Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-01-20 / 6. szám
gunk nem tesz szert magyar nyelvbőségre, nem is ismeri meg a magyar gondolkodást és a becsületes magyar jellemet. Nem csoda azután, ba a magyart műveletlennek tartja és a hozzá »imulást kulturfeladásnak tekinti. Es mindezt a német könyvek olvasása okozza, melyek német szellemet terjesztenek. Nagyon sokszor csap fel egy egy olvasó ezen német szellem terjesztőjének, vagy legalább megőrzőjének. Az államra nézve ez nemcsak óriási erkölcsi, hanem anyagi kár is, mert évente milliókat kap tőlünk a külföld könyvekért. Ezen a bajon is csak radikálisan lehetne segíteni. Ha t. i. az uj népoktatási törvényben kimondanák, hogy az iskolai beiratási dijakból csak ma gyár könyveket szabad beszerezni. Ha sikerül ezen akadályokat egyszer teljesen megszüntetni, úgy biztosítva lesz a nyelvben is egységes és erős jövő. Nagy Magyarország. Adja Isten, hogy ez a jövő mielőbb köszöntsön be ! K. V. 1^3. január 20. Jegyzők gyűlése (Folytatás.) Elnök ezen határozat kimondása után az uj alispán ur, valamint az uj vármegyei főjegyző urnái leendő tisztelgés tartamára a közgyűlést felfüggeszti és a közgyűlés tagjai, élükön az elnökkel tisztelgésre nevezett vármegyei uj főtisztviselők hivatalos helyiségeiben távoznak. A tisztelgésről a közgyűlés tagjai visszaérkezvén, elnök ismét elfoglalja az elnöki széket és az ülést újból megnyitja. Oravszky László megemlítvén az egyleti elnöknek a vármegyei alispán ur és vármegyei főjegyző ur előtt elmondott üdvözlő beszédeinek az egyl. tagok leikéből fakadó, választékos és találó voltát indítványozza, hogy a közgyűlés ebből az alkalomból ezekért a szép beszédekért az elnöknek mondjon köszönetét és fejezze ki iránta való ragaszkodó önzetlen szeretetét és hogy az említett beszédek iktattassanak jegyzőkönyvbe. A közgyűlés Oravszky László indítványát nagy lelkesedéssel egyhangúlag s az elnök hosz szantartó éljenzése közben — elfogadja. Egyleti jegyző az elnök urat az említett beszédek átadása iránt felkérvén, elnök kijelenti, hogy ezekre a beszédekre nem készült, ezeket írásba nem foglalta, s minthogy azokat szóról- szóra újból elmondani nem tudná, azokat utólagosan sem foglalhatja írásba. A beszédek tehát emlékezet alapján kivonatosan a következőkép jegyeztetnek a jegyzőkönyvbe. Az alispán ur előtt: „Nagyságos Alispán ur ! Talán különösnek tűnik fel Nagyságod előtt, hogy én vezetem a jegyzői kart Nagyságod elé, hogy Nagyságodat üdvözöljük, mert tudvalevő, hogy tegnap még az ellenfél táborába voltam. A tegnapi választmányi ülésen és a mai közgyűlés alkalmával a községi jegyzői kar felruházott azzal a bizalommal, hogy Nagyságod előtt megjelenhettem és őket vezethettem. Teszem ezt jegyzőtársaim egyetértő hozzájárulásával a béke szellemében, de teszem és tehetem azon alkotmányos érzületemnél fogva is, hogy a vármegye közönségének oly nagy mértékben megnyilvánult rök védett s mindamellett, hogy Miklós cár megparancsolta, hogy a várat mindenesetre be kell venni és Paskiewitsch marsalltól kezdve a leghíresebb tábornokok állottak az ostromló seregek élére, még is teljesen eredménytelen maradt az ostrom, az oroszoknak egy talpalatnyi földet sem sikerült elhóditaniok. Két tábornok elesett, 2 nehéz sebet kapott, 25,0U0 katonát vesztettek halottak és sebesültekben s az ostromot eredmény nélkül abban hagyni kényszerültek, midőn Omer basa 35,000-nyi sereggel a vár felmentésére közeledett. Dacára, hogy az orosz sereg számbelileg még mindig túlsúlyban volt, a julius 2—7-ig tartott gyurgyevói véres csaták, amelyek az oroszoknak 10,000 emberébe kerültek, az oroszok vereségével végződtek. Miután ekkor már a francia-angol hadüzenet megtörtént, az orosz seregek kiürítették a dunai fejedelemségeket. A szövetséges angol-francia seregek akciója Odessza város és kikötőnek az egyesült hajóhad általi bombázásával kezdődött meg. És most következik annak a világhírűvé vált, krimi hadjáratnak története, amelyben Angolország, Franciaország, Sardinia és Törökország egyesült seregei küzdöttek Oroszország ellen. Az örökké emlékezetes katonai expedíció, melynek fővezére Saint Armand francia tábornagy