Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-05-29 / 43. szám
2 Majos : Haffner István, Szűcs Imre, Reitiu- ger János, Arndt Konrád. Apáti'. Horváth Zoltán, Reining Henrich, Réber József, Fridrich József, Péter József, Müller János, Kornfeld József, Spicz Gyula, Kóhn Áron, Weber Jakab, Schvartzkopf Lajos, Müller Pál, Singer Salamon, Weinöhl János, Kreska János. Tenel: Diczendy Pál, Kircz István, Guth Adám, Higili Márton, Kóhn Jakab, Pamer Konrád. ■Kisdörög : Ugrósdy Aladár, Läufer János, Klein János. Bonyhádvarusd : Plesz Józsi f, Pucsli József, Lili Péter, Koller János. Alsónána : Kardos István, Knittel Jakab, Fritz Lipót, Kauder Henrik. Váralja ; Horváth Ernő, Cserna István, Sipos István, Knittl János. Börzsöny : Péter István, Schleier Vilmos. Izmény : Rumi Imre, Schenk György, Lotz Gáspár, May András, Wiesner Henrik. Muesi: Weber Henrik, Róih János, Fridrich János. Dörypatlan: Forrai Aladár, Velti Gábor, Döry Frigyes, Spitzer Gyula. Mórágy : Gáspár Endre, Szakács Imre, Dr. Barta Rezső, Szász Lajos, Szalbaoh Mátyás, Kovák Ferenc, Koch Keresztély, Forster Péter, Wist János, Forster János, Müller Péter, Kolep Mátyás, Knittel Jakab, Kauder Péter, Müller Jakab. Kisvejke: Kovách Gyula, Hónig Imre, Kovácli Dezső, Schattmann János, Újvári Mihály, Krieger János. Záuod : Wéber Jakab, Minker Antal, Weber Ádám, Dorn Antal. Lengyel: Herr Péter, Diener Mátyás, Binye Ádám. Szálka: Pirkner János, Fucksz Ádám, Raub Jakab, Koszter Péter. Grábócz : Krézics Firmilian lelkész, Schrott József, Réger Péter, Bősz Péter, Reinold Miklós. Apar: Reitberger István, Dr. Klein Antal, Nubi István, Heidecker Pál. Hant: Probszt Péter, Ritter János, Herner János, Ziener Boldizsár. Rakasd: Horváth György, Geisz Mátyás, Keifer János, Krug Mihály. Belacz: Krug József, Jauch János. Bonyhádi id. Perczel Béla, Szepessy Kálmán, Hónig Albert, Fleischmann Lipót, Eibach Ödön, Eibach Kornél, Vámosi Ernő, Potzner János biró. Nagymányok : Vusing Mátyás, Guth Péter. Kismányok: Wagner Jakab, Bernhardt János, Kriefhaber Henrik, Krémer János. A küldöttség csütörtök délelőtt 11 órakor tisztelgett a főispánnál, amikor is Forster István pártelnök meleg szavakban fejezte ki a kerület bizalmát Simontsits Elemér iránt, mint akiről tudják, hogy kora ifjúságától velők érez, velők gondolkodik. — A bonyhádi kerület Simontsits Elemérben véli feltalálni azt az egyént, aki nemcsak méltó utóda lesz az elhunyt Perczel Dezsőnek, de akinek ismert tettereje, szivjósága, önzetlensége biztos garanciát is nyújt arra, hogy a kibontott zászlót győzelemre segíti. Ebben a reményben kéri a főispánt, hogy fogadja el a kerület bizalomnyilvánitását. Simontsits Elemér „kedves fegy vertársaim“- nak szólítva a népes küldöttséget, hálás köszönetét nyilvánította a megtiszteltetésért, melyet soha elfelejteni nem fog. — Eddigi közpályáján mindig a közönség bizalma volt az alap, melyen állt. Ezt az alapot sokan ingatagnak mondják, a nagy magyar meseiró is úgy tünteti azt fel, mint amely az első szélre meginog és igv sohase biztos. Lehet, hogy az egyes emberek bizalma ingatag, de az ő nézete szerint a nagy közvélemény igazságos és az igaz embert, aki meggyőződése mellett híven kitart, meg szokta becsülni. Meggyőződése, hogy az előtte megjelent küldöttség a közbizalmat képviseli, általa a közbizalom hívja őt a küzdőtérre. Úgy érzi magát mint a csatamén, mely a béke ölén meghallja a harci kürt szót. — A megharsanó kürtszóra ő is felveszi a harci fegyverzetet és megragadja a zászlót, melyért már a múltban is annyiszor küzdött. (Lelkes éljenzés.) — Mostani állásában örömmel látta, hogy bírja úgy a megye közönségének, mint a kormánynak egyre erősbödő bizalmát. Es ha mégis fentartás nélkül kijelenti, hogy egész ambícióval vállalja a jelöltséget, ezt csak azért teszi, hogy tetteivel valóra váltsa azt a régen kijelentett felvét, hogy ő előtte polgártársainak bizalma mindennél nagyobb becsben áll. Mély meghatottsággal emlékezve meg az elhunyt