Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-03-06 / 19. szám

XXIII. IX. évfolyam 19. szám Szekszárd. 1913 március 6 Előfizetési ár: Egész évre . .16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Bfy szám ára . . 16 fillér. ■lőfiietéseket és hlrdwtesekat & kiadó- hivatalon kivill elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Süekazárdon. Egyet szamok ugyanott kapható». POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleron-szam: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szam : 18 és ü. Szerkesztőség : “Bezerédj István-utca S. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össc.i közlemények. Kiadóbi%-atal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítóknak, ha az elötír.eiést eg^s/, evre .-'ö.« 1« küldik. « kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Fomunkatars : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A „fegyverletétel“. Ha az előjelek nem csalnak : Magyar- országon a „jobb belátás“ szállta meg az elméket. A hónapok óta hirdetett tömeg­sztrájk, előre jósolgatott össze's borzalmai­val, Apponyi Albert gróf szépen megkon­struált parlamenti tiltakozó beszédére és a szociáldemokrata párt vezetőségének még mindég erősen „megborsozott“, de a „ie- szerelést“ mégis csak bejelentő kiáltvá­nyára zsugorodott össze. Ennyi az egész1 és hála Istennek, hogy csak ennyi ! Ez már határozott — ered­mény s különösen az itt, Magyarországon, ahol az utóbbi időben a politikai józanság teljesen a fejelágyára esett s az igy szen­vedett agyrázkódtatásban már-már a be- számithatóság rovására menő dolgokat kö­vetett el s legfőbbkép : akart elkövetni, mert hogy a tömegsztrájk a legbünösebb merénylet lett volna alkotmányunk, köz­szabadsági intézményeink, élet, vagyon­biztonságunk ellen, azt ma már mindenki, még azok is elismerik, akik tervezték, hi­szen éppen ezért — nem csinálták meg . . . Mindenesetre nagyot lélegezhet min­denki, hogy a már-már reánk sújtott or­szágos csapás, legalább egyelőre nem kö­vetkezett be. Nagyon sok levegőt, nagyon sok dagadozó önérzetet azonban senki se szippantson a tüdejébe, ne tÖmjénezzünk egyes embereknek, a pártok se önmaguk­nak, ne firtassuk, hogy kinek, vagy kik­nek .az érdeme a sztrájk elmaradása, de e helyett — okuljunk. A kormán}r mindenesetre hálás elis­merésünkre tarthat számot,, hogy a hely­zet magaslatára emelkedve, minden lehető óvó intézkedést megtett a várható fejet­lenség, forradalmi anarchia megfékezésére. A szocialisták az erős preventív in­tézkedésnek tulajdonítják a tömegsztrájk elmaradását, nem akarva a munkások halomra követésével gyengítem az általános választójog leghatalmasabb táborát Hát ez egy kicsit szocialista stilus. Ha valaki akarta és akarja a békét, úgy a kormány és a munkapárt ez • s hogy ártatlan embe­reket akart volna, halomra lövetni, ezt-még a „Népszava“ türelmes papirosa sem hiszi el. Igenis, a kormány megmutatta erejét, erős kezét, hogy a békét, a polgárok élet-, vagyonbiztonságát minden eszközzel meg fogja és meg tudja védeni. Ha ezzel im­ponált, ez mindenesetre — sikere, de egy­úttal figyelmeztetés arra, hogy egy ország köznyugalma nem pihenhet örökre a töltött Manlichereken. Tartsa meg tehát a munka­párt higgadt józanságát, imponáló egysé­gét. Legyen továbbra is oly méltóságtel­jes, mint volt az ellenzék ismét-bevo- nulásakor. Ahol kell és lehet, legyen enge­dékeny, kövessen el minden lehetőt, hogy