Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-04-03 / 27. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 kedvezően befolyásolták, ezt évről évre az összegyűjtött, levetett agancsok összehasonlításánál lehet látni, hogyan javultak fokozatosan. Ha egymás mellé tesszük az öt év előtt talált hüvelykujj vastagságú, sima, világos ágakat az idei kézcsukló vastagságú, gyöngyös, sötétbarnákkal, alig lehet elhinni, hogy ezek ugyanazon állatfajból származnak. Ha a haladás még néhány évig így tart, a tamásii szarvasok versenyezhetnek a mármarosi vagy bellyei szarvasokkal, mely utóbbiak is csak a hetvenes években kezdtek erőre kapni, mert azelőtt a jeges árvizektől és szlavóniai farkasoktól bizony magjuk is alig maradhatott, mégis 20 évi gondos kezelés után már világhírre emelkedett állományuk, melyből ma már csak koronás fők vehetik ki részüket. A vadállomány ma már nemcsak a sportember vagy természetbarát, hanem a nemzetgaz- dász szempontjából is fontos, miért is Tolnamegye valamikor oly hires területén a viszonyok javulása nagyon örvendetes. A szarvasok mellett az őzek is rendkívül elszaporodtak, erősebb dámvadlapátokat pedig talán sehol sem látni, mint a tamásii erdőkben. Az ismert ellenszenv dacára a dámvad nem zavarja a szarvast, mivel mindegyik megtalálja a nagyon is különböző Ízléseinek megfelelő helyet. Csak a vaddisznó veszett ki teljesen. VIDÉK Duuaföldvár és Dr. Angyal Béla. Dunaföldvárt megint újabb csapás érte, pedig még a régieket ki sem hevertük ! Egy emberöltő óta ez a szegény község mind jobban és jobban visszafejlődik, a megélhetési viszonyok oly rosszak, hogy erre gondolva, szükséges kutatni a dekadencia okait. Sokan emlékeznek még, mikor Földvár a megye legelegánsabb, leghíresebb, legnagyobb helysége volt, mikor itt még gazdag, tehetős úri családok éltek s pezsgő társadalmi élet folyt, — ma ezt csak hírből ismerjük s azok a kis paloták hirdetik, melyek mint ősi kúriák régi, külső formáikban még ma is a község legszebb s legértékesebb épületei. — Régente külön hajó járt Földvárra, az egész környék ide hozta terményeit akár eladásra, akár szállításra, volt forgalom, volt élet. Ennek mind vége, sőt a helybeli piac annyira megdrágult, hogy ugyanazon árakat fizetjük, mint a budapestiek — választék nélkül ! Ilyen forgalom mellett a kereseti viszonyok sem lehetnek jobbak. A község vagyonos lehetne ma, ha még a demagógia idején el nem prédál- ták volna a hozzávaló vetőmagot, tehetős lakói elhagyták, a politika folyton agyon negyven- nvoicazott bennünket, mint akár az egész országot, — iskoláink nincsenek, iparunk és kereskedelmünk csak a szatócsságig emelkedett s nincs egyetlen igazán gazdag ember a községben ! — Most még a polgárság is annyira kivándorol, ez évben már többen kimentek mint 10 év alatt összesen ! s egy napszámos többet keres itt, mint a tanító s amellett jó munkáskéz alig kapható. Régebben ez másként volt. Szívesen fizet nénk mi 10 korona napszámot is, ha viszont oly jövedelmet lehetne keresni, ily körülmények közt az a legboldogabb, kinek semmije sincs. Közlekedésünk a rossz utak miatt szégyenletes s tisztán az időjárástól függ s oly nagy községek mint Bölcske, Madoesa nincsenek járható utakkal sem egymással, sem Földvárral, sem a járás egyéb helyeivel összekötve s az országút 15 kim. hosz- szan lakatlan dombokon s buckákon kanyarogva, mintegy tüntetve elkerüli a községeket. S várható javulás csak annyi történt, hogy utak dolgában belátható ideig sem lesz másként! Milyen kár, hog}7 Tolnavármegyének ily mostoha gyermekei is vannak,' pedig a megye más tájain feleslegesen jobb állapotokat ismerünk! Ami községünk vezetésében, külső formájában kedves és kellemes, azt a község körültekintő, kiváló vezetőinek köszönheti, akik a demagógiát megtörve, városias külsőt adtak a községnek, rendet, c.