Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-12-04 / 97. szám

2 vagy legalább jobb volt, mint a mostani. Csakhogy a parlament addig rázta, rostálta, a ínig úgy járt, mint aki rostával akarja felfogni áz aranyszemet Áz aranyszem vissza- hulf a vízbe, csak az értéktelen kavics marad a rostában A katonai javaslatok nagy fáradsággal szárazra emelt árany szemcséivel, a csekély, de mégis valami nemzeti vivmányocskáival is éppen igy járhatunk. Kihullhat a most fitymált javaslatból még az a kis jó, az a kis érték is, a mi benne van, kivált, ha amint magát mutatja: erős lesz az a kéz, amely majd odafenn azt a nagy rostát rázogátni fogja. ;•> A cukor, kávé és - a vasút! Azokat, akik a mostani drágaság minden ódiumát kizárólag a magyar mezőgazdákra akarják hárítani, bátrak vagyunk figyelmeztetni arra hogy nemcsak rostélyossal él az ember, hanem egyik főtáplá'ék a szerényebb háztartá­sokban a’ kávé is. A kávé pedig egy esztendő leforgása alatt kereken 100 százalékkal drágult meg, azaz még va'amivel többel A cukor árá­nál pedig nem kevesebb, mint 40—50 percentes drágulás észlelhető. Végül, ami a drágulás kér­désében igen döntő tényező, a pénzügyminisz­ternek az a legutóbbi kijelentése is több figyel­met érdemelne, hogy a vasúti tarifákat fogja emelni. Csodálatos, hogy ezekről a dolgokról szintén elég bőven Írnak az újságok, a nagy- közönség tehát tudomást vehet róluk, de azért még mindig nem hallottunk arról, hogy a nemzetközi apostolok tüntető körmenetet szán­dékoznának akár a cukorgyárosok, akár a kávébörze spekulánsai ellen rendezni. Pedig hát aki előveszi a krétát és egy kis számvetést csinál, meggyőződhetik arról, ho=?y a kávé és a cukor és a vasút együttesen legalább is van olyan drágasági tényező, mint a hús. Egy szerény munkásnak 4—5 tagú családja 8—10 bögre kávét fogyaszt el naponta. Különösen nagy a kávéfogyasztás az olyan háztartásban, amelyek egyébként húst csak korlátolt mérték­ben fogyasztanak, azokban, ahol sok az apró gyerek. Ha pénzértékre kiszámitjuk a drágaság­okozta különbözetet, látni fogjuk, hogy a kávé és cukor árának emelkedése az ilyen háztartá­sokban körülbelül ugyanolyan összeggel ter­heli meg a háztartás mérlegét, mint a hús árá­nak emelkedése. íme tehát, itt van a drágaságnak olyan tünete, amelynek nem a termelők az okai, hanen a kartel és a spekuláció. A cukor arakat, amint tudjuk, a hatalmas cukorkartel szabja meg. Ez a kártel most is azzal okolta meg a cukor ár­emelkedését, hogy kevesebb cukorrépa termett mint az előző évben. Ez kétségtelenül igaz, — Mert ki nem állhatom, gyűlölöm őt. Oh ! hogy gyűlölöm. Egy ideges mozdulattal elment az ablaktól a kandalló elé állt és lábával félrelökött min­dent, ami útjába esett. Barátja megdöbbenéssel konstatálta, hogy csupa gyűlölet és szerelem az egész férfi — csak ő még nem tudta, nem vallotta be magá­nak egészen. Aki őt igy szemlélte, az sem volt biztos — hogy véglegesen minek fog meghodolni ? A szerelemnek, a gyűlöletnek — vagy mind­kettőnek. Először látta Földessy arcán a vad, brutális, de erős emberi szenvedélyt. Látta, hogy küzd benne a két hatalom. Sajnálta. De mégis mi történt közietek — ? beszélj. Nekem mindent megmondhatsz. Mit akarsz ? mi legyen velem ? Nincs semmi mondani valóm, úgy sem értenéd meg. Még egy ideig bosszúsan morfondírozott magában. Azután öntudatlanul mintegy magá­hoz beszélve mondá: Igazán nincs ma már olyan lány, kinek az egész élete ne állna csupa kacérkodásból . . . De kérlek, hisz Dóra ezt csak azért teszi, mert . . . Hallgass, hallgass — ne mondj sem­mit. Szégyenlem magam, hogy ennyire is el­vagyok árulva előtted és szégyenlem azt, hogy voltak percek, néha . . . mikor titokban őt jobb­nak, külömbnek tartottam más lánynál — ki képes volna esetleg az én kedvemért . . e csúf divatot letenni és . . . Ugyan mi van abban ? A lány flörtöl ud­varodat s aztán férjhez megy — hisz ez olyan természetes . . Neked ez természetes ? I így ? ilyen mó­don? -—örülj, de én — én nem tudom . . . TOLNÁVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK arról azonban a cukorkartel mélységesen hall­gat, hogy a cukorrépáért a gazdának az idén 40 — 50 százalékkal többet fizetett volna, mint amennyit fizetett a múlt évben. Holott igy hozná ezt az osztó igazság, mert hiszen á kevesebb cukorrépa csak a répa árak emelke­dését jelenti, holott a valóságban nincs igy. A répa nem drágult, a cukor azonban annál inkább. A kávé árának az emelkedését szintén a spekuláció okozta. Ez ellen szerencsétlensé­günkre — legalább itt Magyarországon — nem védekezhetünk. Nekünk nincsenek kávéültetvé­nyeink. Az angol fogyasztók valamivel jobb helyzetben vannak, az ottani nagy fogyasztási szövetkezetek már saját kávéültetvényeket is tudtak szerezni, mi még nem. A kávé árának az emelkedését tehát legfeljebb némán türiük, de amellett forr- bennünk a méreg a spekuláció minden fajtája ellen, mert éppen a kávéval való eset bizonyítja azt, hogy a spekuláció mennyire elősegíti az árak émelesét. Nem csekély jelentőségű dolog a vasúti tarifák tervezett emelése sem. Mert hát a tarifa- emeléssel is úgy leszünk, mint a kávé, vag> a tejárak emelkedésével. Ha a tej literje meg­drágult két fillérrel a fővárosban, akkor vala­mennyi kávéházban a csésze kávé drágul meg négy fillérrel. A felemelt vasúti tarifát is át­háríthatják a fogyasztó nyakaba és ha bizonyos élelmiszernek vagy más fogyasztási cikknek a lakóhelyünkig való fuvardija csak egy pár fillérrel is lesz magasabb, a közvetitők hada elég oknak fogja találni arra, hogy az illető fogyasztási cikknek az arát a fuvardijkülönbség tízszeresével emelje. Mindezek a dolgok egyúttal bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a folyton fokozódó drá­gaság nem egy termelési ágnak hibájából, vágj önzéséből kéletkezett, hanem bűnös abban min­denki. Az áremelés ma úgy látszik mániává fajult, amely végigvonul az egész társadalmon s nincs ellene más orvosság, mint a hideg viz, vagyis más szóval mondva: a türelem. HÍREK. — Esküiétől. Pesthy István dr. ujonan kinevezett megyei tiszteletbeli főorvos, hivatali esküjét folyó hó. 2-án az alispán előtt letette. — A csendőrség köréből. Kimoss Béla csendőrfőhadnagy áthelyezésével megüresedett szakaszparancsnoki állásba Zöld Aladár csendőr­zászlóst nevezték ki. — Áthelyezett faiskola felügyelők. Bezerédj Pál vbtt., miniszteri meghatalmazott, a szek­szárdi selyemgyárban a faiskola felügyelők központi hivatalát beszüntette és Fuka Vince felügyelőt Nyíregyházára, Szarka Dezső felügye­lőt pedig Bonyhádra helyezte át. — Segédjegyző választás. Mórágyon köz­ségi segédjegyzővé Kiss Lajos választatott meg. Minden fellázad bennem, én csak azt az arcot, azt a, kifejezést látom, mellyel a férfiakat . . . — ah ! Én különben éreztettem elég érthetően vele már sokszor — és még többet is mondtam volna — de a forma, a külsőségek, a szokás .. . A te haragodnak csak Bodor főhadnagy fog örülni és ha még vissza is vonulsz az ő tár­saságából ... Öt már rég komolyan érdekli a leány. Aztán tudod — bolond az az ember, aki a markában tartja a boldogságot és nem látja meg. Óh, kérlek ! felelelt kicsinyitőleg Földessy. Bizony, bizony, már rég irigyeli tőled — és egy ilyen leányt . . . Mit ? ilyen leányt, olyan leányt ? — mind egyformák! Különben lehet, hogy megsértet­tem. De ő hamar vigasztalódni fog. Bodor sem az a legény, aki ne tudna a lánnyal bánni. Minden lehetséges, hisz nagy nőhóditó hírében áll. Erre a gondolatra nem tudta mit feleljen magának — csak azt tudta, azt érezte, hogy még is hevesebben dobogott valami ben- sejében. Megint elhallgatott — gondolkozott. Földessy különben is abban a hírben állott, hogy semmit sem tesz félig. Bármire szánta magát, azt be is akarta fejezni, úgy, ahogy azt előre megkomponálta magának. Most is, hogy nővel vette fel a harcot, meg akarta találni — erről alkotott eseményét. Az ő felfogása szerint a nő a szerelemhez csu­pán a nyers anyag, melyet az ő szelleme szerint akart megpuhitani és fűszerezni — hogy igazán néki megfelelő legyen. Mindazt a megfigyelést, amit eddigi tapasz­talataiból a nőknél merített — össze akarta hordani, hogy lezürje előtte Ítéletét és a konzek­venciákat. Nem akart lopni á máséból, hanem a sajátját akarta csak átalakítani. 1911. decemberi. — Névnap. Dr. Ferit Ferencet, a köztisz­teletben s szeretetben álló apátplébánost vasár­nap délelőtt jöbarátal és tisztelői nagyszámban keresték fel nevenapja évfordulója alkalmából. A rom. kafh. tantestület Horváth Ignác igazgató- tanitóval az élen testületileg tisztelgett dr. Fent Ferencnél. — Eljegyzés Bródy Ernő d>bröközi gyógy­szerész eljegyezte Róth Irmuskát Budapestiől. Spitzer Ferenc Szabadkáról, Scháffer Sándor­nak. a Hungária-kávéház tulajdonosának és Keller Sándornak, a szekszárdi kereskedelmi kaszinó bérlőjének unokaöccse, eljegj'ezte Hahn Irmuskát Hódmezővásárhelyről. — Erdészt kinevezés. Gróf Apponyi, Géza vbtt. főispán, Kristofek Bélát gróf Csekonich urad. erdészét, földinket, a saját uradalmába nevezte ki erdésszé. — Vadászat Nosztányban. Hétfőn vadászat volt Szabó Lajos nosztányi bérletén, melyen 6 puskás 50 nyulat^ lőtt. — A vadászat után a vendégszerető házigazda házánál nagy vacsora volt. — Megbízás. A rátóti prépostság kérel­mére herceg Eszterháy Miklós megengedte Miklós Károly tamásii főerdesznek, hogy a prépostság; nak Bakonyban fekvő erdejét megfelelő tisztelet- díjért kezelhesse. — Jóváhagyott szabályrendelet, a belügy­miniszter az állatorvosi körök szervezéséről szóló megyei szabályrendeletet jóváhagyta. — Uj egylet Bonyhádon megalakult az »Országos magyar-német gazdaszövetség* fiókj’a. Elnöke Betnár Bé'a. Az alapszabályokat jóvá­hagyás végett felterjesztették. — A falu átalakn'ása. A falu is mindjob­ban veszíti regi egyszerűségét, a modernség szellője helyet keres az akáclombos utcákon; eltűnnek lassankint a szalmazsupos kis viskók, helyükbe lép az eternit palatető. S jön, avagy már itt is van a csárdás helyére a boszton. — Amint már a Dombóvár és Vidékében olvassuk, Schwarc Benő tánctanitó múlt szombaton fejezte be Gyulajon táncoktatási tanfolyamát, melynek — 100 — növendéke volt. Nagyón sikerült tánckoszorucska zárta be a tanfolyamot, mely­nek legkiválóbb tanulója Dákó Rozika 12 éves és Horváth Erzsiké 7 éves kis leánykák voltak. Schwarc tánctanitó előzőleg Tolnaszakályban tanított, honnét eltávozásakor zászlókkal, fehér ruhás lányokkal kisérték Gyulajra. Most Döbrö- közön terjeszti a táncművészet megismerését, a bostont, a négyest, meg a többi modern táncok tudását. Ilyen a falu ma! — MegSZ&nt Járvány. A Sárszentlőrinc községhez tartozó Rácegres pusztán a vörheny megszűnvén, az iskolák ismét megnyittattak. — Ellőtte az ujját. Pintér Sándor 14 éves pincehelyi fiú flóbert-pisztollyal va ó lövöldözés közben véletlenül az egyik ujját lőtte el. A fiút azonnal orvosi ápolás alá vették, flóbert-pisz- tolyát pedig a csendőrség a szolgabiróság fegyvertárába helyezte Mert szerinte csak az a valódi gyönyörű­ség, ha az ember maga neveli, érleli a gyümöl­csöt és napról-napra látja, mint változik az meg kívánsága, izlese szerint Dórának ő akart a kertésze lenni, hogy annál tökéletesebben élvezze a gyümölcsöt. Győzni akart — meg akarta nyerni a játékot -£■> de most már szinte látta, hogy az el van veszve — rosszul játszott.. . Nem volna-e neki kötelessége a leányt figyelmeztetni, mint régebbi ismerős ?! Föltette magában, hogy kimért és hideg marad és úgy fogja viselni magát, hogy távol­ról mégis a lány közelében lehessen. Azt mégsem akarta, hogy egy elismert léha fráter hálójába kerítse őt. ... Na persze .. . Ezzel az elhatározással aludt el, pihenésre volt szüksége, hogy holnap a nagy bálon — mint a város egyik vezető embere, ne hiányozzék; * De mi történt ma Földessy doktorral ? kérdék csodálkozva régi jó barátai és ismerősei, kik figyelemmel kisérték férfias alakját, máskor oly nyugodt fellépését. Szokatlan idegességet vettek észre rajta. Sötét szemei tüzesek, fényesek voltak. így még nem látták őt s ez határozottan érdekessé tette. Szellemesen jobbra balra bókolt, sziporkázott, olyan lányokkal is foglalkozott, kiket máskor észre sém vett A fiatalabb asszonyokkal szemben is fárad­hatatlannak mutatta magát. Közbe-közbe azonban mindig lopva kereste szemeivel Dórát. Bodort is látta, hogy az másra rá sem nézett, csak Dóra előtt settenkedett s hogy na­gyon hosszas, és úgylátszik érdekes tárgyalásba bocsátkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom