Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-08-04 / 62. szám
XXIII. IX. évfolyam 62. szám Szek?zárd, 1913 augusztus 4< l.iuiix,vívoi ai Egész évre . . Fél évre . . . Negyed évre . Egy szám ára . . 16 korona . 8 » . 4 > . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség : Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Bér! Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Főuraink, mint üzletemberek. Mint egy országos frázisnak megha- zudtolása, olyasformán hangzik Széchenyi Viktor gróf, Fejérmegye íőispánjának vallomása a szerencsétlen Benoid-gyár ügyében. Talán nem is az anyagi veszteséget, mint az üzletbe való „bemenést“ sajnáló rezig- nációval mondja el, hogy komolyan vette a szemrehányást, amely néhány év előtt széltében-hosszában elhangzott: hogy a mi főuraink, vagyonos előkelőink nem támogatják, nem vesznek részt az iparban, kereskedelemben. O komolyan vette, mint a hogy hasonló nógatásokra vonult a kapi- talisztikus mezőkre, az értékpapír-üzletbe és a tőzsdei spekulációba egy másik Széchenyi : Vanderbilt Gladys férje, akitől, külföldi újságok hírei szerint válni készül a felesége, amiért a hozományának javát elveszítette a tőzsdén, És például lehetne felhozni a ma szomorúan aktuálissá lett Sza- páry Pál grófot is, noha ő már csak akkor feküdt az üzleti vállalkozásokba, amikor romlása lejtőjén volt és a lefelé csúszást akarta megakasztani. Szóval, ezek az egymástól távol álló és nem egyforma természetű esetek azt a morált jelentenék : a mágnás ne menjen a gyáralapitásokba, ne keresse az üzleti élet levegőjét, a spekuláció tiizeit, hanem művelje, vagy miveltesse az ősi földet, legyen katona, vagy legrosszabb esetben vállaljon hivatalt; a vállalkozásoktól maradjon távol mind ő, mind a tőkéje. Pedig a frázis még se volt egészen frázis, csak nem értették jól meg és ha megértették, nem tudták jól követni. Az üzleti vállalkozásnak tagadhatatlanul megvan egy nagy hátránya a mezőgazdaság fölött. A búza, ha elvetik és ha a mive- léséhez elegendő erőt adnak, nem vész el a földben. Ha a gazda távol is él a birtokától, ha aratásig nem is látja, — lehet hogy nem olyan kövéren, mint másnak, mégis meghozza a szemeit, a kalászát. Az üzleti vállalkozásba hintett tőke olyan, mint az örvényben táncoló fadarab : ha csak egy pillanatra is elvéti az ember a szeme elől, egészen odaveszhet. Többet jövedelmezhet, de több gond is jár vele, mint a mennyivel egy részvényaláirási ivet, egy tőzsdei megbízást, vagy egy kötlevelet aláírnak. Az ipari és vállalkozási tőke, de különösen a spekuláció hullámaira bízott pénz megköveteli, hogy a tulajdonosa, ha nem akar egészen lemondani róla, megismerkedjék a vállalkozás, az üzlet belső természetével, a tőke befektetésének, forgatásának módját figyelemmel kisérje és hogy ezzel ne csak a maga tőkéinek biztonságát, jövedelmező voltát védje, hanem — és ez igen fontos — azoknak a kisebb embereknek anyagi érdekeit is, akik a grófok dicséretes fölbuzdulása és jóhiszemű példái után indulnak az ipari és üzleti vállalkozásokba. A magyar ipart, amelynek tényleg szüksége van a magyar nagytőke túlnyomó részét képviselő mágnások érdeklődésére, támogatására, nem elégíti ki és nem segíti föl, ha néhány jó szándékú mágnás részvényeket