Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-01-13 / 4. szám

XXIII. IX. évfolyam. szám. Szekszárd, 1913 január 13. TMAHE fi IIKIZÉDDEH Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 4 „ 16 fillér. Mlöflzetfiseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kivill elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Eg/e* tzámok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 13 és II. Szerkesztőség : * Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő ősszel közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések id. killdeu dők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre e küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nehéz idők. Az általános pénzválság napról-napra súlyosabb megpróbáltatások elé állít ben­nünket. — Romboló hatása a tönkrement existenciák egész seregét teremtette meg s közgazdasági életünkben olyan visszaesést támasztott, amit csak igen soká tudunk ki­heverni. E súlyos időkben leginkább a keres­kedelem és az ipar szenved, mely a vi­szonyok hatása alatt úgyszólván, két ma­lomkő közé került. — Egyfelől a betétek megvonása, másfelől a fogyasztás csökke­nése és a fogyasztók szokásos fizetései­nek elhalasztása az, amely az üzleti for­galmat érzékenyen károsítja s amely gaz- gasági fejlődésünket hosszú időkre meg­akasztja. A vidéket egész a legutóbbi időkig- a nagy bankok látták el pénzzel. A krizis hatása alatt azonban ezek a bankok meg­szorítják a hitelt s a helybeli pénzintézetek kénytelenek a kölcsönöket redukálni, bár a mi helyi intézeteink e tekintetben a legkulán- sabbak. Általánosságban véve azonban most még nem annyira a pénz szűkét, mint inkább a pénz drágaságát érzik a kereskedők és iparosok, aminek pedig az a magyarázata, hogy a földmives lakosság ott, ahol jó termés volt, teljesiti ugyan a vásárlások­nál fizetéseit, de a kedvezőtlenebb mező- gazdasági viszonyok között élő nép visz- szatartja pénzét a mostani nehéz időkben és nem fizet, holott rendszerint nyári tar­tozásait ilyen időtájban szokta törleszteni. Hozzá vehetjük még ehhez azt is, hogy a városi közönség is a nagy drágaság miatt csak a legszükségesebbre szoritja le igényeit, ami által üzleti pangás áll be. Hogy mindez mily nagy veszedelmet rejteget a kereskedőkre és iparosra, egye­lőre ki sem lehet számítani, mert ennek igazi hatása csak akkor lenne nyilván­valóvá, hogyha a viszonyok további rosz- szabbodása folytán netalán egy általános krach következnék be. Amitől pedig az Isten óvja az országot ! A helyzetnek minél sürgősebben ja­vulni kell, mert különben szépen fejlődő közgazdasági életünkben évtizedekre szóló stagnálás, sőt visszaesés fog bekövetkezni s a kereskedő és iparos osztály, melyre úgyis annyi terhet rakott az állam, a ma­gyar termelés nagy kárára képtelen lesz további feladatának megfelelni. Az ország termelő és fogyasztó gaz­dasági ereje sohasem gyarapodott olyan szépen, mint az utóbbi időben, éppen azért azokat a mesterséges okokat, amelyek a pénz- és hitelügyek tényezőit a pénz­eszközök visszatartására kényszeritették, meg kell szüntetni mielőbb, mert a baj tovább terjedése katasztrofális jellegű lehet egész közgazdasági életünkre. — A nagy pénzforrások megnyitására az országban újra megindul az üzleti és ezzel a keres­kedelmi és ipari élet felvirágzása is. Csak­hogy ehhez gyors intézkedésre van szük­ség, mert különben a katasztrófa elkerül­hetetlen. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. VÁRMEGYE. — A megyei árvaszék ügyforgalma. Az árvaszéknél az elmúlt december hónapban elinté­zendő volt 2761 ügydarab, elintéztetett 2145 - hátralék 616. — Az árvaszéki igtatóban igtatta- tott az 1912. évben 25,891 ügydarab. — Gyám­hatóság alatt december 31-én 15,545 kiskorú és 534 gondnokolt állott. Á gyámügyi közigazgatás az elmúlt évben 25 községben és a dunaföldvári, valamint a simontornyai járás főszolgabírói hiva­talokban vizsgáltatott meg és nagyobb szabály­talanságok nem találtattak. Gyámpénztári kölcsö­nöket az árvaszék tekintettel a nehéz pénzügyi viszonyokra, további rendelkezésig nem ad. — A közegészség állapota vármegyénk te­rületén az elmúlt december hónapban nem voll kedvező. Hevenyfertőző betegség 60 községben fordult elő és pedig kanyaró 5 községben 115 volt, 1 halálozással, vörheny 34 községben 104 eset, 41 halálozással, roncsoló toroklob 27 köz­ségben 64 eset, 6 halálozással; hasi hagymáz 11 községben 18 eset 2 halálozással; hökhurut 6 községben 23 eset; gyermekágyi láz 1 községben 1 eset. Nagyobb mértékben volt a kanyaró Tol­nán, a vörheny Döbröközön és Nagyszékelyben ; a roncsoló toroklob Hőgyészen. Rendőri hulla­vizsgálat volt 6, törvényszé4*-' .boncolás 2. Piac­vizsgálat volt 10 községben 20 1 elkobzás­sal (romlott hal), vendéglő vizsgáltatott 42 köz­ségben 67-szer, mészárszék 20 községben 32 eset­ben, pékmühely 11 községben 24 esetben, szik- vizgyár 16 községben 27 esetben, tejcsarnok 37 községben 47 esetben, vágóhidak 8 községben. A tapasztalt hiányok azonnal orvosoltalak. — Dr. Elszász Emil gindlicsaládi körorvos állásáról lemondott. A szekszárdi Ferenc kórházban ápol­tatott 559 beteg, meghalt 17. — A körutak állapota vármegyénk területén az elmúlt december hónapban a mostoha időjárás miatt megromlott. A közlekedés különösen a ki­építetlen utakon igen nehéz volt, bár az utkapa- rók munkaereje a végsőkig igénybe vétetett. — Gyermekvédelmi és ápolási intéz­mények külföldön.* II. Az iskolás gyermekek egészségügyi ellenőrzése. Nálunk Magyarországon is ismeretes az iskolaorvosi intézmény; minden közép- és felső iskolának megvan a maga intézeti orvosa. Ellen­ben az ellemi vagy népiskoláknál annál ritkáb­ban hallunk iskolaorvosról ; ha jól tudom, a nép­iskolák orvosi felügyelete városokban is csak arra szorítkozik, hogy szeptemberben az orvos végigvizsgálja a növendékeket, nincs-e közöttük ragályos beteg, tavasszal pedig beoltja őket. Fa­lun még ennyi sincs. Az elemi iskolák rendsze­res orvosi ellenőrzése külföldön is csak most van kialakulóban ; a nagyobb városokban már majd mindenütt találkozunk yele, ellenben, mint állami a intézmény, az egész német birodalom területén szász-meiningeni hercegségben áll fenn. Itt 33 iskolaorvos működik, akiknek mindenike 1200— 1500 gyermekre ügyel fel. Ezek az iskolaorvo sok megvizsgálják a gyermekeket iskolába lépé­sük alkalmával egészségi állapotukra, táplálko­zásukra vonatkozólag; szemügyre veszik fogyat kozásaikat, hibáikat, gyöngeségeiket s az iskola év folyamán minden gyermek legalább még egy­szer újra az orvos szeme elé kerül. Ez fölötte célszerű intézmény, mely dúsan megtériti a reá fordított költséget. A gyermek egészségügyi álla­potának fölvétele, megállapítása alkalmas arra, hogy nem egy téves nevelői eljárásnak elejét vegye; igy pl., ha mindjárt kezdetben megálla­pítják a gyermekek látó- vagy halló szervének fogyatkozását, a tanító eleitől fogva ahhoz szab­hatja a gyermekkel szemben követendő eljárását, • Az első közlemény lapunk január 6-iki számábtn. inig e nélkül a gyermek évekig el lehetne anél­kül, hogy rövidlátását, vagy nagyotthallását észre- vennék s tanulásbeli elmaradását egészen más oknak tulajdonítanák. Vagy ha az orvos valami ragályos betegséget, vagy szellemi fogyatékos­ságot konstatál a növendékeknél, egyszerre útját lehet állni, hogy az a többiekkel érintkezésbe jöjjön, illetőleg a hatóság a gyermek másnemű elhelyezéséről fog gondoskodni. A folytonos ellen­őrzés is fontos ; nem egy zavarra tígyelmeztet- keti a szülőt és tanitót, ami a psycho fizikai rendszerben föllépett, (sziv-affekció, tüdő-betegség stb.) különösen oly zavarokra, amelyeket a hiá­nyos táplálkozás idézett elő s a melyek nyomott kedélyhangulat vagy nagyfokú fáradság kísére­tében lépnek fel — se beteges állapotok rosszab­bodása ellen a szülő idejében megteheti a szük­séges intézkedéseket (Paulsen, Paedagogik, 413—414). Északamerikában s névszerint New-Yorkban ennél is tovább mennek s az iskolaorvosok mel­lett még ápolónőket is alkalmaznak az elemi is­kolás növendékek gondozására, felügyeletére. Mű­ködésűkről a „The American Journal of nursing“ a következőket Írja : A new yorki iskolás gyermekek orvosi fel­ügyelete 159 felügyelő orvosra és 141 ápolónőre (nurse) van bízva. E felügyelet célja, hogy meg előzze az iskolás gyermekek és ifjak közt a ra­gályos betegségek elterjedését ; e felügyelet a gyermek tanulmányai haladtával kiterjed : 1. Min­den növendéknek a felügyelő orvos által való orvosi vizsgálatára, amely feltárja a növendék mindazon fogyatkozásait, amelyek ártalmára le­hetnek az ő iskolai előhaladásának, nehezíthetik az ő normális fejlődését, vagy hiábavaló szenve­déseket okozhatnak neki. 2. Az ápolónő által — a gyermekeknek s egyszersmind a szülőknek — a higiénia törvényeiről s a preventív vagy kor- .rektiv rendszabályok szükséges voltáról tartott állandó oktatásra, hogy ez utóbbiak segélyével a káros fizikai képződéseknek elejét vegyék vagy azokat meggyógyítsák. Ez az oktatási eljárás nem mellőzhető, mert nincs más módszer, rnely- lyel az anyákat és gyermekeket az egészség alaptételeire meg lehetne tanítani. S ha ugyan­azon szabályok folytonos ismétlése fárasztó is rájok nézve, de a felmutatott eredmény, az egész­ségügyi viszonyok javulása kárpótolja őkel. Látogassuk meg az olasz városnegyed nagy iskoláját, amelybe 2000 gyermek jár s lássuk, mit müvei az ápolónő. E negyed ápolónőjének két iskola van a felügyelete alatt s délelőttje e két iskola közt oszlik meg. Egyenruhája fehér vállas kötény. A számára kijelölt szobában meg­vizsgálja a gyermekeket, kezeli és oktatja mind­azokat, akiket az orvos hozzáküld, vagy az in tézeti igazgató, vagy a tanárok neki megjelölnek. A kezelési esetek szükkörüek s leginkább a ke­zek megmosására és a fogak kitisztítására irá­nyulnak ; az olyan eseteknél, midőn állandó ke­zelésre van szükség, a gyermekeket valami kór­házba utasítja. A fizikai gyöngeségek leküzdé­sére vonatkozó oktatás főként a fej és fogak gondozására vonatkozó utasításból áll, amelyet nyomtatásban minden gyermeknek átad, hogy vigye haza. A szokásos orvosi vizsgálatot az is­kolai időszak kezdetén mindig maga az orvos végzi, később az ápolónő folytatja. E vizsgálat tárgya : a szem, haj, bőr, száj és torok. Miután a gyermekeket kioktatják, hogy miként tartsa magát, nem szükség kézzel hozzányúlni. Napon­kint több osztályt megvizsgál. Az oly gyerme­kek neveit, akiknek kezelésre van szükségük, egy bejelentő lapra jegyzik s ezt az ápolónő mindaddig figyelemmel kiséri, mig a gyermek

Next

/
Oldalképek
Tartalom