Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-15 / 39. szám

KO/ERDEK 1913. május 15. 4 TOI,NA V.-VKM KfíYK é« ­— Waldmann Rózsika és Rezik Károly június 7 i hangversenye iránt ;i legszélest bb körökb n már most igen nagy érdeklődés nyilvánul. Wald- mann Rózsikét először üdvözöljük teljesen önálló hangversenyen s meg vagyunk győződve, hogy művészi játékával egy estének, programmját mél­tóan fogja betölteni, tudásával, képességeivel meg fa lel annak a magas nívónak, melyet közönségünk egy egy önálló művész est iránt támaszthat,. Két­ségen felül áll, hogy nagy élvezetet találunk majd. Rezik Károly gordonkajátékában, aki, mint a müncheni udvaii opera szerződtetett szólómilvésze, minden bizonnyal olyan művészi képességekkel bir, hogy számunkra kellemes estét szerez Wald mann Rózsikéval való együttes működésével. —- A szülőföld varázsa. Negyvenévi tisztes, küzdelmes, de eredményes munkától vonult vissza a napokban Budapesten Kováls Zsiginond nagy­iparos. Ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy minden külső zaj nélkül, több alapítványt tegyen. Küzd hetvenéve, hogy Dunaszcntgyörgyön szüle­tett, lehet, hogy azóta igen kevésszer nyílott al­kalma szülőföldjét láthatni, de élete alkonyán, a munkától való visszavonulás perceiben nem feled­kezett el arról a helyről, hol bölcsője ringott, hol hírrel, dicsőséggel, anyagi sikerrel nem pótolható és nem feledhető legboldogabb kort, a gyermek­éveket töltötte. Szép levél kíséretében 2(300 K-t küldött Dunaszentgyörgy község elöljáróságának azzal, hogy annak mindenkori "kamata özvegyek és árvák gyámolitására fordittassék. Kováts Zsig- mond szegény búból küzdötte fel müizlésóvel, ki­tartó szorgalmával oda, hogy hazánk müasztalos nagyiparosai közö't az elsők között állott. Büsz­kék voltunk rá, mint vármegyénk szülöttére és ez a büszkeség még nagyobb, mikor látjuk, hogy évtizedek hosszú sora után is érzi és vallja, hogy Tolnamegye szülöttje. Bőségesen kiérdemelt nyu­galmát élvezze még soká, tettei érdemessé teszik őt arra. — Tolvaj kocsis. Kovács Mihály lengedezi születésű tolnai napszámos Rosmayer Ferencnél volt, mint kocsis alkalmazva. Helyét újévkor hagyta ott s emlékül magával vitte kedvenc lo­vainak szerszámjáról a sallangokat és az ezüst betéteket, amiknek 120 korona az értékük. Most, hogy régi lakásáról költözködött, vették észre nála a lopott holmit. A csendőrség a tolvaj kocsist följelentette a biiósígnál. — Gazdák figyelmébe. Helianthus salsifis (amerikai csicsóka) rendkívül ter­mékeny, gumói mint a burgonya, em­beri eledelül es állatok táplálására alkalmasak; levélzete zöld takarmány. Száz gumó 8 koronáért kapható, mig a készlet tart, Földvári Mihály vármegyei föievéltárosnál, Szekszárd. A szekszárdi Takarékpénztár — és a szekszárdi Kaszinó. Izgatott és érdekes ülése volt tegnap a Szekszárdi Kaszinó választmányának. A folyó ügyek elintézése után bejelentette dr. Kramolifi Gyula kaszinói igazgató, hogy a Szekszárdi Takarékpénztár folyó évi április hó 2 án hozzá intézett levélben tudatta, hogy a Kaszinónak a ház vételárúból és a bazár építéséből szár­mazó régi iörlesztéses kölcsönét, a kölcsön­szerződés be nem tartása miatt /elmondja és tényleg, amikor két nappal későbben, április hó 4 én Rácz József kaszinói pénztáros az április elsején esedékessé vált, szokásos félévi annuitá sós részlet lefizetésére jelentkezett, a Takarék pénztár a felmondásra való hivatkozással a rész­letfizetés elfogadását megtagadta Kramolin igazgató erre érdeklődött a Ta­karékpénztár vezetőségénél, hogy miben all a Kaszinónak szerződésszegése, amire a Takarék- pénztár a felmondást alapilja, erre azt a választ kapta, hogy a Kaszinó a fizetési határidőt nem tartotta be pontosan, miután az esedékesség napja, elseje helyett, néhány nappal későbben fizetett, ennélfogva a kötelezvény értelmében a Takarékpénztár jogosítva, volt a kölcsönt fel­mondani. Kijelentette egyúttal az igazgatóság, hogy nem ragaszkodik mereven a felmondáshoz, hanem hajlandó attól eltekinteni, ha a Kaszinó a rendkívüli pénzviszonyokra való tekintettel az eddig érvényben levő kamatlábnál másfél száza­lékkal magasabb kamatot hajlandó fizetni. A Kaszinó igazgatója kifejtette a választ­mány előtt, hogy a Kaszinó létét és fennállását mennyire veszélyeztetné, ha a régi megállapodás- szerü kamatláb J és fél százalékkal felemeltetnék, mert ez a körülbelül 200.000 koronát kitevő hátralékos kölcsöntőkénél a kaszinóra nézve évi 3000 korona lehcrtöbbletel jelentene, ami a tör­lesztésen terv szerint még visszálevő harminckét; esztendőre 100.000 koronánál jóval nagyobb anyagi kárt okozna a Kaszinóra nézve, amire a Kaszinó fedezetet alig találhat, miután a vétel és építkezés, vagyis az egész ingatlanszer­zés a 40 évre kötött törlesz'éses kölcsönnel meg­állapított kamatláb alapján történt. Illetékes pénz­ügyi és jogászi körökből merített információja szerint a Kaszinó a néhány napi késedelmes fizetés folytán nem követett el olyan mulasztást, amely a Takarékpénztárt a hO évre kölcsönösen megállapított Iörlesztéses kölcsön ' felmondására, avagy a kamatláb felemelésére jogosítaná, a kaszinó ugyanis a lakóktól is csak néhány napi késedelemmel szedheti he az elsején esedékessé váló lakbéreket, azokat azonban nyomban elhelyezi a Takarékpénztárnál betéti könyvre és elseje helyett 4 én vagy 5 én a betéti könyvben elhelyezett öss/eget a törlesztésre utalja át, ez volt eddig is a gyakorlat, miért is indítványozza, hogy a Kaszinó a maga vitális anyagi érdekeire és jogos álláspontjára való tekintettel a felmondást ne vegye .tudomásul. Hosszabb vita fejlődött a kaszinó igazgatójá­nak ezen előterjesztése nyomán. Orj/u Lajos ki­fejtette, hogy a Takarékpénztár a legnagyobb előzékenységgel járt el a Kaszinóval szemben, amikor annak idején az egész vételárat, az épit kezési költséget és az illetéket teljes összegben rendelkezésére bocsájtotta, de az akkori pénz­viszonyok, amikor 3 iji °I<> volt a hivatalos kamat­láb és ugyanannyi a betéti kamatláb, lényegesen megváltoztak és jelenleg az intézet által fizetett visszleszámitolási kamatláb 71/'2%, sőt ennél is több és a betéti kamat is jelentékenyen emelke­dett. — A Takarékpénztár hajlandó uj kölcsön szerződést kötni, melyben mindkét félre nézve a fel­mondási idő kiköttetik és a most fölemelendő kamatlábat a jövőben, ha a pénzviszonyok megja­vulnak, esetleg mérsékelni; de a Takarékpénztár a nem pontos fizetés miatt jogosítva volt a köl csont felmondani és ezen jogával élni is fog, fő leg, ha a Kaszinó a Takarékpénztárral szemben merev álláspontra helyezkedik. Utalt még arra is, hogy a Kaszinó a Bezerédj szoboralapra be­folyt betétet nem a Takarékpénztárnál, hanem a társiotézelnél helyezte el. Dr. Leopold Kornél a Hitelbank részéről nyomban bejelentette a választmánynak, hogy a szóban forgó betétnek (26,000 koronáról van szó) a két intézetnél való paritásos elhelyezését, eltekintve a szokásos fel­mondási időtől, azonnal rendelkezésére bocsátja a választmánynak, mert nem akarja, bogy ezen ügyből kifolyólag a kaszinót bármiféle anyagi hátrány vagy kár érje. A Hitelbank évek óta dij- és költségmentesen őrzi és tartja nyilván a kaszinó házalapjának és a Bezerédj alapnak több ezer koronát Kitevő sorsjegyeit és állandóan leg­nagyobb adakozója volt a Bezerédj-alapnak — igy történt, hogy a szoborpénz ott helyeztetett el. Majd Simontsits Elemér választmányi tag szólalt fel, kinek kaszinói elnöki idejéből való úgy a házvétel, mint a kölcsön felvétele. — Hivatkozott a kölcsön felvétele alkalmával a Takarékpénztár részéről ^tapasztalt előzékeny­ségre és készségre, arra a jó viszonyra, amely a két testület között fennáll, ő maga is negy­ven évre megkötöttnek tekintette a iörlesztéses kölcsönügyletet és miután az ő erkölcsi felfogása szerint egy szerződés megállapodásának föltéte­leire nézve jóhiszemű felek között semmi körül­mények között sem történhetik idők múlva sem félremagyarázás és miután a Takarékpénztár ér­deke és hírneve is azt követeli, hogy a múlt ha gyományai maradjanak továbbra is érvényben és nem szeretné, ha a szekszárdi Takarékpénztár­ellenes hangulat kapna lábra, de, bár magánjogi kérdésekkel nem foglalkozik, merőben kivihetet­lennek tartja a kamatemelést, mert az a kaszinói tagdijak fölemelését vonná maga után, amire pedig komolyan gondolni sem lehet, indítványozza, hogy a választmány vegye le a napirendről ezt a kérdést és küldjön ki egy bizottságot, amely a Takarékpénz­tárral — lehetőleg a per elkerülésével — békésen in­tézze el az ügyet. A választmány ezen javasla­tot dr. Kiss Ernő és a kaszinói igazgatónak