Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-03 / 53. szám
5 1911. julius 3. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Az ostoros fenevad hirtelen megszelidült s olyan hangon kérlelte, biztatta lovait, mint a hogy a gerlice hívogatja párját. Az irgalmas művész pedig ^ olyan boldogan ment vissza a lakására, mint ha o maga szabadult volna valami rettenő tas veszedelemből. De csak egy rövid napig tartott ez a nagy boldogság. Másnap reggel pokoli lármái a ébredt. Mintha egy haragos tömeg tüntetett volna az ablaka alatt, olyan orditozás, szit- kozódas, csattogás, sivitás hallatszott töl hozzá. Ijedten ugrott az ablakhoz s uramfia! — mit kellett látnia, Harminc-negyven társzekér vesztegelt a háza előtt össze-vissza s a kocsisok úgyszólván taktusra püfölték a lovaikat. Köztük volt még pedig vezéri méltóságban az a derék ember, a kinek előtte való nap egy koronával lágyította meg a szivét. Bizonyosan indiszkréciót követett el, elárulván társainak a kegyes jótevőt, a ki koronát ad a szegény kocsisembernek, ha nagyon üti a lovát. Hát visszatért ő maga is, eljöttek a többiek is megszolgálni istenigazában egy-egy koronácskát. De keservesen csalódtak a jó emberek. Egy magyar piktornak nincs annyi koro nája, a hány kegyetlen kocsis van ebben a városban. így hát tovább is az ostor boldogabb végével simogatják Budán a teherhordó szegény párákat. De a mi piktorunk nem fogja többé látni ezt a szörnyűséget. Már oda is hagyta budai lakását 8 meg sem áll a Hortobágyig, mert azt mondja, hogy ott, nagyobb ur a ló, mint másutt a kocsis. Es neki az kell! IRODALOM. A »Vasárnapi Újság« julius 2-iki száma első helyén a két uj protestáns püspök: Balthazár Dezső és.Geduly Henrik arcképét és életrajzát közli. A többi képek a közelmúlt napok legérdekesebb aktualitásait örökítik meg; köztük van Zita hercegnő, Károly Ferenc József főherceg menyasszonyának egy ritka szép képe, képek az angol koronázásról, Festetics Tasziló herceg acrképe, képek a kecskeméti gazdagyülés- ről, a trieszti Dreadnought-vizrebocsátásáról, a Bécs—budapesti repülésekről, Rouen város milleniumi ünnepéről, a szolnoki Tisza- hid avatásáról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Zsoldos László regénye, Krúdy Gyula novellája, Haraszti Lajos verse, Zoltán Vilmos Tasso-forditása, Atherton angol regénye. Egyébb közleményék : Marcali - Henrik cikke a Festetics-családról, Sárosi Bella cikke az angol koronázásról. tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt kor., a Világ-krónikával együtt, hat kor. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számárá, félévre két korona 40 fillér. — Új magyar Shakspere-forditás. A mihez egy emberöltő előtt úgyszólván az egész magyar irodalom szövetkezésére és egy lelkes irodalomkedvelő, Tomory Anasztáz nagylelkű adományára volt szükség, azt most nagy áldozat- készséggel ugyan, de ép oly sikerrel megvalósítja egy merőben a közönség érdeklődésére támaszkodó magánvállalat. — Annak idején a Kisfaludy-Társaság nagy apparátussal valósította meg az első magyar Shakspere-forditást, most a Magyar Könyvtár valósítja meg a másodikat. Sorra adja ki Shakspere műveit, amelyeket nagy költőink, Vörösmarty, Petőfi, Arany fordítottak, azokat az ő fordításukban, a többieket, amelyek a régi fordításban többé-kevésbé elavultak, egészen uj, irodalmi becsű fordításban. — Eddig az Othello, a Romeo és Julia, A velencei kalmár és a III. Richárd jelent meg ilyen uj magyar szöveggel, most legújabban pedig Shakspere egyik nálunk legnagyobb hatást ért darabjával, az Antonius és Cleopatrával bővült a sorozat. A darabot Hevesi Sándor íorditotta, a kiváló Sbakspere-buvár széleskörű tudásával s a finom stiliszta művészetével. Ebben a fordításban adja a darabot a Nemzeti Színház s igy várhatólag ez fog hamarosan álmenni a köztudatba. A füzet a Lampel R. (Wodiáner F. és fiai) cég kiadásában megjelenő s Radó Antal által szerkesztett Magyar Könyvtár három számát foglalja el; ára 90 fillér. — Karin Michaelis uj müve. Az utóbbi időkben nem v< lt iró, aki annyit foglalkoztatta volna az egész európai kőzvéleméryt, mint tarin Michaelis, kinek a női élet psycholo gláját tárgjaló regényei mindé' ütt rengeteg olvasó közönségre találtak. Most a magyar olvasónak alkalma van megismerkedni az európai hirü dán Írónő egyik legmegragadóbb és leghatásosabb művével, amely egy finom, érzékeny gyermekleány szomorú sorsát, férjhezmemsét és halálát mondja el, az életből szakadt igazság egyszerű, megható hangján. Ulla Fangel sorsa a kis regény cime; bizonyára egyike lesz a legkedveltebb olvasmányoknak. Galamb Sándor fordította kiyáló gonddal és irodalmi készséggel s Radó Amal kitűnő vállalatában a Magyar Könyvtárban jelent meg, a Lampel R. (Wodiáner F. és fiai) kiadásában. Ára a füzetnek 6'1 fillér. KÖZGAZDASÁG. Igazságos teherviselés. A Magyar Gazdaszövetség nagysikerű kecskeméti gazdagyülésének volt egy apróbb, sokak által talán figyelmen kívül is hagyott epizódja, amelyet azonban jelentőségénél fogva érdemesnek tartunk felemlítem. Ez az epizód a ceglédi gazdák indítványa volt, amelyben követelik az igazságos teherviselést. Az indítvány a többek közt rámutat arra, bogy Magyarország közterheinek túlnyomó nagy részét a töld izzadja ki, az ingó tőke olyan kiváltságokat élvez, amilyent a szabadság, egyenlőség és testvériség honában nem igen szabad volna tűrni. A börziáner ezreket vág zsebre egy-egy szerencsésebb negyed óra alatt, anélkül, hogy hasznából juttatna valamit a közterhek megkönnyítésére. A tőzsdei üzletek után alig fizetnek valami adót, aránylag igen kis adóval sújtják az ingó tőkét az egész vonalon. Ezzel szemben a földbirtok terhei már is elviselhetlenül nagyok és bizony hiába emeli Lukács miniszter a szivar és dohány árát, az ezekből származó uj haszon mégis csak kevés lesz az óriási hadihajók építési költségéhez. A finánc miniszter ur kénytelen lesz ismét csak a gazdák áldozatkészségére apellálni, különben adósak maradunk a hadihajók árával. A ceglédi gazdák kívánsága tehát, ha nem is uj, de nagyon időszerű. A magyar gazdák régidőktől fogva hangoztatják az igazságos tehermegosztást, sajnos nem bírják elég nyomatékkai hangoztatni. Az ingó tőse, mint mindenütt a világon, de nálunk különösen, igen nagy ur. Teremt közvéleményt, sőt ha a szükség úgy hozza magával; tömegeket mozgósít. A mai reális korszakban nagyon nehéz eszmékért csatasorba, állítani a nagy tömegeket, de annál könnyebb pénzzel megmozdítani azokat. A pénz olyan mozgató erő, aminek hatása elől semmi és senki nem vonhatja, ki magát. A pénz az ur, a pénz a hatalom. Ez lehet talán egyedüli oka annak, hogy az ingó tőke uraival ma is nagyon szőrmentén bánnak, államférfiak keresik az ingó tőke urainak kegyeit, uralkodók pedig két kézzel . tűzik a bankárok mellére az ordókat. Minden pénzember, minden bankár született udvari tanácsos. Ez azonban csak bizonyos ideig tarthat. A társadalmi élet fejlődésében vannak olyan korszakok, amikor az emberek szivét nagyon meg szállja az igazságosság és méltányosság érzése. Ilyenkor azután elemi erővel zndul fel az egész társadalom és követeli, hogy az aránytalan mélyedéseket betöltsék, a felesleges emelkedéseket kiegyengessék. Elemi erővel követeli, hogy a teherviselésből igazságosan vegye ki mindenki a részét. Nem is kellenek forradalmak ahhoz, hogy az ilyesmit meg lehessen valósítani. Elég egy egészséges szociális áramlat, sőt elég hozzá, egy vaskezü, nagytekintélyű igazságos államférfin is, aki a kezdő szót kimondja, elég egy hasonló elemekből összeállított törvényhozás, hogy a jelszót valóra váltsa. Nekünk azonban, mig mindehhez eljutunk, nem szabad pusztán csak meddő óhajtásokra, erőtlen sóhajtásokra fecsérelni az időnket. Minden reform akkor valósulhat meg könnyen, ha a talajt hozzá előkészítik. í\yilt-tér. * Járványok idején és minden időben semmi sem biztosítja jobban az egészséget, mint a jó és emésztőképes gyomor, meg a tiszta ivóvíz. Kiváló eszköz erre I - a mohai „A G M E S“ FORRÁS természetes, szénsavdns ásványvíz, mint feltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu- viz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva, kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor, légOSŐ és húgyszervi betegségeknek == Kedvelt borviz. — Főraktár: Szekszárdim: Salamon Testvérek cégnél. KiVALÚ KUTKEZELŐSÉG- EPERJES. Kapható: Gauzer Adám csemege- j üzletében, Szekszárdon, Telefon 36. Szíva rkapap ír é s szivar ka hüvely ABADIE PARIS' Mindén tőzsdében Senki se mondja itt az országban azt, hogy börzére nincs szükség, vagy bogy a börze működését meg kell nehezíteni, sőt mindenkinek óhajtása az, hogy a kereskedelmi életnek fő motora, a tőzsde mozgékony, fürge, eleven legyen. Igen is akarjuk, hogy a tőzsdénk a kereskedelmi érzékkel megáldott nyugati nemzetekével egy magasságra emelkedjék. De viszont akarnunk kell azt is, hogy ha már a tőzsdén adnak és vesznek, az adásvételből származó nyereség osztályosa legyen a közterhek viselésének. A napestig irodájában görnyedő lateiner nehezebben keresi a a kenyerét mint a búzával vagy papírokkal spekuláló tőzsér. A hivatalnokot, a gazdát mégis megadóztatják és a fizetésnek, jövedelemnek nincs egy parányi fillérje se, amelyiket ne sújtana adóteher. A börzei nyereség ellenben most is adómentes. Pedig a tőzsde forgalma évente ma már milliárdokra rúg és milliókra rug a tőzsdei for galomból származó nyereség. Miért ne lehetne ezeket a milliókat is a közteher viselése igájába terelni ? Hivatalos hirdetés. 263/1911. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti keresk. és váltó kir. törvényszéknek 18,349. számú végzése következtében, dr. Horváth Sándor ügyvéd által képviselt Mészárosok melléktermény értékesitő egyesülése m. szőv. budapesti cég javára, 1200 kor. s jár. erejéig, 1911. évi már- cus hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1116 koronára becsült kővetkező ingóságok, u. m. : bútor, zongora stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyönki kir. járásbíróság 1911. évi V. 69|2. számú végzése folytán 1209 kor. tőkekövetelés, ennek 1911. évi február hó 9-től járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 108 korona 74 fillérbep biróilag már megállapított költségek erejéig, Hőgyészen, végrh. szenvedett lakákán leendő megtartására 1911. évi julius hó 13-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107 , 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. törvénycikk 20. §. értelmében ezek javára is' elrendeltetik. Kelt Gyönk, 1911. évi junius hó 24. napjái. TR1ETSCH, kir. bírósági végrehajtó. * E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. 8b <&* J% St a* & c as* •a«* 55 J&« 1 8 § GO ót* a 8 Prix-et Stloutev^ Ha mi arany ßC**1 _ NurnberfllQP^gjj |Fémt|sztito Sf^jjyedüli gyáros mj? Schub jug RjAUSSj! Kérjen Polo Bádogpalackok csak a törv. védett- csepp-megtakaritási-berendezéssel-Cl '8 ng I •>** 5 *•8 *8 8-Cl v ■s. Hí Szekszárdon, a főutcán (Széchenyi-utca 169. szám) üzlethelyiség lakással 1911« évi oktő- la a a JL bér hó 1-őre KI 9 KI De Értekezhetni lehet ueyanott