lett, egy igen érdekes egyéniség, aki egyszerű közkatonából emelkedett a marsalli méltóságra, a várnai és balniki kikötőkből indult el viszontagságos fáradságokkal és szenvedésekkel teli útjára. (Folytatása kőv.) TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK akarata előtt hódoló tisztelettel meghajtok. Öröm mel üdvözlöm tehát Nagyságodat kartársam nevében és tisztelettel kérem, hogy ezt a viszonyt, melyet nagynevű elődje az alispán és a községi jegyzők közt létesített, arra a tokra emelni és fejleszteni kegyeskedjék, hogy elmondhassuk, hogy a közjóért és vármegyénk javáért, mert más célt nem ismerünk, békével és egyetértőleg munkálkodhatunk.“ Ezen üdvözlő beszédre az alispán ur a következőleg válaszolt : „Igen tisztelt elnök ur, tisztelt barátaim ! Nagyon jól esik, mélyen meghat, hogy ide eljöttek, de még jobban meghat az, ami az elnök ur szavaiban megnyilvánult. Ha már megemlítette a lefolyt napokat, tekintsék azt befejezett, lezárt aktának. Nekünk közös célunk van, legyen az az administratio magas vagy alacsony szerve, egyetlen a cél, a vármegye szolgálata, népünk javának előmozdítása. Legyenek meggyőződve uraim, hogy büszke leszek reá, ha a jegyzői karnak buzgó szolgálatára támaszkodhatom. Kérem tüntessenek ki bizalmukkal, amire szükségem van, mert éppen a jegyzői kar kezében van letéve népünk gazdasági, culturális előhaladása, boldogsága, a jegyzői kar annak gondozója, istápolója, tehát szükséges, hogy akik közvetlen forrásból ismerik a népet, nyíltan, őszintén, mint én érzek, jöjjenek hozzám, hogy én is hasonlókép együtt munkálkodhassak velük.“ Eri Márton dr. vármegyei főjegyző ur előtt egyleti elnök a jegyzői kar élén a következő beszédet mondotta : „Tekintetes vármegyei főjegyző ur ! Testületileg jöttünk, hogy abból az osztatlan szeretetbői és bizalomból mely tekintetességed iránt tegnap megnyilvánult mi külön is kivegyük a magunk részét, abból a külön sze- retetből, mellyel tekintetességed iránt régóta viseltetünk, aki közülünk polgári származásból jutott erre a diszes helyre amelyet betölteni hivatva van. Eljöttünk, hogy annak külön kifeje zést adjunk s kérjük, hogy a jövőben is maradjon meg nekünk az, ami a múltban volt, mert egyért küzdünk, élünk és halunk ; a megyének és népének javáért. Üdvözlöm tehát örömmel és kérem karunk részére jóindulatú támogatását.“ A várm. főjegyző ur válaszában előre bo csátván, hogy igazán zavarba hozza a jegyzői kar, mert az ünnepeltetést soha sem kereste, életének egyik legszebb pillanatának mondja, hogy a jegyzői kar mégis eljött hozzá, aki közölük valónak érzi magát, akiket mindig szeretett és becsült. ígéri, hogy ami hatásköréből telhető, mindenkor a jegyzők oldaluk mellett találják s érdekeiknek legnagyobb mértékben pártolója lesz. 2. Számvizsgáló bizottsági jelentés az egylet 1911. évi számadásának megvizsgálásáról. Határozat. A közgyűlés az 1911. évi egyleti számadást a választmány javaslatához képest 2591 korona 47 fillér bevétellel szemben 2398 korona 05 fillér kiadással, tehát 193 korona 43 fillér pénztári maradvánnyal, 1234 korona 60 fillér követeléssel és 1719 korona tartozással elfogadja, megállapítja és Janosits Károly számadó pénztárnokot a további felelősség alul a szokott óvás fenntartása mellett felmenti, mert a számvizsgáló bizottság ezen megvizsgált számadását rendben levőitek találta. Egyben utasi ja az egyleti pénztárnokot, hogy a kint levő követelés szigorú behajtása iránt intézkedjék. 3. Számvizsgáló bizottsági jelentés a „Milleniumi ösztöndij alap“ 1911. évi számadásának megvizsgálásáról. Határozat. A közgyűlés az 1911. évi „Milleniumi ösztöndij alap“ számadást 3530 korona követeléssel megállapítja és Janosits Károly számadó egyleti pénztárnokot a további felelősség alul a szokott óvás fentartása mellett felmenti, mert a szám- vizsgáló bizottság ezen által*, megvizsgált számadást rendben levőnek találta. 4. Számvizsgáló bizottsági jelentés a „Klimes Antal alapítvány“ 1911. évi számadásának megvizsgálásáról. Határozat. A közgyűlés az 1911. évi Klimes Antal alapítvány számadást 500 korona, bevétellel szemben 500 korona, kiadással — korona pénztári maradvánnyal és 1158 korona 41 fillér követeléssel megállapítja és Janosits Károly számadó egyleti pénztárnokot a további felelősség alul a szokott óvás mellett felmenti, mert a számvizsgáló bizottság ezen általa megvizsgált számadást rendben levőnek találta. 5. Az 1913. évi költségvetés megállapítása. 3 Határozat. A közgyűlés az egylet 1913. évi költség- vetését a választmány javaslatához képest a következőképpen állapitja meg : Szükséglet. 1. Az országos központi jegyzői egylet pénztárába fizetendő tagsági dij á 2 korona, 130 tag után 260 korona. 2. A milleniumi ösztöndij alapnak fizetendő 130 tag után á 2 korona, 26Ó korona. 3. Utazásokra 120 korona. 4. Irodai szükségletekre és nyomtatványokra 172 korona. 5. Posta költségekre és különfélékre 98 korona, összesen 910 korona. Fedezet. Tagsági dij 130 tag után á 7 korona, ösz- szesen 910 korona. HÍREK. — Személyi hir. Simontsits Elemér főispán a mai napon Budapestre utazott, ahonnan csak csütörtökön tér vissza. — Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Schnitzer Rezső zengi posta- és távirdafőtisztet a bonyhádi posta- és távirda hivatal főnökévé nevezte ki. Simontsits Elemér főispán Tolnavármegyénél az irodaigazgatói állásra Rill József eddigi kiadót, az árvaszéki nyilvántartói állásnak irodatiszti állásra való átszervezése folytán pedig Morvay László eddigi nyilvántartót irodatisztté kinevezte. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Ortchel- bachel Ernő dunaföldvári adótisztet Nagyszebenbe és Budánouics Mátyás sümegi adótisztet pedig Dunaföldvárra helyezte át. — Fölmentett alorvos. A főispán dr. Láng Rezső orvost, a Ferenc közkórház alorvosát állásától fölmentette. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Pártos Gyula ügyvédi irodáját a régi postaépületbe (Bezerédj-utca) helyezte át. — Nyugdíjba vonuló jegyzők. A völgységi járás két községében is jegyzőváltozás lesz a közel jövőben. Lunoua János zombai és K. Kovács Gyula kisvejkei főjegyzők adták be nyugdíjba helyeztetésük iránti kérelmüket. Mindkettő több mint 35 évi szolgálat után vágyik nyugalomba s igy teljes fizetésüket fogják ezután is élvezni. — Felmentes és kinevezés. Simontsits Elemér főispán Donglas László volt mözsi segédjegyzőt távozása folytán az anyakönyvvezető helyettesi álllás alól felmentette s ezen állásra Széky Pál jelenlegi mözsi segédjegyzőt kinevezte. — Névváltoztatások. Weintraub László görbői születésű budapesti lakos családi nevét Borosra változtatta. Kemenyás János dombóvári lakos családi nevét Komlósira, Mándl Sándor paksi lakos pedig Mándira változtatta. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Erdey Lajos szekszárdi m. kir. állami végrehajtót, Szekszárdon való meghagyásával a X-ik fizetési osztály III, fokozatába léptette elő. Rill Ágost székesfővárosi árvaszéki ülnök, Rill József vármegyei irodaigazgató testvére, helyettes árvaszéki elnökké választatott meg. — Ref. egyházmegyei világi aljegyző választás. A külsősomogyi ref. egyházmegye vil. al jegyzői állásra vonatkozó szavazólapokat a bizottság Tabon f. hó 17-én bontotta fel. A választás Sörös József tamásii tb. főszolgabíróra esett. — Hegyközségi ülés, A Bartina-Bakta hegyközség 1913. évi január hó 26-án délután 2 órakor a városháza kis tanácstermében tartja 1913. évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Molnár István és Török Béla urak fellebbezése a kézbesített uthozzájárulási költség tárgyában kiadott határozat ellen. 2. Tisztitelepi lakósok uthozzájárulási dijának kivetése és a hozzájárulási összeg megállapítása. Számvizsgálók előterjesztése az 1912. évi pénztárvizsgálatról. 4. Az 1913. évi költségvetés megállapítása. 5. Hegyőrök ügyének elintézése. 6. Egyéb indítványok. — A határszéli katonaságnak. Bikács község elöljárósága határszéli katonaságunk segélyezése céljából 10 koronát küldött be lapunk szerkesztőségéhez, amely célra megyénk több községéből aránylag igen lekintélges összegek folytak már be. Amidőn derék községeinknek katonáink iránt megnyilatkozó ez áldozatkészségéért elismerésünknek adunk kifejezést, egyúttal tudat - juk, hogy az adományt a közös hadügymini sz- terium rendelkezésére bocsátottuk.
