Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-26 / 42. szám

2

hajlandó a képviselőjelöltséget elfogadni, ami egyúttal azt jelenti, hogy elhagyja jelenlegi díszes pozícióját.

A képviselőház elnökétől már megérkezett a törvényhatósághoz a leirat, amelyben a választás kiírását elrendeli, Ez okból Forster Zoltán alispán a központi választmányt f. hó 28-án d. e. 10 órára ülésre hívta össze, amelyen kitűzik a választás határnapját és megalakítják a választási bizottságot. — A bonyhádi munkapárt végrehajtó bizottsága csütörtökön testületileg tiszteleg Simontsits Elemér főispánnál, hogy neki hivatalos formában is felajánlják a képviselőjelöltséget és Simontsits előreláthatólag vasárnap megy ki Bonyhádra, hogy ott megtartsa programmbeszédét.

HÍREK.

Emlékvers Koller Teruskához.

Varrogat a kis lány,

Zakatol a gépe,

Haj! de bűvös bájos A kis lányka képe...

— Zakatol a gépe, zive is zakatol Gondolatja hol van ?

. . . Ott, messze valahol!

Mosolyog az arcod Zakatol a géped,

Varrnád a szivemhez A te szivecskédet!

Kálmán Dezső.

— Kinevezés. A pécsi pénzügyigazgató Kremnitzky Sándor pénzügyőri fővigyázót,íföldin- ket, Villányba pénzügyőri szemlésszé nevezte ki.

— Hivatalvizsgálat. A bonyhádi kir. járás- biróságot, Hazslinszky Géza törvényszéki elnök megvizsgálta és azt teljes rendben találta.

— Bírósági kinevezések. Az igazságügyminiszter elhatározta, hogy ezentúl az ügyvédi karból is fog bírákat kineveztetni. A hivatalos lap már közli is az első ily kinevezést. A király ugyanis dr. Tóltll István budapesti neves gyakorló ügyvédet a budapesti ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Tótth István dr. szekszárdi származású. — Ugyancsak a király dr. Balta Béla tamási járásbirósági jegyzőt ugyanoda és Luczáti Ignác losonci járásbirósági jegyzőt a szekszárdi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Általános feltűnést, sőt megütközést kelt,hogy a szekszárdi kir. törvényszék és járásbíróság megüresedett bírói állásait idegen törvényszékek és járásbíróságok embereivel töltik be, mellőzve az itteni jegyzői kar érdemes emkereit, akik nemcsak szorgalmuk, kiváló képességük, de tán hosszabb szolgálataik révén is régen megértek már az előléptetésre. Mindenesetre érthetetlen, áldástalan állapot ez, amely a szekszárdi kir. törvényszéknél a kinevezéseknél divik.

— Aligazgatóvá Választás. A bonyhádi takarék és gazdasági bank r.-t. f. hó 18-ikán köz gyűlést tartott. Ezen a közgyűlésen Straicher Benő aligazgatóvá és dr. Perczel Béla főszolga biró, felügyelő bizottsági taggá választatott meg.

— Államsegély. A kereskedelmi miniszter az 1912—13. évi tanévre a bátaszéki iparostanonciskolának 120Ö K, a bonyhádinak 1000 K, a dombóvárinak 1400 K, a dunafőldvárinak 1000 K, a paksinak 1500 K, a szekszárdinak 1700 K, a tamásinak 600 K és a tolnainak 1500 K állam segélyt adott.

— Alapszabály jóváhagyás. A bonyhádi

Tennis Club alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Elbocsátás. Fehlen Ádám bonyhádi illetőségű egyén Ausztriába való kivándorlás folytán a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott.

— Áthelyezés. Az igázságügyminiszter Petz Ferenc bonyhádi kir. járásbirósági jegyzőt a nagy- kanizsai kir. törvényszékhez helyezte hasonló minőségben.

— Esküvő. Bonyhádi Perczel Ákos nyug. táblabiró és neje szül. Teuely Ilona leánya, Perczel Sári, a Király Színház bájos művésznője, julius hó 5 én köt házasságot nyirjesi Létay Gusztáv nyug. miniszteri tanácsos és neje szül. Bainl- ner Fanny fiával, ifj. Létay Gusztávval, a Magyar Általános Hitelbank cégvezetőjével. A fiatal művésznő, akit még több esztendős szerződés köt a Király Színházhoz s aki a János vitéz Juliskájával most aratott nagy sikert Bécsben, egyelőre nem szándékozik visszavonulni a színpadtól.

— Szabadalom. Jobbaházi Dőry Béla cs. és kir. kamarás, tolnavármegyei származású, budapesti lakos, repülőgépeken eszközölt újításaira a szabadalmat elnyerte. A képviselettel a dr. Wirk- mann és Bérezi cég van megbízva.

— Orvos választás. A dr. Zilczer Béla volt döbröközi orvos lemondása folytán megüresedett Döbrököz községi orvosi állásra folyó hó 22-én dr. Politzer Manó alsósimándi orvost választották meg.

— Tiz éves gazdatiszti kör. A Fejér- és Tolnamegyei Gazdatiszti Kör most ünnepelte fönnállásának tizedik évfordulóját. Lindtner Sándor elnök megnyitó beszéde után Ármos Jenő titkár részletesen beszámolt a kör munkásságáról és az elért eredményről. A jelentés elhangzása után jóváhagyták a számadást. Egyúttal Hühner Károly vezérigazgatónak támogatásáért és Ármos Jenő titkár munkásságáért köszönetét szavaztak.

— Zichy püspök bérmautja. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök szombaton délután szakadó esőben érkezett Szekszárdra, hogy folytassa Sióagárdon, Harcon, Mözsön, Faddou, és Kistengelicen a bérmálás szentségének kiosztását. A szekszárdi vasútállomáson sokan jelentek meg a“ főpásztor tiszteletére, akit dr. Szentkirályi Mihály polgármester a város részéről és dr. Fent Ferenc apát-esperes pedig a kerületi papság nevé- bén üdvözölt. A korzón a tanuló ifjúság várta a. püspököt, akit lelkesen megéljenzett. Zichy Gyula gróf egyenesen Sióagárdra hajtatott.

_TOLNAVÁRMEGYE és a KO ZERGE K

— A tanítók fizetésrendezése. A tanítói fizetésrendezési törvényeket a király a múlt héten szentesítette. Az 1913. évi XV. t.-c. az állami elemi népiskolai tenitók illetményeinek rendezéséről és az 1913. XVI. t.-c. a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szól.

— Orvosok gyűlése. Budapesten pénteken és a rákövetkező két napon volt a magyar sebésztársaság VI. nagygyűlése, amelyen az egész országból a magyar orvosi kar kitűnőségei nagy számban vettek részt. Szekszárdim! dr. Tanáirky Árpád, a Ferenc közkórház igazgató-főorvosa volt jelen a nagygyűlésen.

— Tisztelgés Apponyi Gézáns g ófnénál.

A simontornyai járási jegyző-egylet határozata folytán, e hó 16-án délután 3 órakor tisztelgett a Bereczk István alelnok és Oravszky László egyesületi tagból álló küldöttség gróf Apponyi Gézánénál, hőgyészi kastélyában, amikor is nevezettek a jegyzői egyesület nevében és megbízásából, hálás köszönetüknek adtak kifejezést azon tényért, hogy néhai Cseszki Sándor volt tolnacémedii segédjegyző a grófnő jóságából két ízben meghosszabbitott ingyenes gyógykezelést nyert, a József kir. herceg szanatórium egyesület gyulai telepén. — A grófnő betegsége dacára örömmel fogadta a küldöttséget és a jegyzői kar iránti nagyrabecsülésének, jó félórai társalgás alatt, többször kifejezést adott.

— Pénztárnok választás. A „Tolnai Polgári Takarékpénztár^ dombóvári fiókintézete a Réder János elhalálozása folytáu megüresedett pénztárnoki állásra Biró Miksa vegyeskereskedőt választotta meg.

— A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület igazgató választmányának ülése, a Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület igazgatóválasztmánya f. hó 31-én d. u. fél 4 órakor Forster Zoltán alispán elnöklésével ülést tart. Tárgy : A szakosztályok megalakítása s azok működési irányának megállapítása. Intézkedés a tagdijak beszedése iránt. A volt muzeumegyesület számadásának előterjesztése, számadónak a felmentvény megadása. Előterjesztés a közgyűléshez a tisztviselők tiszteletdijának megállapítása iránt. A szolga díjazásának megállapítása.

— Lelkigyakorlatok. A pécsegyházmegyei tanítók és tanítónők számára az idén lesz Pécsett lelkigyakorlat. A tanítónőké junius hó 30-án este veszi kezdetét a Notre dame leánynevelőintézetben, ahol 33-an nyernek teljes ellátást, mig a többi jelentkezőt a Mária intézetben helyezik el. A tanítók lelkigyakorlata aug. hó 4-én este kezdődik és szintén 4 napig tart. Úgy a tanitók, mint a tanítónők legalább is 8 nappal előbb tartoznak jelentkezni a s'zeminárium és a Notre dame vezetőségénél, hogy elhelyeztetésük- ről idejekorán gondoskodhassanak.

— Kovács Gyula mandátuma. Kovács Gyula a gyomai kerület képviselője, aki Tisza Istvánra rálőtt s akinek korábbi szándéka az volt, hogy lemond mandátumáról, elállt e szándékától s mandátumát továbbra is megtartja.

1913 május 26.

Köhögősek.*

Irta: Pajzs Elemér.

I.

A gyereknek vörös zsebkendőt adott az anyja, hogy ne látszék meg a vér, amit beleköp. Vézna, tizennégyesztendős melle úgy sipolt, mint egy elromlott fújtató. — Ha válla közé húzta a fejét és köhögött, olyan volt, mint egy megelevenedett kép, keret nélkül, evvel az aláírással : nyomorúság.

Az ember nézte a gyereket és mintha kést mártottak volna a torkába, olyan érzés született a bensejében.

— Az én egészséges jó vérem, mégis átragadt rá a nyavaja — mondogatta mindig.

A gyerek gubbaszkodott a széken, melegen, álmatagon. Ä szemei annyira beestek, hogy alig látszottak ki a mély gödrökből. Naphosszat nem mozdult el a székről. Kuszáit gondolatokkal, összegubancolt érzésekkel volt tele az agya, de egyszerre olyan sok gondolat rohanta meg, hogy értelmetlen zagyvasággá olvadtak össze és nem tudta őket szétválasztani.

Csak akkor kelt fel a székről, ha rájött a

* Mutatvány a szerzőnek most megjelent novellás kötetéből.

köhögés. Egy egy nehéz roham után, mikor vér buggyant ki a szájából, sokkal könnyebben érezte magát. Derűs mosolygás ült a szájaszélére és nagy tervekről, reményekről álmodott. De a a jobb állapot, csak rövid ideig tartott. Utána mély zsibbadtság és elerőtlenedés lepte meg. — Hunyt szemekkel, ernyedten lógatta a karjait a szék támlája mellett. Egészen olyan volt, mint egy ráncos szem szőlő.

Nemsokára sokkal jobban lett.

Mikor deszkaruhába öltöztették.

Akkor legalább nem fojtogatta a torkát a köhögés.

És nem kellett a szájáról törölni a lefolyó vért.

II.

Mikor a temetőből hazajöttek, beültek a szobába. Ketten voltak bent, csak a szomorúság volt a társaságuk, rágta a vállukat, mint egy vad sötét átok.

Az asszony a sarokba bujt, szuntyogott csendesen, csak néha csuklóit a sok sírástól. Az ember egy székre ült. Fogta a homlokát. Tüzes volt, mint a parázs. Száraz volt a nyeldeklője, szomjazott egy kis hűvös vizre, de nem ivott, pedig ott állott előtte a korsó az asztalon. Jól esett neki, hogy kínozhatja magát. Ez a bünte- tésszerü megvonása a szükségeinek, enyhítette a

fájdalmát. Színes karikák vitustáncot jártak előtte úgy, hogy be kellett hunni a szemét, mert bántó fájás járt a megerőltető nézés nyomán. Nagyon kikivánkozott belőle a beszéd, de a megkezdett szót mindig kettészakította. Azt gondolta: nem illő, hogy a fájdalom egyenletes nyugodtságát beszéddel enyhítse. Végre is nem állotta tovább a csendet és tompa, kongó hangon mondta:

— Itt van. Nesze. Látod ? a te véred . . .

Beszélt, de oda se nézett az asszonyra. A

kabátja szélét tisztogatta, amely tele volt szórva sárfoltokkal. Esős, súlyosan nedves idő volt, mikor a temetőből hazajöttek. Kapirgálta a körmével a megfehéredett pettyeket, hogy porzott a levegő.

Az asszonyt sértették a szaggatott, rövid mondatok. Mutatni akarta, hogy nem nagyon sokat ad az ember beszédére. Rándított a vállán :

— Nemcsak az én vérem, a kende is, — mondta.

— Ami rossz benne, az mind a tied. Rólad ragadt rá a betegség . . . Az egész famíliád ilyen göthös . . . Ott van a Terka, a Szántó Józsi felesége. Az annyira oda van, hogy az ajtófáuak kapaszkodik, ha rágyün a köhögés ... Es a Gáspár, a nyavajás, nem a te testvéred? Az minden sor szántás után a fűbe fekszik és a lábával kalimpált hogy egészen ki ne ájjon belőle a szusz.

Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a mai kor igényeinek megfelelő

mü selyemfestő és vegyészeti ruhatisztító

intézetet létesítettem. Elvállalok vegyi tisztításra és festésre mindennemű férfi-, női-és gyermekruhát, bútorszöveteket, hímzéseket, napernyőket, glaszé-keztyüket, congré- és csipkefüggönyöket stb. stb. — A ruhák egészben lesznek tisztítva, mi által régi -------------- alakjuk megmarad. — Gyászruhák 12 óra alatt festetnek. — A legmérsékeltebb árak. — Szives pártfogást kér -------------MO

LNÁR JÓZSEF

mű selyemfestö és vegyészeti ruhatisztitó-intézete

SZEKSZÁRD,

Széchenyi-utca Hivert-féle ház