Perczel Dezső érdemeiről, kijelenti, hogy az ő képességei sokkal kisebbek, minthogy Perczel Dezső méltó utóda lehessen, de ez elhunyt nagy emberünk példájához, szelleméhez nem akkor vagyunk hívek, ha fejünket lehorgasztva - bánkódunk, hanem ha ezer izmos marok ragadja meg a diadalmas zászlót, melyet a halál megmerevedett kezéből kicsavart. Meg kell mutatnunk, hogy az ő kerületében a meggyőződés nem vált bitang jószággá. (Zugó éljenzés.) A képviselői hivatást ő a legszentebbnek, legmagaszto- sabbnak tartja. Ha megválasztják, minden tehetségével, önmagáról megfeledkezve, a közélet, a haza érdekeinek szolgálatába fog állni, mert ez is Perczel Dezső tanitása. Úgy látja, hogy a bonyhádi választók küldöttségének népes csapata a győzelmet jelenti. A győzelem feltétlen bizalmával indul a küzdelembe. Meg van arról győződve, hogy a bonyhádi kerület választói nemcsak jelölnek, de meggyőződésük mellett ki is tartanak és jelöltjük ügyét győ zelemre is viszik, amiben maga is minden erejével közre fog munkálni. Köszöni a bizalmat és Ígéri, hogy arra, ha utólagosan is, de méltóvá fogja magát tenni. A nagy közvetlenséggel elmondott szép beszéd a küldöttségre erős hatást tett. Ezután a főispán barátságosan kezet fogott a küldöttségi tagokkal, akik távozva, a nagyvendéglőben gyülekeztek, hol közös ebéden vettek részt, melyen a jelölt és közéletünk számos tagja is megjelent. * Simontsits Elemér főispán programmbeszéd-i{ jét vasárnap mondja el Bonyhádon. Fogadtatására-í nagy előkészületeket tesznek. A következő na-J pókban pedig a választókerület többi községét járja be. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK I A jegyzők árvaháza. A jegyzői árvaház egyesület pályázatot hirdet a községi és körjegyzők Erzsébet királynéról nevezett országos árvaházában üresedésben levő 71 alapítványi (köztük 5 tolnamegyei) helyre s a segítő egyesület 88 100 koronás segélydijára. Az alapítvány kamatai iránti kérvények az alapitvány-tulajdonos nevére címezve, a segélydijak iránti kérelmek pedig az egyesület igazgató- tanácsához cimezve, kellően felszerelve, két pél dányban kiállítva 1913. évi junius hó 15-ig az egyesület igazgatójához (Klimes Antal, főjegyző, lakik: Hőgyész, Tolnamegye) nyújtandók be. A kérvényekhez csatolandó az elöljáróság által hitelesített másolatban, de csak egy példányban : 1. a gyermek születési bizonyítványa: 2. a gyermek utolsó iskolai bizonyítványa ; 3. egy a hatóság (főszolgabíró) által is láttamozott bizonyítvány arról, hogy : a) a családfő mennyi fizetést, vagy ha nyugdíjas vagy özvegy, mennyi nyugdijat élvez, b) van-e vagyona vagy más jövedelmi forrása, c) név, kor és foglalkozás szerint felsorolva, hány gyermeke vau, d) kap e gyermekeire máshonnan is nevelési pótlékot, segélyt, ösztöndíjat. Ez alkalommal a Közigazgatási Közlöny, a községi tisztviselők országos egyesületének hivatalos lapja felemlíti, hogy az ügyvezető igazgató : Klimes Antal lemondását bejelentette s a következő reflekszióval kiséri a lemondást: „Klimes Antal lelke a jegyzői kar ez egyetlen humánus intézményének és ha ő ott hagyja helyét, akkor nemcsak ez a gyönyörűen fejlődő egyesület marad árván, hanem a mostoha viszonyok között hátramai’adt jegyző özvegyek és árvák is. Ebbe nem nyugszunk bele és nem szabad belenyugodni egy jegyzőnek sem, aki az Özvegyek és árvák mostoha sorsát szivén viseli és mindent el kell követni arra, hogy Klimes Antalt, ezt a meleg szivü, nemesen érző, kiváló embert ennek az intézménynek élén megtartsuk. Elég szomorú dolog, hogy a legkisebb ok is fel merülhetett arra, miként lemondásra határozza el magát az az ember, aki minden tudását és tevékenységét ilyen nemes célnak szentelte !w Úgy tudjuk, hogy Klimes Antal lemondását őszig elhalasztotta. 1913 május 29. A vármegyei magyarositó bizottság szerdán tartotta ülését Forster Zoltán alispán elnökléséveh Jelen voltak : Eri Márton dr., Kiss Ernő dr., Óváry Ferenc, Szinger Bálint, Wigand János, Ladányi Andor, Szénáid Oszkár mint előadó. A bizottság elhatározta az alapítvány múlt évi kamatainak 5168. K 5.9 fillérnek kiosztását, melyre vonatkozólag horsier Zoltán alispán a következő -határozatot bocsátotta ki: A mag^arositási, illetve közművelődési alap kezeléséről szóló 630/910. sz. vármegyei szabályrendelet értelmében közh rré teszem, hogy a bizottság f. é. május hó 27-én tartott ülésében a magyarosítás terén felmutatott legkiválóbb érdemeikért jutalomban részesítette es pedig a „nem magyar ajkú községekben“ 150 korona I. fokozatú jutalomban : Philip József börzsönyi községi, Kari János kakasdi rom. kath , Oberritter Aladár szálkai róm. kath., Eberhardtné Unfried Mariska mucsii rkath., Gáspár József kétyi ág. ev., Darányi István várdombi róm. kath., Antal György majosi ág. ev., Coriáry István kismányoki ág. ev., Pohlinger Angela nagymányoki róm. kath., tanítók, illetőleg tanítónőket; 100 korona II. fokú jutalomdijban : Welsch Károly németkéri róm. kath., Scháffer Mihály kistormási ág. ev., Polgár József németkéri róm. kath., Kardos Gyula mucsii róm. kath., Fanzler Janos varsádi ág. ev., László Ágnes kisdorogi róm. kath., Weil Endre keszőhidegkuti ág. ev., Szász Lajos mórágyi ref., Papp Mária mórágyi ref., tanítók, illetőleg tanítónőket; 50 korona III. fokú jutalomdijban : Joszt József belecskai ág. ev., Schoner Simon teveli róm. kath., Hága Ferenc murgai róm. kath., Hildebrand Miksa izményi ág. ev., Spanberger József hanti róm. kath., Nőthling Dezső mórágyi ref., Baráthné Gyulaj Ilona csibráki róm. kath., Varga Szerafin kakasdi róm. kath., Lehner Charitas nagymányoki róm. kath., Bayerné Egry Jolán závodi róm. kath., tanítókat, illetve tanítónőket, továbbá : özv. Dőring Frigyesné kétyi községi és Wiedemann Mihályné kakasdi községi menházvezetőnőket. A «magyarral vegyes ajkú» községekből: 150 korona I. fokú jutalomdijban : Moussong Gyula hőgyészi róm. kath., Mathesz Adolf györkönyi ág. ev. és Vinekker János váraljai ág. ev. tanítókat; 100 korona II. fokú jutalomdijban : Steindl Mária hőgyészi róm. kath., Bene Béla kurdi róm. kath., Radics Gyula zombai róm. kath., Glöckner Béla gyönki ref., Farkas Irén tolnai róm. kath. és Sárközy Etel zombai róm. kath., tanítókat, illetve tanítónőket; 50 korona III. fokú jutalomdijban : Kiss Anna bátaszéki községi, Schlechta Frigyes zombai róm. kath., Werner Ádám mözs: róm. kath., Hoffmann Ákos györkönyi ág. ev., Antal Domokos kisvejkei róm. kath., Tóth Ágota bátaszéki községi tanítókat, illetőleg tanítónőket. * A bizottság a „nem magyar ajkú“ községekben 20—20 korona ösztöndíjat szavazott meg az apari rk., bátaapáti ág. ev., belaci rk., biká esi ág. ev., belecskai ág.'ev., bonyhádvarasdi rk., börzsönyi községi, majosi ág. ev., mórágyi ref., mőcsényi rk., mucsfai ág. ev., mucsii rk., murgai ág. ev., nagymányoki rk., nagyvejkei rk., németkéri rk., szakadáti rk., szálkai rk., szárazdi ág. ev., teveli rk., várdombi rk., varsádi ág. ev., závodi rk., úgyszintén a „magyarral vegyes ajkú“ községekben a bátaszéki községi, dunakömlődi rk., győrei ág. ev., kisvejkei rk., kurdi rk., len- gyéli rk., mözsi rk., nagyszékelyi német ref., párii rk., tabódi rk., tolnai rk., tojnai állami, gyönki német ref., udvarii ág. ev. iskolák növendékei részére, akik a magyar társalgási nyelvben a legjobb előmenetelt tanúsították. Ez öszTisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, bogy a mai kor igényeinek megfelelő mű selyemfestő és vegyészeti ruhatisztító intézetet létesítettem. Elvállalok vegyi tisztításra és festésre mindennemű férfi-» női-és gyermekruhát, bútorszöveteket, hímzéseket, napernyőket, glaszé-keztyüket, congré- és csipkefüggönyöket stb. stb. — A ruhák egészben lesznek tisztítva, mi által régi -------------- alakjuk megmarad. — Gyászruhák 1.2 óra alatt festetnek. — A legmérsékeltebb árak. — Szives pártfogást kér -------------MO LNÁR JÓZSEF mű selyemfestö és vegyészeti ruhatisztitó-intézets SZEKSZÁRD, Széchenyi-utca Hivert-féle ház