a választójogi kérdés tengeri kígyóját végre- valahára egyszer már összeroppantsuk. De a bot, amellyel agyonsujtjuk erős legyen, nehogy a csapkodás közt összetörve, szi­lánkjaival öntestünket sebezze meg. Ez a bot csak az erős demokrata felfogás som­fájáról metszhető. S bunkó a végén :• <áz erős faj és hazaszeretet lehet... Az ellenzék utolsó magatartása is csak a legnagyobb elismerés érzését váltja ki szivünkből. Andrássy, Apponyi mostani szereplését ne tekintsük utólagos Canóssa­járásnak. Ne tegyünk nekik szemrehányást, hogy „mért ily későm levelek hullásakor, daru távozása idején ?ic Amikor már fel­égett, hamuvá lett annyi nemzeti érték, megőrlődött annyi sok nagyság, tekintély, porban, sárral bekenve, ami eddig ideál, tehát szent és sérthetetlen volt, akár csaka Golgotha keresztje .... Feledjünk. De az ellenzék egyet nem felejthet, ne is feledjen. Azt, hogy erkölcsi alap nélkül még a politikában sem lehet — siker. Ebben az élet-halál harc­ban az ellenzék részéről voltaképpen csak a szociáldemokrata párt állott erkölcsi bá­zison. Ma sem akart mást, mint ezelőtt' nyolc évvel. De a többiek ezelőtt 10 év­vel még csak jogkiterjesztest akartak, 8 évvel ezelőtt Ők fojtották bele Kristóffyba a választójogi tervezetet s ma, amikor a kormány éppen a sokat vitatott nemzeti szupremácia megvédésének álláspontjára helyezkedett, azok gyűltek össze a radi­kális megoldás táborába s szegődtek a szocialisták fegyverbarátjaivá, akik hatal­mon létük idején éppen csak a választó- jogi törvény megalkotásáról — feledkez­tek el. Nélkülözte tehát ez a harc a komoly­ságot, nem volt meg benne ereje az er­kölcsi és politikai morálnak, nem volt más, mint hatalmi tülekedés, igy igaza van a Justh-pártiaknak, amikor azt hirdetik : hogy bekövetkezett a — világosi fegyverletétel. De jól van igy is, mert Világos után egyszer mégis csak eloszlott .a ború, kisü­tött a nap. Most is igy lesz tán ? így, mert a napot a legsötétebb felhők is csak egy időre takarhatják el. A mesterségesen kife­szegetett ponyvák alá pedig előbb-utóbb bekandikál az éltető napsugár ... B» TARCA. Az orosz hadseregről Úgy láttam, liogy „az orosz lovasság“ cim alatt, a minap megjelent cikk etil érdekelte a kö­zönséget. Hiszen nem is csöda, ha a mostani kül­politikai viszonyok közt szeretünk valamit hallani azokról; akikkel komoly dolgunk lesz, ha ugyan lesz.. Szeretünk hallani és nincs módunkban, mert a közönség szakkönyveket nem igen kap kézhez, a napilapok pedig hogy tájékozhatnának bennün­ket idegen« hadseregről, mikor még a sajátunkról is csodálatra méltóan tájékozatlanok. Hiszen csak nemrég olvastam egy elsőrendű budapesti lapban, liogy Bécsben agyonlőtte magát egy ,,99'. gyalog- ezrédbeli 'vezérőrnagy“. Osak követné el áz uj- ságir© politikai kérdésben ilyen- hibát, majd ki­tennék a szűrét, pedig hat a hadsereg’' talán’ mégis fontosabb a politikánál, mert ez ugyan meg nem oltalmaz bennünket, ha baj ' van. Es csodálatos, ebben a' mostani puskaporos levegő­ben is csak: a politika érdekéi bennünket; ’De'-minthogy engem'" nleg vis’zóDt hidegen hagy aj politika, elléYibé'n'katonai dolgok érdiekéi­nek, azon csekély száúiü alvások* szántára,, akik úgy vannak vele,; m’intVén, írok íüeg égy’etmást az óVpsz’ hadseregrőlpS%ugy 'pbngy’oláp, ihnen- onnán ’ ő^&zészédVel' es "'teReá konyháláfinséggítl,,- ho^y a-katónái/'rféfl^lb^’n^nartVbéta ' nagyjpütíli- kuűh is‘elvéilteské;'' ­Ä'Ü' őroKz’Lfőv-ásságrol mégy csak azt akaróui ■ háboHtbaü * ást . ‘ orosz fegyverténye a Mis­csetlko tábornok által Inkau felé vezetett „raid“ volt. De ez sem sikerült. Raid .alatt nagyobb lovastestekkel,, nagyobb távolságra, gyorsan, meglepőleg véghez vitt por­tyázást értünk, melynek célja az ellenséget meg­kerülni, meglepni és ügyeimét a hadsereg által arcban tervezett főtáróadástól elvonni. Ilyen Raid volt Stuart amerikai, Hadik magyar, vagy akár Sidi-Okba arab fovasvezéré. A hires kozákok raidja azonban csütörtö­köt mondott. Pedig erejük meg volt hozzá: 9 kozák ezred, 3 dragonyos ezred, 3 és fél .üteg lovagló tüzér, 4 lovasitott lövész-század, egy lova- sitőtt. utász osztag, azután egészségügyi csapat és 1500: öszvér az élelem szállítására. Feladata1 volt -ennek a lovashadtestnek az ellenség bíüszárnyábau levő Inkau város elfog­lalása. ■ ' \ ; . : Miscsenko először is nem. haladt elég gyor­san, a kis kozák lovak kitartóak .ugyan, de nem gyorsak, meg azután az 1500 málhás öszvér is visszatartotta. Ezekre semmi szükség-sem volt, mert a vidék gazdag, a csapatok "éLelin-iszerekét- harácsoltak volna.-, ,;;i :\.\ . ' ' ;y-'. . Az’ egész vállalkozás- ‘ tg&ktikaf jleÍrása, nem tartozik; ide,., csak néhány . jellemző hibát említek fel. A • hadtest három .oszlopban menetelt,, melyek egymást látták’. ,A középsőt égj .japán féfgyalog sjzázad tüzfeMAéí ’fogádjá.' Erre két ■ század tüz- liarSä&ok lóröíü szád, aMuKbiek .ri^ík.-’-A riéíszsizad visszavpuuh; 4ászl<?aljidio?i •' £3? rf2 /■ fovásezred, At látja,, def nem .vágja ,ei.-az útját, . . • ; Ilyen és-haspoló eseményekÜtem a hadtest elér Inkau alá, melynek raktárait es vasufiat. e]\ kell pusztítania. * V'*' \ Erre a célra a tábornok mind a 12 ezred­ből egy-egy századot rendel, mgfynek közös; pa­rancsnoka nincs, hanem minden- század külön kap parancsot a hadtestparancsnoktól. Tessék csak elképzelni,.mennyivel tő.»beférne nálunk egy- saját őrnagya alatt álló huszár osztály tárpadása^ > mintha az osztályt egy huszár-, egy ulánus- ég. 1 egy. dragonyot^századból állítják össze s mind­egyik külön vezényszóra hallgat. Ezt nem, kell magyarázni, ezt minden laikus, is meg fogja..ér-, feni. Talán még legelső fővárosi lap katonai tudósítója is. MiscseDko azért követte el ezt a katpnai abszurdumot, mert azt akarta,, hogy mind a 12 ezredje vegye ki a részét a dicsőségből. Ebből ugyan nem lett semmi. Iukaubasa raid résztvevői közül esak egy ember jutott be,. Little, amerikai újságíró, aki feladta a távira­tait és azután utána vágtatott a visszavonuló lovasseregnek. Tizenkét lovasezred kénytelen volt nézni, .. hogy vernek vissza 12 lovas századot, tizenkét lovasezred nem tud bejutni oda, hová egy hadi , tudósító bejutott. * . , ... J , • í No de úgy látszik megint, csak a,z orosz lovasságról jrok és. nem- marad helyem,, hogy ál­talában ifjak az’ orosz, hadseregről.' ' Bla'nem per anafogiam róáf a AliscsenkQ'-féie tipikusan öriosz esetből lehet következte tűi arra,, miért vert ék meg Áz ófpszojHf Ajapánok’. A . | .Az orosz katona ,kitűnő, de a„ ui^gasáhh ye-, e * } - r\ ;-s ä - »A ' " ' , tSy .’fi,A r '* ••• ; *• * »• ^ ztetes' gyalazátos volt. s > ' A minap .hallottam:,, a, mint. egy ktiszmoi f taktikus rövidén igy j magyarázta iriég d fclfsSC: j,’Persze,‘ míkdr’ wágg;Óns|ám vitfoló a. ji^.-^ tek után a pezsgőt, meg’ a lányokat !“ Ezt vaio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom