä főhercegnél a város polgármestere és az ottani újságírók tisztelegni kívántak, de ezúttal nem fogadhatta őket, mert tisztán katonai minőségében hivatalosan időzött Kaposvárott. Este fél 10-kor lakására nyugodni tért, mert már másnap reggel 6 órakor Somogyszilbe és Nosztány-pusztára ment terep szemlére. Délben a tiszti étkezdében diszebéd volt, délután 2 órakor pedig automobilon Pécsre utazott, ahol a G9. és 52. gyalogezredek lőgyakorlatáit tekintette meg.

— Jutaiomdij. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kápolnai József dunaföldvári igazgatónak a faiskola kezeléséért 200 koronát és elismerő oklevelet adományozott.

—- Helyreigazítás. Augusztus 4 iki számunkban említve volt, hogy a szekszárdi törvényszék gondnokság alá helyezte Schandl Imre szekszárdi lakost. Ez a körülmény helyreigazításra szorul, mert ifjabb. Schandl Imre helyeztetett gondokság alá.

— Úrvacsora. A szekszárdi reformátusoknál a szokásos aratási úrvacsora osztás a most jövő vasárnap lesz s azt Gödé L-ijos ref. lelkész végzi. A délelőtti szent beszédet pedig Duzs Dezső nádudvari káplán tartja.

— Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy kiskorú Jung Margit paksi illetőségű pécsi lakos családi nevét Igaz-ra és Reich Ödön bonyhádi illetőségű budapesti lakos családi nevét Rajká-ra változtassa.

— Sziinöfélben a vörheny járvány. Az utolsó hét nap alatt egyetlen ' vörheny megbetegedés sem fordult elő, amire már 8 hét óta nem volt eset. Máris látszik, hogy milyen üdvös hatása volt az alispánunk által előirt erélyes rendszabályok foganatosításának. Az óvóintézkedések betartását polgári biztosok ellenőrzik. Reméljük, hogy a szigorú ellenőrzés és erélyes óvintézkedések továbbra is változatlanul hatályban maradnak, mely esetben bizonyára a legrövidebb idő alatt a vörheny járvány teljes megszűntéről szolgálhatunk majd híradással.

— Simontsits Elemér főispán ünnepeltetése.

Simontsits Elemér, volt főispánunkat képviselővé választatása folytán, a király felmentette főispáni méltóságától, igy ő családjával együtt nemsokára eltávozik Szekszárdról s Szentraártonkátára költözik. Eltávozása alkalmából a szekszárdi Kaszinó vezetősége a távozónak családias jellegű ünnepeltetését készíti elő a szekszárdi Kaszinóban, amelynek mai virágzása sok tekintetben az ő lelkes munkájának köszönhető. A szekszárdi Kaszinó házának megvétele s újból való bebútorozása, a Kaszinó Bazár felépítése csakis az ő erőskezü munkájával volt lehetséges. A 32 ezer koronán felül való Bezerédj szoboralap megteremtése, a Simontsits könyvtár megalapítása is az ő felejthetetlen érdeme. Amint tehát itt léte tartós nyomokat hagy vissza a társadalmi élet minden terén, egészen természetes, hogy eltávozása a sajnálkozás legérzékenyebb húrjait rezgeti meg kivált a szekszárdi Kaszinó minden egyes tagjának a lelkében, hiszen az ő tefvező, alkotó ereje itt a kaszinóban volt leginkább elemében s egyéniségének varázsa itt tett legtöbbet a társadalmi együttérzés kifejlesztésére és ápolására. Az ünneplés ugyan szerény lesz, de azt hisszük : ben- sőségteljes. Simontsits Elemér távozása alkalmából ugyanis a szekszárdi Kaszinó, a következő kedden, este 8 órakor társaslakomát rendez a Kaszinó nyári helyiségében, amely alkalomból dr. Kramolin Gyula intéző igazgató külön meghívót bocsátott szót a kaszinó tagjaihoz. A lakoma iránt máris nagy az érdeklődés s az igen népesnek Ígérkezik már csak azért is, mert ugyanezen alkalommal a járások tisztviselői is Szekszár- don lesznek, mivel azt a pompás diszalbumot, amellyel a tisztikar elbúcsúzott egykori szeretett alispánjától, majd főispánjától, szintén az nap adják át. A bankettre vasárnap délig lehet a kaszinó jegyzőjénél, ifj. Haypál Sándor dr. vármegyei jegyzőnél jelentkezni. Egy teríték ára 5 korona.

— Uj törvények. A hivatalos lap tegnapi száma jelenti, hogy őfelsége a lelkészi illetményeknek korpótlékok utján való emelésére, továbbá az állami óvónők, illetve a nem állami óvónők jogviszonyairól és illetményeinek rendezéséről és végül az aldunai III., IV., V. számú öblözetek ármentesitéséről szóló törvénycikkeket a szentesitési zárdákkal ellátta.

1913 augusztus 14,