jegyez, igazgatósági tagságot vállal és börzecsoportban vesz részt. Ha már vannak ilyenek, ezek a tőke mellé időt és gondot is áldozzanak, amellyel figyelemmel kísérik az ő közreműködésükkel és erkölcsi támogatásukkal született vállalkozást és üzletet, ne legyenek egyszerű bábjai a lehetőségeknek és konjunktúráknak, hanem kormányozni tudjanak azokban és idejében alkalmazkodjanak azokhoz. Talán ezzel a pár szóval lehet legjobban kifejezni a dolgot: a mágnások vállalkozása, részvétele az ipari életben és az üzletekben ne legyen se mükedvelősködés, se pedig puszta szerencsejáték. Különös véletlen, hogy az elsőnek az egyik, a másodiknak a másik Széchenyi gróf zsebe az áldozata. Hogy ezek megboszulták magukat, nem lehet ok arra, hogy a mágnások újra és még jobban visszavonuljanak az ipar és az üzlet sorompói mellől a régi hivatáshoz, a — földhöz. Sztankovánszky Imre nyílt levele választóihoz. Dr. Sztankovánszky Imre a kölesdi kerület nagy népszerüségü képviselője egészségi okokból már huzamosabb idő óta kütföldön tartózkodik, igy élőszóval nem tehetvén, nyílt levélben számol be képviselői működéséről választóinak. A pár ezer példányban, szétküldött nyilt levelet fiatalos hév, a belső meggyőződés kiérezhető ereje lengi át s az, amint bennünket több oldalról is értesitenek, tartalmasságával s nyilt, egyenes szó- kimondásával nagy rokonszenvet és hatást keltett az egész kerületben mindenfelé. Az érdekes beszámoló szószerinti szövegében a következő : Tisztelt Polgártársaim ! Benső vágyat, de parancsoló kötelességet is éreztem arra vonatkozólag, hogy miként azt a múltban is mindenkor oly_ szives örömest tettem, e nyáron is megjelenjek Önök előtt, hogy beszáLuzern. Irta : Rausz Alajos plébános. — Szemelvény a szerzőnek : „Emléklapok a lourdesi zarándoklatról. 1913.“ című művéből, — Alig hagytuk el Einsiedelnt, 2 órai gyönyörű ut után Luzernbe érkeztünk. A város, melynek 39,152 lakosa van, az azonos nevű kanton fővárosa. A Reuss folyó balpartján a pálya udvar és az ó-város; a jobbpartján és a vérwald- stätti tó mentén pedig a modern Luzern épült. így nevezik a természet csodáját, a 4 „Waldstätten“, v. i. őskanton : Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern emlékére, melynek vidékét a hajók, motoros-csónakok, szandolinok, vitorlások által felkavart hullámai mossák le Flüelenig, 38 kilométer távolságban. A tó szélessége csak 3 kilo méter, de 214 méter mély! A modern Luzernnel szemközt húzódik a Rigi és a Pilatus, valamint az örökös hóföldte urni és engelbergi alpok begyláncolata. A hány csúcs, annyi hegy. Kezdjük legalul a Teli-kápolna tőszomszédságában, a vierwald- stätti tó alsó szögletében őket távcsövezni. 45 begy kél egymással versenyre hótól fehérlő csúcsaival, a magassági rekordért. Képzeljük el ezt a gyönyörű panorámát! Ez Svájc! Üljünk hajóra. Másfélóra alatt „Alpnach- Stad“-ban kiszárunk és a fogaskerekűn 1 óra 53 perc alatt már a Pilátus 2070 méteres csúcsán szívjuk teli tüdővel a levegőt. Ha ez is alacsony neküíik, sétáljunk át a gyaloguton a szomszédos Tomlishornra, mely csak 03 méterrel magasabb ugyan, de utunkban jobban láthatjuk a 3239 mé teres Titlist, a 3511 méteres Sustenliorn, a 3G43 méteres Oberarnhornt, a 4275 méteres Finsterarhornt, a 4105 