Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-06-19 / 49. szám
2 TOLNAVARMEGYE éa a KÖZÉRDEK ________ 1913 junius 19, Ra jz- és festménykiállítás a főgimnáziumban. A középiskolákban való rajzoktatásnak feltétlenül van annyi értéke, mint akármelyik másik tantárgy oktatásának, mert nem csupán az észt/ hanem a lelket is kell művelni, neliogy durva, esetlen, köznapi és kezdetleges maradjon. A lélek pedig legnagyobb mértékben, sőt majdnem kizárólag a művészetek gyakorlásával művelődik, finomodik, ezek gyakorlása közben válik önkénytelenül is a szelidebb erkölcsök és kajla mok befogadására alkalmassá. A rajz és vele egybekötve a szinezés, a fejlődő gyermekben elsősorban is a lielyes formaérzéket, a nemesebb Ízlést, a helyesebb, tisztul- tabb látási képességet fejleszti s mivel a forma és szin a rajtunk kívül eső világból, tehát a természetben levő tárgyakról jut szemünkbe s igy lelkűnkbe is, a gyermek lassanként hozzá szokik ahhoz, hogy magát a természetet tudatosan helyes alakban, helyes színben lássa, azt igazán megszeresse és tudatosan gyönyörködjék benne s belőle, leikéből ennek az utján is kiváltsa azt a szelíd és mindenek felett álló legnemesebb ösztönt, amit minden szép és nemes iránt való szeretetnek s vele együtt emberszeretetnek nevezünk. Másrészt pedig a helyes formának és szin Ízlésnek tudatos kifejlődése képesíti a fejlődő gyermek lelkét arra, hogy felnőtt korában saját kis környezetét, otthonát saját és családja lelkét gyönyörködtetően, habár viszonyaihoz képest egyszerűen is, de kellő forma és szinérzéssel, a benne való tartózkodásra kellemessé tudja berendezni, mintegy varázsolni. Ennek a hatása pedig mindenesetre lesz annyi, hogy minél kevésbé kívánja a vendéglők, kávéházak füst és borgőzös termeiben, vagy a társaskörök kártya- asztalainál tölteni szabad idejét s annál szívesebben időzik otthon családja körében, abban a bár egyszerű, de csínnal, Ízléssel, formásán és színesen berendezett kis otthonában, mely saját lelkének tudatosan elővarázsolt tükörképe. Ha még azután ezekhez azt is kozzávesz- szük, hogy az igy tudatosan kifejlődött szépérzékei lélek egész más szemmel nézi és látja mindazokat a tárgyakat, amiket saját használatára vásárolnia kell s azonkívül tehetsége és kedvéhez képest saját maga is igyekszik saját munkájával disziteni otthonát, akkor világosan kitűnik a rajzoktatásnak a léieknemesitésére való feltétlen szükségessége. Ezt a rövid kis elmefuttatást azért tartottuk szükségesnek, mert általában a középiskolai rajzkiállitásokat gyermekeink érdekében épen ezek és hasonlók szemüvegén át kell szemlélnünk, hogy kellőkép felfoghassuk azoknak nagy értékét. A szekszárdi főgimnázium ifjúságának rajz- kiállitását is ezen és hasonló szempontokból kell a szülőknek és érdeklődőknek szemlélniük s nyugodt lélekkel elmondhatjuk róla, hogy igazán kedves és kellemes meglepetésben részesül a látogató, mert egy kis mütárlat hatását keltik fel a kiállított rajzok, festmények és szobrászmunkák. Ami különösen meglepő, hogy már az első osztálybeli növendékek rajzóiban is megtaláljuk a szabatosai)!» vonalhuzást és finomabb kiszine- zést s minél magasabb osztály rajzaihoz és színezett munkáihoz érünk, annál érezhetőbbé válik a forma és szinérzék helyes és kellemes fejlődése úgy, hogy a III—IV. osztály munkáitól kezdve végig nem a sablonos iskolai rajzokkal, hanem egy középiskolai mütárlatta'l van dolgunk, amilyent természetesen nagyobb és művészibb arányokban az országos festő iskolák növendékei szoktak rendezni. Amidőn megállapítjuk, hogy ilyen rajzkiálli tása még nem volt a szekszárdi főgimnáziumnak s megállapítjuk, hogy a növendékek rajztudása és szinérzése meglepő, meg kell állapítanunk a legfőbbet is, ami a kiállított munkákról lesugár- zik: Kondor József főgimnáziumi rajztanár ur szeretetteljes, gondos, lelkiismeretes vezetését és szaktudását. Az ő fáradozásának köszönhetjük, hogy a kiállítás igazán gyönyörködtető. Ugyanezen alkalommal ki kell emelnünk Aldor László jelesen érettségizett ifjúnak már művészet számba menő festményeit, melyek ennek a kedves kis iskolai műtárlatnak a cloujai. Kiállított tájképeket és arcképeket s valamennyi eladó — az olcsó árak kivannak téve a képek alatt. Igen hatásosak és szépek a tájképek, az önarckép, egy szekszárdi fiúcska, Szotnju Mihály helybeli lakatosmester portrait ja stb. a festőművészet titkos berkeibe való ügyes és tehetséges behatolásról tanúskodnak. Melegen ajánljuk a szülők és érdeklődők figyelmébe e kiállítást, mely ingyen megtekinthető a főgimnázium tornatermében e hó 22 óig. Bejárat a mellékkapun van. A bonyhádi választás eredménye. A folyó hó 16-án megtartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával községenként a következő volt a szavazás eredménye. Leszavazlak Simontsitsra Visontaira Betnárra. Apar községből 48 22 — Alsónána községből 114 — — Bátaapáti községből 34 63 — Belacz községből 21 13 2 Bonyhád községből 161 217 10 Bonyhádvarasd községből 36 29 1 Börzsöny községből 27 3 — Czikó községből 64 1 45 Dőrypatlan községből 18 2 — Grábócz községből 34 — 16 Győré községből 41 32 — Hant községből 28 2 6 Izmény községből 67 9 12 Kakasd községből 15 43 33 Kisdorog községből 24 19 18 Kovácsi községből 11 — — Kismányok községből 20 2 24 Kisvejke községből 36 11 — Ladomány községből 8 — 6 Lengyel községkői 73 3 — Majos községből 64 1 28 Leszavaztak Simontsitsra Vi: sontaira Betnárra. Máza községből 15 29 Mórágy községből 74 2 26 Mőcsény községből 12 — 27 Mucsfa községből 54 2 — Nagymáriyok községből 23 12 43 Nagyvejke községből 46 5 — Palatincza községből- 1 . — 1 Szálka községből . 81 — — Tevel községből 78 49 — Tabód községből 6 7 1 ' Váralja községből 34 63 — Závod községből 57 14 :— Zomba községből 94 39 — Összesen Simontsitsra: 1505 szavazat „ Visontaira: 660 ,, „ Betnárra: 299 Együttesen leadatott: 2464- szavazat. A kerület összes választóinak száma 3248. HÍREK. • — Kinevezés. A pénzügyminiszter Holéczy Béla szekszárdi adóhivatali tisztet a X. fizetési osztályba való meghagyása mellett a tornai kir. adóhivatalhoz nevezte ki ellenőrré. — Alorvosválasztás. A szekszárdi Ferencz közkórházból dr. Slockinger János alorvos katonai szolgálatra vonult be. s ezért állásáról lemondott Helyébe dr. Schil'ing Mihály orvos jött. — Jubiláns iskolai találkozó, A paksi állami polgári fiúiskola 20 éves fennállásának emlékére az intézet volt növendékei emlékzászlót létesítettek, amelyet junius hó 29 én (Péter Pálkor) özv. báró Jeszenszky Béláné védnöksége alatt ünnepség keretében avatnak fel. Ezen ünnepies talál • kozóra az iskola volt tanítványait ezennel meghívja : Balassa Sándor igazgató. — Névváltoztatás. Steiner Zsigmond duna- földvári születésű, budapesti lakos családi nevét nevét „Székely“-re változtatta. — Közegészségügyi felügyelők. A közegészségügyi viszonyok javítása, a fertőző-betegségek és járványok elleni küzdelem fejlesztése érdekében a belügyminiszter az egész országot nyolc közegészségügyi felügyelői kerületre osztotta. Tolnavármegye a III-ik kerületbe tartozik, melynek székhelye Szombathely és vezetője dr. Poszvék Lajos közegészségügyi felügyelő. — Tiszti értekezlet. A simontornyai járás jegyzői kara Liuhvigh József elnöklésével tegnap délelőtt tiszti értekezletet tartott, amelyen a ragályos betegségek elleni óvó rendszabályokat tárgyalták meg. A tiszti értekezleten résztvett báró Jeszenszky György főszolgabíró is. — Nyugalomba vonuló lelkész. Junkuncz Sándor nagyszokolyi ág. hitv. ev. lelkész, betegségénél fogva, saját kérelmére folyó évi október hó 1 ével nyugdijaztatott. — Állami Óvoda. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Nagyszokolyban állami kisded- óvodát szervezett. kelték legtöbbet, erről írtak és erről vitatkoztak a legtöbbet. Illőnek tartom, hogy a hetvenedik évforduló alkalmából a Szózatról bővebben is megemlékezzem. Az 1843. év elején Bartay András, a Nemzeti Szinház igazgatója 20 drb arany pályadijat tűzött ki Vörösmarty Szózatának megzenésítésére. Összesen 20 drb pályamű érkezett be. A bíráló bizottság április 28 án a beérkezett pályaművek közül a legjobb három művet kiválasztotta s május 10 én a Nemzeti Színházban elénekeltette. A győztes Egressy Béni lett. Ámde a lapokban, különösen Kossuth Pesti Hírlapjában Egressy dallama ellen erős bírálat látott napvilágot. A kritikus végül megemliti, hogy Erkel Ferenc is irt a Szózatra dallamot, azt is elő kell adni. Bartay András a Pesti Hírlap kívánságának eleget tett, május 18-án előadatta Erkel Szózatát és Egressy újabb dallamát is, melyet ez utóbbi ugyancsak a Szózatra szerzett. A közönség tetszését egyik mű sem nyerte meg, ellenben mindgyakrabban és gyakrabban kezdték színpadon és azon kívül is előadni Egressy Báni pályanyertes első dallamát, úgy, hogy e dallam csakhamar a nemzet egyik imájává lett. Egy év múlva hirdetett másik pályázaton, amelyre Kölcsey Himnusza volt kitűzve, Erkel lett a győztes Egressy felett is. A Himnusz és a Szózat azonban ez idő óta nemzeti imádságaink. A Szózatról a Pesti Hírlap kritikáján kívül is, Hajdú Lászlótól fogva Fabó Bertalanig, nagyon sokat Írtak és beszéltek. Általában az volt a vélemény, hogy Vörösmarty szövege és Egressy dallama ritmikailag és illetőleg metrikailag nem párhuzamosak, nem találnak egymásra ; szöveg és dallam nem congruensek. Annyi bizonyos, hogy nagyon sok helyütt nem jól éneklik a Szózatot, vagy értetlenségből, vagy túlzásból csak a hangjegyet nézik, ellenben a kifejezések természetes értelmi hangsúlyát, a szótagok időmértékét, a prosodiát kellő figyelemre nem méltatják. A magyar népdalok között is pedig számtalanszor akadunk metrikai összevonásra és el- osztódásra amint a szöveg kívánja, pl. e verssornak : Király-asszony nénim más versszakban való megfelelője: Jaj, öcsém Kázmér, amelyben a két szótagu a király szó helyett jaj egyetlen szótagot kell énekelni. Vagy egy másik példa: . „Epret szedtem ] az erdőbenu sornak egy másik versszakban ez a sor felel meg: Sirolii\" Roche’ ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. <éges tüdők erős élvéi tüdővész ellen, m-Miovszer a 9