-íut, tisztaságot csinálták. De mit ér a ráma, ha a kép maga üres, mit ér mindez, ha a lakosság nem megelégedett s a község sorsa és jövője a rész- vétlenség és nincsetlenségeu megtörik. A vidéke', a község egyetlen mentő eszközét elviszi a vicinális, a megye s a törvényhozás nem nyújt módot egy újabb felvirágoztatásra. Ellenben Földvár : hadi kikötő és azt bizonyára még Földváron sem tudják sokan, hogy hisz' akár Plymouth, Kiel vagy Toulonna'l egy- sorban állunk! S micsoda forgalmat csinál a hadi kikötő ? ! Kikötvén, — behajóznak egy hordó friss artézi vizet ! — Postánk forgalma is mind kisebb lesz s nemsokára csak a galambok lesznek az alkalmazottak. — S négy bank intézi ily kis helyen az „államkölcsönöket“ ! s mesterségesen felverik az árakat 1 Sokszor hallottuk azt az ideát felvetni, hogy jó volna a községet várossá alakítani. Isten mentsen ! Itt van Szekszárd és még sok annyi más városa az országnak, melyek visszasírják a volt nagyközségi rendszert, ahol ez be nem válhatott, s a község lakosainak semmi előnyt nem biztosit. Ha azonban Tolnavánnegye ezen legfelső részét Fehérmegye legdélibb helységeivel Duna- töldvár járási székhellyel kikerekitenök, ide csatolva Bölcske, Madoesa, Németkér, Előszállás és Bara«skát s a megye velünk szemben régi adós ságát beváltaná s utainkat, mire a törvény úgyis kötelezi, erre is megépítené, úgy egy igen szerencsés helyzet támadna úgy a környéknek, mint Földvárnak hasznára s a községuek, mint ez megérdemli, uj fénykora lenne. Az uj választói törvénnyel kapcsolatban, ezt meg is lehetne esinálm s ennek a tervnek előkészítője volt dr. Angyal Béla, kir. közjegyző, kinek távozásával a községet minden tekintetben nagy csapás érte. A részvétlenség hijján alig lesz valaki, aki újra felvegye s terjessze az eszmét, pedig örök hála kisérné azt, aki a községet ily módon megmentené. Dr. Angyal Béla 1903. október 30 án jött hozzánk s előtte igen zilált viszonyok uralkodtak a közjegyzői hivatalban. Rendetlenség, bizalmatlanság jellemezték azelőtt a hivatalt. Neki köszönhető, hogy az ő működésével mindez megszűnt s oly elismerést és bálát vívott ki magának, hogy a község minden lakosa sajnálkozik, hogy ily kiváló férfiú körünkből eltávozik. Hogy Mohácsra költözik, a társadalom színe java helyből és vidékről egybegyült folyó évi március hó 25-én este búcsú lakomára s a fényesen felvirágzott „Stefániádban szép angyali arcok, hölgyek és urak, mosolygva és zokogva késő éjjeli órákig együtt vigadtak. Búcsúztató volt s tekintve dr. Angyal Béla kedves személyét, inkább fájdalom ült mindnyájunk szivében, Az elhangzott szónok latok közül megemlítjük Biró) Imre prépostplébános kedves, intim szavait, melyekben mint a család legrégibb jó barátja búcsúzott, majd Rrftkay László, volt országgyűlési képviselő a bíróság s az ügyvédi kar nevében méltatta szeretett, volt közjegyző társukat Dr. Angyal Béla meghatva felelt az elhangzott kedves szavakra. Nehéz szivvel válik ő el — úgymond — a községtől, ahol 12 évnél to vább közelismerés és hálával kisért munkában működött. — ügy érzi magát, mint az átültetés előtt álló fa, midőn gyökereire érünk, akkor érez zük és látjuk, mennyire bele nőtt a talajba. S őt csak a közelebbi szülőföld fája vonza haza. — Bokát dolgozott sok ügyes-bajos dologban s ha névaláírásával idők múltán elsárgult okmányok kerülnek kezükbe: gondoljanak volt közjegyző jökre ! — Ezután az ünnepelt legjobb barátja : dr. tíerky József orvos intézett hozzá gyönyörű beszédet, amelyből sajnálatunkra, térszüke miatt csak a következő részt adhatjuk : ,,Az igaz barátság Isten legnagyobb adománya, melynél nagyobb jó csak a böleseség, s akinek önzetlen, jó barátai nincsenek, az a legszegényebb ember a világon s ez egyúttal jellembeli szegénységi bizonyítvány. Többre becsülik némelyek a gazdagságot, mások a hatalmat vagy nagy hivatalokat, lehetősségét vagy az élet gyönyöreit. Akik azonban az erényeket megbecsülik, azok nekem adnak igazat. Barátság csak hasonló lelkek közt lehetséges, a jók csak a jókat szeretik s állandóan kitartanak hűségben egymással s az igaz jó barát ság hasonlatos lészen a jó óborhoz, az igaz barátság is épen a hűségben, a közös megbecsülésben kapja azt a felséges zamatot, amely csak néki sajátja s azt értékesebbé teszi. Es én részes voltam abban a szerencsében, bogy a Te nagy és igaz barátságod igaz borából nap nap után meríthettem ! Most bár elválunk egymástól, velünk marad a Te lelked, itt marad példának egy igaz jó barát emléke, aki lelkileg ezután is csak köztünk fog élni, leikeink barátságos vonzalmát a válás meg nem lazíthatja. Községünk minden lakója őszinte sajnálattal vette a irt, hogy Mohácsra költözöl s hogy most tőlünk eltávozol, bár ez nekünk faj, de viszont mások is ismerni, látni fognak szemtől-szembe egy tökéletes férfiút, egy igaz embert s erre mi büszkék vagyunk. A ma egybegyült díszes ven- dégkoszoru midőn Tőled elbúcsúzik, az egész község s a vidék nevében őszinte szivvel mond köszönetét példás, feddhetetlen, kitartó munkálkodásodért, mellyel akár a 1 kosság jogi ügyeiben, akár társadalmi téren, a közjóra annyi sok éven át, ebben a községben közi emi'iködtél. Elismerésünk, hdank és szeretetünk kisér s mi örök emlékül szivünkbe zárunk téged s még késő aggkorunkban is elmondjuk, hogy angyal — csak Te voltál közöttünk D IRODALOM. Krúdy Gyula uj nőve Iái. A népszerűsége tetőpontján álló Írónak hat- uj novellája jelent meg Radó Antal kitűnő vállalata, a Magyar Könyvtár kiadásában. Valamennyi meleg, mély hangulatú, a magyar élet leheletével eltelt történet. A brigadéros házassága. Conan Doyle, a világhírű angol iró alakjai közt Sherlock Holmes mellett leghíresebbé vált Gérard brigadéros, Napoleon hetyke, vitéz, huszáros vakmerőségekre és kalandokra mindig kész huszár-brigadé- rosa, kinek legújabb kalandjaiból most négyet lefordított magyarra Benedek Marcell s kiadta Radó Antal kitűnő vállalatában, a Magyar Könyvtárban. Arany János írói arcképei. A Magyar Könyvtárnak most a negyedik essay-sorozata jelent meg: Arany János hírneves irói arcképei vannak benne régi irodalmunk három nevezetes alakjáról: Gvadányi Józsefről, Baróti Szabó Dávidról és Ráday Gedeonról. Irodalmi kultúránknak nagy nyeresége, hogy most a legszélesebb körű olvasó közönség is hozzájuk férkőzhet ez olcsó kiadásban. Hogyan fognak meg bennünket. Természetesen az asszonyok, bennünket férfiakat. Erről az örök és soha ki nem meríthető témáról szólnak Michel Provins finom és elmés kis párbeszédes szatírái, melyekből hatot fordított most le Radó Antal népszerű vállalata, a Magyar Könytár egyik legújabb füzete számára Benedek Marcell és legnépszerűbb tradícióira vall. A fenti füzetek a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelentek meg. A füzetek ára egyenként 30 fillér. Színes napernyők csipkék, szalagok, női fehérneműk minden elfogadható áron. női schevrö-, boxcipok fél, magas, eugos, gombos, 8 korona 90 fillér mig a raktár tart ű UERSEPÁRIIHÁZBAN Szekszdrdon a Szekszárd-Száiló éttermével szemben. m a Szőlőbirtokosok különös figyelmébe! Ha Forhinnal permetez, Rézkénporral poroz és Bagollal öli a szőlőmolyt-szőr * Kevesebb a gond, -szór Kevesebb a munka, szór Kevesebb, a munkabér! mert a FORHIll a s°k;szor,a megjavított bordói keverék és számtalan köszönő- és elismerö-levél tanúsága ! UMallä® szerint mindenütt a legnagyobb megelége léssel használják. A-nak nincs üledéke, vízbe dobva azonnal oldódik és biztosai pusztítja a perenoszporát egy kész anyag, főalkatrésze rézgálic, tapadó képessége oly nagy, hogy bármely harmatnál permetezhet vele ; használata óriási munka és pénzmeg takarj fást jelent, mert az anyag teljesen kész ! használjanak saját érdekükben Californiai lét, a gyümölcsrovarok eleni véde- vUIIfiíiilOfrwf. Nézésre rovarenyvet minden kártékony rovar lekötésére, rovarfogó övét az összes * kártékony rovarok elfogadására, Laurnnát a rovarok ellen nyári védekezésre. Lauril Karbolineumot a rovarok elleni téli védekezésre Lauiril oltóviaszt az oltványok nemesítésére, lehneumint a zsenge virágok permetezésére, Nicotin Quassia kivonatot faiskolák, permetezésére, Topomort mezei egerek pusztítására. Pampilt rovarok és darazsak elfogására. Tessék minden cikkről kimerítő leírás ; és használati utasítást kérni melyet ingyen és bérmentve küld az összes érdeklődőknek a F0RHIN szőlőpermetezési anynggyár Budapest, (II., Udrl-ut 93/v., valamint képviselői: Faragó és Dávid Bonyhád, Bondi Ernő Pincehely Schlésinger Ignác Szekszárd. Thész Antal Dombóvár, Steiner Vilmos Paks, Stauber János Dunaföldvár.