méteres Möncht, a 4165 méteres Jungfraut Tomlishornnal szemközt. A fogaskerekű pályája a technika legnagyobb vivmánya. Épült 1886—1888. Locher ezredes és Guyer-Freuler munkája. A pálya 7 ki sebb alaguton vezet keresztül, a leghosszabb 97 méter. A pálya hossza 4610 méter. Másodpercenként 1 méter gyorsasággal halad. A legnagyobb emelkedése 48 százalék, mi 25 fokos szögnek felel meg, Csak egy kocsija van, melyben 32 személy számára van hely. A kocsi alatt önműködő fékező-szerkezet, melyet mindennap felülvizsgálnak. — A mozdonyt 12 atmoszférás gőz hajtja. A pálya hordozóképessége 12,600 kgramm. Két millió 400,000 frankba került. Bármily csábitó is az ízlésesen, élénk piros színben festett kupén való utazás, igen sokan az utolsó pillanatban meggondolják magukat. Leugranak a kocsiból. E pálya mentén a halál teljesiti a vasúti őri szolgálatokat 1 Igazuk lehet. Inkább a luzerni vasúti állomás fölötti me- redekebb pályán rándulnak ki az 525 méteres Gütschkegyre és élvezik a chateau Gütschben a katonazenét, a jó frissítő italok mellett. Ide minden 10 percben közlekedik a fogaskerekű, 60 centimesért menettérti jegyet lehet váltani. Az átutazók innen is mindent jól láthatnak. Ha valaki gyalog akarja megtenni az utat, negyed óra alatt megjárhatja. A várost fal környezi 9 őrtoronnyal. A 2 városrészt nyolc hid köti össze. Legérdekesebb a hidak közt a középkorból fönnmaradt Kappelbrücke és a Spreuerbrücke, melyek rézsútos irányban, fából, tetőzettel vannak építve. A tetőzet alatt az előbbin Luzern történetét, az utóbbin a „haláltáncot“ látjuk — XVIII. századbeli festményekben — megörökítve. A Kappelbrücke mellett áll az öreg víztorony. A Spreuerbrückén alább van a Reus3 hid. Ézen bonyolítják le a kocsi és villamos közlekedést. Szép, modern hid. Alacsony kőfallal. Amint a hídról lelépünk a Schweizerliofquai-n vagyunk, melynek folytatása a Nationalquai. — Ezen az utón gyönyörű szállodák mellett elhaladva szt. Leodegar-templomába siettünk, mely Hof- vagy Stiftkirche néven ismeretes. 735-ben épült. 1433-ban teljesen leégett. — Karcsú tornyait 1504—1525-ig emelték. Érdekes megtekinteni emberderék vastagságú sipokkal ellátott orgonáját. Nyáron, midőn legnagyobb az idegenforgalom, másfél Fánk belépti dij mellett, mindennap művészek orgona hangversenyeket rendeznek. Ablakait a legrégibb, kis üvegfestmények díszítik. Szószéke és a kanonoki stallumai a XVII. századbeli fafaragás műremekei. A templom különben igen egyszerű. 1644-ben készült vasrácsozatán, keresztelőkutján, diszes sz. Mária oltárán kívül más megtekintésre méltó nincs is. Közvetlen közelében a temető, Luzern nemesi családjának, a város előkelőségeinek, parányai temetkezési helye. Mögötte a szeminárium. A templomból a Lőwenplatzra mentünk. Itt megtekintettük a német-francia háborút 2000 négyzetméter vásznon ábrázoló panorámát. A genfi Castres, világhírű csataképfestő, bámulatra méltó alkotását. A festő téli tájképet varázsol szemünk elé. A legnehezebb vállalkozás, de mesteri kézzel oldotta meg föladatát. A svájci falvat, Verrtéres-t, látjuk magunk előtt. A francia határszélen, Meudon vámházát, a Jura hegység láncolatát. A francia hadsereg oldalán a nyugati hadoszlop vonul föl beláthatatlan hosszú vonalon. Élén a tábori kar,