ama, a választmány által közhelyesléssel fogadott felszólalása után, hogy ezen halasztás éppenség­gel nem jelenti azt, mintha a választmány a fel­mondást tudomásul venné, elfogadta és miután ezen halasztási indítványhoz Orffy Lajos is kész­ségesen hozzájárult, a választmány a három tagú bizottság tagjaivá: dr. Kramolin, Gyula, Si­montsits Elemér és dr. Kiss Ernő választmányi tagokat küldötte ki. Ezzel a választmányi ülés, amelyen a soros Tóth Károly választmányi tag elnökölt, véget ért. A választmány túlnyomó többsége azzal a meggyőződéssel távozott, hogy miután a Kaszinó, az intelligencia eme ősi társadalmi testületének anyagi létérdeke fűződik ahhoz, hogy a 40 évre megállapított kölcsön kamatlába maradjon továbbra is érvényben és az ügyhöz és a Takarékpénztár­hoz is legméltóbb, de a legszigorúbb jogi felfogás érvényesülése esetében is — miután nem z írott, holt betű, hanem a 40 éves kolcäö a Szer­ződés szelleme és lényege az irányadó, amely néhány napi késedelem miatt egy 40 évre kö­tött szerződést alapföltételeitől meg nem foszthat — ha a Takarékpénztár mellőzni fogja a die A elen peres lépéseket és — a felmondást egyszerűen vissza fogja vonni. keres kérje a „Deutsche Stellen Post“ Német állás közvetítő“) újság számait. Hamburg 36. D. 55. Gr. Bleichen 23—-27> ....... Haus Kaisergallerie, Elég egy levelezőlap. -------­Fo gorvos. Km?ács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por- ceilán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél . kuli fogakat. Foghúzás érzésteleitiíéssel £ Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán beiül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal szemben. am állást VIDÉK Kitüntetett tűzoltók. Tamási egyhangú éleiében szép és felemelő hatású ünnepség zajlott le e hó 4-én, mikor az ottani önkéntes lüzoltó egyesület díszközgyűlését tartotta abból az alkalomból, hogy az egylet 3 veterán tagja királyi érmet, 6 tag pedig szolgá­lati érmet kapott. Szerény keretben, de annál bensőségesebben folyt le az ünnepély, melyen Szévald Móric járási főszolgabiró, a községi elöl­járóság, és képviselőtestület tagjai Kaszás József községi bíróval az élükön, voltak jelen. A g\ülést dr. Früwhirth Jenő egyesületi elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében örömé­nek adott kifejezést, hogy az egyletnek három kipróbált tagját érte a legmagasabb kitüntetés, mely magyar önkéntes tűzoltót érhet. A legelső magyar ember, a király elismerése szolgálván tanúságául annak, hogy nem minden polgári erény marad jutalmazás nélkül. Ez az elismerés, az ebben foglalt jutalom szolgáljon buzdításul a többi tagoknak, hogy a kitüntetett Pap István, Bagoly János és Szemes Márton nyomdokait követve, ők is hasonló érde­mekre tegyenek szert. Majd felkérte Szévald Móric főszolgabirót, hogy a királyi érmeket a kitüntetetteknek adja át. Szévald Móric a tőle megszokott közvetlen séggel vázolta az ünnepség jelentőségét és a ki­rály kitüntető becsét elismerő szavakkal honorál­ván a kitüntetett tűzoltók több mint 30 évet meghaladó buzgólkodását a tűzoltás terén, mely- lyel az elismerést méltán kiérdemelték, mert hisz e királyi éremben tulajdonkép a társadalom el­ismerő hálája nyilatkozik meg a királyi kegy utján. () is ösztönző felhívást intézett az egylet tagjaihoz, hogy az előttük levő példán buzdulva, hasonló önzetlenséggel és kitartással szolgálják a tűzoltás ügyét. Beszédét a király éltetésével vé­gezte, mely visszhangzott a dörgő éljenzéstől, majd sajátkezüleg tűzte fel az érmeket a kitün­tetetteknek mel éré. Utána dr. Frühwirth Jenő egyleti elnök osztotta ki Drészer János és Könnyű Józsefnek a 15 éves, Zárnbó Györgynek a 10 éves, Czéder János, Fenyő János és Szabó Józsefnek az 5 éves szolgálati érmeket, majd pedig meleg sza­vakban mondott köszönetét Szévald Móric fő­szolgabírónak, kit nemcsak hivatalos kötelessége, de jóindulatú rokonszenve is vonzott az egyesü­let ünnepségére. Hasonlókép köszönetét mondott a megjelent községi előljárósági és képviselőtestületi tagok­nak, kik megjelenésükkel újabban tanúságot tet­tek arról a jó akaratról, mellyel az egyesület irányában mindenkor viseltettek és kérte, hogy jövőben se vonják meg ezen érdemes és köz­hasznú egyesülettől támogatásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom