Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-05-19 / 40. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZ ERü EK ______________ 1913 május 19. Az ő jellemének és közéleti tevékenységének ma már senki által még csak gyanúba sem vehető szeplőtlensége, társadalmi és politikai téren évtizedeken át kifejtett munkásságában megnyilatkozott intencióinak minden homályt kizáró tisztasága, az ember és politikus szilárd következetessége teszik harmonikussá az ő pályafutását és fénnyel övezik körül az ő nemes alakját. Perczel Dezső politikai sikerei és keserűségei, babérai és tövisei — a magyar közélet és politika legjellegzetesebb ismérveit tükrözik vissza. Ebben a perspektívában csak kevés olyan vir integer akad, amilyen Perczel Dezső volt. Az a sok szeretet, amely az ő egyéniségében lakott és az a nagy hűség, mellyel az ő politikai meggyőződéséhez, elvtársaihoz és pártjához ragaszkodott, az a szeretet és hűség, mely őt vármegyéjéhez és választóihoz csatolta, igazi megbecsülést, igazi szeretetet és hűséget váltott ki vármegyéje, pártja, elvbarátai részéről és embertársainak tízezreiből . . . Igaz szeretetünk veszi körül ennek az igaz embernek ravatalát és hűséges kegyelettel fogjuk megőrizni az ő drága emlékezetét ... * Perczel Dezső 1848 január 18 án Szekszárdion született, hol atyja néhai Perczel Béla, a későbbi igazságügyminiszter és kúriai elnök, akkor Tolnavármegye alispánja volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezvén, ügyvédi oklevelet nyert. Közigazgatási p ilyáját 1868 augusztus havában kezdte meg, mint Baranya- megye tiszteletbeli aljegyzője s fokozatosan ha ladva völgységi járási főbíró, majd 1877 március havában Tolnavármegye alispánjává választották. Kiváló része volt a budapest-pécsi és a szekszárd- rétszilasi vasút létrehozásában. 1887-ben a bony hádi és pincehelyi kerület kérte föl jelöltjéül s ő az előubinek képviseletére vállalkozott, tiz és fél évi alispánkodás után lemondván e tisztségről. Ugyané kerület 1892-ben, a téli választások ide jen, valamint az 1896-iki általános választás alkalmával is nagy többséggel választotta meg. 1891 ben a gróf Szapáry féle vármegyei reformjavaslat előadója volt. Az 1892—96-iki ciklus alatt a közigazgatási bizottságnak elnöke volt. Ez országgyűlés második és harmadik ülésszakában a Ház alelnöke volt. Báuffy Dezső báró kabinetjében 1895 január 10 én belügyminiszter lett. E minőségében főkép az állami anyakönyvek behozataláról szóló törvénynek gyors és tapintatos életbeléptetésével és a veszélyes mérveket öltött bodrogközi agrár-szocialisztikus zavargások erélyes elfojtásával szerzete kiváló érdemeket. 1896-ban Ő Felsége a belső tiikos tanácsosi címmel, 1897- ben pedig a vaskoronarend I. osztályával tüntette ki. A Bánffy-kormány visszalépése után 1899 március 1-én a képviselőház elnökévé választották és mint ilyen vezette a képviselőház tanácskozásait a ciklus bezártáig. 1901-ben ismét a bonyhádi kerület választotta egyhangúlag képviselő jévé. A Tisza-kormár.y megalakulása után 1903 novemberében újra a képviselőház elnöke lett. 1904 november 18 án éjjel az elnöki székből nagy zajban a vita berekesztése nélkül elfogadottnak jelentette ki a Dániel féle ideiglenes házszabály indítványt s az ülésszakot berekesztő királyi kéziratot olvastatott föl és a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentette ki. Eljárását a bonyhádi kerület választóihoz intézett nyílt levélben indokolta meg, kik bizalmat szavaztak neki; eljárása fölött elismerését fejezte ki Tolnamegye 1904 november havi közgyűlése is. 1905 január havában a bonyhádi kerület újra képviselővé választotta ; e mandátumot az akkori koalíciós többség összeférhetetlenségi bizottsága Szentiványi Árpád és Eötvös Károly függetlenségi párti bizottsági tagok ellenkező érvelése ellenére összeférhetlennek mondta ki és az állítólagos összeférhetlenség be nem jelentését rosszhiszeműségnek deklarálván, megsemmisítette 1910 ben régi kerülete ismét rábízta mandátumát. Az országgyűlési nemzeti munkapárt elnökévé választotta, elnöke lett a felirati és közigazgatási bizottságnak, tagja a delegációnak és a közlekedési tanácsnak. Tartós betegeskedése következtében az elmúlt ősszel bejelentette a nemzeti munkapárt elnökségéről való lemondását, mire érdemeinek elismerése mellett a párt diszelnökévé választotta. * f A család által kiadott gyászjelentés a következő : Bonyhádi Perczel, Dezső úgy maga, mint testvérei Aurel, Béla, Bertalan és Irma, továbbá az elhunyt testvérei, Gizella, özvegy Hegedűs Imréné; Béla és neje szül. Sponar Amália; Dénes és neje szül. Hipp Flóra; Ferenc és neje szül. Kozma Flóra, valamint mindezek gyermekei és az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen, drága, jó atyjuk, illetőleg testvérük, sógoruk, nagybátyjuk, rokonuk nagyméltóságu bonyhádi Perczel Dezső ő cs. és apóst. kir. Felsége valóságos belső titkos tanácsosa, országgyűlési képviselő, az I. oszt. vaskoronarend lovagja, a képviselőház volt elnöke, nyug. m kir. belügyminiszter, az Országos Nemzeti Munkapárt diszelnöke, f. évi május hó 18-ik napján, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után életének 66. évében jobblétre szenderült. A J megboldogult hült tetemi f. hó 20-án d. e. 11 órakor fognak a bonyhádi családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat Bonyhá- don a beszentelést megelőzően 10 órakor, a cikói volt kegyurasági templomban pedig f. évi május hó 22 én d. e. 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Kelt Bonyhádon, 1913 május 20 án. Áldott legyen emléke ! A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank pedig, amelynek az elhunyt egyik alapítója s felügyelőbizottságának elnöke volt, a következő gyászjelentést adta ki: A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank r.-t. igazgatósága, felügyelő bizottsága, igazgató tanácsa és tisztikara a legmélyebb megilletődéssel jelenti, hogy az intézetnek egyik alapitója és felügyelő bizottságának elnöke : nagyméltóságu bonyhádi Perczel Dezső ur valóságos belső titkos tanácsos, a vaskoroná-rend I. osztályának tulajdonosa, nyug. belügyminiszter, országgyűlési képviselő stb. stb. élete 66-ik évében folyó hó 18-án elhunyt. A Megdicsőült intézetünk alapítása és felvirágoztatása körül hervadhatlan érdemeket szerzett. Nagyrabeesült emlékét a legőszintébb kegyelettel és mélységes hálával fogjuk mindenha megőrizni. Szekszárd, 1913. évi május hó 19-én. * Perczel'- Dezső elhunyta óriási részvétet kelt megye és országszerte. Bonyhádon az összes középületeken gyászzászló leng s Szekszárdon is számos gyászlobogó hirdeti, többek közt a vármegyeházon, városházán, Kaszinón, Hitelbankon, a közéletünket ért súlyos veszteséget. A családot az egész orszá.ból elhalmozzák részvéttáviratok- kal. A család előtt tisztelgő küldöttségek törne gesen vonulnak a gyászházhoz. Az elsők között érkezett meg O felségének részvét távirata, mely igy szól : Nagyságos Perczel Dezső urnák Bonyhád. O császári és apóst. kir. felsége élénk sajnálattal értesült édes atyja ő excllenciája elhunytéról és megparancsolni méltóztatott, hogy úgy nagyságodnak, mint a család többi tagjainak legkegyelmesebb részvéte kifejeztessék. Kabinet iroda. Lukács László miniszterelnök a következő táviratot intézte Perczel Dezső vármegyei aljegyzőhöz : Perczel Dezső urnák, Bonyhád. A legőszintébb és legmélyebb fájdalommal vettem tudomásul szegény atyád elhunytét. Kérlek fogadd úgy a magam, mint a kormány részéről őszinte részvétünket. . Lukács. Héderváry gróf, a munkapárt elnöke a következő táviratot intézte Perczel Béla főszolgabíróhoz : Perczel Béla urnák, Bonyhád. Nagy fájdalommal értesültünk szeretett jó atyjuk bekövetkezett haláláról. Fogadja a gyászoló család e szomorú alkalommal a niagam és egész pártunk részvétének nyilvánítását. Halála mindnyájunknak súlyos veszteség, hiszen nemcsak pártunk legerősebb oszlopát, leghübb tagját, de diszelnökét is vesztettük benne. Emlékét kegyelettel fogjuk őrizni. Khuen Héderváry Károly. Perczel Béla urnák, Bonyhád. Egy igaz barát részvétének egész melegével osztozik bánatotokban. Tisza István. Simontsits főispán távirata : Perczel Dezső urnák, Bonyhád. Veszteségtekben, fájdalmatokban szivem, lelkem oszítozik. Legyetek hozzám mindenben bizalommal. Apátok után legigazabb barátotok. Simontsits Elemér. Kovács Seb. Endre, a tolnamegyei munkapárt elnöke szintén meleghangú táviratban kon- doleált a gyászbaborult családnak s az országos munkapárt is impozáns módon ad kifejezést őszinte igaz fájdalmának. Holnap délelőtt Khuen-Héder váry Károly, munkapárti elnök vezetésével, a párt tagjai közül 50 tagú küldöttség érkezik Bonyhádra külön vonattal, hogy a temetésen részt vegyen. A képviselőházi küldöttséget pedig Beöthy Pál alelnök vezeti. A gyászszertartást dr. Jozgits József bonyhádi esperes-plebános ^.gzi. A ravatalra rengeteg koszorút helyeztek el máris. Román gazdák Tolnamegyében. Az érkezés. Ozorán. Az Otnge titkára, Jeszenszky Pál kir. tanácsos vezetésével május 15-én délben a tanulmányúton levő román gazdák társasága érkezett Székesfehérvárról Simontornyára. Az állomáson Süss László, a tolnamegyei gazdasági egyesület alelnöke fogadta a vendégeket, a .fogadásra eljött Dereczk István simontornyai főjegyző is, Ozoráról pedig kijött eléjük Gyérey Richárd földbirtokos és Reich Oszkár tamásii szolgabiró. A társaság innen Gyérey fogatain, elől három, csengős négyessel Ozorára ment. A tizenöt kilométeres utón a külföldieknek alkalmuk nyílt az ozorai lovakat kocsi előtt tanulmányozni, mely célból az egyik román lóbarát az egész utat a kocsiban állva tette meg, hogy járásukat jobban lássa. A gyors kocsizás természetesen óriási port vert fel, úgy, hogy Ozorán legelőször is nagy tisztálkodás volt. E közben mulatságos jelenet történt: Az inasoknak segédkező egyik szobaíeány- tól Sass László mosdóvizet kért. A leány, aki őt románnak nézte, meglepődve kérdezte : — „Hát a méltóságos ur tud magyarul ?“ — „Beszélek — felelte Sass — de megérti-e maga V “ — „Óh, a méltóságos ur úgy beszél magyarul, mintha — magyar volna!“ Ez a kis intermezzo persze nagy derültséget keltett. Valakinek eszébe jutott, hogy ép ma két éve a német gazdák voltak Ozorán és megállapították, mennyivel jobban hasonlítanak a magyarokhoz a románok. — Ebből egy kis politizálás keletkezett magyar-német-francia nyelven, de közben már jelentették a tálalást. Sirolin Roche biztos gyógyhatást nyújt RatarrílUSOknal hörghurutnál,asthmanál, influenza után. Sirolin Roche kezdődő tüdőbetegséget Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá= gyravaló kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roché-al való hosszabb kúrákat! A légzési szervek meghűléseit legbiztosabbana Sirolin "Roche'L al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert 'és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan SÍrolin‘‘Roche-t kérni.
